Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

Automata gúSázók A legkeresettebb termékek A Gépgyártó és Szolgáltató | Ipari Szövetkezet egységrako- 1 mány-bontó és > -gúlázó gépei- IL«, ről sokszor elmondtuk már, j||| hogy az egyik legkeresettebb termékei a jó nevű körösi cég­nek. Talán nem túlzás azt is hozzátenni, hogy az élelmi­szeriparban dolgozók szemé­ben forradalmasította a cso­magolást. Meggyorsította, de főként megkönnyítette e rend­kívül nehéz munkát. A napokban ismét megláto­gattuk a mikroprocesszoros ve­zérlésű masinák készítőit. A laikus csodálkozik, hogy mennyi munka és szakérte­lem koncentrálódik bennük, az acélváz első darabjának le- szabásától a próbaüzemig. Csengődi Szabolcs és Rideg Csaba lakatosok munkahelyén még csak a „csontvázát” lát­tuk a gépnek, a két szakem­ber az erős acélszerkezet ösz- szehegesztésén dolgozott. (Fel­ső kép.) A Nagykőrösi Konzervgyár­ban látott rakományképző is a szövetkezetben készült, és nagyon jó véleménnyel van­nak róla. Képünkön (jobb ol­dalt) a magozott meggybefőt­tet rakatják vele stabil, köny- nyen szállítható gúlákba. (Aszódi László Antal és Varga Irén felvételei) LACI JELENTES Körtedömping, több dinnye A garabós ünnepen igazi nyári felhozatal volt a jellem­ző, szinte mindenféle ter­ménnyel találkoztunk, aminek itt az ideje. A baromfipiacon a tojás 1,80—2,50 Ft. A napos csibe 10—11, a háromhetes 28, a hónapos 26 forint volt. A pör­költnek való jószágokért 220 —240, a sütni valóért 360 fo­rintot kértek, párjáért. A gyümölcspiacon a cseresznyét 25—30, a rengeteg arabicska- körtét 10—12, az asztrahánal- mát 25—30 (aprót 10), az őszi­barackot 20—60, a sárgabarac­kot 25—30, a ribizlit 20, a meggyet 20—26, a dinnyét 20 (a nagybani piacon 6 forintra szaladt le az ára!), a piszkét 25, a málnát 70, a vajalmát 15 s a júliusi körtét 15 fo­rintra tartották. A zöldségpiacon a krumpli 7—8, a paprika 12—23, a pa­radicsom 5—10, az uborka 5— 8, az erőspaprika (darabja) 1, a retek (csomója) 6, a vörös­hagyma 20, a patisszon 10, a káposzta 14, a zöldbab 5—20, a vajbab 10, a tök 5 forintba került kilogrammonként. A zöldség csomóját 6—12, a zel­ler darabját 5—8, a torma szálát 5—15, a csemegekukori­ca csövét 4—6, a fokhagyma darabját 4—6, a karalábé darab­ját 3 forintra tartották. Buzo­gányt is láttunk, darabját 4 forintért kínálták. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM 1988. JÜLITJS 16., SZOMBAT A változások hatása Bér csak a jó munkáért jár A Budapesti Könyvkötő Szövetkézét közel 84 milliós termelési értékének egyharma- dát adja a nagykőrösi üzem. Munkájukról tárgyalt leg­utóbbi ülésén az MSZMP vá­rosi végrehajtó bizottsága. Természetesen egy olyan gazdasági egység esetében, mint amilyen a Könyvkötő Szövetkezet, meglehetősen ne­héz tiszta képet nyerni csak a nagykőrösi telep gazdálkodá­sáról, hiszen az ezer szállal kötődik a központhoz. Megál­lapítható azonban, hogy a ha­tékonysági mutatók alapján a cég eredményesen gazdálko­dik. A kereskedelmi tevékeny­ségük is eredményes, hiszen a tőkés export tavaly 60, a ru­belelszámolású 130 százalék­kal lett több, mint 1986-ban. A nagykőrösi üzem munká­sainak átlagéletkora alacsony, s itt a legkisebb a munkaerő­forgalom is. Kedvező az is, a helyi üzemben a fizikai dolgo­zók egyharmada szakmunkás. Érdekes azonban bérükre te­kinteni: átlagórabérük 26,70, és ez 10,5 százalékkal magasabb ugyan a monori üzemben dol­gozókénál, ám 15 százalékkal alacsonyabb a pestiekénél. Az idei esztendő eltelt hat hónapjában a munkaellátott­ságuk: kedvezőbb volt, mint tavaly. Árbevételük a tavalyi hasonló időszak 113 százaléka. Nagykőrös most is nagyjá­ból egyharmad arányban ré­szesedik ebből. Érdemes megjegyezni, hogy a különféle gazdasági változá­sok végül oda vezettek, hogy kisszövetkezetté alakulva gaz­dálkodnak tovább. Ennek azonnal eredményei is vannak, hiszen az első félesztendőben 6, júliusban 8 százalékos bér- fejlesztést hajthatnak végre. Különleges az a kísérlet is, ami a nagykőrösi üzemben fo­lyik. A dolgozók érdekeltségé­nek fokozására a II. negyedév­től bevezették, hogy csak a határidőre és jó minőségben elkészült munkára fizettek ki bért. Ezáltal a dolgozók az Az Arany János szocialista brigád tagjai a H1TEKA prospek­tusának lapjait kasírozzák. (Varga Irén felvétele) alapdíjuknál jóval magasabb összegeket is hazavihetnek. Egyes munkáknál — ha kedvező az ár — a többlet­nyereség egy hányadát bér­ként fizethetik ki a dolgozók­nak. A végrehajtó bizottság által megtárgyalt tájékoztató őszin­tén* nyíltam szólt a gondokról is. Ezek szerint az alapanyag­ellátás nem ütemes, ezért a termelés folyamatosságának biztosítására kénytelenek so­kat készletezni. Ez likviditási gondokat okoz. Különösen a pesti telepen munkaerőgon­dokkal küszködnek. Ahhoz, hogy növeljék a termelékeny­séget, közepes teljesítményű célgépek kellenének. Ám az ehhez szükséges deviza nem áll rendelkezésükre. Terveikről is számot adtak: változatlan létszámmal látják el termelés-előkészítő felada­taikat, s az adminisztratív munkát számítógépes nyilván­tartással támogatják meg. Nagykőrösön önálló egységet alakítanak ki, az elszámolás így precízebb és ösztönzőbb lesz. Előkészítő szakaszban van­nak — kiszámítják ugyanis, get találunk. Innen nyílt egy órásműhely. A fő tevékenysé­ge a toronyórák kezelése volt. Egy időben a Kecskeméti úti Frank-féle házban működött ez a műhely, legvégül pedig a Dalmady Győző utca foly­tatásában, a volt Konstantin iskola mellett. Visszatérve a Széchenyi térre, egy meglehe­tősen nagy fűszer- és élelmi­szer-kereskedés, e mellett egy kisebb épületben pedig Pomá- zi Kálmán kerékpárjavító mechanikus műhelye állt. ö volt a későbbiekben a Szolno­ki úti, akkor még Gépgyártó Ktsz elnöke. Ezután ismét egy vakköz következett. A mosta­ni városi könyvtár épületében volt akkor a Közgazdasági Bank, udvarában pedig a Vla- dár ügyvédi iroda. Vladárnét. mint a Híradó újság állandó munkatársát igen sokan is­merték. Egyébként tanítónő volt. Az ő odaköltözésük előtt az épületnek ez a része vá­rosi Tüdőgondozó Intézet volt A városi könyvtár és a kö­zépiskolai kollégium (amely egyébként gőzmalomnak épült valamikori közötti kis épület., ben dolgozott a Nagykőrösi Híradó szerkesztősége. A ka­puval szembeni udvari épü letbe vitték a kéziratokat, aho a nyomdagépek csattogtak. Csete Sándor van-e lehetőségük arra, hogy az eredrhénytöbbletből fakadó tőkét működötökévé alakítsák. Végül nyugatnémet bérmun­ka vállalásával, hosszabb távú együttműködést szeretnének kialakítani, NSZK-partnerrel. B. O. Érdekharc Réday András, a KISZ váro­si bizottságának titkára gond­terheltnek látszik. Miért? — Az Arany János Művelő­dési Központ felújítása véget ért. Pompásan kialakított ud­vara van. Arra gondoltunk, a városban élő fiatalság nyári szórakozására ez éppen meg­felelő hely lenne. Végtére is, azért lenne a létesítmény. — Ki kell használni! — így gondoltuk mi is. Am az intézmény igazgatója nem így vélekedett. Véleménye sze­rint a díszudvar kövezetének fugájában beszorul a női ma­gas sarkú cipő . . . Tovább men­tünk, a tanács vezetése igent mondott tervünkre. Megcsinál­tuk a háromoldalas engedé­lyezési papírt, s erre megsze­reztük a tanácselnök és a rend­őrkapitánysági illetékes szóbeli ígéretét is. Farkas Lóránt lett volna a diszkós, s videofilmek kivetítését is terveztük gyöngy­vászonra. Vasárnaponként, 19— 32 óra között tartottuk — vol­na — a rendezvényt. — Volna? — Volna. Ugyanis időközben megkérdezték az ottlakókat. Igaz, hogy ők általában ekkor térnek vissza a zártkertekből, mégis bejelentették, hogy őket — talán távollétükben is — za­varna a rendezvény. — S most mi lesz? — Sokat szidott ifjúságunk tovább motorozhat a nagy ma­gyar éjszakában. Mehet a disz- tingvált kocsmákba. Szórakoz­ni. De hat mi megértjük, első a lakók érdeke. Tiszteljük a demokratikusan kialakított vé­leményt. Nem szervezünk disz­kót. Este tízig sem. A körzet tanácstagja, Tóth Dénes, tanácselnök-helyettes. — Az a baj, hogy a kör­nyékbeli Vénusz presszóban korábban már tartottak úgyne­vezett nosztalgiadiszkókat, s azok bizony eléggé megviselték az ottlakók idegeit, nyugalmát. Nem túl szerencsés az udvar kiépítése, ugyanis minden han­got besugároz a lakókhoz. El­lenben, az ifjúsági ház udvara jóformán csak közintézmények által határolt, ott elképzelhető­nek tartok hasonló rendez­vényt. S talán szerencsésebb lett volna, ha nem vasárnap, hanem szombaton tartanák — tartották volna — emitt is, hi­szen hétfőn mégiscsak dolgoz­ni kell menni. (Jjra a KlSZ-titkáré a szó. — Végtére is a közművelődés szervezésére van hivatalos, er­re a feladatra specializálódott intézmény is. Mi csak segítet­tük — volna — őket. Most min­den esetre kíváncsian várjuk önálló próbálkozásukat. Ha lesz. (ballal) Sporthírek Kosárlabdások sikerei Az 1988. évi Bács-Kiskun megyei nyílt mini kosárlabda­bajnokság E csoportjának be­fejező fordulójában a végső győztes csapat biztosan nyert a tartalékos körösiek ellen. Szolnoki Münnich Ferenc kör­úti isk. 5. osztályos lányok— Nagykőrösi Kgy. Kinizsi I. (Kossuth isk.) 50-14 (30-4) volt. A legjobb dobó Herczeg (6). A Bács-Kiskun megyei kez­dő mini kosárlabda-bajnokság­ban 15 csapat vett részt, a tíz kecskeméti mellett három szolnoki és két nagykőrösi. Dr. Tánczos-Szabó László tanít­ványai derekasan helytálltak. Az „erős” csoportban hat csapat mérkőzött, kétfordulós körmérkőzéses rendszerben, így tíz játék után a szolnokiak mögött a Nagykőrösi Kgy. Ki­nizsi I. (Kossuth isk.) gárdája (Balog Dóra, Bán Orsolya, Bojtos Anikó, Csombai Anett, Csönkös Ildikó, Demeter Bri­gitta, Fajka Ivett, Herczeg Beáta, Horváth Mariann, Ká­sa Éva, Nagy Ildikó, Saszinsz- ky Ágnes és Zatykó Helga) az előkelő második helyen vég­zett. A „gyenge” csoportban ki­lenc csapat mérkőzött. Hat együttes fiúkból tevődött ki. Ez még jobban emeli nyolc játék után is a Nagykőrösi Kgy. Kinizsi II. (Petőfi isk.) harmadik helyének értékét, amit név szerint Béja Julian­na, Dér Edit, Fehér Diána, Horváth Aliz, Kovács Rita, Körtési Szilvia, Martinovics Anita, Orbán Renáta, Országh Szilvia. Sebestyén Katalin, So- modi Ildikó, Stifler Hedvig, Várnai Andrea és Zsuzsandor Jnikó versenyzők értek el. Az 1987/88. évi Pest megyei ifjúsági fiú kosárlabda-baj­nokság végeredménye a kö­vetkező : 1. Monori Gímn. 12 11 1 738-561 23 2. ceglédi Mezög. 12 10 2 847-505 22 3. Ceglédi Gimn. 12 8 4 656-515 20 4. váci Gimn. 12 6 513-609 18 5. Nagyk. Gimn. 12 4 8 522-569 16 6. Gödöllői EAC 12 2 10 516-791 14 7. Nagyk. Toldi 12 1 11 421-663 13 A Magyar Kosárlabda Szö­vetség a Magyar Diáksport Szövetséggel közösen 1988 szeptemberétől meghirdeti az általános iskolák mini kosár­labda-mozgalmát. Célja: a gyerekek nevelésében nélkü­lözhetetlennek tartott labdás játékkal biztosítani a diákok teljesítménykényszer nélküli rendszeres sportolását szerve­zett keretek között, 5—6. osz­tályosok részére. Helyi bajnok­ságok, alapszintű versenyek minden évben a nemzetközi kosárlabdanapon, szeptember végén kezdődnek az adott baj­nokságban résztvevő csapatok felvonulásával, ünnepélyes külsőségekkel. A mérkőzésso­rozat 1989. május 15-ig tart. Városunkban mind a négy ál­talános iskola nevezett, és előreláthatólag helyi vetélkedő lesz. Szombati sportműsor Birkózás. Miskolc-Diósgyőr: Országos junior és ifjúsági kö­töttfogású Filáncz-emlékver- seny. Tenisz. Cegléden felnőtt, if­júsági és veterán országos nyári verseny. Vasárnapi sportműsor Tenisz. Cegléden felnőtt, if­júsági és veterán országos nyári verseny. S. Z. Moh Szombaton A nagyteremben: Gyilkosság a sötétben. Színes, dán krimi. Előadás: 8 órakor. A stúdióteremben: Forróvé­rű kísértet. Színes olasz film­vígjáték. Előadás 'él 6-kor. A Cifrakert moziban: Háló­szobaablak. Színes amerikai krimi. Előadás: 21 órakor. Stúdió mesemoziban: A hat gézengúz. Amerikai kaland­film. Előadás: fél 4-kor. Vasárnap A nagyteremben: Gyilkos­ság a sötétben. Előadás 8 óra­kor. A stúdióteremben: Forróvé­rű kísértet. Előadás fél 6-kor. A Cifrakert moziban: Háló- szobaabiak. Előadás 21 órakor. A 3túdió mesemoziban: A hat gézengúz. Előadás: fél 4- kor. ISSN 0133—2798 (Nagykőrösi Hirla A Széchenyi tér épületei kö­zül kiemelkedő szerepe volt a Papp-féle épületnek, amely­ben az Uránia Filmszínház és a mellette levő kerékpárüzlet volt. A 40-es években minden héten új magyar film Került műsorra. Három napig, nét- főn, kedden és szerdán vetí­tették naponként három elő­adásban. Filmenként icét-két- ezer nemzetiszín szórólapot készítettek a nyomdában. Ezekre az előadásokra felemel­ték a jegyek árát átlagosan 20 fillérrel. Például a páholy ára így lett 80 fillér. Némely, már előzőleg többször is vetített külföldi film esetében alkal­mazták a „ketten egy jeggyel” akciót. Átlagosan a legolcsóbb jegy a tíz filléres „fapados” volt. Erre a célra a vetítő- vászon előtt két sor támla nélküli fapad volt rendszere­sítve. A filmek beszerzése ki­zárólag üzleti szempontok alapján történt. Állami szer­vek nem szóltak bele a filmek vásárlásába. Az az elv, hogy „a művészetek közül szá­munkra egyik legfontosabb a film” nyilván akkoriban még nem jöhetett szóba. A városi oktatási intézmények nem nézték jó szemmel a „káros” filmek bemutatását. Ezért pél­dául a gimnáziumi tanulók csak akkor mehettek moziba, ha az osztályfőnöktői kaptak írásbeli engedélyt, amelyben feltüntették a tanuló nevét, a film címét, az előadás napját és óráját. Leány tanuló eseté­ben még olyan feltétel is volt, hogy egy felnőtt hozzátartozó­nak kellett elkísérnie az ille­tőt. Ellenőrzésképpen ügyele­tes tanárok ültek az előadá­sokon. A mozitól harmadik ház­ban ismét leltünk akkoriban egy vendéglőt. Inkább az úgy­nevezett kiskocsmák közé szá­mított. A Biczó Géza utca sarki gyógyszertár ugyanezt a funkciót látta el. Kissé bel­jebb az utcában úriszabó mű­hely varta a megrendelőit. A Kossuth Lajos út és a Re­viczky utca sarkán volt az Iparos- és Kereskedőtanonc Iskola. Igazgatója akkor Pán- czél Gyula volt. Ez az épület azért is említésre méltó, mert 1940 szeptemberében Merkl Ibolya tánctanárnő, aki Buda­pestről költözött ide, itt hoz­ta létre tánciskoláját. Egy csa­pásra nagy népszerűségre tett szert a modern táncok oktatá­sával. Az iparos, kereskedő és egyéb foglalkozású ifjúság ha­marosan átpártolt a már több évtizede működő, de kissé konzervatív jellegű Kmetykó- féle tánciskolából, csak a pa­rasztfiatalság maradt hozzájuk hű. Kmjtykóék a színházte­remben működtek. Akkoriban még nem voltak rögzítve a székek, és táncestély idején egyszerűen kirakták a fal mellé. Volt időszak, amikor az ipartestületi székházban te­vékenykedtek. Míg ők csak a ! csárdás, a bécsi keringő és a < tangó oktatásával foglalkoz- j tak, Merkl Ibolya ezeken ki- : vül már két-három modern . táncot is tanított. Néhány évig < működött csak tánciskolája. ; A Reviczky utca másik sár- . kán termény- és lisztüzlet, a i Magyar utca sarki emeletes ' házban pedig forgalmas ci­pészműhely volt. Mellette egy j szerény berendezésű borbély- . üzlet, ezután következett a szíjgyártó műhely. A Magyar . utca és a Széchenyi tér sar­kán állt egy ügyvéd háza, majd ezt követően egy orvos háza. Voltak a környéken olyan egyének, akik a doktor urat rossz szomszédként em­legették. Ezt azzal érdemelte ki, hogy állítólag ókorban használatos típusú kőhajítógé­pet barkácsolt és ezzel sötét, borult éjszakákon féltéglák­kal „bombázta” szomszéd ha­ragosai udvarát. Ezzel akko­riban a helyi sajtó is foglal­kozott. A saroktól visszafelé a Széchenyi téren találhattuk az üvegező- és képkeretező mű­helyt, s egy igen-igen válasz­tékos festék-, olaj- és benzin­üzlet is ebben a házban volt. A ház előtt beékelődve egy szűk kis vakközszerű térsé­EmSékké nemesült pillanatképek V. Egy jeggyel ketten a fapadosra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom