Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

Bérelt földön paprika A kerepestarcsai termelőszövetkezettől bérel öt hektárnyi te­rületet Gödöllőn Maksa Dezső és családja. A táblán papri­kát termesztenek. A július második felében esedékes szüre­ten tizenkét vagonnyi termést remélnek. Amihez ezekben a forró napokban — mint képünk is tanúsítja — bőséges öntö­zéssel igyekeznek hozzájárulni a bérlők (Zebegényi Károly felvétele) Változó rétegek Továbbtanulók segítése Változik a társadalom, s benne a közösséget alkotó rétegek, osztályok összeté­tele, anyagi, életmódbeli helyzete, műveltségé, isko­lázottsága, kulturáltsága. A fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulását előse­gítő, előkészítő bizottságok például megállapították, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős társadalmi mozgások mentek végbe, amelyeknek az eredménye­ként a fizikai dolgozók családjaiban a fiatalok nagy hányada a továbbta­nulás szempontjából nin­csenek hátrányos helyzet­ben. Az egyetemi felvételi rend­szer továbbfejlesztésekor ép­pen ezért megszüntetik a fi­zikai dolgozók gyermekeinek kedvezményezését. Helyette a hátrányos helyzetűek segítését tűzték ki célul. Mit vesznek figyelembe a hátrányos helyzet megállapí­tásánál? A szülők iskolázott­ságát, jövedelmi viszonyait, az egy szülő által nevelt gyer­mekek számát, az állami gon­dozottakat, árvákat, félárvá­kat. Az új felvételi rendszert az elkövetkező években veze­tik be. Az idei tanévben az agrár- felsooktatási. intézményekben csaknem száz szakmunkás vé­gezte tanulmányait nappali és levelező tagozaton. Közülük a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen huszonegyen. A múlt évben — nem kis részben a jó propaganda nyo­mában — még jelentős volt a szakmunkások érdeklődése a felsőfokú oktatás iránt, noha az is igaz, hogy a szép számú jelentkező közül viszonylag kevesen feleltek meg a felvé­tel alapvető feltételeinek. A legújabb tapasztalatok sze­rint azonban a dolgozó fiata­lok. már nem éreznek elegen­dő késztetést az ilyen formá­ban való továbbtanulásra. A szokásos úton, vagyis az érettségi birtokában az agrár­egyetemen az idén a felvételi­zőknek a jelentős hányada fi­zikai dolgozó vagy közvetlen termelésirányító gyereke. Az egyik karon arányuk megha­ladja a hatvan százalékot. Alighanem ez is azt jelzi, hogy akik ilyen körből akar­ják képezni magukat felsőfo­kú iskolákban, azoknak nincs szükségük rendkívüli segít­ségre. LLOI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 16.5. SZÁM 1988. JÚLIUS 12.. KEDD Jó a termés Galgamácsán Törek alatt csekély a veszteség Valóságos haditanácskozás kellős közepébe csöppen­tünk, amikor felkerestük a galgamácsai Galga-parti Összefogás Termelőszövetkezet ikladi tanyáján az ara­tásért felelős szakembereket, hogy tájékoztatást kap­junk tőlük a betakarítások eddigi tapasztalatairól. Az említett mezőgazdászok: Somodi Károly elnökhelyet­tes, Tantó Sándor növényter­mesztési főágazatvezető-he- lyettes, Rajjal Pál javítási ágazatvezető, Tarr Sándor gé­pészeti főágazatvezető, Vankó Károly növénytermesztési ag- ronómus és Prehradnyik Tibor kombájnellenőr, éppen eliga­zítást tartottak az aratásban részt vevőknek, akik az Aszód melletti öreg-hegyre készülőd­tek, tavaszi árpát aratni. Somodi Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a szá­razság miatt fokozottabb a tűzveszély. Tantó Sándor a szemveszteség minimális csökkentésére, az optimális se­besség megválasztására szólí­totta fel a kombájnosokat. Korai fajta S míg az eligazítás tartott, addig Tarr Sándor még egy­szer ellenőrizte a pótkocsis IFÁ-k rakterét, hogy a szere­lők kellőképpen ellömítették-e poliuretánhabbal azokat a ré­seket, amelyeken át kicsurog­na a gabonaszem. Miután min­dent a legnagyobb rendben találtak, nagy porfelhőt kavar­va megindult a konvoj. Az impozánsnak mondható menet élén kilenc E—512 haladt, s követte őket a szállításban részt vevő hat IFA pótkocsis billencs. Mi zár­tuk a sort az UAZ terepjáró gépkocsival, a tűzvédelmi eké­vel felszerelt Rába—Steiger traktor társaságában. S míg ki nem értünk az említett határrészbe, megkér­tük Vankó Károlyt, hogy íog­Az erdő, a mező még nem elég Ami otthon tart a faluban dolkodásáróí, és arról, hogy az ilyen községben nincs tar­talmas, valóságos önkormány­zat, ezeken á helyeken a ta­nácstagok nem gazdák, hanem a tanácsi apparátus aktivis­tái, márpedig egy településre az is kihat, hogy ott a ta­nácstagoknak valódi döntési lehetőségük van, s ez a dön­tési lehetőség a személyiség ismeretéből fakad. NÍijjyon sok gondolatot meg­fogalmaznak az emberek, amikor barátként beszélget­nek, s nem kell lakatot tenni a szájukra, amikor nincs szükség egymás elnémítására azzal a figyelmeztetéssel: ne szólj szám, nem fáj fejem! Ahol elterpeszkedik ez a lég­kör. ott megszűnik a falvak megtartó és vonzó hatása, ott mindennapossá válik a mene­külés, ott nem számít, hogy közel az erdő. a mező, hogy egészséges, tiszta, kevésbé sé­rült a környezet, hogy a kert­ben frissen termett gyümöl­csöt szedhet a gyerek — az elvándorlást nem lehet meg­állítani. A z én jövőképemben olyan falusi közösségek élnek, amelyek az új körülmények között képesek az önigazga­tásra, amelyekben az embe­rek megelégedésére, az ott élők’ érdekében tökéletesen működik a helyi önkormány­zat. Mindez nem valósulhai és nem is valósul meg egyik napról a másikra. De a meg­valósulásáról lemondani any- nyi, mint tudomásul venni íalvaink elnéptelenedését, las­sú halálát. Tercsik Mihály lalja össze tapasztalatait, az őszi árpa aratásával kapcso­latban. Többek között elmond­ta, hogy a Domony község melletti D—2 jelű táblán 121 hektáron vetettek árpát. A kompolti korai fajtájú az idén igen jól fizetett: hektáronként 4,8 tonna termett. Ez a meny­nyi ség' megközelíti az orszá­gos átlagot. Csak az érdekes­ség kedvéért említette meg, hogy tavaly 3,1 tonna volt az átlag. A kalászokban kifejlettek voltak a szemek: vastagok és tömöttek. A nedvességtartal­muk 18 százalékos, ezért szá­rítani kellett: 14 százalékos nedvességtartalomra. Az igaz­sághoz hozátartozik: nem merték vállalni, hogy az idő­járás hatásai csökentsék az őszi árpa nedvességtartalmát, mert jöhetett volna olyan ked­vezőtlen időjárás is, amely akár 30 százalékos szemvesz­teséget is okozott volna. S hogy félelmük nem volt alaptalan, mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy az em­lített gabona csaknem hetven százaléka megdőlt, az érés be­fejeződése előtt három héttel a tájon végigsepert orkánere­jű szélvihar miatt. Ezért egy irányba kényszerültek levágni ■ az arató-cséplő gépek az árpát. Ez azt jelentette, hogy a kom­bájn már visszafelé nem vág­hatott, kisebb lett a teljesít­ménye. Aratás után tárcsa Ráadásul csaknem dupla időbe került minden, s mere­deken megemelkedett a gépek üzemanyag-fogyasztása is. Nem csoda hát: 2,5 nap alatt végeztek a 121 hektár aratásá­val. Szerencsére az aratás utá­ni tárcsázást már nem zavar­ta meg semmi sem. így meg­felelően előkészíthették a ta­lajt a repce vetésére. Alig fejezte be Vankó Ká­roly tájékoztatásunkat, amikor már megérkeztünk az öreg­hegyre. Itt Tantó Sándor vet­te áf a szót. Elmondta, hogy az A—3 jelű tömbön 414 hek­táron vetettek Mars és Opál nevű fajtákat. Az előző na­pon tartották a határszemlét, amelyen megállapították: a táblák gyommentesek. Öt kombájnt szecskázóval szereltek fel. Ezek a szalmát apró darabokra szabdalják fel, s kifújják a tarlóra. Az eljá­rással szerves anyagot pótol­nak vissza a talajba. Nemcsak ez a haszna. Nem kell égetni szalmát sem, így jobban ele­get tudnak tenni a környezet- védelmi előírásoknak is. Lehetőségünk adódott idő­közben, hogy követhessük az együk kombájnt Juhász József IFÁ-jával. Az irtózatos me­leg, ai por erősen megviselt bennünket. Gépkocsivezetőnk ugyan megsajnált, de azért hozzátette: nekik egész nap ilyen körülmények között kell dolgozniuk. Kellő sebesség További magyarázkodásra azonban nem jutott idő, mert Prehradnyik • Tibor kombájn­ellenőr megállitatta a teher­autót. Kiszállás 'után kezével széttúrta az apróra vágptt szalmatöreket, néhány pil­lanat múltán örömmel állapí­totta rrteg: optimális sebesség­gel dolgoznak az árató-cséplö gépek. A 'törek alatt csekély volt a szemveszteség. Kovács I. Csaba Az MHSZ-ben Honvédelmi oktatás Sorköteles fiataloknak tart honvédelmi oktatást az MHSZ városi vezetősége. A táborsze­rű kiképzés július 16-tól 22-ig tart, amelyen a 18 éves fiata­lok katonai alapismereteket, politikai ismereteket tudnak meg, polgári védelemmel, te­reptannal, lőelmélettel foglal­koznak. Az MHSZ városi ve­zetősége öt esztendeje végzi ebben a formában a sorköte­lesek előkészítését, s mint a tapasztalatok igazolják, sike­resen, mert az előképzésen részt vett fiatalok a katonai szolgálatban kiválóan megáll­ják helyüket, hasznosítani tud­ják az itt szerzett tudást. Védekezzünk Arankaveszély Gödöllő belterületén aranka- fertőzés veszélye áll fenn. Ké­rik a lakosságot, hogy az in­gatlanok előtti útszakaszt és az árkok partját haladéktala­nul gyomtalanítsák. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környeze­tünk, kiállítás, Erzsébet ki­rályné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente 'népművésze­te. állandó kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Mozi Asterix és Cézár ajándéka. Színes, magyarul beszélő fran­cia rajzfilm. 4 órakor. Montreali bankrablás. Szí­nes, magyarul beszélő francia bűnügyi filmvígjáték. 6. és 8 órakor. Vácszentlászíó Mindenütt az a gép Ha az út szélén egy táblát latunk, melyre az van írva, gépüzemeltetési ágazat, a laikusok, akik többségben vagyunk, azonnal a gépek javítására, szerelésére gon­dolunk. Hogy mennyire mást takar ez az elnevezés, mennyire más a feladata, azt Szekeres László, a vác- szcntlászlói Zöldmező Ter- í melőszövetkezet gépüzemel- í tetési ágazatának vezetője $ mondta cl. — Az ágazatban dolgozók­nak az a dolguk, hogy koordi­nálják a -többi ágazat által le­adott gépigényeket, és beosz- szák, melyikük, mikor melyik gépet használhatja. A mun­kánk egész évben folyamatos, hisz egy ekkora gazdaságban mindig mozog valamilyen gép, de mégis két, nagy hajszának nevezett időszak van, a tava­szi talaj-előkészítések, vetések, növényvédelem ideje, a mos­tani második roham, az ara­tás és a többi növénybetaka­Nyírás után takarítás Évente egyszer a nyírás után fiirösztik a juhokat, majd a hodályokat fertőtlenítik. A Rákosvölgye Tsz traktorosa per­metezőgéppel végzi ezt a munkát. (Vimola Károly felvétele) rítás. Ez a második roham el­tart egészen az őszi mélyszán­tásig. — Hozzánk tartozik a ter­melőszövetkezet csaknem min­den gépe, kivéve az állatte­nyésztésben használatosakat, azokat ott üzemeltetik. A kom­bájnok, a nagy Raba erőgé­pek, a 160 lóerős John Deere- ek, MTZ-k. tehergépkocsik, benzinüzemű kisebb gépjár­művek: ezek üzemeltetése a dolgunk. Megtudtuk, hogy évek óta nem volt. gond az aratás ide­jén a gépekkel, a gazdaság rak­tárában megfelelő mennyisé­gű tartalék alkatrész vari, és az Agrotek ügyeletére is szá­míthatnak. A Nyugatról vásá­rolt traktorok és kombájnok jók, üzembiztosak, igen kicsi a meghibásodás. A tavaly világbanki hitel se­gítségével vásárolt három nyu­gatnémet kombájn fogja be­takarítani a vetőmagbúzat, amelynél nagy figyelmet kell fordítani a fajtatisztaságra. Az étkezési búza aratása is hamarosan kezdődik, ott négy kombájn dolgozik, de kell még öt kombájn a sárgaborsóra is, hisz 459 hektáron vetettek ét­kezési, 100 hektáron vetésre alkalmas borsót. A TSZKER segítségével értékesítik, a ter­melt mennyiség döntő többsé­gét Hollandia és Olaszország veszi meg. A borsó szárát az állatte­nyésztésben használják fel. Az 1737 hektárnyi búzaterületen levő szalma egyharmadát nagy gurigákba bálázzák, a többi területről kihúzzák a szalmát a táblák szélére és ott rakják kazlakba. Az aratás után pedig újra elosztja az ágazat, mikor, hol és hogyan készítsék elő a ta­lajt az őszi vetésre, szántás­ra, trágyázásra. Ez munkairá­nyítás, gépterelgetés, de ezt úgy kell végezni, hogy min­dig és mindenütt éppen az a gép dolgozzon, ami odavaló, és ne legyenek üresjáratok, sem felhalmozódott munkák vagy egymásra váró gépek és szakemberek. A. M. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) C sak kifelé vezethet út a faluból, a maradás a meghátrálást jelenti a fiatalok életében — mondta a lakodal-, más ház pincéjében csaknem négy évtizede városba költö­zött ismerősöm. Visszafordít­hatatlan és megállíthatatlan folyamat, hogy az ifjak felke­rekedjenek és esetleg szülői segítséggel a közeli városban rakjanak fészket, fűzte hozzá. Erről nekem más volt a vé­leményem, s gyorsan el is mondtam, azzal igazolva állí­tásomat, hogy a világ fejlet­tebb részein már megindult a visszaáramlás a falvakba. Azt én is látom, hogy nem azok költöznek elsősorban vissza, akik ilyen-olyan okból elhagy­ták a falut, de a városok telí­tettsége elindít egy város— falu irányú közlekedést. Igaz, ennek az egyik jelentős felté­tele, hogy tovább csökkenjen a különbség az ipar és a me­zőgazdaság között. Fontos kö­vetelmény a közlekedés fej­lesztése, a hírközlés, a telefon, a rádió, televízió olyan köz­kinccsé válása, amely az emberi viszonyok új, közössé­gi rendjének fejlődését a fel­építményben is elősegíti. A legfontosabb azonban, hogy legyenek a falunak olyan, a közösség által támogatott és a támogatásból tekintélyt merí­tő. hiteles intézményei, ame­lyek nélkül közösségi élet el­képzelhetetlen. Bizony, meg kellett birkóz­nom az ellenérvekkel, de eb­ben a szellemi párharcban akadtak társaim. — Reggel fél hétkor felszállók az autóbusz­ra, s egy óra múlva a fővá­rosi munkahelyemen vagyok — mondta Sára László. — A többiek is érveltek: ha be­kapcsoljuk a televíziót, a rá­diót, ugyanazt halljuk, amit a budapestiek. — Ha beülünk az autónkba, senki nem aka­dályoz bennünket abban, hogy bekalandozzuk az országot. — Lakásunkban központi fűtés melegít, s a vizet központi rendszerből kapjuk, bojlerrel melegítjük, naponta fürödhe- tünk. — Alig akad kövezetlen járdánk, és a közvilágítás is egyre fényesebb lesz. Budapesten kilométereket kell a zsúfolt vilamoson, tro­lin tolongani, hogy egy kis zöldhöz, levegőhöz jusson a család, itt egy rövid séta és a szőlőhegy vagy az erdő a vendéglátónk. Tudom, hogy akik ebben a vitában mellém szegődtek, azokkal a leírt érveket a jó­szándék mondatta ki, ám Kustra János egy egészen más gondolatot is megfogalmazott. — A falu akkor lesz igazán vonzó, ha a tanácsháza, az is­kola, az óvoda, a művelődési ház, az orvosi rendelő, vagyis a közintézmények a település legrangosabb s nem a legron­gyosabb épületei lesznek. Va­lamikor a községháza, a plé­bánia meg az iskola, esetleg a leventeotthon voltak az igazán vonzó létesítményei a településeknek, s ezek egyben jelezték az ott élő emberek közösségi tudatát, az elöljáró­ság felelősségérzetét, közvetí­tették a szomszéd falvak la­kóinak: itt olyan emberek él­nek, akik a köztől sem saj­nálják a forintokat, s ha a gazdának jut, akkor tarthat harangozót a falu papja, s a jegyzőnek sem kell végrehajtó­kat küldenie az adóért. Igaz, most is megismerni a közintézményeket. Télen ezek előtt nincs eltakarítva a hó, nyáron ott a legmagasabb a fű. Árulkodó ielek a falu gon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom