Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

PEST MEGYEI S pwreNSi^* VILKG PUGIETÁRJBI, EGVESÜTJffEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1.350 forint 1988. JÚLIUS 22., PÉNTEK Első félévi tapasztalatok Kamarai vita A közép- és kisvállalatok első félévi gazdálkodásának tapasztalatairól rendezett ke- rekasztal-megbeszélést teg­nap a Magyar Gazdasági Ka­mara Budapest—Pest Megyei Bizottsága. A találkozón egye­bek között szó esett az új adórendszer bevezetésének ta­pasztalatairól, illetve az év elején hozott hitelszűkítő in­tézkedések hatásáról. Az elhangzottak szerint a kisvállalatok jelentős részénél nagy terhet jelent az új adó­rendszer bevezetése, mert nem tudják megfizetni a jól kép­zett szakembereket. Grósz Károly az Egyesült Államokban Folytatódtak a tárgyalások / Grósz Károly, az MSZMP ^ főtitkára, a Minisztertanács ^ elnöke folytatja egyesült ál- 4 lám ok beli körútját. Szerdán í késő este chicagói üzletembc- ^ rek adtak tiszteletére vacso- £ rát. A magyar küldöttség csü- ^ törtökön Kaliforniába utazott. A szerda esti vacsorán a Mid-America Committe for International Business and Government Corporation, az amerikai Közép-nyugat üzleti köreinek legtekintélyesebb üz­leti .és helyi kormányzati ve­zetőit tömörítő társaság adott vaesorát Grósz Károly tiszte­letére. SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A pszichológus hitetlen- kedve nézte az előtte fekvő rajzot. Intelligens, jó érzésű gyermeknek ismer­te azt a fiút, akin a sze­mélyiségvizsgálatot végez­te, s tulajdonképpen a teszt eredménye is ezt bizonyí­totta — egy pont kivételé­vel ... Angol lélekbúvárok nagy előszeretettel használ­nak egy tesztet, mely során arra kíváncsiak, hogy a kü­lönböző tárgyak vagy élő­lények rajzai milyen ér­zést váltanak ki a vizsgált személyekből. Az ábrák között volt medve, ház — füsttel és füst nélkül — és egy féreg is többek között. Általában az egészséges lel­kületű emberek ezt a csú­szómászót undorral fogad­ták és ellenérzésekkel vi­seltettek irántuk. S ez a képlet szinte kivétel nél­kül mindig be is vált — úgy a ködös Albionban, mint nálunk Magyarorszá­gon. S íme, egy szimpatikus kisfiú azt mondja erre a féregre, erre a gusztustalan csúszómászóra, hogy ez szá­mára egy kedves élőlény. No, ennek utána kell jár­ni — gondolta a lelkiisme­retes pszichológus, s meg­kérdezte a lurkót,* hogy .miért is viseltetik'* efféle érzésekkel a visszataszító lény iránt. S mikor meg­hallotta a választ, igencsak elgondolkodott. A fiú ugyanis egyszer csak olyan dolgokról kezdett beszélni, amiket ő diplomás létére bizony nem tudott, pedig egy teljesen hozzáférhető könyvben olvasott róla a gyermek is, aki mindig is szerette a mondákat, legen­dákat, a kalandokat. Így ösztönös tisztelet élt benne minden iránt, ami régi, s ami megőrzi az utódoknak elmúlt századok, ezredek kulturális örökségét.. És ebben óriási szerepe van egy csúszómászónak, mégpedig az egyszerű földi- gilisztának. Hiszen a föld alatt jártában-keltében — hogy átdolgozza apró tes­tében a talajdarabkákat — rendkívüli mértékben por­hanyója a földet, s ez a la­za közeg, különösen, ha valami óriási súly is nyom­ja, lassacskán süllyedni kezd. A porhanyós talaj tes­tébe fogadja így az épüle­teket, városokat ak évez­redek során, s földkarjai­val öleli át védve a termé­szet pusztító, csapásai ellen. Megóvja a tűztől, széltől, viharok tomboló erejétől, zuhatagként ömlő esők mállasztó hatásától. S egy­szer csak jön egy megszál­lott, mondjuk egy Heinrich Schliemann. és elkezdi ku­tatni a föld titkát. Tudja, hogy itt valaminek lennie kell, s.meg is találja Tró­ja romjait, s hetedik ré­tegben a homéroszi vámost. Szinte csoda, hogy meg­maradt, hiszen tudjuk, milyen sorsra jutott sok­sok kulturális értéke a földnek. Megjelent Omar kalifa, s felgyújtotta a Müsszeiont, a híres ale­xandriai könyvtárat. Em­léke ma már csak a mú­zeumok nevében él. S jól tudjuk, hogy az ókor hét csodája is csak legendák­ban él. Elpusztult a rhodo- szi kolosszus, Pheidiasz Zeusz-szobra, Artemisz is­tennő epheszoszi templo­ma, a halikarnasszoszi mauzóleum, Pharosz vilá­gító tornya. Szemirámisz függőkertjének már csak makettje van meg a berlini Pergamon múzeumban, . s egyedül Kheopsz, Kephrén és Mükerinosz piramisai, Gizeh monumentális építé­szeti emlékei maradtak meg a XX. század emberé­nek. Hát ezért kedvelte, mi több, szerette az a bizo­nyos kisfiú a gilisztákat, s velük együtt a csúszómá­szókat. S a pszichológus fejébe ez szöget ütött. Le­het, hogy minden, amit ed­dig megvétózhatatlan .igaz­ságnak hitt, kétséges, vagy legalábbis féligazság? Hi­szen elég volt találkozni egy nyolcesztendős lur­kóval, s rá kellett jönnie, hogy a tökéletesnek vélt tesztet olyanok alkották, t akik híjával voltak bizo­nyos ismereteknek. S mennyire megdöbbenne ez a kétségek közt vergődő lé­lekbúvár, ha tudná, hogy a dömsödi Dózsa Tsz a vörös gilisztákra építette a biohumusztelepét, hiszen ők állítják elő ezt a fon­tos anyagot! Minél többet tud az em­ber, annál több megfelleb­bezhetetlennek vélt igaz­ságról derül ki, hogy csak az ismeretek hiánya, a tu­datlanság miatt tűnt oly igaznak a talmi. Ámbátor szerencsére napjainkra el­jutottunk egy olyan .kor kapujába — még csak a kapujába! —, hogy elis­merjük : nem minden töké­letes, amit annak hittünk. Gazdaságpolitikai kategó­riák merülnek feledésbe, s bújnak elő régiek n fele­dés homályából. Tapogató­zunk, utat keresünk politi­kai útvesztőkben, de leg­alább keressük a jót, s nem valljuk a rosszról, hogy az az egyedüli üdvözítő ös­vény. . A gondolatok megújulá­sa, szárnyalása elkép-- zelhetetlen a konzervati­vizmus korlátainak szétzú­zása nélkül. S ha gondola­tainkban képesek vagyunk megszabadulni a béklyók­tól, a szervilizmus bilin­cseitől, talán van remény rá, hogy ez meglátszik majd egyszer tetteinken is. Fiedler Anna Mária A szívélyes, baráti hangula­tú találkozón Grósz Károly beszédet mondott. Egyebek között utalt arra, hogy Ma­gyarországnak ma — mint történelme során sokszor — alkalmazkodnia kell a világ­hoz, a megváltozott körülmé­nyekhez. Grósz Károly több kérdést kapott. Az egyik azokra az ameílkai sajtóban napvilágot látott híresztelésekre vonatko­zott, hogj' a Szovjetunió eset­leg hamarosan egyoldalúan ki­vonja Magyarországon állo­másozó csaoatait. , — Egyoldalú kivonásról nem lehet és nincs szó. Van viszont eey érlelődő gondolat: mind a Szovjetunióban, mind ismereteink szerint az Egye­sült Államokban is támogatják a hagyományos fegyveres erők csökkentésének tervét. Amenv- nyiben a csökkentés megtör­ténik, annak első lépése, állo­mása lesz a csapatok csökken­tése azokban az országokban, amelyek az úgynevezett ütkö­ző zónákban fekszenek. Ez érinti azokat a csapatokat, amelyek idegen területen, te­hát nem saját országukban ál- (Folytatás a 2. oldalon.) Exportblűzok Ugyancsak hasonló a módi a moszkvai és a bonni utcán. Legalább is ez a következte­tés mérhető le a Nagykáta és Vidéke Áfész helyi konfek­cióüzemében, ahoi habkönyű női blúzokat varrnak NSZK és szovjet megrendelésre. (Erdősi Ágnes felvétele) Ganscher Moszkvába utazik Munkalátogatás Csütörtökön Bonnban és. Moszkvában bejelentették, hogy Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter augusztus el­sején és másodikén munka- látogatást tesz a Szovjetunió­ban. I Sehel e/é«J „Manapság még váló­•• at gathatunk a vilagban­a közepes r ki pályázatok, megren­delések között, hiszen a fejlődő országok jelentős részé­ben nem a csúcstechnológiát képviselő készülékekre, műszerekre van szükség, hanem a középkategóriás be­rendezésekre. Ha tehetnénk, hogy ezek gyártását tovább növeljük, az évi 6 millió dolláros rendelésállomány he­lyett 10 milliónyit is elfogadhatnánk.” (3. OLDAL) Égy Hálják esz érinfefffek „A vita folytatása helyett in­kább sok sikert kívánunk a ba- gi együttesnek az NB Ill-ban történő helytálláshoz. Véleményünk szerint továbbá 'cTZért is hasznos lenne lezárni az ügyet, mert nyakunkon a. bajnokság rajtja, amelyre sokkal inkább koncentrál­ni kell Bagón is és nálunk a szerkesztőségben is.” (7. OLDAL) MfsieeiIá^rsesggfSgmk „Harminchárom éves múlt a megamogargesK íiam> ifjabb Hortobágyi Já­es sértíliekef nos — mondta a sötétruhás, könnyes szemű, idős ember. — ő volt ennek a szörnyű balesetnek az egyik halálos áldozata. A menyemhez utazunk,, csak annyit tudunk róla, hogy többször operál­ták és súlyos az állapota. A kilencéves kislányukra a feleségem vigyáz otthon. Jó lenne, ha az édesanyja mi­nél előbb gyógyulna!’’ (8. OLDAL) Kedvezmények a vállalkozók adóztatásában Egyszemélyes kft. alakúiba! A Parlamentben csütörtö­kön tájékoztatták az újság­írókat a kormány tervgazda­sági bizottságának legutóbbi üléséről. A TGB —. az eddigi szak­mai és társadalmi vita tapasz­talatait is összegezve, meg­hallgatva az érdekképviseleti, érdekvédelmi, szervek állás­pontját — döntött az egysé­ges. vállalkozási adó és a tár­sasági törvény elveivel kap­csolatos néhány kérdésben. A kormány gazdasági kabi­netje úgy foglalt állást, hogy a magánszemélyek befektetett vagyona utáni osztalék ará­nyában forrásadót kelljen fi­zetni. Ez kedvezményt jelent, hiszen nem magát a befekte­tést, hanem a befektetés hoza­mát adóztatják meg, s az adó elkülönül a személyi jövede­lem-adótól. A nyereségadó mértéke egy­séges, szektoroktól független lesz. Ugyanakkor bizonyos, a törvény mellékletében felso­rolt tevékenységekre — gaz­daságpolitikai megfontolások­ból — adókedvezmény adható. Fontos döntés, hogy a ma­gánszemélyek beruházása utá­ni áfa-visszatérítés rendszere megmarad, s ugyanez vonat­kozik majd a kisszövetkeze­tekre. A vállalatlétesítési nyereség­adó-kedvezmény továbbra is fennmarad. A meglevő mér­legrendszeren kívül ki kell alakítani azt az új intézményt, a hitelesíthető, nemzetközi szabványoknak is megfelelő, a piaci viszonyokat tükröző va­gyonmérleget. amely lehetővé teszi a befektetők tájékozta­tását, kielégítve a társaságok működésének alapvető köve­telményé]:. Határoztak arról is, hogy a törvénytervezetben szereplő lehetséges gazdasági alakula­tok száma eggyel bővül. Az úgynevezett egyszemélyes kor­látolt felelősségű társaság ala­kításának lehetőségét azért kell megteremteni, mert üzle­ti szempontból lényeges, hogy a vállalati vagyon magánbe­fektetőknél is megjelenhessen, az elkülönítésre azonban az eddigi szervezeti lehetőségek nem adtak módot. Bizonyos könnyítések lesz­nek a vegyesvállalatok alapí­tását megelőző engedélyezési eljárásokban. Az újabb jog­szabályok életbe lépése után, az 50 százaléknál kisgbb kül­földi tőkerészesedés esetén egyszerű cégbejegyzéssel lét­rejöhet vegyesvállalat, nincs szükség devizahatósági enge­délyre. A tervgazdasági bizottság foglalkozott a mezőgazdasági termények felvásárlása körül kialakult helyzettel. A testület állásfoglalása szerint a zöld­ség-gyümölcs termelés minél nagyobb részét fel kell vásá­rolni. Az egyes esetekben kár­mentést jelentő intézkedések azonban nem válhatnak olyan állami intervencióvá, amely­nek egyetlen következmény^ a jelenlegi magas fogyasztói árak fenntartása. A gabona felvásárlásával kapcsolatban a testület azon az állásponton van, hogy — ismerve a termés mennyisé­gét — a többlettermés finan­szírozására a különböző ban­koknál elkülönített összegek fedezik a felvásárlás költsé­geit. amennyiben a pénzt ki­zárólag erre a célra, váltók beiktatásával, azok leszámíto­lásával használják fel. Nemes halak a Dunában Próbaúton az uj hajó A bős-nagymaros! vízlépcső építésének előrehaladtával, ha közvetve is, számos vállalat és szövetkezet kapcsolódik be a nagyszabású beruházás munkálataiba. Az Ovibér meg­rendelésére készítette el pél­dául azt a jégtörő vontatóha­jót a Ganz. Danubius Óbudai Hajógyár, amely tegnap tette meg első próbaútját a Dunán, s a közelmúltban kezdte meg a százhalombattai Temperált* vizű Halgazdaság nemes hal­ivadékainak telepítését az óbu­dai Halászati Termelőszövetke­zet is. Megtette első próbaútját csütörtökön a Duna új hajója, a Széchenyiről elnevezett 2000 lóerős jégtörő vontató. Fe­délzetén ott volt az Afrika- kutató Széchenyi Zsigmond özvegye és Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára. Az Országos Vízügyi Beru­házási Vállalat megrendelé­sére készült hajót tavaly de­cemberben bocsátották vízre a Ganz Danubius Óbudai Ha­jógyár dolgozói. A hajót a Szob és Duna- földvár közötti 150 kilométe­res Duna-szakaszt kezelő Kö­Száz között: Pemü, MGM, DKV, Tungsram A tízmilliárdosok klubjában A Központi Statisztikai Hivatal és a Figyelő gazda­ságpolitikai hetilap közösen összeállította azt a vál­lalati ranglistát, amelyet az 1987. évi gazdálkodási mutatók, mindenekelőtt a termelés, az export, a jöve­delmezőség és a foglalkoztatott létszám figyelembevé­telével készítettek el. A tavalyi hasonló összeállításhoz képest az úgynevezett százak klubjában jelentős átren­deződések figyelhetők meg. A termelési érték alapján készült rangsorba hét új vál­lalat került, így a. Tartósító­ipari Kombinát, az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat, a Ganz Villamossági Művek, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, az Alkaloida Vegyé­szeti Gyár és a Magyar Cör- dülöcsapágy Művek — ez utóbbi a sereghajtó. A kieset­tek között híradástechnikai és' műszeripari vállalatokat, vala­mint húsipari üzemeket talá­lunk. Az élbolyt alkotó tíz legnagyobb vállalat (vala­mennyien tízmilliárd forint feletti termelési értékűek) sorrendjében érdemleges vál­tozás nincs, a listavezető a szénhidrogén-termékeket ké­szítő Dunai Kőolajipari Válla­lat. Az elsők között van még a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, az Ikarus, a Video­ton és a Tiszai Vegyi Kom­binát, továbbá a Tungsram és a Chinoin. Ez utóbbiak a '.légjelentősebb exportáló vál­lalatok is. Persze jó néhány nagyvállalat, amelyik terme­lési értéke alapján az élme­zőnyhöz tartozik, az exportá­lók ranglistáján akár 10-20 hellyel is hátrébb szorult. A jövedelmezőségi rangsor élén, csakúgy mint tavaly, az MMG Automatika Művek áll. Az ezt követő vállalatok ta­valy óta általában megőrizték pozícióikat, legfeljebb helyet cseréltek egymással, de így is az élmezőnybe tartoznak. Ezek a Magyar Viscosagyár, a Rá­ba, a Videoton, a Telefongyár. s e mezőnyhöz tartoznak vegyipari üzemek,' szerszám­gépgyártók. A trösztök közül a legjövedelmezőbbek az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Tejipari Vállalatok Trösztje és a Magyar Villa­mos Művek Tröszt. zép-Duna Völgyi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság használja majd, feladata el­sősorban a Dunán a jégve­szély elhárítása lesz, nyáridő­ben pedig vontatási felada­tokat lát el. A nagymarosi vízlépcső építésének időszakár ban segédvontatóként hasz­nálják majd az építők. Mintegy 40 ezer előnevelt kecsegét telepítettek az elmúlt napokban a Dunába, a győ­ri, az esztergomi és az Öbu­dai Halászati Termelőszövet­kezet által kezelt folyamsza­kaszokba. A telepítés költsé­geit a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium-fedez- te, a négy-hat centiméteres kecsegeivadékokat pedig a Százhalombattai Temperáltví- zű Halgazdaság adta — te­kintettel a dolog tudományos jellegére — 20 százalékos ár- kedvezménnyel. A százhal ombattaiak a MÉM megbízásából már évek óta foglalkoznak a folyóvízbe te­lepítendő halak mesterséges szaporításával, ivadéknevelé- sén'ek kutatásával és a nagy­üzemi technológia kidolgozá­sával. Tudományos munkájuk egyik fontos célja, hogy je­lentősen felszaporítsák a Du­na halállományát, mégpedig a folyam felduzzasztása, a bős —nagymarosi vízlépcsőrend­szer előkészítése előtti időszak­ban. Az előzetes vizsgálatok sze­rint ugyanis valószínűsíthető, hogy a Dunán történő nagy műszaki beavatkozás követ­keztében a halak táplálkozá­suk, növekedésük szempontjá­ból kedvezőbb körülmények közé kerülnek ugyan, de sza­porodásuk feltételeiben hát­rányos változások következ­nek be. Egyik ilyen hátrány, bogy a jelentős vízszintinga- dozás miatt eliszaposodnak a korábbi gyorsáramlású ívóhe­lyek. Ezt a hátrányt a védett ivadékneveléssel és a mester­séges szaporítással meg lehet előzni, elejét vehetik annak, hogy a vízjárás megváltozása után lecsökkenjen a jellegze­tes dunai halfajok állománya. E módszer hatásosságát már számos külföldi — szovjet, amerikai, csehszlovák, egyip­tomi — példa igazolja. MA:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom