Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

1988. JÜLIUS 19., KEDD ^Mnn 3 Vegyesvállalatok Magyarországon Jól jövedelmeznek A Pénzügyminisztérium ed­dig több mint 180 vegyesvál- lalat alapítására adott enge­délyt, s ezek nagy része már megkezdte működését. A múlt évben 67 új vállalkozás jött létre, az idén ennél többre számítanak a szakemberei:. Mint ismeretes, a kormányzat 1986-ban egyszerűsítette az ilyen vállalkozások alapításá­val kapcsolatos eljárást, jelen­tős adókedvezményt vezetett be működésük megkönnyítésé­re és lehetővé tette, hogy ön­álló külkereskedelmi jogot kapjanak, saját maguk intéz­zék külpiaci munkájukat. Mindez nagymértékben hozzá­járult, hogy az elmúlt másfél év alatt több mint 110 új ve­gyesvállalat jött létre. A vál­lalkozások révén a működötő- ke-bevonás ma már megha­ladja a 160 millió dollárt. Bocsássák szabadon Mandelát! Politikai szimbólum lett A Magyar Szolidaritási Bi­zottság elnöksége hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ki­bővített ülést tartott. Nelson Mandelára, a dél-afrikai nép és az Afrikai Nemzeti Kong­resszus több mint negyedszá­zada bebörtönzött kiemelkedő vezetőjére emlékeztek 70. szü­letésnapja alkalmából. Az ülé­sen szó volt arról, hogy Nel­son Mandela miként jutott el a fegyveres harc elfogadásáig az elnyomott többség érdeké­ben már az 1940-es évektől vállalt küzdelemben. Vezeté­sével hí ;ták létre az Afrikai Nemzeti Kongresszus katonai szárnyát. A nép türelme nem tart örökké — mondta Nelson Mandela —, az erőszakra erő­szakkal kell válaszolni. 1964- ben ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre. Az ülésen nyilatkozatot fo­gadtak el, amelyben a Magyar Szolidaritási Bizottság leszö­gezi: Nelson Mandela szüle­tésnapján az apartheid ellen síkraszálló és a szabad életet követelő emberiség mond íté­letet az őt börtönben tartó fajüldöző rendszer felett. A politikus szimbólumává vált a neokolonialista elnyomás el­len, az önrendelkezési jog ér­vényesítéséért vívott küzde­lemnek. A bizottság, kifejezve szolidaritását az Afrikai Nem­zeti Kongresszus igazságos küzdelmével, követeli, hogy a neokolonialista apartheid rendszer bocsássa szabadon a politikai foglyokat, köztük Nelson Mandelát. A felhívást a Magyar Szolidaritási Bizott­ság eljuttatja az ENSZ apart­heidellenes bizottságához, va­lamint az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz. Leányvállalatok frigye Cegléden Kezdetben még csak szereltek » Napjainkban gyakori be- z Rzédtéma a vegyesvállalatok £ alapítása, az, hogy így kap- ^ jón zöld utat a tőke szabad ^ beáramlása. Egyre több köz- Z ismert, és ami cseppet sem Z lényegtelen, jó hírű, a nem- Z zetközi kereskedelemben is $ rangot, megbízhatóságot kiví- í vott cég köt frigyet magyar z partnerekkel, s erre kétségte- Z lenül érdemes odafigyelni. Vannak meglepő vállalat- alapítások is. Az Egyesült Villamosgépgyár Cegléden működő Kisgépgyár Leány- vállalata például a világhírű USA-beli Black and Decker cég NSZK-ban lévő leányvál­lalatával alakított ki együtt­működést. A Vídiával együtt Az előzményekről, a meg­alapítandó vegyesváílalat pro­filjáról, s a benne részt ve­vők tőkerészesedéséről be­szélgettünk a ceglédi gyár igazgatójával, Tankó Zoltán­nal. — Az 1970-es évek elején jelentek meg a hazai piacon a barkácsolni vágyók nagy örö­mére a Black and Decker cég termékei, köztük a kézi fúró­gépek. A különböző barkács- szerszámok behozatala a nép­gazdaság számára egyre na­gyobb devizaterheket jelen­tett. Időközben tudomást sze­reztünk az úgyneveztt devi­zakímélő pályázatról. Ennek lényege, hogy bizonyos ké- szültségű alkatrészeket hoz­nánk be, s azokat itthon állí­tanánk össze. A sikeres keres­kedelmi tevékenységet folyta­tó, Szegeden működő Vídia vállalat képviselői megkeres­tek bennünket. Bátorításukra és arra alapozva, hogy ők ad­ják a szükséges devizát az alkatrészek beszerzéséhez, nyújtottuk be pályázatunkat. Kevesebb devizáért — Ilyen háttérrel, mint a Vídia, bizonyára elfogadták? — Szerencsénkre, igen! öt­éves időtartamról van szó. A behozott alkatrészekből éven­te 40-50 ezer kézi szerszámot lehet előállítani. Neredik éve él ez az együttműködésünk, s igen eredményesnek mondha­tó. — Mikor merült fel a ve­gyesvillalat alapításának gon­dolata? — Háron éve kerestük meg az USA-beli céget, amelynek vezető szakemberei ellátogat­tak hozzánk. Feltérképezték a termelés teljes vertikumát. Külön vizsgálták gyártási kul­túránkat, a munkások, műsza­kiak képzettségét, technikai felszereltségünket. — Vagyis minden téren biztosra törekedtek! — Igen. És lényegében csak ezután kaptuk meg az emlí­tett lehetőséget a barkácsgé- pek összeszereléséhez. Szá­munkra az is nagy dolognak számít, hogy a készülékeken ott a felirat: „Szerelve Ma­gyarországon". Arról nem is szólva, hogy ezáltal 30-35 szá­zalékos devizamegtakarítás ér­hető el. Jövőre viszont lejár az ötéves szerződés. Ezért örülünk annak, hogy a Black and Decker NSZK-ban lévő leányvállalata velünk vegyes­vállalatot alapít. Ez egyben azt is jelzi, hogy a barkács- gépek összeállításánál sikerült magas színvonalú munkát vé­geznünk. — Nem számit mindenna­pos dolognak, hogy leányvál­lalatok alapítanak vegyesvál­lalatot ... — Égy gondolom, hogy idejekorán sikerült a valóban nem hétköznapi gondolatot gyakorlati tartalommal meg­tölteni. Az alapításra az Ipa­ri Minisztérium, a Pénzügy­minisztérium és az Országos Tervhivatal áldását adta. Már az alapítási okirat szövegezé­sénél, jogi előkészítésénél tar­tunk. Előreláthatóan ősszel hivatalosan is megkötjük a vegyesvállalat-alapításról szó­ló szerződést. — Mi változik az eddigi kapcsolatokhoz képest? — A felhasználásra kerülő alkatrészek kétharmadát hazai gyárak állítják elő! A szelle­mi, a műszaki háttér aránya is legalább ugyanekkora lesz. A tőkerészesedés 50—50 száza­lékos. — A vegyesvállalat-alapí- táshoz milyen beruházásokra lesz szükség? — Fel kell építenünk egy teljesen új üzemrészt. A gé­pek 90-95 százalékban hazai Sok kis apró alkatrészből készül a fúrógép (Erdősi Ágnes felvétele) gyártmányúak. A beruházás 1990-ben fejeződik be, s még ugyanebben az évben hozzá­foghatunk a profilunkba vá­gó konstrukció készítéséhez. Szakmai titok — Mi lesz az? — Mivel szerződéskötés előtt állunk, legyen ez szakmai ti­tok. Annyit azért elárulha­tok, hogy a készülék magyar iparművész munkáját dicséri. A berendezések 90 százalékát tőkés piacon értékesíthetjük. A Black and Deaker cég, mint tőkés társai is teszik, egy-egy új konstrukció elterjesztéséhez döntőnek tartják a piaci ér­tékítéletet. A marketing, a reklám náluk létfontosságú. A formatervezett masina ízlé­ses prospektusa már ismert a nyugati fogyasztók körében. Folynak az ajánlati árral kap­csolatos felmérések is. Meg­győződésem szerint szép kar­rier elé néz a konstrukciónk. Van már egy vegyesválla­lat Cegléden. Ügy hívják, hogy Sphero-Evig Kft. Műkö­dése hatéves múltra tekint vissza. A mai világban ekko­ra időszak egy házasságban is tiszteletet érdemlő. Remélhe­tően, az Évig újabb házassága is hosszú életűnek bizonyul. Gyócsl László Orvos, pedagógus, téeszeinök az önkéntesek között Időzített bomba az alagsorban Néhány éve még nagy gondokai küszködtek az ön­kéntes tűzoltó-egyesületek, azok a nagy múltú szerve­zetek, amelyek némelyike több mint száz esztendeje alakult, s valamikor semmihez sem hasonlítható tekin­tély és szervezőerő volt egy-egy településen. Napjainkra több települé­sen újra reneszánszukat élik ezek az egyesületek. Több mint százhatvan van belőlük a megyében, hat helyen — Nagykőrösön, Nagykátán, Szentendrén, Monoron, Aszó­don és Ráckevén — országo­san úttörő kezdeményezés­ként körzeti önkéntes tűzoltó- bázis működik. Ezekről a he­lyekről indulnak a gépkocsik a tűzesetek helyszíneire, mi­közben működik a riasztási lánc és percek alatt össze­szedik az önkéntes tűzoltókat is, akik a technikát működte­tik a helyszínen. Nem csak félteni Hogy mi hozta néhány esz­tendő alatt ezt a gyökeres változást? Mi keltette életre ismét az önkéntes tűzoltó­egyesületeket? Mi tette nép­ünnepéllyé a településeken az évenkénti versenyeket? A vá­laszt Oláh László, tűzoltó szá­zados, a Pest Megyei Tűzoltó­parancsnokság tűzoltási szol­gálati csoportvezetője adja meg: — Gazdasági kényszer és jól felfogott érdek. Elsősorban ez a két dolog motiválja — melyet egyes helyi tanácsok is felismertek —, hogy ismét életre keltek az önkéntes egyesületek, akik nélkül szin­te elképzelhetetlen a tűzmeg­előzés. E szükségszerűséget a megyei tanács is felismerte és támogatta, öt-hat éve egy la­kószoba kiégése legföljebb százezer forintos kárt jelen­tett, s akkor az már egy pa­zar, szinte luxussal berende­zett otthon volt. Napjaink­ban egyetlen szoba pusztulá­sánál akár milliós érték is le­het a tűz martaléka. Van mit féltenünk, egyre inkább van. S egyre többen ismerik fel, hogy nemcsak félteni, de vé­deni is kell az értékeket. — Milyen segítséget jelen­tenek az állami tűzoltók szá­mára az önkéntesek? — Rendkívül nagy segítsé­get. Sajátos a megye a tűz­védelem szempontjából is. Körülöleli a fővárost, nagyok a távolságok a tűzoltóság vo­nuló egységei között. Olykor csak húsz-huszonöt perces száguldással érhető el egy- egy tűz helyszíne. Az önkén­tesek helyi jelenléte nélkül lényegesen nagyobbak lenné­nek a kárértékek. Hiszen van­nak adatok arra, hogy átla­gosan egypercnyi tűz meny­nyi kárt okoz. De elég arra gondolni, hogy egy-egy szép, fából készült nyaraló — több tízezer található ezekből a megyében — tíz-húsz perc alatt porig éghet. Bármennyi­re fejlődik a hírközlő rend­szer, a gyorsan terjedő tüze­ket sok helyen az önkéntesek oltják el, illetve határolják be, s akadályozzák meg ez­zel a továbbterjedést, a na­gyobb kárt. — Gondolom, a hírközlés fejlődésekor nem a telefon- hálózat tökéletesedésére gon­dolt? — Nem, hanem elsősorban a CB-rádiók elterjedésére. Szerencsére ma már a leg­több gazdasági egységnél, fő­ként a termelőszövetkezetek­nél működik CB-hálózat. Kü­lönösen Nagykáta és Szent­endre körzete jár élen ebben. De egyre több magánszemély is ad tűz miatt segélykérő jel­zést a 9-es hullámsávon. Megelőzés és mentés — Ügy tudom, egyre In­kább elhatárolódik egymástól az önkéntes tűzoltóegységek két fontos feladata, a meg­előzés és a mentés. — Többek között ezt a célt szolgálja az önkéntes bázisok kialakítása, ahol a helyi ta­nácsok nagy anyagi segítségé­vel állandó szolgálatot telje­sít egy-egy ügyeletes. Ide összpontosul a technika, a tűzoltókocsik, ez tehát a men­tési vonal. E rendszer kiala­kításában is élen jártak a nagykátaiak. Az ő ügyelete­seik, bár nem hivatásosok, csaknem olyan felkészültek, mint az állami tűzoltók. Fize­tésüket viszont a tanácstól kapják. A másik vonalra, a megelőző tevékenységre jó példa az üllői egyesület. Ott példásan végzik a lakóházi ellenőrzéseket, a tűzvédelmi propagandát. A jó munka meglátszik a tűzesetek ala­csony számán. A NEB vizsgálta Érdekeltté tenni a vállalatokat A szakmunkásképzés jelen­legi rendszerét az egyre sza­porodó kedvezőtlen jelensé­gek felszámolása érdekében sürgősen felül kellene vizsgál­ni; az illetékes minisztériu­moknak gondoskodniuk kell a képzés átalakításáról, for­mai, tartalmi megújításáról — erre a megállapításra jutott a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, amellyel a szakmunkásoktatás megyei tapasztalatait összegezték. A Pest Megyei NEB 1984- ben vizsgálta utoljára a szak­munkásképző intézetek tante­rem-, gép- és tankönyvellá­tottságát. Most főként annak néztek utána, hogy a minisz­tériumok, illetve a helyi ta­nácsok milyen intézkedéseket hoztak a megnövekedett lét­számú tanulók elhelyezése és a korszerű oktatómunka felté­teleinek megteremtése érde­kében. A felmérés szerint megyei és helyi forrásokból 37 millió forintot fordítottak a szak­munkásképzést szolgáló beru­házásokra; új tantermek, tor­natermek, menzák épültek. Ugyanakkor a szűkebb beru­házási lehetőségek miatt több építkezést töröltek, illetve el­halasztottak. Kedvezőtlenül érintette a szakmunkásképző intézmények helyzetét, hogy a tanácsok a várt költségvetési bevételeik elmaradása miatt az oktatási intézményeknek folyósított összegekből is kénytelenek voltak lefaragni, így fordulhatott elő például, hogy Nagykőrösön arra sem maradt pénze a sütőipari tan­műhelynek, hogy lisztet vásá­roljon. Mivel a demográfiai hullám most érte el az általá­nos iskolák hetedik osztályát, az elkövetkezendő években — a kényszerűen elmaradt vagy elhalasztott beruházásokkal tgtézve — több szakmunkás­képző intézet nehéz helyzetbe kerülhet — figyelmeztet a népi ellenőrzés vizsgálata. További gondok forrása, hogy az elmúlt években nem javult, sőt valamelyest rom­lott a szakmunkásképzőkben a tanítói gárda létszámhely­zete. A legtöbb helyen nem alakult ki állandó tantestület, nagy a fluktuáció, sok a be­töltetlen állás. Ennek legfőbb oka, hogy az egyetemről kike­rülők között nincs presztízse e rosszul fizetett tanári állások­nak. Az oktatás feltételeit vizsgálva a népi ellenőrök nem tapasztaltak javulást az iskolai tanműhelyek gépállo­mányában sem: sok a nullára leírt, elavult berendezés. Emellett a tanulás eredmé­nyességét nem kis mértékben rontja, hogy 1984 óta nem egyszerűsödtek a tankönyvek sem; a szakmai tankönyvek elavult ismeretanyagot tártál: maznak, régi technológiát, szabványokat használnak. Súlyos gond, hogy nincs1 ja­vulás a szakmunkásképzőkbe felvett tanulók tudásszintjé­ben. Az általános iskolákból általában a leggyengébb ered­ményt felmutató diákok ke­rülnek a szakmunkásképzőbe. A felmérés tanúsága szerint a jelentkezők többsége olva­sásból, helyesírásból, matema­tikából a minimális követel­ményeket sem tudja teljesíte­ni. Ezért az első félévben csaknem harmaduk megbukik valamelyik tárgyból, s közü­lük sokan lemorzsolódnak, ki­maradnak az iskolából. A vizsgálat megállapításait összegezve a Pest Megyei NEB azt javasolja, hogy az illetékes minisztériumok gon­doskodjanak a szakmunkás- képzés átalakításáról a szak­macsoportok összevonásával és a tanterv ehhez kapcsolódó átalakításával. A hároméves szakmunkásképzést — a szük­séges feltételek megteremtésé­vel — fokozatosan emeljék fel szakközépiskolai szintre Az iskolákban ékítsenek job­ban a fakultációra, az önkén­tességre, az egyéni tanulásra Mindez megköveteli az általá­nos iskolai képzés szintjének növelését is. Nem kevésbé fontos, hogy a vállalatokat, kisiparosokat érdekeltté te­gyék a szakmunkásképzésben. — Tehát nem lebecsülendő ez utóbbi tevékenység sem. — Ezt jól tudják az önkén­tes tűzoltók is. ők azok, akik lakóhelyükön fel tudják tár­ni a tűzveszélyes tevékeny­ségeket. A nagyobb gazdasági egységeket az állami tűzoltó­ság rendszeresen ellenőrzi, vi­szont egyre több a kisvállal­kozás, kisszövetkezet, ezek elő­szeretettel végeznek ipari te­vékenységet lakóházak pin­céiben. A közelmúltban egyik önkéntes egyesületünk tagjai tártak fel megdöbbentő fe­lelőtlenségeket. A kisszövet­kezet egy lakóház pincéjében rendkívül tűzveszélyes tevé­kenységet végzett, miközben tonnányi műanyag és gyúlé­kony vegyszer volt bezsúfol­va az alagsorba. Mintha idő­zített bomba lett volna. Sok­éves tapasztalat ugyanis, hogy a tűzvédelmi előírásokat hosszú ideig nem lehet követ­kezmény nélkül megszegni. Ahol veszélyes anyagok kö­zött. kell dolgozni, ott szinte menetrendszerűen bekövet­kezik a figyelmetlenség, s nyomában a tűz. — Hol adnak a legtöbb munkát a tüzek az önkénte­seknek? — Átlagosan, több mint ezer tűzhöz vonulunk évente. Ezek többségében lakóházak­ban, víkendházakban pusztí­tanak. A tűzesetek számában a legnagyobb körzet, Vác ve­zet, de ez is elsősorban a nya­ralóövezetnek tudható be. Megdöbbentően felelőtlenek az emberek ezeken a helye­ken. Ki ne látott volna fa­ház ablakán vagy oldalán ki­lógó füstcsövet? Levetett holmik kerülnek a hétvégi házba, öreg gázkészülékek, régi, zárlatos hősugárzók. S ha ezek használata felelőtlen­séggel is párosul. — s erre sajnos gyakorta van példa —, szinte bizonyos a következ­mény. Ezért is igyekszünk az üdülőterületek környékén fejleszteni a mentésben részt vevő önkéntes bázisainkat. Szentendrén, illetve 1990-ben Pilisvörösváron tervezünk ilyet. Tűzvédelmi törvény — Ismét divatba jöttek az önkéntes egyesületek. Ugyan­azok a tagok kezdtek ismét aktívan dolgozni ezekben a szervezetekben, vagy újak is jöttek? Egyáltalán, milyen társadalmi rétegekből kerül­nek ki az állami tűzoltóság segítői? — A skála rendkívül széles. Orvos, téeszeinök, pedagógus ugyanúgy megtalálható so­raikban, mint mérnök, mező- gazdasági szakember vagy szakmunkás. Elismerik tevé­kenységüket a helyi tanácsok, társadalmi szervezetek. Vala­ha az önkéntes egyesületek óriási kohéziós erőt jelentet­tek egy-egy településen, s egyre inkább, így van ez új­ra. Mindenkire szükség van a mentő, a megelőző és a fel- világosító munkában — fejez­te be Oláh László. Sokat várnak a készülő tűzvédelmi törvénytől is, amely jövőre kerül a parla­ment elé, s alapvető változá­sokat hoz majd az állami és az önkéntes tűzoltók kapcso­latában, együttműködésében, mindannyiunk védelmére. Móza Katalin SZMT elnökségi ülés Az oktatásról Tegnap délelőtt Fodor László titkár vezetésével ülést tartott a Szakszervezetek Pest Me­gyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén egyet­len téma szerepelt, a szak- szervezeti tisztségviselők okta­tása. A testület először meg­hallgatta és értékelte az 1987/88-as tanév tapasztalatai­ról szóló beszámolót, majd megvitatta és egyhangúlag jó­váhagyta a következő tanévre szóló tervet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom