Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

1988. JÜLIUS 16., SZOMBAT m 3 Tanácskoztak a vasasok A szakszervezeteken a sor — A vasas üzemek 600 ezer dolgozóját képviselő több mint 300 szb-titkár pénteki országos értekezletén — amelyet a Vas-, Fém- és Villamosener­giaipari Dolgozók Szakszerve­zetének székházában tartottak — a szakszervezeti mozgalom megújításáról tanácskoztak. Ezt megelőzően, ugyancsak pénteken az ágazati szakszer­vezet elnöksége és központi vezetősége külön-külön is megvitatta a témát. Paszternák László főtitkár hangsúlyozta, hogy az adó­rendszer bevezetése, a növek­vő infláció, a munkanélküliség fenyegető veszélye növeli az elégedetlenséget a társada­lomban, s a kialakult helyzet miatt egyre több támadás éri a szakszervezeti mozgalmat is. A tagság jogos igénye, a tár­sadalmi kibontakozás sürgető szükségszerűsége a mozgalom megújítása. Az állami irányí­tásban már megindult az át- szerveződés, s most a szak- szervezeten a sor. A tanácskozáson felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitká­ra is. Hangoztatta, hogy a szakszervezeti mozgalom ön­magában nem vállalhatja a felelősséget az elmúlt időszak hibás döntéseiért, de tevé­kenységével hozzájárult a ki­alakult helyzethez. A SZOT őszre tervezett konferenciáját azért szükséges megtartani, mert a gondok sűrűsödve je­lentkeznek, ezekre mind vá­laszt kell adni, mégpedig úgy, hogy abban a tagság vé­leménye jelenjen meg. Az országos tanácskozást megelőző központi vezetőségi ülésen a testület korábbi dön­tésének megfelelően úgy fog­lalt állást, hogy — szemben azzal a SZOT-határozattal, amely az év utolsó negyedé­ben az üdülési dijak emelését helyezte kilátásba — az év végéig nem emeli fel e térítési díjakat. A többletköltséget a vasasszakszervezet magára vállalja. Ez főleg a nagy szá­mú nyugdíjasnak és az ala­csony keresetűeknek kedvez, akik általában az utószezon­ban veszik igénybe az üdülési lehetőségeket. A központi vezetőség Hódi Zoltánt a testület titkárává választotta, több elnökségi, illetve központi vezetőségi ta­got felmentett, illetve koop­tált. Július 20-ig Adóelőleg A Pénzügyminisztérium tá­jékoztatása szerint azoknak a magánszemélyeknek, akik áp­rilisban, májusban és június­ban olyan jövedelemhez ju­tottak, amelybőj adóelőleg-le­vonás nem történt, az adóelő­leget július 20-ig kell befizet­niük a 232-90 605-6358 számú, „magánszemélyek személyi jö­vedelemadó és késedelmi pót­léka” elnevezésű számla javá­ra. Ilyen jövedelemnek számít például minden, magán-mun­kavállalásért felvett díjazás, a más magánszemélytől szárma­zó nyelvóradíj, magántervezé­sért, szaktanácsadásért kapott összeg, albérleti díj, építmény­bérleti díj, hálapénz, borra­való. Az adóelőleg az április­ban, májusban és -'úniusban ilyen címeken kapott összegen 20 százaléka. Annak a magán- személynek, akinek más jöve­delme is van (például munka­bér), és így a várható éves adóalapja szerint 20 százalék­nál magasabb adókulcs szerint adózik majd, a különbözetet az év végét követően, adóbe­vallásának benyújtásával egy­idejűleg, legkésőbb március 20-ig kell befizetnie. Délidében aratók között Mozgókonyha a taksonyi határban Hétágra süt a nap. Kánikulai meleget árasztó sugarai megropog­tatják a még szárán álló búzát. A szikkadt, száraz talajon nyomot hagyó teherautó mögött sűrű porfelleg kavarog. A duuavarsányi Pe­tőfi Termelőszövetkezet Taksonyban lévő búzatáblájáról elindult az utolsó délelőtti gabonafuvar. Dudá9 Károly gépkocsivezető porlepte, izzadt homlokát törölgetve igyekezett a jármüvével a szövetkezet gabonatárolójába. Társai, a kombájnosok pedig a közeli két jegenye­fához parkoltak le. A távolabb álló E—516-osok olyan látványt nyúj­tottak, mintha gépszemlére sorakoztatták volna fel őket. Ügy tűnik, hogy a gabonatábla pilótái is ismerik a jelszót, miszerint rend a lelke mindennek! A tüzes napgolyó delelő- pontjához érkezett. Eljött a megérdemelt ebéd ideje. Sal- lai Gáborhé, a mozgó meleg konyha szakácsnője frankfurti levest, rizses pörköltet, hozzá vegyes salátát szolgál fel. A hűtőkocsiból előkerültek a szénsavas üdítőitallal töltött üvegek is. A jegenyefák alatti hűsben egy kiszáradt árok partján jó­ízűen lakmároztak a kombáj­nosok, s a hozzájuk tartozó személyzet. Köztük Becseics Miklós tűzvédelmi megbízott, Juhász Sándor szerelő. — Jó néhány éve már, hogy szinte változatlan összetétel­ben vezényelnek bennünket egyik tábláról a másikra — közli Pintér Imre. — Aratási csúcsidőben reggel hattól este kilenc-tíz óráig egymás köze­lében vágjuk a termést. — Az idei gabona milyen hozamot mutat? A hazai nem jobb — Ezen a T—17-es jelű táblán úgy átlagosan 50 má­zsás termésátlag ígérkezik. Néhány napja érkeztünk ide, de úgy hírlik, hogy a szövet­kezet más területein is az át­lagot meghaladó a betakaríta- nivaló. tozik, hogy egy ilyen jó mi­nőségű talajon, ha kedvezőbb az időjárás, még nagyobb át­lagokat takaríthatnánk be. Nyújtott műszakban így vélekedett Kovács Sán­dor. Aztán a társa folytatta: — A hirtelen jött forróság következtében a szemek bele­sültek a kalászba, s bizony ezekből a pettyedt kenyérnek- valókból már most tetemes a súlyveszteség, silányabb a si­kértartalmuk. Az eget kémlelte Gaál Csa­ba, Bándli István és Pilmayer József. — Esőt várnak? — Arra most nincs szükség! — felelték szinte kórusban. — Szeretnénk már túl len­ni ezen az egész aratáson. Bi­zony ilyenkor csak ritkán lát bennünket a család — je­gyezte meg Pilmayer József. — Éjszakáznak is? — No, még csak az hiá­nyozna! — csattan fel Bándli István. Elég nekünk a nyúj­tott műszak is. — Azért az nem lehet mindegy, hogy mennyit visz­nek haza a borítékban!? — Amióta megismerhettük az új adózást, s annak száza­lékos nagyságát, gondolhatja, hogy nem repesünk az öröm­től. Hiába keres az ember át­lagban 15—16 ezret, ha a le­vonásokat követően csak 8— 10 ezret vihet haza. A kom- bájnosoknak manapság nem nagy üzlet az aratás ... Aztán itt-ott elhangzott egy-egy szófoszlány, hogy bi­zony ezekben a hetekben nin­csenek hétvégek. Mindennap hétköznap! A kombájnosok a búza aratása előtt a sörárpát és a borsót vágták. Igazi fő­próbának számított, hiszen a gépek áteshettek nagyjavítá­sukat követően a tűzkereszt­ségen. Tizenkét vagonnyi Miközben a kombájnosok többsége már az óráját nézte, s készülődött a délutáni mű­szakra, addig Selmeczi Enikő írnokkal még válthattunk né­hány szót: — Mekkora volt a délelőtti termésbetakarítás? — Tizenkét vagonnyi. Egy része a varsányi, míg a másik a Dunaharasztin lévő szárító­ba került. A délutáni termés sem lesz rosszabb. Reméljük, hogy valamennyi kombájn üzemzavar nélkül dolgozhat. Ha Taksonyban végeznek, akkor egy táblával ismét to­vább állnak az aratók. Az 1200 hektáros búzamezőnek még csak alig a harmadával végeztek. Ügy két hét múlva viszont csupán a tarló jelzi majd, hogy ott kombájnok jártak. Gyócsi László A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának levele a párttagokhoz Kedves Elvtársak! Sorsdöntő időszakban élünk! A magyar társadalomban és a gazdaságban jelentősek a felgyülemlett gondok. Rajtunk is múlik, hogy szocialista hazánkat közös összefogással új fejlődési pályára állítsuk. Pest megye az ország legnépesebb, közel egymillió lakosú megyéje. Az itt folyó mun­ka, a közgondolkodás alakulása fontos tényező jövőnk, közösségi és egyéni céljaink megvaló­sulása szempontjából. Felelősségünket növeli, hogy tetteink nemcsak sorsunkat, hanem gyer­mekeink, utódaink lehetőségeit is lényegesen befolyásolják. A megyei pártbizottság a XIV. kongresszusig terjedő időszakra kialakította felada­tait, melyeket a közelmúltban a Pest Megyei Hírlap hasábjain a megye nyilvánossága elé tárt és munkára hívja a párt tagjait és szervezeteit. ­Mi vezérli felfogásában a Pest megyei pártbizottságot? Miben kérjük a kommunis­ták elkötelezett részvételét, a dolgozók, a lakosság közösségeinek aktív tevékenységét, a társadalmi és tömegszervezetek támogatását? Munkánk javításával, közös összefogással tegyünk többet a gazdaság hatékony fejlődéséért, a teljesítményelv érvényesítéséért, az életkörülmények javításáért! A szerkezetátalakításban, a műszaki fej­lesztésben, a termelőmunkában, a kereske­delemben, a háttérágazatok minden területén ma is tetemesek a hatékonysági tartalékok. Mindenekelőtt helyi erőfeszítésekkel kell tö­rekedni arra, hogy ezek felszínre kerüljenek és kiaknázást nyerjenek. Adjunk a jelenle­ginél nagyobb erkölcsi, anyagi támogatást és megbecsülést az újra törekvő, a munkában élenjáró dolgozóknak, közösségeknek, az igé­nyes és magas követelményt támasztó veze­tőknek! Támogatjuk az ilyen vezetők funk­cióba kerülését és hasonló felfogást, gya­korlatot várunk a városi, üzemi, intézmé­nyi pártszervezetektől is. Mindezt annak tu­datában tesszük, hogy minden közösség sa­ját sorsáért, intézkedései hatásáért és ezen keresztül szocialista hazánkért felelős. Ez vezérelje a vállalati tanácsok, a választott vezetőségek kollektív döntéseit is a hatás­körükbe tartozó vezetők megválasztásában és munkájuk értékelésében! A megye városaiban, községeiben számos maradandó alkotás bizonyítja, hogy a lakos­ság, az üzemek és intézmények dolgozóinak összefogásával jelentős eredményeket lehet elérni. Arra kérjük a megyében élő párt­tagokat és pártonkívülieket, a politikai és társadalmi szervezeteket, hogy környezetü­ket is megnyerve vállaljanak aktív szerepet a településpolitika alakításában, a városok, a községek gyarapodását, az emberek bol­dogulását szolgáló közös munkában. Számoljuk fel gazdasági és társadalmi életünk visszásságait! A gazdaság eredményes működését sok nemkívánatos tényező akadályozza. A köz- gazdasági és jogi szabályozás ellentmondá­sai, a szerződéses fegyelem lazaságai, a ha­nyagság, a pazarlás, a munkaerkölcs fogyaté­kosságai, szervezési és irányítási hibák is fékeznek bennünket, csökkentik erőfeszíté­seink hatását. A közéletet szintén sok hiá­nyosság, bürokratikus mozzanat terheli. Mindez rontja a közhangulatot, gátolja a társadalmi összefogást, szűkíti a hasznos kezdeményezések lehetőségeit, sérti a tisz­tességesen dolgozó állampolgárok önérzetét. Tegyük szóvá és tárjuk a nyilvánosság elé ezeket a hibákat, jelenségeket, a rossz be­idegződéseket! Követeljük meg velük szem­ben a gyors, határozott fellépést! A megyei pártbizottság következetes harcot folytat az embereket joggal irritáló gazdasági és köz­életi visszásságok, a tisztességtelen jövede­lemszerzés, a korrupció, a protekcionizmus, a klikkszellem, a bírálat elfojtása, a bürok­rácia terjedése ellen. Ugyanakkor határozot­tan elítéli a demokráciába burkolózó fegyel­mezetlenséget és felelősségelhárítást, a konk­rét kritikát helyettesítő demagóg megnyilvá­nulásokat. Bővítsük és mélyítsük a demokráciát, váljon közéletünk természetes részévé a nyilvánosság! A megye közéletének tapasztalatai alap­ján látjuk, hogy sok helyen még nem kielé­gítő a demokrácia, alacsony a politikai vi­takultúra színvonala. Nem békülhetünk meg azzal sem, ha a közösségek sorsát érin­tő kérdésekről meghallgatásuk, véleményük nélkül döntenek személyek vagy testületek. A közvélemény tájékozottsága a közügyek­ről nem megfelelő. A megyei pártbizottság elhatározott szán­déka, hogy tevékenységének nyíltságával, de­mokratizmusával, a hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdések felelős eldöntésével példát mutat. Arra kéri a párt tagjait, hogy a tár­sadalmi szervezetek aktivistáival fogjunk össze a demokratikus, nyílt közélet megte­remtéséért, a politikai intézményrendszer megújításáért! Az alapszervezetek tegyenek meg mindent az aktív, tartalmas pártéletért. Reális értékeléssel, megalapozott döntések­kel, következetes kiállással és magatartással, munkájuk egészével erősítsék a párt tekin­télyét. Legyünk kezdeményezőek abban, hogy az állami szervek, a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, az egyesületek, a klu­bok és más állampolgári kezdeményezések­re épülő közösségek tevékenysége Pest me­gyében mindenütt' fejlődjön. A társadalmi élet nyilvánosságának fejlesztésével segítsük elő, hogy jobban felszínre kerüljenek, ütköz­zenek az érdekek, megalapozottabb dönté­sek szülessenek. Az életünket jelentősen be­folyásoló tényezők és folyamatok alaposabb közösségi ellenőrzés alá kerüljenek. Elvtár sak! Az országos pártértekezlet előkészítésében a megye párttagjainak, dolgozóinak, lakossá­gának többsége részt vett, véleményt nyilvánít ott. Közvéleményünk bizalommal fogadta a ta­nácskozás politikai és személyi döntéseit. Kialakulóban vannak egy új közmegegyezés alapjai, egységes közösségi akarattal megteremthetők az előrehaladás feltételei. Történelmi felelősségünk ezzel a lehetőséggel élni, hazánk, népünk, megyénk javára cselekedni! A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottsága Hoffmann János, a másik kombájnos, túl az ebéd első részén dicséri a kitűnő anyag- ellátást: — Igaz, az első napokban ék- és ürítőszíj-problémák voltak, de szerelőnk jóvoltából megérkezett az utánpótlás. Mellette ülő társa, Kasu Jó­zsef. a szerelőkocsira mutatva közölte: — Van itt alkatrész jócs­kán, de a magyar csapágyak­kal sok a gond! Sajnos, a kombájnok javításához nem mindig kapunk speciális al­katrészeket. Így aztán a hazai gyártók próbálnak hasonló minőséget piacra dobni. _ És ez az igyekezetük, a minőség terén, nem mindig jár siker­rel ... Kovács Sándor és Síró Já­nos kombájnosok a tapasz­talt aratók értékítéletét adták a terméssel kapcsolatban: — Elhangzott, hogy nem rossz az idei gabonahozam, de az igazsághoz az is hozzátar­Hektáronként 50 mázsa termést takarítanak be a kombájnok a taksonyi határban. (Erdősi Agnes felvétele) Helyben fagyaszt A földről gurul a málna A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet szakemberei a világon elsőként olyan mély­hűtőgépet fejlesztettek ki, amely a termőhelyen, a táblán fagyasztja le a sérülésre kü­lönösen érzékeny málnát es más gyümölcsöt. Az intézet kutatóinak szolgálati szaba­dalma alapján elkészült gép mintapéldányával — folyé­kony nitrogén, illetve szén­dioxid felhasznaiásával — óránként 250—300 kilogramm málnát lehet mélyhűteni, akár az ültetvénysorok között is. A berendezés használatának előnye, hogy a hagyományos betakarítással szemben — amikor a mélyhűtésre a hűtő­házban kerül sor — az új el­járással nő az exportképes, úgynevezett gurulós málna aránya. Ez elérheti a leszedett gyümölcs 80—90 százalékát is. A módszerrel a jelenlegi átvételi-feldolgozási rendszer­nek azt az értékvesztő részét küszöbölik ki, amikor a leg­több sérülés, zúzódás éri a dűlőutakon szállított, roppant kényes gyümölcsöt. A KÉKI szakemberei által kialakított mélyhűtő berende­zés a jól ismert Barkas vagy az UAZ típusú kistehergépko- csival könnyen tábláról táblá­ra szállítható. A fagyasztógép „üzemanyagai” — amelyet a fagyasztáskor a frissen szedett málnára permeteznek — ha­zánkban viszonylag olcsón, könnyen beszerezhetők; a fo­lyékony nitrogén például je- lengleg az oxigéngyártás ipari folyamatának mellékterméke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom