Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

Budaörsi aszlalijkvnisíz-braviir Már a második vonalban Megyei Budaörsön három évvel ezelőtt — kis túlzással — csak hírből hallottak az asztaliteniszről, ősztől pedig a férfi- csapatuk az NB II-ben fog szerepelni. Ez a teljesítmény szinte páratlan a maga nemében, legalábbis a megyénk­ben, ezért szinte törvényszerű, hogy utánajártunk az ügynek. Az új szelek pingpongügy­ben akkor kezdtek íújdogálni Budaörsön, amikor Balogh Sándor az egyesülethez került. Két évvel ezelőtt 1986 már­ciusában alakította meg a szakosztályt, de ma már a helyi egyesületnek és a me­gyei asztalitenisz-szövetségnek is ö a vezetője. No, de tér­jünk vissza a múlthoz. Azonnal aran; Az első évet a csapat a me­gyei I. osztályban kezdte és . •mindjárt meg is nyerte. Az út az NB 111-ba egy osztályo­sán keresztül vezetett, amely­re a Jégszínházban került sor és a Pest megyei gárdán kí­vül Budapest, illetve Fejér megye csapata állt asztalhoz. Mint a tényekből kiderül, a budaörsiek sikerrel vették az akadályt, és így a következő bajnokságban már az NB III Márton-csoportjában szerepel­tek. Ez a szereplés azonban ko­ránt sem korlátozódott az újoncoktól megszokott asszisz- tálásra, mert ebben az osz­tályban is végrehajtották ugyanazt a bravúrt, mint egy évvel korábban. A Budaörsi SC az első évben megnyerte csoportjában az NB III-as bajnokságot. Ősztől tehát új­ra egy osztállyal feljebb foly­tathatja a gárda. A nagy si­kert a következők harcolták ki: Inzsel László, Szendrei Zsolt. Melay Tamás, Dohnál Gábor, ifj. Dohnál Gábor és ifj. Balogh Sándor. Az út, amelyet a csapát megtett, mindenképpen elismerésre méltó és ha még hozzászámít­juk azt, hogy ezt a sikert bu­daörsi illetőségű játékosok ér­. ..'•I':*" , ‘-t' I fj. Dohnál Gábor már a leg­fiatalabb korosztályt képviseli az NB Il-es tagságot kiharcolt csapatban. (Csécsei Zoltán felvétele) ték el, még értékesebb a II. osztályú tagság. Jó feltételek A csapat a lakótelepi 2-es iskolában lelt igazán minden szempor tból megfelelő ott­honra. Eddig hetente három­szor edzettek délután, mun­ka után 17 órától. Ám ez már kevés lesz a boldoguláshoz, így augusztus 15-től már min­dennap gyakorolni fog a tár­saság. De nemcsak a felnőt­tek állhatnak gyakrabban az asztalokhoz, hanem az után­pótlás képviselői, a legkiseb­bek is. Es ha mér az után­pótlásnál tartunk: Budaörsön rendkívül nagy hangsúlyt he­lyeznek arra, hogy már az óvodás, illetve 7—8 éves kor­Mecfs nélkül maradt a Vác Eldugott bagi kapus Az érdekvédelemnek sokféle megnyilvánulási formája le­hetséges. így van ez a sportéletben, a labdarúgás kulisszái mögött is. Az más kérdés, mennyire szerencsések az egyes megoldások. De lássuk a konkrét példát. A Váci Izzó MTE NB I-cs lab­darugócsapata az elmúlt heti kezdést, az első közös gyakor­lásokat követően erre a hétre már több edzőmeccset is igye­kezett biztosítani az 1988—89-es idényre bizony alaposan ú.ijá- íormálódó együttese számára. Az ugyancsak új vezető edző, Palicskó Tibor versenyszituációban is mielőbb fel kívánja térképezni a rendelkezésére álló játékosokat. Ezt a célt szol­gálta volna a tegnapi, a váci pályára lekötött gyakorlás is, amikor a megyei bajnokság egyik éllovasa, a Bag gárdája lett volna az ellenfél. Lett volna, ha a Bag illetékesei le nem mondják a váci 90 percet. A dolog az illendőség szabályai szerint rendben is lenne, bár az elszalasztott játéklehetőség kétségkívül hiány­zik majd — elsősorban persze a váciaknak. A Bag tehát nem \ralami baráti módon járt el, a váciak ugyanis már nem tud­tak helyettesről gondoskodni, így kénytelenek voltak egymás között focizni. Miért is lépett vissza a Bag? A jólértesültek szerint azért, mert a váciak — állítólag — szemet vetettek a bagiak kapu­sára. A hír nyilván Bagra is eljutott, mire a labdarúgók ve­zetői visszatáncoltak. Ha ezzel a lemondással úgy el tudnák dugni portásukat a bagiak, talán meg is érteném, bár helyeselni akkor sem tud­nám az ilyesfajta ködösítést. Meggyőződésem ugyanis, hogy amennyiben az említett kapus valóban tehetséges, akkor előbb- utóbb úgyis elviszi valaki. Márpedig ha már mennie kell, akkor inkább maradjon a megyében. Ha pedig nem megala­pozott az iránta megnyilvánult érdeklődés, akkor hiába játsza­na akár háromszor 90 percet is a bagi csapat Vácott,, a jó sze­mű Palicskó Tibor és segítői úgy seni igazolták volna le. A rövidlátó bagiak azonban aligha gondolták végig a szóba jöhető, fentebb vázolt változatokat. Ez esetben ugvanis nyil­ván elutaznak Vácra, s játszanak egy jót. S talán még a kapusukat sem rabolták volna el ... (jocha) Ä Szobi Áfész vendéglátó vállalatok, áfész-ek, valamint szerződéses és magánvendéglősök számára ajánlja a szénsavmentes italok keverésére és hűtésére szolgáló, lengyel gyártmányú Polar S—1-es típusú italadagoló gépét Az árusítás előjegyzés nélkül történik, amíg a raktárkészlet tart. Érdeklődés esetén bővebb felvilágosítás az áfész áruforgalmi főosztályán. Telefon: (27)-70-106. ban megismertessék a gyere­kekkel ezt a szép játékot. Egész éves tanfolyamot szer­veznek számukra, a jelenlegi­nek mintegy 80 látogatója van. De még ez sem eiég! E hónapban házi edzőtábort szerveznek a gyerekeknek, akik hétfőtől péntekig reggel 8-tól 16 óráig a 2-es iskolá­ban sajátíthatják el az aszta­liteniszezés fortélyait. Hogy milyen komolyan gondolják Budaörsön a legkisebbekkel való foglalkozást, arra jő pél­da; mivel a nagycsoportos óvodás Bogyó Csaba nem éri fel az asztalt, összeeszkábál- tak számára egy dobogót és azon állva játszik. Hosszú távon Es ha már a jövőről van szó: a csapat háza táján azt sem rejtik véka alá, hogy nem kisebb celt tűztek maguk elé, mint az első vonalba való fel­jutást. Persze valószínű, hogy ez azért nem fog olyan gyor­san menni, mint eddig, és nem sikerül mindjárt az első évben elérni ezt a célt. De Budaörsön — mint az talán az eddigiekből Is kiderült — hosszú távon gondolkoznak. Tehetik is, mert a feltételeik adottak ehhez a 2. számú is­kolában is, és az egyik legfőbb támogató a városi tanács meg­ítélésében is. Fehérváry Já­nos tanácselnök és Lizák Ti- borné dr., az ifjúsági és sport­osztály vezetője a lehetősége­ken belül maximálisan segíti a szakosztályt és magát az egyesületet. A többi már a já­tékosokon múlik és az aszta­loknál fog eldőlni. Kíváncsian várjuk hogyan? Budi István 1988. JÜLIIIS 14. A 29. hé* Totótippek 1. Den Haag— Malmö 2 2. Karl-Marx-Stadt—Hannover l 3. IFK Göteborg—Olomouc 3 4. Aarau—Szlavia Szófia x 5. Halle—Bánik Ostrava 2 x 6. Vejle—Cheb 1 7. Vienna—Tatabánya 1 2 8. Norrköping—Dunajska Streda 1 9. Luzern—Kaiserslautern 2 10. öster—Pécs 1 11. Lodz—Admira Wacker l 12. Vojvodina—Karlsruhe 13. Alkmaar—Uerdingen x 2 Pótmérkőzések: 1, 1, 1. Edzőtábor Tatán Elmarad Az MLSZ intézőbizottságá­nak szerdai döntése értelmé­ben a labdarúgó-válogatott jövő hétre tervezett tatai edzőtáborozása elmarad, a já­tékosok klubjukban készül nek. Az MLSZ bekérte az NB I-es csapatoktól a bajnokság kezdetéig szóló programjukat. Hasai doppinglnboratórinm A zúgolódás kevés A közelmúltban Ottawában tartott első doppingellenes vi­lágkonferencia is jelezte, hogy önmagában a felismerés, a mégoly hangos zúgolódás már kevés a tiszta sportot megbé­níts kórral, a tiltás ellenére nagyarányú ajzószerhasználók­kal szemben. A doppingké­szítmények fogyasztásának visszaszorítása csak nemzetkö­zi fellépéssel, az ellenőrzések szigorításával, a bármikor és bárhol végrehajtható vizsgála­tok általánossá tételével kép­zelhető el. Komoly eredmé­nyeket nem csupán a szinte sportáganként különböző sza­bályozások egységesítésével, a tetten érteket mindenkor a vétkük arányában sújtó bün­tetésekkel lehet elérni, hanem azzal is, hogy szaporítják a Legügyesebben manipulálókat is leleplezni képes tudomá­nyos központok, a NOB úgy­nevezett akkreditált laborató­riumainak a számát. A világ­ban jelenleg huszonegy ilyen laöoratórium van, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság azért ismer el, és kér fel doppingvizsgálatok elvégzésé­re. mert ott rendelkezésre áll­nak mind a kiváló orvosok, mind a legkorszerűbb műsze­rek. Régóta szó van arról, hogy a sportkórházban — hivatalos nevén az Országos Testneve­lés- és Sportegészségügyi In­tézetben — működő dopping­ellenőrző laboratórium is be­lephet a NOB által akkredi­tált intézmények sorába. Ed­dig azonban mindig hiányzott valami, ami miatt a magyar laboratórium ilyenfajta elis­merését nem lehetett kérni. Ez a valami szinte mindig a pénz volt, pontosabban a pénz hiánya, ami megakadályozta a még hiányzó korszerű beren­dezések beszerzését, jóllehet a tökéletesen felkészült szakem­bergárda régóta együtt van. Most viszont elmozdulni lát­szik az ügy a holtpontról — ez derült ki abból az interjú­ból, amit doktor Puesok Jó­zseffel, a doppinglaboratórium vezetőiével készített Jancsó Kornél, az MTI munkatársa. Ügy hírlik, a sporthivatal a segítségükre sietett, és még az olimpia előtt hozzájutnak ahhoz a nagyon fontos készü­lékcsoporthoz, ami nélkülöz­hetetlen a komplett tesztvizs­gálatok elvégzéséhez. — Igen, ez ÁISH 110 ezer dollárt adott a Hewlett- Packard amerikai cég gyárt­mányának, egy fejlett elekt- ronikájú tömegszelektív de­tektor és gázkromatográf al kotta berendezésnek a beszer­zésére. Munkába állásával teljessé válik-e a budapesti laborató­rium műszerláncolata, . ami egyik előfeltétele a NOB-akk- reditálásnak? — Csaknem teljessé. Egyet­len berendezés szükségeltetik még, egy magasnyomású fo- lyadékkromatográf (HTLC) Az ára ennek 55-60 ezer dől lár, ezt az összeget várhatóan a jövő év elején kapjuk meg az ÁISH-tól. Tehát, ha min­den igaz, a Magyar Olimpiai Bizottság a szöuli játékok után kérheti az akkreditálást ami azt jelenti, hogy 1989 ta­vaszán, vélhetően májusban Budapestre jöhet a NOB ál­tal kijelölt bizottság, amely „levizsgáztatja” .a magyar doppingellenőrző laboratóriu mot. Dollármilliók magyar jálékosokért Détári igen9 Kovács nem Szerdán «ajtőtftjíkoztatót tartottak a Bp. Honvéd székházában, amelyen Szabó Tibor, a klub elnöke ismertette a Détári Lajos szer­ződését, illetve esetleges viszonteladása körüli legfrissebb fejleménye­ket. Amint az elnök elmondta, kedden este Budapestre ér­kezett Wolfgang Knispel, a Frankfurt gazdasági igazgató­ja. A nyugatnémet klub pénz­ügyi vezetője azt a javaslatot tette, hogy változtassák meg azt a szerződést, amelyet egy éve kötöttek a Bp. Honvéddal Détári Lajos átadása ügyé­ben. Wolfgang Knispel új ja­vaslata a következő volt: a Honvéd adja el neki Détárit örökre, s ebben az esetben a nyugatnémet klub azonnal ki­fizeti a még törlesztendő 1,6 milliót, továbbá még egy na­gyobb összeget. A Honvédnak első hallásra megfelelt ez a javaslat, azzal a módosítással, illetve kiegé­szítéssel, hogy ne örökre, ha­nem 1993-ig legyen a Frank­furt tulajdona Détári. Hogy mégsem köttetett meg az új szerződés, annak a magyará­zata a következő. Kedden es­te a Honvéd vezetőinek tudo­mására jutott, hogy a Frank­furt azon nyomban, s még­hozzá óriási haszonnal tovább­adná Détárit a görög Olym- piakosz Pireusznak. Ezért a magyar klub illetékesei egy olyan záradékot kívántak az új megállapodásba iktatni, amely kimondta volna: ha Détárit a Frankfurt egy éven belül eladja, akkor a vételár 10 millió márkát meghaladó részének 30 százaléka a ma­gyar bajnokcsapatot illetné. Ezt a módosítást a frankfur­tiak nem fogadták el, így a megbeszélések azonmód meg­szakadtak. Kedden késő este a követ­kező jelentést adta Timmers- dorfer Strandból keltezve (ezen a Balti-tengerparti üdü­lőhelyen edzőtáborozik a Frankfurt labdarúgócsapata) a Reuter és az AFP hírügynök­ség: A Frankfurt kedden megegyezett a görög Oly.m- piakosz Pireusszal Détári La­jos eladásáról, meg nem ne­vezett összeg ellenében. Wolf­gang Kraus, az Eintracht me­nedzsere szerint Détári át­adásának kizárólag pénzügyi okai vannak. Bár a vételárat hivatalosan nem közölték, 13- 18 millió márka (9-10,5 mil­lió dollár) közötti összegről van szó — véli tudni a Reuter, és az AFP. A Bp. Honvéd szerda dél­előtti sajtótájékoztatóján a klub egy másik játékosáról, Kovács Kálmánról is szó esett. Szabó Tibor elmondta: július 28-án telex érkezett a francia első ligás Toulon csapatától, hogy szeretnék három évre szerződtetni a labdarúgót. Nyolc napon belül kifizetné­nek 300 000 dollárt, további 300 000-et 1989 közepéig, s ha még két évig náluk maradna Kovács, akkor további 400 000 dollárt adnának a Honvédnak. Mivel csak két nap állt ren­delkezésre (június 30. Fran­ciaországban a külföldi játé­kosok szerződtetésének határ­ideje), lázas alkudozás kez­dődött. A Honvéd — érthe­tően — megfelelő cserejátékos leigazolásáról kívánt gondos­kodni, mivel — Szabó Ti­bor szavaival élve — Kovács góljait nem pótolhatják a dollárszázezrek, csak a vele azonos értékű cserejátékos. A békéscsabai Szekeres József­re gondoltak a piros-fehérek, s 15 millió forintot áldoztak is volna rá. Közben — a Toulon- nal folytatott tárgyalások eredményeként — sikerült Kovács Kálmán vételárát fel­tornázni: 700 000-et azonnal fizetett volna a francia klub, 450 000-et pedig egy éven be­lül — ez az 1 150 000 dollár már igen szép összeg lett vol­na. Ám az egész ügyből sem­mi sem lett, mert a Békés­csaba 20 milliót követelt Sze­keresért, amellett Romanek Jánost, a Honvéd játékosát. Ezt sokallta a Honvéd. Lapzártakor érkezett: A Bp. Honvéd székházában befejeződtek a magyar klub és az Eintracht Frankfurt közötti tárgyalások, amelyek Détári Lajos szerződésé­nek meghosszabbításáról folytak. A magyar Indítványt fogadták el, s a hosszabbítás fejében a Bp. Honvéd 7,1 millió márkát kap, illetve ebből levonják a korábban kifizetett 1,6 milliót. A fennmara­dó 5,5 millió márkából 3 millióról szóló csekket a szerdai aláírásnál átadott a nyugatnémet klub kép­viselője, a további 2,5 milliót pe­dig december 15-ig kell kifizetni. Beckenbauer távozik ? A selejtezőktől sok függ Nem mindennapi hírt közölt szerda reggeli számában a Westdeutsche Zeitung című nyugatnémet lap. Franz Be­ckenbauer, az NSZK labdarú­gó-válogatottjának csapatfőnö­ke — más szóval szövetségi kapitánya — 100 millió már­káért (55 millió dollár) az Egyesült Államokba szerző­dik, s a válogatott menedzse­re lesz. A lap értesülései sze­rint — amelyek Werner Fri- ckertől, az amerikai szövetség elnökétől származnak — erre legkésőbb 1990-ben kerülne sor. Beckenbauer a 70-es évek­ben játékosként már tevé­kenykedett a tengerentúlon, a New York-i Cosmos sztárja­ként. Jelenleg 1990-ig szóló szerződés köti az NSZK lab­darúgó-szövetségéhez, azonban már többször kijelentette, hogy ha csapata kiesne a se­lejtezőkön, azonnal — a ha­táridő lejárta előtt — felmon­dana. Emberfogással leradírozták a pályáról Jones Szöulba készül mu maghódította Európát! Előbb a nagy rátörő oszt­rák bajnok, a Hypobank Süd­stadt szerződtette, majd kíván­csi voJt más ország kézilabda- kultúrójéra is. Leóra „Sam” Jones Így lett a Bundesliga él- csaData, a Bayer Leverkusen játékosa. A kézilabdázással igazán esak 22 éves korában. 1983-ban meg­barátkozó Jonest félelmetes kezdősebessége. egyedi láb- munkája, kiszámíthatatlan csuklója legalább annyira nép­szerűvé tette, mint személyes varázsa. Legutóbbi európai út­ja során — immár az olimpiá­ra készülő amerikai válogatott tagjaként járt többek között Magyarországon is — készség­gel vállalkozott beszélgetésre. A kétórányira kerekedett ta­lálkozóból íme egy kis ízelítő. — Mint az amerikai lányok legtöbbje, én is a kosárlabdá­val kezdtem — mondta a North Carolina állambeli Mt. Olivé- ből származó, 176 centiméter magas Jones. — Bevallom, ha előbb megismerkedem a kézi­labdával. sosem kosaraztam volna — hangsúlyozta, miköz­ben ökleivel hevesen gesztiku­lált, talán a teljes átélés jele­ként — Alkalmi csapatunkkal megnyertük a kézilabda-fesz­tivál évenkénti versenyét, s ez elég volt ahhoz, hogy meghív­janak a válogatottba. Azóta já­rom a világot, nyílik mind tá- gabbra a horizontom. így való­ban elmondhatom, hogy én a kézilabda iák nagyon sokat kö­szönhetek. Az 1984-es, Los Angeles-i olimpián ugyan nem szereztek, érmet, de így is sok ajánlatot kapott. Becstől Tokióig. —■ Izgatott a szocialista or­szágokba való utazás lehetősé­ge, ezért is mentem Bécsbe. Először voltam távol a család­tól, s e.lőször Európában is. A játék azonban csalódást oko­zott, mivel az ellenfelek leg­főbb törekvése az volt. hogy emberfogással leradírozzanak a pályáról- Leverkusen ben az­után rájöttem, hogy ott még sokkal szigorúbb a ..Pressing", azaz az emberfogás. Ezért is tértem haza 1986-ban, mert a játék örömében vajmi kevés részem volt. Rövid pihenő után bekapcso­lódott az amerikai programba. 1 amelynek csúcsát a Kanada és Brazília előtt kivívott elsőség jelentette az 1987. évi páname- j rikai játékokon. Ez a siker 5 nyitotta meg az utat a szöuli olimpia felé. — A gyakorlatilag egyéves felkészülési időszak több szem- * pontból is nehezebb, mint gon­dolná bárki! A kézilabdában bonyolultabb dolgokat kell megtanulni, mint sok más csa­patsportban. Ha fáj a fejed, ha nem. naponta kétszer edzés. Ráadásul tiszta amatőr vagy, gyakran egv-egy cipő, vagy ruha megvétele sem megy könnyen. Nyaranta a legkülön­félébb munkákat kell elvégez­nünk egy kis pénzért, de a szü­lők is gyakran besegítenek. Jones mindezt nem panasz­kodva, sokkal inkább büszkén sorolta fel. Annak is nagyon örül, hogy népes családjában — négy lány, két fiú — a ki­sebbik öccse máris igen jól kézjlabdázik ... M indenkinek nehéz lesz az olimpia, nem csak ne­künk! A legnagyobb fa­vorit kétségkívül a Szovjetunió, mert erős. gyors játékosokból áll, ahol a cserék is egyformák a kezdőkkel. Ha netán lesz egy-egy órám Szöulban, hát az ökölvívás, az atlétika és a tor­na versenyeit fogom megnézni És természetesen a kosárlabda­meccsekre is kíváncsi le­szek ... Jocha Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom