Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

1988. JÚLIUS 12.; KEDD Több lehetőség — egyelőre papíron Nem csak formális fórumok Nehcz szülés volt, de megérte. Több mint húsz esztendőt kellett várni, míg világra se­gítették a „bábák” a kis jövevényt. Mit ta­gadjuk, szépre sikeredett, bár a rózsaszín tesn tecskén imitt-amott előfordulnak sötétebb színű foltok. Kis iróniával így lehetne jelle­mezni az új szövetkezeti törvény megszületé­sét. Ez már a demokratizmus jegyében szü­letett, s fő erénye, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetekben gyakran formális, vagy a gyors lépésváltást akadályozó helyzetek megszün­tetését lehetővé tette. Általa megnőtt a veze­tők kockázatvállalása, a funkciók jobban kü­lönválnak, nem lesznek átfedések a munká­ban, s talán a legfontosabb, hogy nő a terme­lőegységek önállósága. A felsorolás szépen hangzik, s ha megvalósul, akkor teljes egészében a kibontakozást, a gazdasági reformokat segíti. Legalábbis elméletben. A gya­korlatról olyan szakembere­ket kérdeztünk, akik.már sok­sok éve helytállnak az agrár­ágazat változó erőkkel küzdő frontján. Pest megye három, a szokásostól kissé eltérő mó­don, szakszövetkezeti formá­ban működő gazdaságának ve­zetői mondták el véleményü­ket az akkor még csak terve­zet formájában megjelent új törvényről. Az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet elnöke, Szabó László, így fogalmazott: — Ha a papíron meghirde­tett szándék a gyakorlatban is megmarad, s a törvénykészí­tők vállalják a hibalehetősé­get, illetve annak korrigálá­sát, akkor ez valóban nagy elő­relépés. A törvény, mint ke­ret, segíti a tulajdonosi szem­léletet, s ez fontos, hiszen a szövetkezetek ereje éppen ab­ban van, hogy saját magukat irányítják. Az új paragrafu­soknak éppen ezért egyik leg­főbb jellemzőjük kell, hogy legyen; mindenki számára egy­értelműen fogalmazzon, s a megértéséhez ne legyen szük- , ség egyetemi végzettségre, hi­szen a mezőgazdaságban ép­pen az egyszerűség a lényeg. Nagyobb önállóság Az alsónémedi elnök szavai­val egyetértett a vasadi Kos­suth Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet elnöke, Pirót Sán­dor, és a tahitótfalui Kék Du­na Mezőgazdasági Szakszövet­kezet elnöke, Lázár Antal is. Igaz ugyan, hogy a három nagyüzem termelési struktú­rája eltérő, de így is mindhá­rom vezető megítélése szerint a törvény az irányító szakem­berek nagyobb \ önállóságát hozta, s ez természetesen nö­velte a felelősségüket is. Most már nem lesz mindig szükség küldött- vagy közgyűlés össze­hívására ahhoz, hogy egy gaz­dasági lépésről döntsenek, elég a vezetői testület véleménye. Ezáltal alaposan felgyorsul a piachoz való alkalmazkodás, valamint a kedvező lehetősé­gek kihasználása, ugyanakkor mindenki maga vállalja dön­téseinek következményeit, az átfedések elkerülésével ugyan­is megszűnik az egymásra mu­togatás. Ez az előny a termelő- szövetkezetekhez hasonlóan érinti a három — a szövetke­zés egyik legkorábbi formájá­ban működő — gazdaságot, hi­szen irányítási rendszerük megegyezik a többséget képvi­selő termelőszövetkezetekével. Megfontoltabb dönte'sek A szövetkezeti törvény má­sik legfőbb erénye a gyakran áldemokratikus fórumok mű-, ködtetésének megszüntetése, illetve ennek lehetősége szö­vetkezeti kereteken belül. Ezt az előnyt is mindhárom veze­tő kiemelte, ám a vélemények a gyakorlati változásokról részben megoszlottak. Pirót Sándor és Lázár Antal elmond­ta, náluk eddig hatékonyan működtek a különböző fóru­mok, s annak ellenére, hogy a közgyűlés bevonása nélkül küldöttgyűléseken is lehet gaz­dasági döntéseket hozni, sőt maga a vezetőség is léphet ezekben a kérdésekben, feltét­lenül fontosnak tartják, hogy az emberekkel évente egy- szer-kétszer találkozzanak, s közgyűlés keretein belül is el­mondhassák problémáikat. Ná­luk tehát különösebb változást nem hozott, várhatóan nem is hoz majd e tekintetben az új törvény. Az alsónémedi Közös Űt elnöke viszont hangsúlyoz­ta, hogy élnek a lehetőséggel, s megszabadulnak a formali­tásoktól. fízabó László azt iS hangsúlyozta, hogy ezzel a vál­toztatással párhuzamosan ér­demibb vezetőségi döntéseket kell hozni, amelyek nyomán nő az egyéni felelősségtudat. A termelőszövetkezetek egy részében bizonyára újdonság­ként hat a törvény egyik ugyancsak fontos kitétele, mely szerint minden tagnak bizto­sítani kell évente legalább 1500 óra munkalehetőséget. Az em­lített három szakszövetkezet­ben ez a módosulás várhatóan nem okoz-gondot, hiszen itt a dolgozók javarésze nem tag. csak a közös földterületeken termel. Amellett, hogy őket is el tudják látni munkával, meg kell jegyezni, hogy a tagoknak a szakszövetkezetekre jellem­ző saját földterületen kívül a közös feladatokban is részt kell vállalniuk. Ennek a mun­kának a mennyiségét mindig az adott temelőegység kollek­tívája határozza meg, illetve az alapszabályban rögzítik. A Már az őszre készülnek tagsági viszony kérdésével kapcsolatosan Szabó László felvetette, hogy az elnök tag­sági viszonya egyáltalán nem tisztázott, s a számára kötele­ző munkaidő sincs sehol meg­határozva. Az alapszabályok hiányos­ságai közé sorolhatók, hogy nagyon sok tevékenységi kört — szinte minden lehetségest — felsoroltak abban a gazdasá­gok, s ez ellentétben áll az új bérezési rendszer törekvései­vel. Röviden tehát, a szövet­kezeteknek csökkenteniük kell az alapokiratban rögzített te­vékenységeket a ténylegesek­re, hiszen a bértömeg ennek arányában korrigálható. \ Tulajdonosi kötődés Végül, részletekbe nem bo­csátkozva, szólni kell az új szövetkezeti törvénynek azon részéről, amely a földbevitelt, illetve a legnagyobb saját mű­velésű földterületeket szabá­lyozza. A három gazdaságban ezzel kapcsolatban nem lesz változás, hiszen a legfeljebb kétezer négyzetméteres felső határt senki sem éri el. Azok­nak a tagoknak pedig, akik sem saját, sem közös földdel nem rendelkeznek, részjegyek vásárlására adnak lehetőséget, vagy teszik kötelezővé ezt a formát. Ezzel nő a tulajdono si érzés, valamint csökken a tag és dolgozói közti korábbi különbség. összefoglalásként Lázár An tál ezt mondta: — Ezután remélhetően kö­vesebb főhatósági korlátot kell ledönteni, s sokkal inkább ér vényre jutnak a helyi lehető­ségek és sajátosságok. Pirót Sándor így fogalmazta meg a régi és az új törvény közti különbséget: — Az alapdifferencia az. hogy míg korábban azt lehe­tett csinálni, illetve úgy, ahogy a törvény engedte, most min­dent szabad, amit nem tilta­nak. B. Gy. JL 1 ' Szerencsére nem öngyulladás történt IfCjJ 21 fai* 0 te&naP Zsámbék határában. A Her- “© M fcWI IVi ceghalmi Kísérleti Gazdaságban 50 hektárnyi búza learatása után kényszerből égették le a tarlót, mert a területről másképp nem tudták kiirtani a kártevőket (Erdősi Ágnes felvétele) Vízminőség-vizsgálatok Nem veszélyes A Duna osztrák szakaszán — Linznél — százezer liter mérgező anyag került a Du­nába, s ennek nyomán a te­rületileg illetékes Észak-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság fokozott figyelőszolgalatot ren­delt' el a Duna szigetközi szakaszára. A többszörösen megismételt vízminőség-vizs­gálatok hétfő délutánra egy­értelműen tisztázták, hogy a szennyező anyagok már any- nyira felhígultak, hogy a Du­na hazai szakaszára semmi­féle veszélyt nem jelentenek. Ausztriából érkezett jelentés szerint halpusztulás ott is csak a szennyezés közvetlen környékén, a linzi kikötő öblében történt. A vezetők elhagyták a süllyedő hajót Az egyesülés előnyökkel is járt "f Szépen gondozott tanya­’f központnak tűnik Cegléden ff a Lenin Termelőszövetke- ff zet irodaháza. Az épületet ff körülölelő fák, bokrok, vi- fp rágágyások jelzik, hogy a ^ tagok szeretik az egészsé- í ges környezetet. Józsa István, a termelőszö­vetkezet elnöke érthetően jó­kedvűen és elégedetten be­szél, ha az - általa irányított gazdaság eredményességét érintő kérdésekről esik szó. — Jövőre ünnepli szövetke­zetünk 40 éves fennállását. A jubileumi közgyűlésre 1989 ne­gyedik negyedévében kerül majd sor. de az ünnepi elő­készületekkel még ráérünk. Viszont vannak a jelennek olyan feladatai, amelyeket tag­ságunk igyekszik az előírások­nak megfelelően végrehajtani. — Önök az elmúlt évben egyesültek a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zettel ... Haladék az adósságra — Valóban, egyéves múltra tekint vissza a fúziónk. Het­venhatmillió forintnyi adós­sággal vettük át ezt a gazda­ságot és bizony ez az összeg egy jó beruházás nagyságának is megfelelne. A pénzintéze­tekkel való tárgyalások során sikerült elérni, hogy a törlesz- tenivaló egy jelentékeny ré­szét a kamatokkal együtt 1992-től kezdjük visszafizetni. Egyébként az összes adóssá­gunk 90 millió forint. — 2Víi lett a régi szövetke­zet vezetőségével és tagságá­val? — A vezetői garnitúra idő­ben elment a süllyedő hajó­ról. Sikerült viszont 150 aktív dolgozót átvenni, olyanokat, akik hűséggel kötődtek a szö­vetkezethez. őket a növény- és állattenyésztési ágazatban tudjuk foglalkoztatni. Kesztyűk exportra — Azért önöknek is voltak nehéz éveik ... — Bizony 1983—86 között a mi szénánk sem állt jól. A hosszú aszályos évek érzéke­nyen érintették a növény- és ezen belül is gabonatermesz­tésünket. Már kilábaltunk a hullámvölgyből, s nyugodt lel­kiismerettel mondhatom, hogy stabilizálódott a helyzetünk, hiszen az említett egyesülést megelőzően már 14,5 milliós nyereséget értünk el. Szövet­kezetünk az elmúlt évben 700 millió forintos árbevételre tett szert. Az idei tervünk ennél kevesebbet irányoz elő, de az első fél év eredményei rend­kívül biztatóak. — Vannak a Lenin Terme­lőszövetkezetnek olyan ipari melléküzemágai, amelyek szin­te kivétel nélkül eredménye­sen gazdálkodnak. Melyek ezek? — Elsőként említhetem a Elkészültek az új táskamodellek a Pevdi pilisszentiváni bőr- díszműgyáregységeben. A Piért és a Módi megrendelésére az első félévben közel harmincezer iskolatáskát gyártottak, me­lyeket rpár meg lehet vásárolni a boltokban. (Erdősi Ágnes felvétele) Harmatcseppek MAJD HOLNAP Kelemen most sem nézett a szemébe. Igaz, sehol sincsen előírva, nézzen az em­ber szemébe a művezető, amikor kiadja a mu,nkát. Mégis. Kelemen kerülte a te­kintetét. Mint aki tudja, szemétséget mű­vel. Mert szemétség ez, mi lenne más? Hetek óta ő kapja a legvacakabb munkát. Ha beleszakad, akkor sem tud keresni ve­le. Rossz az ideje. Ezzel intézték el a töb­biek, amikor megkapták a technológiai osztályról a munkalapokat. Kelemen eb­ből értett. Nem adhatja a régieknek. Ha rossz az ideje, akkor rossz. Akkor kapja az új ember. ö. Hát azt hiszik, hülye, hogy nem veszi észre?! Rendben van, az első napokban kóstolgatták, figyelték. -Láthat­ták, amit láttak. Nem kezdő. Nem nyeret­len kétéves. Csinálta úgy, ahogyan a nagy- könyvben írták. Várta, bólintanak. Nem bó­lintottak. Fontos neki ez a bólintás? Talán igen, talán nem. Fene tudja, de motoszkál ben­ne valami. Egy csomó miért. Egy csomó miért nem. Már arra gondolt, egyszer megkérdezi az öltözőben, van valami ba­jotok velem? De nem lenne ez nevetsé­ges? Túl a negyvenen, húsz valahány éve a szakmában? És ha bajuk van? Bár­mi! Akkor is. Miféle jog diktálja, sorozat­ban ő kapja a szemét munkát? Először úgy tett, mint aki nem veszi észre. Csinál­ta. Ráadásul selejt nélkül, holott ott volt a lapon, tűrt s. % 3-4. Ha a tűrt selejt 3-4 százalék, s ő megcsinálja nulla százalékkal, akkor milyen alapon szórakozik vele Ke­lemen? Illetve, nem is Kelemen. Érezte ő, a művezető csak végrehajt, talán maga is tudva, nem tisztességes az, amit csinál. De akkor miért teszi? Ki mondja neki? Otthon most már mindennap elhatároz­za, holnap szól. Holnap már nem hagyja. Ha megint olyan munkát kap, akkor meg­mondja, eleget szórakoztak vele, elég volt ebből, különbenTényleg, mi lesz kü­lönben? Elmegy az üzemvezetőhöz? Na és? Elviselhető tagnak látszik, de az lesz az első dolga, hogy behívja Kelement. Ke­lement, aki majd azt mondja ... Volt már neki része máshol ilyen ügyekben. Ott is ő kapta az alját. Heteken, hónapokon át. Elment panaszra. Semmire sem jutott ve­le. Valaki azután, csak úgy, a dohányzó­ban, két szívás között, azt mondta neki, öcsi, mi nem szeretjük a buzgó mócsingo- kat... Buzgó mócsing?! Miért?* Azért, mert kifogásolta, takarítatlanul kapja meg az éjszakásoktól a gépet, forgáccsal telten a ládákat, szinte teljesen kiürítve az ada­golókat? <5 letakarította a gépet, kiürítet­te a forgácsot, tele töltötte az adagolókat. Ügy hagyta ott a helyét. Ez nem tetszett. Lehet, hogy itt is ez a baj? Igen, az első nap szinte mást sem csi­nált, mint takarított. Az egész gépsor ma­ga volt a mocskos elhanyagoltság. Oda sem figyelt a^megjegyzésekre. Na, te vagy az új takarító?! Nini, a gróf! Éppen ezt is kivihetnéd! Ilyeneket mondtak. Ügyet sem vetett rá. Mondják, ö nem tud dolgozni úgy, hogy ragad minden a kosztól. Az el­ső mesterétől tanulta meg; ahol ganéj- domb van, ott a munka is arra való, any- nyit ér. Ez a baj? Vagy az, hogy meg­mutatta, amit itt eddig nyolc-tíz százalé­kos selejttel adtak le a gépekről, azt ő le­adja nulllával? Vagy egyszerűen a pofája nem tetszik? Az órabére? Sokra megy az alapórájával, ha nincsen teljesítménye. S ezzel a szemét munkával nincsen. Mi len­ne, ha holnap felmenne a technológiára, s azt mondaná, kérem ennek rossz az ide­je, tévesen állapították meg? Tényleg, mi lenne? Elküldenek, igen, oda... Méghogy valaki a műhelyből feljöjjön, s azt mond­ja, uraim, tévedek... S tévedtek? Hiszen megcsinálja a száz százalékot. Akkor meg? Mi a fenét akar? Az, hogy kihajtja a belét, úgy van meg a száz százaléka, magánügy. Szinte látta, ahogyan belenevetnek a képé­be, érti szakikám, magánügy ... Mészáros Ottó munkavédelmi kesztyűket, il­letve ruházati anyagokat ké­szítő ágazatot. Munkavédel­mi kesztyűkből az elmúlt év­ben is 200 ezer pár jutott exportra a szomszédos Cseh­szlovákiába. Széles termék­skálával rendelkezik a mű­anyag fröccsöntő és extrudóló ágazat. Van olyan mellék­üzemágunk, amely a Herbá- riának csomagol illatszereket, különböző kozmetikumokat. A már említett műanyagipari üzemrészben előállított flako­nokba évente 2 millió Hypót töltünk. Bérmunkában a bu­dapesti Horizont Áfésznek bőrdíszmű termékeket készí­tünk. A forgácsoló üzemrész telephelyére az anyagmentes bérmunka a jellemző. Ezen ágazatunkba jelentős számú bedolgozó is aktívan dolgo­zik. Célunk az ipari mellék­üzemágakkal kapcsolatban az, hogy hosszabb távon bizton­ságosan gazdálkodjanak. Egyébként szövetkezetünk ipa­ri ágazatának éves terve 200 millió forint. Hitel nélkül Józsa István a szövetkezet egyik legegyenletesebben fej­lődő .ágazataként mégis a nö­vénytermesztést jelölte meg. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel való egyesülést követően magas aranykorona értékű termőföl­dekkel gyarapodhattak. Tizen­öt-húsz százalékkal több erő,- géphez is juthatott a szövet­kezet. Eddig sikerült élniük a fúzió nyújtotta előnyökkel. Természetesen minit minde­nütt, ennél a szövetkezetnél is igyekeznek gondot fordíta­ni a korszerű növénytermesz­tésre és állattenyésztésre, nem is szólva az ipari melléküzem- ágakról. A fejlesztésekhez szükséges pénzösszeget a ceglédiek meg­próbálják hatékony gazdálko­dásuk eredményessége révén maguk előteremteni. Mond­ván, hogy a hitelfelvétel a magas kamatok mellett koc­kázattal is jár, s a felesleges bonyodalmaktól jobb, ha meg­kímélik magukat, a szövetke­zetét. Gyócsl László Nyári egyetem Tárgyilagos kép A XXX. népek barátsága nyári egyetem hétfőn megnyi­totta kapuit Pécsett. A pécsi akadémiai bizottság székházá­ban tartott megnyitó ünnep­ségen Piti Zoltán, a városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik tucatnyi európai és tengerentúli or­szágból érkeztek. Az első elő­adást Magyarország helyéről a világban Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója tartotta. A pécsi nyári egyetemen a tizenkét napos program során a hallgatók sokoldalú, tárgyi­lagos képet kapnak a mai magyar valóságról: hazánk politikai, társadalmi, gazdasá­gi és művelődési helyzetéről, valamint nemzeközi kapcso­latainkról. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom