Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
Megosztott gondok Költségérzékeny politika SZOMBATI számunkban ejtettünk néhány rosszaLló szót az avatás, átadás szűnni nem akaró divatjáról. Az írás már nyomdában volt, amikor pénteken megnyitották a tanács újjáalakított ügyfélszolgálati irodáját. Arra sem készültünk fölajzva, mert fölöslegesnek tartottuk azt is. Ami a megnyitás ürügyén történt, arról viszont csak jót mondhatunk. Az eseményen ott volt Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, s tájékoztatót adott a most folyó tanácstagi és országgyűlési választási rendszer módosítását előkészítő eszmecseréről. Máris pontosítunk. A miniszterhelyettes nem az évtizedes hagyomány szerint adott tájékoztatót. Hogy tudniillik ő tudja, s amit ő tud, annak egy részét továbbítja hallgatóságának. Inkább beavatásnak lehettünk tanúi. Beavatott az úgynevezett műhelymunkába, valamint a saját gondolatvilágába, többször megjegyezve, jelenleg így vélekedik, ha most kéne döntenie, így foglalna állást. A dicséretből ennyi elég is, személgessünk a lényegről. A tanácstörvényről még nincs kikristályosodott állás- foglalás. Ami ennél fontosabb: olyan okmányra van szükség, amely a lehető legteljesebb társadalmi közmegegyezésen alapszik. Ennek egyik előfeltétele, hogy a törvényt előzetesen bocsássák társadalmi vitára, föltéve azt a kérdést, mi legyen benne. Nagy különbség! Eddigelé az volt a divat, hogy. tudós szakemberek aprólékos munkával kidolgoztak egy tervezetet, majd a nép elé bocsátották, noszogatva a nehezen összecsődített néhány állampolgárt, mondja el bátran a véleményét, mert még lehet változtatni. Egy-két helyen esetleg kicserélhető a pontosvessző vesszőre ... Szóval mi legyen benne. Majd az összegyűjtött vélemények alapján megszerkesztik a tervezetet, és ismét a közvélemény elé bocsátják. Nézze meg, benne van-e az, amit előzőleg mondott. Hát így. Örömünkben azonban ne veszítsük el tisztánlátásunkat. A tanácsok mibenlétéről, helyéről, szerepéről sok minden fortyog a tervezgetők fejében. Tételeket könnyű mondani. Erősíteni kell a helyi önállóságot, öntevékenységet. Teret az alulról való építkezésnek, az önszervezésnek. Az állampolgárok ténylegesen dönthessenek, ténylegesen ellenőrizhessék az apparátust. A helyi testület legyen a tanácsi rendszer centruma. Kérdések: kell-e mindenütt végrehajtó bizottság? Legyen-e a szak- igazgatási szervnek hatásköre, avagy csak a testületnek legyen? Milyen legyen az elnök és a vb-titkár közötti munkamegosztás? Hogyan válasszuk az elnököt? Az egész település lakossága? A testület, de nein okvetlenül saját soraiból? Milyen módon és formában jusson a tanács a működéséhez, a település működtetéséhez szükséges pénzmaghoz? A következő kérdés már az országgyűlési választásokkal kapcsolatosan hangzott el, de szerintem érvényes a tanácstagokra is, noha ők közvetlenebbül kötődnek egv-egy lakóterülethez, ez vitathatatlan. Tehát: kit képvisel a tanácstag?! Mint a tanács- és végrehajtó bizottsági ülések rendszeres résztvevője gyakran kérdezem magamban, X. vagy Y. most vajon miért úgy kérdezett, érvelt, szavazott, ahogyan tette? Hát akkor az országgyűlési képviselő, ki 25-30 ezer embert képvisel, akár egy tucat települést is. Kinek az érdekében szól vagy hallgat?! SZEMELGETÉSÜNK utolsó szeme: a költségérzékeny vállalatoktól ki fog szorulni a politika. Hová? Hát a lakóterületre. Mondhatnánk: természetes közegébe. Hagyjuk a költségérzékenységet, mert arról több külön cikket írhatnánk. Hanem a lakóterületi politizálás. Most mit hallunk? Az emberek nem élnek közéletet. A tanácstagi beszámolókon, kérdezz-felelek fórumokon néhány idősebb ember szokott lézengeni, s őt is Ügy kellett beszervezni. Ha majd megpezsdül a politikai közélet, remélem néhánnyal gyarapszik azok tábora, akik tudják, sosem a csábos szavak, hanem a helyzet, a tét készteti cselekvésre az embereket. Szóval ilyen tájékoztatót hallhattunk a megnyitó ürügyén. Ezért érdemes volt megtartani. K. P. Anyakönyvi hírek Született: Bányai Ákos, Gödöllő, Árpád utca 12.; Csatlós Gábor, Bajcsy-Zsilinszkv utca 21.; Nagy Miklós, Rét utca 8.; Varga Bernadett, Bocskai István utca 10.; Gódor Gábor, Guszev utca 10.; Kri- zsán Árpád, János utca 24.; Makádi Nikoletta, Stromfeld Aurél sétány 11.; Oláh Zsuzsanna, Klapka Györgyöt 11.; Szokoly Csilla, Ibolya utca 61.; Winkler Attila. Stromfeld sétány 10.; Zsákai Károly, Stromfeld sétány 6.; Bodnár Balázs, Csanak utca 27.; Borna Diána, Bánki Do- nát utca 1.; Cselényi Szandra Nóra, János utca 14.; Fodor Réka Judit, Tavasz utca 10.; Szabó Gábor, Illés István út 8.; Vörös Krisztina, Blaha Lujza utca 14.; Botka Zsolt, Nyisztor György tér 4.; Kármán Adrienn. Balogh Adám utca 12.; László Máté, Munkácsy Mihály út 9.; Marosvölgyi Zsófia Mária, Kossuth Lajos utca 68.: Pe- sze Ákos István, István köz 4.; Poldán József, Ságvári Endre utca 1. Névadót tartott: Horváth András és Botszki Judit András, Rozger Gyula és Szabadi Zsuzsa Gyula nevű gyermekének. Házasságot kötött: Oláh László és Berki Regina, Németh József és Juhász Marianna Ilona, Berneczei István és Kovács Katalin. Csabai Mihály és Berczeli Erzsébet, Forgács László és Bara- nyi Julianna, Kiss István és Ruskó Mária, Józsa Ottó és Szalóki Rita Ildikó. Kirdoda Oleg Valerjevics és Famuls- ka Irena Reneta, Som Sándor és Bangó Anna Mária. Tompa Tibor és Mester Ildikó, Körösi Zoltán és Reményi Anita. Elhunyt: Udvarnoki István. Gödöllő, Knapp József utca 1.; Hanák Józsefné Remenyik Mária, Korvin Ottó körút 9.; Dányi Józsefné Orgoványi Erzsébet, Isaszegi út 41.; Ho- genbuch Béla, Ady Endre sétány 27.; Hidi Ferenc, Zászló utca 1.; Varga Jánosné Takács Erzsébet, Vácszentlászló, Fő út 43.; Kapuszta Pál Tibor, Gomba utca 2.; Izsó József, Mosolygó Antal körút 17.; Edvi Lajosné Eredics Mária, Rigó utca 34.; Eszes Elemérné Kopár Mária, Nap utca 26.; Kovács Jánosné Bajzaíi Irén, János utca 17.; Barna István, Templom tér 1.; Fu- rulyás Sándomé, Csipke utca 7. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1988. JÜLIUS 11., HÉTFŐ Táborozok Domony völgy ben Madárbarátok kortalan csapata A Gödöllői Hírlapban minap rövid közlemény adta hírül, hogy a Magyar Madártani Egyesület XIV. természetvédelmi és ornitológiái tábora Domonyvölgyben megkezdte munkáját. E pár sor sok mindent takar. Immár 14-ik éve lelkes természet- és madárbarátok csapata gyűlik össze az ország más-más részén, hogy egy hét alatt — amellett, hogy a természet ölén kikapcsolódnak a mindennapos munkából, tanulásból — hasznos időtöltésül a soros tájék faunisztikai, botanikai felmérését is elvégzik. Játékos tanulás Az életkor mit sem számít ezekben a táborokban. A 2-3 éves totyogóktól — akik persze szülői kísérettel vesznek részt — a 70 éves tapasztalt szakemberekig (akik igazán nem nevezhetők öregnek) minden korcsoport megtalálja a maga elfoglaltságát. A tartalmas reggeli elfogyasztása után a terepbíró korúak kirajzanak a szélrózsa minden irányába, hogy érdeklődésük szerint madarakat, egyéb állatokat és rovarokat, valamint növényféléket figyeljenek meg. A türelmesebbek és kisebb távokat' bejárni bírók esetleg lessátrakban kuporogva várják a fotózásra mindig érdemes áldozatokat. Délután 2-3 óra körül kezdenek a felderítő csoportok beszállingózni, amikor a legkisebbek, akik a délelőtt folyamán szakképzett pedagógusok és anyukák, apukák szeretetteljes felügyelete mellett játékosan tanulgatták megismerni a természetet, éppen délutáni sziesztájukat töltik. A visszatérők gyorsan megszabadulnak a felszereléstől, gúnyától és nagyót fürdenek a felüdülést adó tóban. Ezek után a lassan enyhülő melegben a különböző csoportok megbeszélik szakvezetőjükkel a délelőtti megfigyeléseket vagy éppen valamilyen hasznos kézügyességet (faragástól a kézimunkáig, növény- preparálásig) gyakorolnak. Hat óra körül megérkezik az egyik apukától kölcsönkapott kis teherautón, az , aszódi fiúnevelő konyháján készült ízletes és bőséges vacsora. A tábori élethez is hozzátartozó mosogatást .higiénikusan oldották meg. Ä három műanyag kádból kialakított központi mosogatóban mindennap másmás önkéntes csoport végzi ezt a nem nagyon szeretem feladatot oly módon, hogy a sorban álló tulajdonosok azonnal tisztán. - öblítve, fertőtlenítve kapják vissza edényeiMár aratnak A csalhatatlan jel Ezúton jelentem az újságot olvasók népes táborának, hogy Aszód környékén is megkezdődött az aratás. Elfoglalt ember lévén, sajnos csak ritkán jutok ki a közeli határba, de az évek óta ilyenkor visszavisszatérő csalhatatlan jelek bizonyossá tették észrevételeimet, A minap a Kartal és a Hatvan felé vezető út kereszteződésétől kezdve, egészen az említett nagyközség Kartal felé eső határáig, egyenletes vastagsággal szórta szét egy pótkocsis IFA a szemet. A jármű vezetője valószínűleg nem vette észre a csordogáló gabonafolyamot, mert ugye neki előre kellett néznie, s az eset különben is a bal oldalon történt, takarva az őrző szem elől. Jobb híján a guruló papírdoboznak csúfolt négykerekűmmel próbáltam figyelmeztetni a szabálytalankodásra a vontatmány sofőrjét, de mindhiába, minden kísérletem kudarcot vallott. Akkor jutott eszembe: a legújabb katonai mesterséges holdak már a legkisebb tárgyakat is teljes bizonyossággal felismerik, így az illetékesek idejekorán értesülhetnek az eseményekről. Elgondoltam, hogy ez kellene most ide! Mégv végig sem jutottam az elképzelésemben, amikor vegre megállt a vontatmány. No. nem szemrevételezni, hogy nincs-e baj. hanem mert megszomjazott a vezető. A nyugvó rakomány folydogálása alábbhagyott. De nem ilyenné vált a szemfüles aszódiak munkakedve, akik buzgó szorgalommal szedegették ösz- sze a nem kevés, ingyen kapott barorhfieledeit. Még visszafelé is azon töprengtem- küldjek-e üzenetet a műholdakon keresztül az illetékeseknek. vagy szóljak inkább a szállításban részt vevőknek: több figyelmet kérünk a gabona országúti szállításiban. K. I. Cs. két és evőeszközeiket. A tisztaság megkövetelése egyébként is alapelve a tábornak, a környékről még a korábban otthagyott szemetet is összegyűjtötték és a bontáskor a maradék hulladék is konténerbe került. Némi pihenés után diavetítéssel, népi tánccal, tábortűzzel fejeződik be a nap, amelynek tartalmas elfoglaltsága utgn senki sem forgolódik álmatlanul sátrában. Fegyelmezetten nap 4 közös autóbusszal kirándulást Egyik nagyobb tettek a tábor résztvevői. Az agráregyetem körbejárását követően a művelődési ház előcsarnokában meghallgatták Polónyi Péter Gödöllő történelméről szóló ismertetőjét. A kastélykápolna megtekintése után a társaság két csoportban látogatta meg a helytörténeti gyűjteményt és az Er- zsébet-pairkot. Ezek után az isaszegi 1 honvédemlékmű megkoszorúzása következett, ahol Hajnal Irén, a természetvédelmi oktatóbázis vezetője mondta el az isaszegi csata történetét, s ismertette a környék földrajzi sajátosságait. Jó érzés volt látni a tábor lakóinak az országos átlagot messze meghaladó fegyelmezettségét, aminek forrása a szeretetteljes, de szigorú vezetés, meg az, hogy komolyabb fegyelemsértés esetén azonnali hazaküldés következhet, de esetleg a további táborokból való kizárás is. Jövőre ismét Az idei táborhelyre e sorok írója a Kisar mellett az Öreg-Túr partján 1986-ban megrendezett táborba hívta meg a résztvevőket. Nagy örömére szolgált a házigazda gödöllői csoportnak, hogy a meghívást elfogadták. Igaz, a szervezés nem egészen sima és zökkenőmentes időszaka alatt sokszor felsóhajtottunk, hogy soha többé! De most, véget érvén a csaknem 250 részivé vővel, dr. Legány Andrásnak, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanárának vezetésével megrendezett tábor, amelyet Bagyin József, Aszód tanácselnöke nyitott meg, azt mondjuk: Viszontlátásra a XV. TOT-on, jövőre a Szigetközben! Jáky Kálmán, a Magyar Madártani Egyesület gödöllői csoportjának elnöke Mozi Asterix és César ajándéka. Színes, magyarul beszélő francia rajzfilm. 4 órakor. Montreali bankrablás. Színes, magyarul beszélő francia bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor. Rövidesen nyitnak Befejezéséhez közeledik a túrái ÁBC átépítése. A kálói Építő Kisszövetkezet tetőfedői a cserepezcst végzik, míg az üzletben a festők az utolsó munkálatokat. Július közepén ismét az eredeti helyén üzemel az áruház. (Vimola Károly felvétele) Kedvező ajánlat Telekvégek az új piachoz Tavaly fogadták el a Szilhát nevű városrész részletes rendezési .tervét Gödöllőn, s ezzel lehetővé vált a csaknem két évtizede fönnálló építési tilalom felülvizsgálata. A tilalmat azóta csak ott tartják fönn, ahol a városfejlesztési elképzelések megkívánják. A gödöllőiek azt is tudják, hogy a tervekben új piac létesítése szerepel, amihez néhány telek egy részének átvétele szüksége^. Az építési tilalom feloldása nyomán nyílt mód a Lumniczer utca 4-es számú ház telekrészének megvásárlására, amely terület nélkül lehetetlen lenne az új utca megnyitása, ami a piac kialakításának feltétele. Előnyös ajánlatot tettek a Petőfi tér 15-ös számú ingatlan tulajdonosai, kertrészük kedvező áron való megvételére. A végrehajtó bizottság döntése szerint ennek az ingatlannak a tulajdonosai hatszáz négyszögölért hatszázezer, a Lumniczer utcai tulajdonos negyven négyszögölért száz- húszezer forintot kap. AZ ALKOHOLBA fúló családi élet számtalan variációja ismert. Előfordul, hogy emberéletet is követel, különösen azokban az esetekben, amikor férj és feleség egyaránt az ital rabjává válik. Olykor csak a véletlennek és a szerencsének köszönhető, hogy a házastársak, akik évekig gyötrik, ölik egymást, nem jutnak el a tényleges gyilkosságig. Talán három esztendeje, hogy a gödöllői alkoholellenes klubban készített, magnószalagra vett vallomások sokaságát hallgattam meg. Drámai sorsok követték egymást, amelyekben az volt a legmegrázóbb, bogy a főszereplők vallottak önmagukról. Arról, hogyan éltek1 a maguk által teremtett pocsolyában, s hogyan élték át a poklok minden kínját, amíg 'ismét talpra álltak, amíg visszataláltak a családjukhoz, a munkájukhoz, az értelmes emberi élethez. Most egyik tanácselnök ismerősömtől hallom, mennyi gondot jelent számukra a valaha jómódú család, amelyben először a férj vált az ital rabjává, majd követte őt az asz- szony is. Ahogy egyre több pálinkát eregetnek le a torkukon, úgy sűrűsödnek a veszekedések, lesznek gyakoribbak a tettlegességig fajuló verekedések. A férj egyik alkalommal kis híján belefojtotta feleségét. a trágyaiébe. Máskor úgy megverte, hogy alig maradt foga. Előfordult, hogy hetekig még a szomszédok sem látták. Feküdt a sötét lakásban, de mindig túlélte a veréseket. a rúgásokat, a kegyetlen fojtogatásokat. — Sokszor próbáltunk segíteni — mondta az elnök —. mert nagyon aggasztott bennünket a házaspár sorsa, A szomszédok is mondogatták: — anyám Itt előbb vagy utóbb gyilkosság lesz! — s hogy elmaradt az emberölés, az annak köPálinka, bor, sör, egymás után A mértékletesség alapján szönhető, hogy a férfi szervezete fölmondta a szolgálatot. Meghalt. A szomszéd faluban más történetet, hallottam. — Ennek a drámának asszony a főszereplője. Valaha a község legszebb lánya volt, de vasárnapi istentiszteleteken a menyecskék sorából is kitűnt a szépségével A férje vasúti szerencsétlenség áldozata lett, s az akkor alig harmincéves asszonyka inni kezdett. Először csak titokban, később már nyíltan. Mindenét eladta, s ő volt a falu legolcsóbb napszámosa. Egy csatosüveg nohaborért. meg egv darab szalonnáért képes volt egész nap még permetezni is. Csakhogy az alkohol lassan pusztító méreg, s legyengíti nemcsak az akaratot, de az emberi szervezetet is Amikor már nem bírta a munkát, egykori házának kamrájába húzódott, s a testét árulta a faluban élő, hozzá hasonló borisszáknak, amíg aztán az egyik reggel holtan találták. — Az én apám — meséli a másik fiatalasszony, aki két apró gyerekével van otthon gyesen — ivott, akár az állat. és ha egvszer megkóstolta, nem ismert határt Pálinka. J}or, sör sorban egymás után És ha beivott, akkor kötekedett,, verekedett, nem dolgozott. Pici gyerekeivel — öten voltunk apróságok —, anvám éjszaka menekült a határba. mert a szomszédok nem mertek bennünket: beengedni, féltek apám hőbörgésétől Könnyen ütött Végül az is inni kezdett. Biztos, hogy a félelemtől, a rettegéstől. Kórházba került Felváltva nyomják most is az ágyat apámmal. A szervezetük úgy leromlott, hogy már elvonókúrára sem kötelezhetik őket. Így élik le az életüket. Sajnos a miénket is megkeserítik. Tudjuk, szaporodik az alkoholt fogyasztók száma. Mar az egészen fiatalok — sokan ál- , talános iskolás korúak is — naponta szájukhoz emelik a sörös- vagy a borospoharat. Orvosok, szociológusok, pszichológusod, a közösségért felelősséget érző közemberek vitatkoznak a teendőkről. A hazai alkoholizmus elleni küzdelem a mértékletesség alapján áll. Az emberiség évezredek óta együtt él az alkoholos italok társadalmanként kialakult és szabályozott szokásával. Az ember emberi mivoltának mértéke az alkoholos italokkal való bánni tudás, ám ez nem jelenti azt. hogv a részeg ember jópofa, hanem sokkal inkább, azt. hogy tragikus figura. akinek emberi gvengéi az alkohol hatására közszemlére kerülnek. SOKAN VALLJÁK, hogy az ember akaratával, jó ízlésével, józan meggondolással ura lehet az alkoholmámor kísértésének és ezzel'önmaga gyengéjének Én magam is ezek pártián állok és alkalomadtán szívesen koccintok minden mértéktartó olvasónk egészségére Természetesen megértem az egy korty alkoholt sem jelszó hirdetőit: a legkisebb pohár bor elfogyasztását is ellenzőket. Mert a szándékuk legalább annvira tisztességes. mint a mértékletességet követelőké. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
