Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

Példa a szolidaritásra Gyógykezelés külföldön Felújították a pályát Alig tíz nap alatt — a terveknek megfelelően — fölújították a gödöllői HÉV 1200 méteres szakaszát. A Technoépszer szakcsoport, amely a munkát vállalta, nemcsak az elöregedett talpfákat cserélte betonra, hanem jelentős földmunkával erő­sítette meg ezt a szakaszt. A forgalom már megindult, de a vágányok mentén még vannak teendőik az építőknek. Képün­kön: Gór Nagy József gépkezelő a már elkészült pálya mel­letti szakasz földmunkáin dolgozik (Vimola Károly felvétele) A gödöllői Erkel iskola egyik fiatal, huszonöt éves ta­nárnője súlyos izületi gyulla­dásban szenved. Állapota idő- közönkint olyan rossz, hogy képtelen mozogni. A kétéves gyermek édesanyja a televí­zióból megtudta, hogy Nyu- gat-Németországban az ilyes­fajta betegséget sikerrel gyó­gyítják. Fogta magát, és az összes leletét elküldte a nyu­gatnémet intézetbe, ahonnan kedvező választ kapott: gyógykezelését vállalják, mert a leletek alapján eredménnyel kecsegtetőnek vélik. A válaszból azt is megtudta a Gödöllőn tanító, Kartalon lakó pedagógus, hogy a gyógykezelés napi száz már­kába kerül. Mivel harmincna­pos kúráról van szó, magyar pénzben százötvenezer forint­ra lenne szüksége. Ekkora összeget képtelen volt előte­remteni, ezért társaihoz for­dult, a pedagógus-szakszerve­zet körzeti vezetőségéhez. A vezetőség gyorsan csele­kedett. A július 3-i fizetésna­pon minden városi és körzet­beli pedagógusnak elmondták társuk állapotát, helyzetét és kérését. A társak — beleértve az iskolák technikai személy­zetét is — nem maradtak tét­lenek. A fizetésnapon a 2800 dolgozó összeadta a százöt­venezer forintot. Segített a kartali tanács is, ahonnan hu­szonötezer forintot utaltak át. A szolidaritási akció ezzel nem ért véget. Mint Benkő Akosné, a tanács művelődési osztályának vezetője elmond­ta, azon gondolkodnak, hogy alapot hoznak létre, amelyből más rászorulókat is támogat­nának. Egyelőre a pedagógu­sok körében gondolkoznak, de nincs kizárva, hogyha igény van rá, másoknak is lehetővé tegyék a hozzájárulást. Az alapba való befizetés, a be­folyt összeg forgatásának mi­kéntjét még nem dolgozták ki. Az valószínűnek látszik, hogy bizottságot hoznak létre, amely elbírálja, kinek mek­kora összeg adható. A szokatlan hőség, ez a meleg, a páradús levegő szinte termeli az emberek kö­zötti ellentéteket, növeli,.pat­tanásig feszíti a türelmetlen­séget, Egyetlen nap alatt há­rom szóváltásom is volt olyan dolog miatt, ami mellett egyébként szótlanul elsétálok. Kezdődött reggel, amikor nem, kaptam tejet. Nem azért, mert nincs ebben az országban, ha­nem mert még nem szállítot­ták le. Aztán az aszódi piacon zavartam bele magam a türel­metlenség teremtette emberte­len helyzetbe. Paprikát szeret­tem volna vásárolni, de nagy pénzem volt — 1000 forintos — á termelő, helyesebben áz őstermelő nem tudott vissza­adni, nem is kísérelte meg a pénz felváltását, hanem en­gem küldött tovább, hogy sze­rezzek aprót. Délután utazni akartam, s több, mint tíz percet késett az autóbuszom. Csendes, ám foj­tott indulatokkal terhes meg­jegyzésemre a busz vezetője így válaszolt: Örüljön, hogy egyáltalán jöttünk! Csoda-e, hogy az egész na­pom el volt rontva. Nem tud­tam másra gondolni, mint azokra az embertársaimra, akik hirtelen felcsattannak, szavuk hasít, akár a lovász ostorának szíja, vagy dörren, mint nyári délután a hirtelen befelhősödött égbolt. írtam én már a durvaság, a káromko­dás ellen, érveltem már a be­tűk és a szavak erejével egy­más megértése, a türelmes szó emberi értéke mellett — most azonban ki kell jelentenem: — értem, tudom, hogy a hangos, a durvaságoktól sem mentes mondatok mögött amelyek el­hagyják ajkunkat, borzasztó ingerültség feszül. Szokás en­nek okát a gazdasági nehézsé­gekben keresni, s jogosságát nehézségeink növekedésével indokolni. Nem ezt teszem. Máshol ke­Szerezzen aprót! resem indulataink forrását, mint ahogyan máshol keres­ték annak a tanácskozásnak a résztvevői is, akik a HNF ren­dezésében a család szerepéről beszéltek a magyar társada­lomban. Képzeljék el, hogy hatvan évvel ezelőtt voltak nagymamák, akik otthon ül­tek és segítettek, hogyha a gyerekek megbetegedtek. A férjek elmentek dolgozni, utá­na hazatértek, megebédeltek, a feleségek rendszerint nem dolgoztak. A feleség volt a család oszlopa. Most, a mi tár­sadalmunkban az a helyzet, hogy ugye kettőnek kell ke­resnie ahhoz, hogy megélje­nek. Kötelező, hogy mind a ke+ten dolgozzanak. Nem is tudom, miért kettőt írok, ami­kor a nagymama is dolgozik. A háztájiban is, meg a mun­kahelyén is: takarítani jár a fővárosba, ahol ezt a tevé­kenységet különösen megbe­csül'k,.s ennek megfelelően fizetik. És ilyen helyzetben könnyen megtalálható — ta­lán igazolható is — feszültsé­günk tényleges oka. Ha elromlik a mosógép, a televízió, nekünk kell szerelőt h. nunk, s otthon várnunk. Ahogyan a szerviz megkíván­ja ! Ha beteg lesz a gyerek, az anyuka marad ki a munkából. Ha valamit be kell szerezni — mondjuk hibás lakóhá­zunk csatornája —, mi szalad­gálunk anyag után, s, ha van anyag, mi könyörgünk a mes­ternek Csoda-e, ha az indu­latok elszabadulnak, ha re- csegni-ropogni kezd a csalá­di harmónia fogaskereke. De szólhatnék még a családi költ­ségvetésekről is, amelyek úgy vannak betáblázva, hogy LLOI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1!>88. JULI l!S 14.. CSÜTÖRTÖK A nyerő változat Kezdődik a szeméttelep-építés A város idei pénzügyi tervének jóváhagyásakor a tanácstes­tület úgy döntött, hogy amikor időszerűvé válik, terjesszenek elő javaslatot a volt rendőrkapitánysági és régi gimnáziumi épület értékesítéséből származó bevételek fölhasználására. A kapitányság épületét az Agrártudományi Egyetem vásárolta meg 7,3, a gimnáziuméi az ELTE gödöllői képzési helyének a Művelődési Minisztérium 40 millióért. Határozat született Annak idején az eladásról szóló döntéseket hosszú elő­készületek, viták előzték meg. A kapitányság épületéből út­törő- és ifjúsági házat akar­tak létesíteni, amihez az ifjú­sági szervezetek pénzügyi hoz­zájárulását is remélték. Itt kapott volna helyet a KISZ városi bizottságának appará­tusa, valamint az úttörőelnök­ség. Időközben aztán kiderült, hogy egyetlen szervezetnek sincs annyi pénze, amivel a fölújítás, átalakítás kifizethe­tő volna. Később fölvetődött, hogy a meggyógyított drogos fiatalok utókezelése, rehabilitálása tör­ténhetne ebben az épületben. Azóta ez az idei is hamvába holt. A gimnázium épületének hasznosítására még nem vol­tak ilyen kézzelfogható elkép­zelések. Az eladás gondolatát — főleg az elején — sokan vi­tatták a tanácsülésen is. El­sősorban érzelmi okokból. Ré­gi, patinás épület, nem sza­bad eladni. Halványan körvo­nalazott ötleteket is fölvetet­tek, főleg az oktatásnak elkö­telezettek. Javaslataikat köny- nyedén félresöpörték. Az indoklásban egy általá­nosabb tanulság is rejlik. Odáig rendben van a dolog — hangoztatták az apparátusi emberek —, hogy legyen a Ostorként hasító szó egyik OTP-kölcsönből a má­sikba úszunk. Nyugdíjas ismerősöm pa­naszkodik: Egy perc nyugtom nincs. Minden órám, napom betáblázva ezernyi tennivaló­val. És tudod, mit mondott a volt főnököm? Lassabban égj, öreg, mert így gyorsan elka­parnak! Mintha nem tudná, hogy 4486 forintos havi nyug­díj mellé mennyit kell össze­kaparni. ha élni akarok. Nem nagy lángon! Csak éppen iz­zani. A szózuhatagot hallgatva megismertem türelmetlensége okát. A korosztályét. De hát a fiatalok, a huszonévesek, miért türelmetlenek, mi feszíti a gondolataikat és fakaszt az aj­kukon káromkodást? Vankó István nyugdíjas ta­nár így indokolja a korosztály türelmetlenségét: Történelmet úgy tanítunk, hogy elsikkad benne az ember, a gazdasági folyamatok, az osztályviszo­nyok kerülnek előtérbe. A kö­zösségi nevelés az ifjúságnál nem úgy sikerült, mint aho­gyan szerettük, és vártuk vol­na. Ha a fiatalság olyan ha­tások közepette nő fel, ame­lyek kielégíthetetlen igénye­ket keltenek benne, akkor ez türelmetlenséget, törtetést vált ki. E kként válaszolt érdeklődé­semre Tóth Lajos párt­vezetőségi tag: Ha az egyen­rangú emberek közötti kap­csolatok kiépülnének, s meg­tanulnának ezekben élni, ak­kor minden bizonnyal meg­szűnne vagy legalább csök­kenne, visszaszorulna minden­napjainkból a türelmetlenség, s azzal együtt a durvaság is. Keresik Mihály ház az oktatásé, de honnan veszik a fönntartást, működ­tetési költségeket? Az benne az általánosítható, hogy pél­dául a társadalmi összefo­gással létesítendő objektu­moknál sem jutnak el addig a kérdésig, miből fogják mű­ködtetni. Régebben ebből nem nagyon volt gond. Elkészült áz intézmény, s a megyétől megkapták a . pótelőirányza­tot. Manapság ez már nem nagyon megy. Mindenütt meg kell fogniuk a forintot. A vá­ros persze a saját bugyellári- sából is kiveheti a pénzt, de akkor valami másra nem jut. Summa summárum: hosszas tanakodás után — mivel ve­vő is akadt — megszületett a döntés, mindkét épületet el­adják. A gazda más lesz, az épületeket azonban nem von­tatják el a helyükről, Gödöl­lőn maradnak, fölújítva, hasz­nálva. Milliókról döntöttek A tanács legutóbbi, ülésére megérkeztek a javaslatok a bevétel fölhasználására hr. Méghozzá a sokszor igényelt két változatban. Igazából csak formailag volt két változat. Az egyiknek az előnye, a má­sik hátránya annyira nyilván­való volt, hogy valójában csak az egyik vagy másik te­rületnek mélyen elkötelezett emberek vitatták őket. Mennyi pénzről is van szó? A kapitányság házáért 7,3 milliót kapott a tanács. A gimnáziumért negyvenmilliót kap, részletekben. Az idei rész tízmillió. A 7,3 millió egymil­lióval eleve kevesebb, mert a korábban a KISZ megyei bi­zottságától az ifjúsági és út­törőházra átvett összeget eb­ből fizették vissza. Dönteni te­hát 16,3 millióról kellett. Az A változat szerint: 3 millió az új városi közteme­tőre, 3 és fél millió az épülő gimnázium többletköltségeire, 10 millió a hulladéklerakó helyhez vezető út építésére. Hogy a B változat mennyire formális, azt jelzi, hogy nincs is így kifejtve, mint az A. A különbség, hogy az esetben a szeméttelep építését át kellene tolni a nyolcadik ötéves terv­re. Ez viszont olyan hátrá­nyokkal járna, amelyeket egyetlen tanácstag sem vállal­hat nyugodt lelkiismerettel. A telephez vezető út épí­tése előfeltétele annak, hogy megkapják az MHSZ-től a há­rommilliós hozzájárulást, va­lamint a megyei tanácstól a kommunális pályázatra el­nyert nyolcmilliót. A temető­re és a gimnáziumra költen- dő összeget sehová sem lehet tolni, mert az az összesen több mint hatmillió az áfa miatt keletkező többlet. Kísértő termek A testület az A változatot fogadta el. Az égetően szük­séges szeméttelep építése jö­vőre elkezdhető, s a remények szerint 1992-től már ide vi­hetik a városban keletkező lakossági és közüzemi hulla­dékot. Végezetül annyit még az egészhez hogy a szakmunkás- képzőtől évekkel ezelőtt el­vett hat tanterem még tovább kísért. A B változatban ennek az intézménynek a bővítése szerepelt, amelyre három vál­tozatot dolgoztak ki: a kollé­gium két szintjének átalakí­tása, hozzáépítése, a lapos te­tős rész magas tetős beépítése. Az A változat révén kétmil­lió fordítható a két szint átalakítására. Ennek a veszé­lyei az előterjesztés szerint jelenleg fölmérhetetlenek, mert nem tudhatni, hogy a szakmunkástanulók létszá­mának növelése, valamint a gimnázium kétnyelvűvé válá­sa esetén hányán igényelnek kollégiumi elhelyezést. K. P. Minden érdeklődőnek Szakkönyvtár A múlt hónapban megnyílt helytörténeti szakkönyvtár minden kutató és érdeklődő rendelkezésére áll Gödöllőn. Hozzáférhetők a könyvtárban történeti, helytörténeti, az egykori művésztelep révén a szecesszióval foglalkozó köny­vek, a természet- és környe­zetvédelem kiadványai. A könyvtárat adattár, dokumen­táció, fotó- és diagyűjtemény egészíti ki. A szakkönyvtár díjtalanul látogatható kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 14— 18 óráig. szombaton 9—12 óráig. Használata díjtalan. Az anyagban való eligazodáshoz muzeológus ad segítséget. Városszépítőknek Új tagokat várnak A gödöllői városszépít ők egyesülete nemrégen tartotta első közgyűlését, amelyen el­fogadták a közeli és távolab­bi időszak. munkatervét. En­nek a megvalósításához to­vábbra is várják új tagok je­lentkezését. Felvilágosítást a városi népfrontbizottság klub­házában, Szabadság út 23., va­lamint a helytörténeti gyűjte­ményben, Szabadság tér 5. ad­nak. Kézilabda Őszi-tavaszi rendszer A kézilabdázást szerető és az iránt érdeklődő olvasók nyil­ván értesültek már arról, hogy sok más sportághoz hasonlóan a kézilabda-bajnokság is át­tér a tavaszi—ősziről az őszi—tavaszi rendszerre. A mostani átmeneti állapotnál azt az áthidaló megoldást vá­lasztották a szakszövetségek, hogy az 1988. évi bajnokság eredménye után (tavasz—ősz) megfelezik a mezőnyt: az első hat, illetve a többi csapat 1989 tavaszán oda-vissza alapon újra játszik egymással. Az 1988. évi eredményeket a fel­nőttek magukkal viszik, és körmérkőzések alapján alakul ki a végső sorrend. Az ifjúsági csapatok a fel­nőttekkel tartanak, de azok értelemszerűen más rendszer­ben csatáznak, nem viszik ma­gukkal az eredményt. Azért értelemszerű, mert ott a vég­ső helyezést az úgynevezett Szuper Kupán döntik el, így lehetőség nyílik arra, hogy egy esetlegesen gyengébb fel­nőtt csapat jó utánpótlású együttese még akár megyei el­ső is lehet. Ugyanis a szuper­döntőn a kettéválasztott cso­portok első és második helye­zettje, továbbá a megyei II. osztály elsője (NB-s ificsa­patok indulása kötelező), küzd meg az abszolút első helyért. Különleges szabály az is, hogy az áthúzódó bajnokság miatt a jövő évben egy fél évig még játszhatnak az ifjú­sági csapatokban a most 19, jövőre már 20 évesek. (Eddig csak a 19 évesek szerepelhet­tek az ifiben.) Ezzel azt akar­ják elkerülni, hogy az esetleg még felnőttbe be nem férő já­tékosok kiessenek a játékból. A tavaszi zárás után a me­gyei I. osztályú férfi mezőny a következőképpen fest: felnőt­tek: 1. Iklad, 2. Vác, 3. Pilis- vörösvár. 4. Tököl, 5. Gödöllő, 6. Nagymaros, 7. Csepel Autó, 8. Budakalász, 9. Cegléd II., 10. Dabas. 11. Mogyoród. 12. Honvéd Nógrád SE. Ifjúságiak: 1. Gödöllő, 2. Pilisvörösvár, 3. Budakalász, 4. Cegléd, 5. Nagymaros, 6. Csepel Autó, 7. Iklad, 8. Tö­köl, 9. Mogyoród, 10. Vác, 11. Dabas. A nőknél ez a részered­mény, felnőttek: 1. Solymár, 2. Göd, 3. Pilisszentiván, 4. Hernád, 5. Tápióvölgye, 6. Tó­almás, 7. Gödöllő, 8. Nagyká- ta, 9. Vecsés, 10. GEAC. Ifik: 1. Gödöllő. 2. Göd, 3. Solymár, 4. Tápióvölgye, 5. Hernád, 6. Vecsés, 7. Tóalmás, 8. Pilisszentiván, 9. Nagykáta. A félidőben tehát. a.T'érf iák az A csoportot biztosító he­lyen állnak, a hölgyek viszont csak a mezőny második felé­ben szerepelnek. A női ifik kiváló szereplése is elgondol­kodtathatja a szakvezetést a fiatalítás aktualitásáról... M. G. Pécelen Vendég az NDK-bó! A helyi sportkör vendége­ként megyei másodosztályú labdarúgócsapat érkezett az NDK-bó] Pécelre. Ma és hol­nap az aszódi és a rákoscsa­bai együttes társaságában k'rmérkőzéses tornát játsza­nak a rákoscsabaiak pályá­ján. A mai párosítás: Aszód —RTK 16 óra, Pécel—NDK 18 óra. Holnap 16 órakor a két vesztes, majd 18 órakor a két győztes mérkőzik egy­mással. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga-mente népművé­szete, állandó kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tarto­zik Szada és Isaszeg is) július 16-án, szombaton délután 2 óráig: dr. Tüske Gyula, utána 18-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Mészöly Jenő. Kerepestar- csa (Csömör, Nagytarcsa, Mo­gyoród) szombaton: dr. Saj- ben László, vasárnap: dr. Bódy Emőke. Aszód, rendelő szombaton és vasárnap: dr. Tankó Géza. Pécelen szomba­ton és vasárnap: dr. Ray Pé­ter. Túra, rendelő szombaton és vasárnap: dr. Duliskovich Tibor. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes, Veresegyház szom­baton és vasárnap: dr. Tar Balázs, Veresegyház. Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Dány július 16-án este 6 órá­tól július 18-án reggel Soráig: dr. Kiss István, Valkó. Gyermekügyelet: Gödöllő, rendelőintézet szombaton és vasárnap: dr. Kovács Katalin. Mozi Süsü, a sárkány. Színes ma­gyar bábfilm. 4 órakor. Madárka. Színes amerikai film. 16 éven felülieknek! 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom