Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM tó MSZMP PEST MEGTEL BIZOTTSÁG* ÉS 4 MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Áru: I,ttO fariul 1988. JÜLIUS 21., CSÜTÖRTÖK Grósz Károly az Egyesült Államokban Tárgyalások üzletemberekkel Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke, aki kedden érkezett amerikai hivatalos látogatásának első állo­mására, Chicagóba, szerdán folytatta meg­beszéléseit az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városában. Kíséretének tagjaival együtt több találkozót, megbeszélést folyta­tott az üzleti körök képviselőivel, látogatást tett a chicagói árutőzsdén, részt vett egy új magyar—amerikai közös vállalat alapító ok­mányának aláírásán és rövid városnézést is tett. Este — közép-európai idő szerint csü­törtökön hajnalban — a Mid America Com­mute, a chicagói és a közép-amerikai üzleti köröket egyesítő bizottság ad vacsorát a magyar politikus tiszteletére. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután — kö­zép-európai idő szerint rövid­del éjfél előtt — érkezett meg az Egyesült Államok harma­dik legnagyobb városába, Chi­cagóba. Grósz Károlyt és kí­séretét Illinois állam és Chi­cago város képviselői köszön­tötték. Grósz Károly és kíséretének tagjai motoros rendőrök dísz­kíséretével indultak a város központjába, a Drake hotel­ben lévő szállásukra. Este vacsorán vettek részt, amelyet Robert Pritzker, a Marmon Group nevű, mintegy ötven vállalatot tömörítő tröszt elnöke adott a tisztele­tükre. A Marmon az Egye­sült Államok egyik jelentős gépipari csoportja, 25 ezer embert foglalkoztat üzemei­ben. A csoport számára a győri Rába évente mintegy kétmillió dollár értékben szál­lít futóműveket, és az ameri­kai cég érdeklődést mutat az együttműködés iránt más ma­gyar vállalatokkal is. Tatai Ilona, a küldöttség tagja elmondta, hogy a tröszt szakértői vizsgálják a Taurus gyárban készített légrugók al­kalmazását az általuk gyár­tott járműveknél. Ugyancsak érdeklődnek magyar ipari ab­roncsok, mezőgazdasági gé­Dán diákok segítenek Szűrei a gyümölcsösökben Az aratás mellett ország­szerte a legnagyobb feladatot a zöldségek, illetve a gyümöl­csök szedése jelenti. Szem­ben a kalászosok kiemelkedő termésátlagával a gyümölcs­Elszállitásra várnak a konté­nerbe a leszedett gyümölcsök. A felső képen: Christina Andersen a szőke dán diák­lány szemmel láthatóan jó­kedvvel szedi a fáról a ba­rackokat. (Hancsovszki János felvételei) pekhez szükséges gumiipari termékek szállítása iránt. Szerdán az első program­pont a McDonald’s Interna­tional Vállalat vezetőivel megtartott találkozó volt. Az immár Magyarországon is is­mert önkiszolgáló éttermi hálózatnak ez a vállalat a nemzetközi irányító szerve. A McDonald’s — egyesült álla­mokbeli kiterjedt hálózata mellett — 45 országban csak­nem kilenc és fél ezer étter­met irányít. A magyar küldöttség szállá­sán megtartott megbeszélésen Jim Cantalupo, a McDodald's Internacional elnöke adott tá­jékoztatást a vállalatról, an­nak Magyarországgal kapcso­latos terveiről. Az elképzelé­sek között szerepel, hogy a vállalat élelmiszer-ipari ter­mékeket vásárol tőlünk. Ezt követően • Grósz Károly kíséretének tagjaival a chica­gói árutőzsdére látogatott. Az intézmény 1840-től áll fenn, s ma a világ legjelentősebb me­zőgazdasági árutőzsdéje, ahol elsősorban a búza, a kukori­ca, a zab, a szója és a rizs forgalmát jegyzik, ezekkel a termékekkel kereskednek. A látogatás érdekes pontja volt, hogy a tőzsde működését egy neves ügynökség, a mezőgaz­dasági cikkek kereskedelmé­vel foglalkozó Drexel Bur­nham Lambert INC. magyar elnökhelyettese, Morvái Gábor ismertette meg a küldöttség tagjaival. Morvái Gábor az Agrimpex osztályvezetőjeként dolgozott, jól ismerte a chica­gói tőzsde munkáját, s ennek alapján kapott meghívást az amerikai vállalattól, ahol (Folytatás a 2. oldalon) Pál Lénárd előadása A tudománypolitikáról Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára szerdán a TIT természettudományi stúdiójá­ban tudomány- és művelődés- politikai kérdésekről beszélge­tett a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezeteinek elnökeivel és az országos választmányok vezetőivel. Bevezető előadásában ki­emelte: a párt számol azzal, hogy a közeljövőben jelentő­sen nőni fog a társadalmi szervezetek — és köztük a TIT — szerepe. Ezután arról szólt: a tudományos kutatások megváltozott kezelése nem sugallhatja azt az illúziót, hogy gazdasági bajainkra ez rögtön kedvezően fog hatni. Amit ma a tudományból a gyakorlatban hasznosítani tu­dunk, az a múltbeli kutatások eredményein alapszik. Az ok­tatásra fordított összegek tíz éven át folyamatosan csök­kentek a jelenlegi, katasztro­fálisan alacsony szintre. Ezért — valószínűleg a veszteséges gazdasági tevékenységre for­dított támogatások terhére — növelni kell az oktatás állami támogatását a legrövidebb időn belül. A törvény mindenütt kötetesé „A demokráciát, hangzott el a __ __________ felszólalásokban, t agadhatatlanul itt is tanulni kell, ezt mutatja, hogy sok esetben kell az érintetteket figyelmeztetni a jog­szabályi követelmények teljesítésére, ami a testületi ülésekre szóló meghívók, előterjesztések időbeni kézbe­sítését, a szavazás lefolyását, a jegyzőkönyvek összeál­lítását, a határozatok megfogalmazását illeti.” (3. OLDAL) M«- alga er fswBCGypif1 „Hatalmas fák árnyé­kában élvezik a gyógy- & i!&§3i<!BÍ®if&m£3C&rtGn szertári központ dolgo­zói ilyenkor a kánikula pillanatait. Szerencséjük van, hiszen nem kell sokat gyalogolniuk, lm meg akarnak mártózni a magyar tenger habjaiban, hiszen az üdülő közvetlenül a parton van, s külön stég áll a rendel­kezésükre.” OLDAL) „A magyarok öröme nem tartott sokáig. Szerencse- mesétm csillaguk hanyatlóban volt. A nemrég még győztesen lobogó selyemzászlót is men­teni kellett. Éne a feladatra egy fiatal székely hon­védtiszt, Antos János vállalkozott, aki derekára csa­varta és száz halálon keresztülvágva magát, visszajut­tatta azt Radáknénak.” (5- OIjPÁL) Maeva,ÄÄ«™’-Ui ti ein fi Qfdsxor lesz légi bemutató. Szo­morú megemlékezésként Kesjár Csaba-emlékfutamot bonyolítanak le a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt magyar autóversenyző tiszteletere s a győztes elnyeri a Vasért Kupát.”________ (7. OLDAL) Mi kroőrieméiiy a hazai iparnak Üzemavató Pilisvörösváron Kamarai tagság Vegyesvállalatok Külföldi érdekeltségű, ma­gyarországi székhelyű vállal­kozások is tagjai lehetnek a Magyar Gazdasági Kamarának — erről döntött a kamara ügy­vezetősége. A külföldön működő kama­rák számos országban ellátják a vegyesvállalatok érdekkép­viseletét is, így több, nem ha­zánkban működő magyar ér­dekeltségű vállalkozás tagja külföldi kamarának. Az MGK ügyvezetősége is indokoltnak látja, hogy a külföldi tőkével működő vállalatok is tagjai le­gyenek a Magyar Gazdasági Kamarának. j! Mikroőrleményt előállító ^ üzemet avatnak ma Pilís- ^ vörösvárott. az Országos í Érc- és Ásványbányák Du- ^ nántúli Műveinél. Mint ^ arról lapunkban korábban ^ már többször beszámol­ja tunk, a több mint 50 mil- ^ lió forintba kerülő beru- ^ házást azért vállalták fel, ^ mert jelenleg a hazai fel- < használók igényeit import- /z bői tudják csak fedezni. ^ Az új üzemből viszont esz- ^ tendőnként mintegy 10 J ezer tonnányi mikroőrle- ^ ményt szállítanak, clsősor- ^ ban a vegyi, a gumi és a í gyógyszeriparnak. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák vezetőinek dönté­sében az is közrejátszott, hogy a vállalatnak szerződése van az Ipari Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal a termékszerkezet folyamatos korszerűsítésére. Ennek alap­ján kaptak a beruházáshoz kedvező feltételekkel hitele­ket. Alapvető követelményként jelölték meg a szakemberek a miikroőrlemény kiváló mi­nőségét, ezért a pénz egy ré­széből megvásárolták az oszt­rák Neuts cégtől a nemzetkö­zi szinten is elismert, meg­bízható technológiát. A beren­dezések zömét a vállalat szak­emberei tervezték és idehaza gyártották. Ami pedig az alapanyagot illeti, Pogány Géza főmérnök szerint Pilis- vörösvárott megfelelő dolo- mitvagyon áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a ka­pacitás teljes kihasználásával is csak a hazai szükséglet mintegy 40 százalékát tudják kielégíteni, ha a magyar fel­használók igénylik, vállalkoz­nak a termelés bővítésére. Már szerződést kötöttek a Chinoinnal és megállapodtak a Papíripari Vállalattal is, egyelőre 500 tonnányi mifcro- őrlemény szállítására, de a vállalat vezetői remélik, hogy hamarosan teljes kapacitással dolgozik majd az üzem. [[fogadják a váltót Az Agrekernél is Tegnap kaptuk az informá­ciót a Pest—Nógrád—Komá­rom Megyei Agrokertől, hogy a vállalat ötszázezer forint fe­letti vásárlás esetén vala­mennyi nagyüzemtől fizető- eszközként elfogad 90 napon belüli lejáratú váltót. Átvesz a felvásárló válla­latok, illetve más partnerek által kiállított, és a nagyüze­meknek átadott váltót is, ez­zel is segítve a zavartalan gazdálkodáshoz szükséges anyagok megvásárlását. kertészek sajnos csak részter­mésekről számolhatnak be. Az április végén és május első napjaiban tapasztalt fa­gyok ugyancsak megtizedelték a szőlő és gyümölcsültetvé­nyek rügy-, illetve virágkez­deményeit. Pest megye mint­egy 5 ezer hektáros nagyüze­mi szőlőterületének több mint 10 százalékát károsította a hideg, míg a 8600 hektárnyi gyümölcsös ültetvény termé­sének — fajtától és elhelyez­kedéstől függően — eseten­ként 60-70 százalékát is le­szüretelte a fagy. A június végére befejezett cseresznyeszüret a tervekhez képest mintegy 80 százalékos termést eredményezett. A jó termésátlagot produkáló meggynek több mint 90 szá­zalékát már leszedték a ker­tészek. A kajszi- és őszibarack betakarítását is elkezdték a napokban. Sajnos nagyok a fagykárok, s így előrelátha­tóan a korábbi évek termésé­nek mintegy harmadát sike­rült csak leszedni. Megkezdő­dött a megye nagyüzemeiben a nyári alma szüretelése is. A szilva előreláthatóan jó közepes, a szőlő az Alföld né- ' hány területének kivételével átlagos termést hoz. Ezen a héten indult meg az őszibarackszüret az érdi Ben- ta Völgye Termelőszövetkezet­ben is. A 75 hektáros ültetvé­nyen hatvanan — köztük 25 dán diák — szedik a gyümöl­csöt. Sajnos a fagy itt is ala­pos munkát végzett, így a kon­zervgyárak jóval kevesebb termésből gazdálkodhatnak. B. Gy. K ellemes izgalom a hír­lapírónak, amikor az olvasó megtiszteli le­velével. Papírt keríteni, tollat fogni, postaköltséget vállalni... Történt, hogy a lap június 21-i számában szerény dolgozatot publi­kált e sorok szerzője, Sik- kantyu címmel. Szólt pedig a történet egy virágot áru­ló kisleányról, akinek keze alatt ég a munka, a vevők mindegyikéhez van valami kedves szava, s akit ka­masz széptevője Sikkan- tyúnak szólít. Ki hinné, egy ilyen harmatcseppnyi tör­ténet is tollat fogathat az olvasóval? Márpedig ez történt. „Szomorúan szép sorsról írt. sokan akadnak ilyenek a társadalomban, akik nem mennek ide-oda, segítsenek rajtuk, hanem a maguk erejéből akarnak boldogul­ni ...” — így kezdődik az a levél, amelynek feladója Donner Tamásné, Dunake­sziről, a Kápolna utcából. S így folytatja: „...volt hasonlóban részem nekem is, tudom mi ez... csak egy­valamit nem értek, ne ha­ragudjon érte, miért hív­ják ezt a kicsiny leányt Sikkantyúnak, aminek sem­mi értelme..." S mert az élet remek rendező, a kö­vetkező napon a hírlapíró megkapta az újabb levelet, a ceglédi Jászberényi útról, özvegy Fecske Mihálynétól. Ö a többi között ezeket ír­ta: „Mór sok-sok esztende­je nem találkoztam ezzel a névvel, amikor megláttam ÖRDÖGSZEM az ú jságban, hirtelen eszem­be jutott a kislány korom. Akkor ugyanis édesanyám a pici kertjében sokféle vi­rágot vetett, ültetett el, a hozzá hasonló szegény asz- szonyok egymás között cse­rélgették a magokat, a pa­lántákat, a töveket... s mert annyira érdekes volt a neve, hát nagyon is jól megjegyeztem, ha mostan eszembe jutott, volt közöt­tük siklcantyu is, avagy ahogyan másként is nevez­ték, ördögszem ... bárso­nyos szirmú szép fehér meg bordó' virágja volt..." Ül a hírlapíró a gépnél, némileg meghatódva. A két levélíró között több mint ötven esztendőnyi különb­ség az életkor. És tapaszta­latban? Ismeretben? Egyi­ken sem kérhető számon a másik tapasztalata, ismere­te. Azért sem, mert más­más világban élnek, bár forma szerint ugyanabban, egyszerre. Az idősebben egy szó láttán hirtelen mű­ködni kezd az emlékezet biológiai csodagépezete, a fiatalabb — telve olyan is­meretekkel, amilyenek el sem jutnak az idősebbhez — értetlenül áll valami előtt, ami számára ismeret­len, mert valahol elkalló­dott. kiveszett a mindenna­pos gyakorlatból. Vége, el­felejtődik, nem szükséges. Az új ismeretekért régie­ket kell feláldozni? Megle­het, igen, törvényszerűen. S mégis, valami berzenkedik az emberben. Vegyük csak elő azt a mindmáig nélkülözhetetlent ilyen ügyekben, Diószegi Sá­muel Debreczeni Prédiká­tor és Fazekas Mihály Fő Hadnagy 1307-ben megje­lent jeles munkáját, a Ma­gyar Fűvész Könyvet. S an­nak áhítattal pergetett lap­jain fölfedezheti az ember, micsoda csodáját kínálta fel a természetnek a vál­tozatosság. Akkori eleink ugyanis pontos leírással szolgálva, a bértzi, a szarvas, a tsonkagyökerű, a mezei, a magass, az erdei, a hosszúlevelű, a galamb, a szürke, s súgár, a lapitzkás, a tsillagos, a gyász, a pá- zsitos, a vajszín, a bánáti sikkantyu káprázatos for­máit tárták elénk, azaz ti­zenhatfélét, s persze, mert magyar a „Fűvész Könyv”, csupán a hazánk határai között fellelhetőket... ! Ha ma sokaknak nem mond semmit az ördögszem, azaz a sikkantyu, akkor akár keveseknek is mond-e még valamit a lapitzkás, a pá- zsitos, a tsonkagyökerű ...?! Ez meg ezernyi más a bá­natpénze annak, hogy ugyanakkor a mögöttünk lépkedők hálózati Turbo Pascal interfaceról, Kbyte- ről, floppykról, Wincheste­rekről, hibatűrő hálózatok­ról, adatbázis-kezelőkről, Clipperben programozókról, power curber típusú sze- gélyfiniserekről, pneumo- elektrosztatikus festékszó­rókról, PC engineeringről, MDCB Disk Coprocessor Board és diszk-alrendsze­rekről írnak, beszélnek? Lehet, hogy valamikor ezek ugyanarra a sorsra jutnak, mint a tsillagos, a bértzi, a magass sikkantyú? S ha arra, kevésbé kell sajnálni majd feledésbe hullásukat, mint az ördögszem sere­geiét? T öprengünk csupán, mert nem tudjuk a választ. Az érzelmek ugyanis nem jó tanácsadók ilyen dolgokban, ügyekben. Mégis, véljük talán tévesen, mintha kopna, szürkülne körülöttünk az a természe­tes világ, mely évezredek óta hol szorongat, hol rin­gat bennünket, s egyre gyorsabban fonja át min­dennapjainkat az a művi­lág, mely a maga kreációi­val bizonyára hasznos, fon­tos, nélkülözhetetlen. Irigy­lem özvegy Fecske Mihály- nét. S nem irigylem maj­dani írógépet (szövegszer­kesztő számítógép!) koptató utódomat. Aki majd arról publikál dolgozatot a ki tudja, milyen csodaeljárás­sal készült lapban, hogy a kisleányt, miközben szoft­vereket árul, miként be­cézi Coprocessor Boardnak a kamaszodó széptevője ... Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom