Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jT>ií>jAQbK4 XXXII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Ár«: I,fíO forint 1988. JÚNIUS 19., PÉNTEK Grósz Károly felszólalt az MVMT ünnepi nagygyűlésén Népünk sorsfordulóhoz érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke felszólalt a Magyar Villamos Művek Tröszt ünnepi nagygyűlésén Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Villamos Művek Tröszt a hazai közcélú villamoscnergia- szolgáltatás megkezdésének 100. évfordu­lói*. alkalmából. A jubileumi megemléke­zésen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, továbbá képvisel­tették magukat a villamos energia terme­léséhez, szállításához és szolgáltatásához kapcsolódó gazdasági és társadalmi szer­vezetek, valamint II országból a tröszt­tel műszaki-tudományos együttműködést és energiacserét folytató partnerintézmé­nyek is. Berecz Frigyes nyitotta meg a jubileu­mi nagygyűlést, majd Grósz Károly mon­dott beszédet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte az iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munkásokat, a legkülönbözőbb posztokon szolgálatot teljesí­tő vezetőket a közcélú villa- mosenergia-szolgáltatás 100 éves jubileuma alkalmából. — A centenáriumi ünnepség olyan időpontban kerül -sor­ra, amikor hazánk és népünk újabb nagy sorsfordulóhoz ér­kezett, aminek semmivel sem kisebb a tétje, mint az eddi­gieknek, változatosan gazdag és hányatott történelme során. Ez a történelmi felelősség ha­totta át pártunk közelmúlt­ban lezajlott értekezletét. Ar­ra kerestük a választ, mii kell tennünk annak érdeké­ben. hogy a magyarság — immár az ezredfordulóhoz kö­zeledve — méltóképpen meg­állja a helyét a népek nagy versengésében, hogy saját ér­tékeit megőrizze és gyarapít­sa, s ezzel járuljon hozzá az egyetemes emberi haladáshoz. Ebben nélkülözhetetlen sze­repe van annak, hogy meg­becsüljük nemzeti múltunkat, tanuljunk szocialista építésünk tapasztalataiból, közkinccsé tegyük elődeink áldozatos erőfeszítéseit, kimagasló telje­sítményeit. — Amennyire örvendetes, hogy a nagy történelmi sze­mélyiségek és az' írók, költők, művészek egész sorának élet­műve nemzeti műveltségünk szerves részévé vált, annyira méltányos és fontos, hogy szo­cialista értékrendünkben ott legyenek azok a tudósok és műszaki értelmiségiek, akik éppen az elmúlt évszázadban alkottak maradandót, nem­csak hazai mértékkel mérve. A nagy elődöknek kijáró tisztelet illeti Jedlik Ányost, Déri Miksát, Bláthy Ottót és Zipernovszky Károlyt, Kandó Kálmánt és Bródy Imrét. An­nak a kiváló műszaki gárdá­nak — mérnököknek, tech­nikusoknak, szakmunkásoknak —, akik az imént említett nagy személyiségek kortársai­ként és részben munkatársai­ként tevékenykedtek, elévül­hetetlen érdemei vannak ab­ban, hogy a gazdaságilag köz­ismerten elmaradott Magyar- ország a villamosság tekinte­tében a nemzetközi élvonalba került, és ezt a pozícióját a felszabadulás utáni' időszakra is sikerült átmentenie. — A nemzetközi "munka- megosztásába való fokozottabb bekapcsolódásunk igazi kor­parancs, alapvető nemzeti ér­dekünk. Egy kölcsönös függő­ségekkel és meghatározottsá­gokkal túlzsúfolt világban a kis gazdaságok számára ez annyit (jelent, hogy a világ- gazdasági változásokhoz alkal­mazkodniuk kell. Az ország jövője attól függ, hogy sike­rül-e a nemzetközi összeha­sonlításban megindult lesza­kadási folyamatot megállítani. A feladat a verseny- és ex­portképesség számottevő fej­lesztése, mert ez a magyar gazdaság megítélésének fő mércéje. A végrehajtás sike­re elsősorban a gazdaságban jelent sürgős tennivalókat. Ez nemcsak rövid távú fel­adat, hanem gazdaságunk mo­dernizálásának távlati köve­telménye is egyben. A prog­nózisok alsó határértéke sze­rint a világ átlagos energia­felhasználása a következő két évtizedben évi I százalékkal emelkedik. Számunkra ez azt jelenti, hogy a villamos ener­gia felhasználásában évente mintegy 2,5—3 százalékos nö­vekedést tervezhetünk. Ebből pedig az is következik, hogy a szerkezet radikális átalakítá­sával számottevő mértékben kell csökkenteni a termelés, elsősorban az ipar energiaigé­nyességét. A lakossági kom­munális és infrastrukturális energiaellátás érzékelhető ja­vítását is ez teszi lehetővé. Embert próbáló, emberhez méltó feladataink megoldásá­ban nem vagyunk egyedül. Soha nem tapasztalt nemzet­közi érdeklődés és segítő szándék kíséri vállalkozásunk sikerét. Ezt követően Hatvani György, a tröszt vezérigazgatója mél­tatta a villamosenergia-szol- gáltatás egy évszázados fej­lődését. Ezután Grósz Károly átad­ta a Minisztertanács jubileu­mi oklevelét Hatvani György vezérigazgatónak. A villamos- energia-iparban hosszú időn át. végzett eredményes mun­kájuk elismeréseként négyen kapták meg a Munka Érdem­rendet, s öten vették át a Kiváló Munkáért kitüntetést. Radzsiv Gandhi hazánkba látogat Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Miniszterta­nács elnökének és Kádár Já­nosnak, az MSZMP elnöké­nek meghíváséra június 10-én, pénteken hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba, érkezik RadzSiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. (Vendégünk életrajza a 2. oldalon.) Budapesti párt-vb Jelölőbizottság A budapesti párt-végrehaj- tóbiZottság, június 8-i ülésén döntött arról, hogy június vegére összehívja a budapes­ti pártbizottság ülését. Mint ahogyan. arról a pártaktívát korábban már tájékoztatták, Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tisztségéből való felmentését és nyugdíjazását kérte. A pártbizottság dönt majd kérése elfogadásáról, és a jelölés előkészítésére a vb bizottságot küldött ki. Demakrádta a ;>Lénr?es ,vcTásü a jelfn' f eg. legi he'yzetnek> hogy a ko­fronfvorsislbssn rábbiakhoz képest javult a tanácsi apparátus fogadókészsége a lakóbizottságoktói, utcabizalmiaktól, körzeti népfrontbizottságoktól érkező kritikai észrevételekről, illetve fejlesztési . javaslatok­nál. Ebben része van annak is, hogy népfront-kezde­ményezésre a városi tanács 1985-ben és 1988-ban napi­rendre tűzte a lakóbizottságok és utcabizalríiiak tevé­kenységének értékelését és kellő útmutatást adott a szakigazgatási apparátusnak.’’ (3. OLDAL) llSntslx he*SÍ ’„Azóta, hogy az elmúlt "v, ff", , _ év őszén a Budapesti a fnzsiaerkenyer ? Nemzetközi vásáron bemutattuk, számtalan vicc, újságcikk, sőt tévéműsor tárgyává is lett ez az újdonság — mondja Koczuba Já­nos. — Sokan úgy vélték, hogy a spanyolviaszt, vagy a langyos vizet akartuk feltalálni, mások azt mondták, hogy inkább jobb, tartósabb kenyerét kellene sütni, de néhányan rögtön a pártunkra álltak.’’ (3. OLDAL) Wrgei Ctffiäff ”A Ráckevei Ügyészség maradandó m , fogyatékosságot okozó testi sértés ffiF POTt/SaSlS? bűntettének kísérletével vádolja Bán Istvánt, aki a nyomozás során mindvégig tagadta, hogy szándékosan adta le a lövést. A bíróság tanúként igazságügyi oívosszakértőt és igazságügyi fegyverszak­értőt is meghallgat. Érdekes sajátossága lesz a tárgya­lásnak, hogy a hazai gyakorlatban szokatlan; módon Bán Istvánt két meghatalmazott védőügyvéd is képvi­seli.’’ (8. OLDAL) Hagyomásiyteremtés Budakeszin Erkel Ferenc emlékére Mind a mai napig méltat­lanul szerénynek mondható az Erkel-kultusz hazánkban, így megyénkben is. Pedig a nagy zeneszerző erősen kötő­dött Budakeszihez, ahol nya­rait töltötte. Másfél évtizeddel ezelőtt Balogh Géza, a kultúr­A gumifiiíézfafásiél a sertésfelvásárlásig Figyelem a háztájira Megméretés a forgalmazás és árubeszerzés területén: ez az igényesség jellemző a Termelőszövetkezetek Értéke­sítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata Cegléden lé­vő területi kirendeltségére. Ébert József, a területi köz­pont igazgatója elmondta, hogy széles körben forgal­mazzák az alapvető élelmi­szer-ipari termékeket. Az élel­miszer-kiskereskedelmi üzlet- hálózattal és az áfészekkel kapcsolatban utalt arra, hogy nem ártana, ha kapcsolataik a helyi érdekeltséget tekintve az eddigieknél előnyösebben alakulnának. A ceglédiek igyekeznek je­len lenni a mezőgazdasági termények és takarmányok forgalmazásában is. Tápok, takarmánykiegészítők, kon- centrátumok nagybani értéke­sítése, valamint a zeolittermé- kek kis- és nagykereskedel­mi forgalmazása teszik telje­sebbé tevékenységüket. Az igazgató kitért arra, hogy szeretnék növelni a vegyszer- és a gyógyszer­A fóti cseresznyéskertben Több gyümölcstermesztéssel foglalkozó állami, illetve kö­zös gazdaság az idén is meghirdette a „Szedd magad!” ak­ciókat. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben is már ha­gyomány, hogy így gyorsítják meg a gyümölcsök betakarítá­sát. Most a cseresznyén a sor, Csornádon 28 hektáron szedik, különösen sokan vannak hétvégeken: két-háromszázan is fel­másznak a létrákra, szedik a gyümölcsöt, hogy feltöltsék a? éléskamrák kiürült üvegeit és olcsó, saját szedésű, ízletes gyümölcs kerüljön az asztalra. A cseresznye után a meggy kerül sorra, itt 75 hektárról jön le a termés. Felvételünkön: egv helybeli fiatalasszony, Mác'sai Zoltánná szedi a nagyra nőtt, piros, ropogós cseresznyét. Hancsovszki János kiszerelő tevékenységüket. Ebből az elmúlt évben 12 millió forintos bevételük származott. Cegléd környékén értékesítenek rönkpapírf álcát, raklapot és ládákat. A profil széles skálán mozog. Jelzi ezt például az új és használt gép­kocsik, az erő- és munkagé­pek, az építőanyagok forgal­mazása. Számottevő nagyság­rendben adnak el IFA-gépko- csikhoz alkatrészeket. A TSZKER-en belül szinte va­lamennyi kirendeltségnél, te­rületi központnál folyik a használt gumiabroncsok futóz- tatása, értékesítése. Megoldott a szerelés és a centrírozás Cegléden is. A ceglédi területi központ árbevétele az elmúlt évben meghaladta az 1 milliárd fo­rintot, a tiszta nyereség pe­dig elérte a 24 millió forin­tot. Ébert József az ez évi tervvel kapcsolatban szólt ar­ról, hogy azt 850 millió fo­rintban állapították meg. A megyében, miként az or­szág egyéb területein, egyre inkább a háztájik felé fordul a figyelem. A TSZKER is igyekszik előnyös pozíciókat kiépíteni a sertéshizlalás és -felvásárlás terén. Ebbe a sor­ba tartozik a pecsenyeliba, a csibe és a nyúl szerződéses neveltetése és forgalmazása. Tervezik a borjúk és szarvas- marhák értékesítését is. Gy. L. otthon akkori igazgatója kezd­te kutatni a híres muzsikus múltját, s gyűjtötte a doku­mentumokat, adatokat a nagy­község szépítő egyesületének segítségével. Házát rendbe hozták és márványból készült emléktáblát helyeztek el raj­ta. A budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ első íz­ben vállalkozott — a zeneköl­tő halálának évfordulójára — háromnapos rendezvénysoro­zat szervezésére. Ma este 7- kor kerül sor a megnyitóün­nepségre, amelyen Romhányi András, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkára mond beszédet. Példamutató az az összefo­gás, amely ezt a kezdeménye­zést támogatta: üzemek, szö­vetkezetek, társadalmi szerve­zetek és magánszemélyek nyújtottak gyakorlati és pénz­ügyi segítséget. Közöttük ta­lálható Tóth Rozália festőmű­vész, aki — a közelmúltban megrendezett kiállításán ké­peinek eladásából befolyt — közel ötvenezer forintnyi ösz- szeget ajánlotta föl. A soly­mári Rozmaring Tsz a virág­dekorációkról gondoskodott. A fellépő neves művészek és együttesek pedig kisebb ho­noráriumért vállalták a sze­replést. Az ünnepi megemlékezések­re a művelődési központ mun­katársai felkutatták Erkel Fe­renc elfeledett alkotásait. így például századunkban még el nem hangzott dalait, s az Ist­ván király című operáját — amelyet az Operaház megnyi­tására komponált. Mindezek hallhatók lesznek a rendezvé­nyeken. Úgy határoztak, hogy a jö­vőben minden évben megtart­ják az Erkel-napokat, s foly­tatják a nagyközségben lévő rrkel-hagyaték ápolását, ke­vésbé ismert műveinek be­mutatását, ugyanakkor bővítik műsoraik helyszíneinek szá­mát. Intézkedések a borfelvásárlásra Leállították az importot Csütörtökön a MÉM-ben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meg­beszélést folytatott a huszon­egy legnagyobb borforgalmazó vállalat, gazdaság és szövetke­zet vezetőivel. A miniszter ismertette, hogy milyen intéz­kedéseket terveznek a bor­felvásárlásban — elsősorban Kiskőrös térségében — kiala­kult feszültségek feloldására. A MÉM, a Pénzügyminisz­térium, a Kereskedelmi Mi­nisztérium, az Országos Terv­hivatal, az Országos Kereske­delmi és Hitelbank és az Or­szágos Anyag- és Árhivatal képviselőinek szerda esti meg­beszélése értelmében a kor­mányzat az év végéig tartó árleszállítási akcióra ösztön­zi a vállalatokat. Oly módon hogy ha azok a bor fogyasztá­si adó nélkül számított ter­melői árát legalább 10 szá­zalékkal csökkentik, akkor 8 százalékpontos fogyasztási- adó-visszatartási kedvezmény­ben részesülnek. Felkérik a megyei tanácsokat, hogy az év végéig függesszék fel a forgalmi adó megfizettetését azoknál a kistermelőknél, akik még nem tudták eladni bor­készletüket. Leállították a külföldi bor-, borsűrítmény- és szőlővásáríásokat. Megtil­tották a seprőbor gyártását. A hatóságok ugyanakkor rendkívül fontosnak tartják a minőség védelmét. Ennek ér­telmében az elkövetkező idő­szakban szigorítják az ellen­őrzéseket. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom