Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-08 / 136. szám
6 1988. JÜNIUS 8., SZERDA Jogi tanácsok Felelősség az épületről lehullott tárgyért A haszonélvezet illetéke • A nagykorú gyermek tartása • A bérlő jogai • Az elhelyezkedési támogatás és a táppénz O Reklámtáblát szerelt fel H. S. dunakeszi olvasónk házának falára egy barátja. A múltkor a tábla leesett és megrongált egy gépkocsit. Kinek kell megfizetni a kárt? — kérdezi. Sajnos igen gyakori, hogy a rossz műszaki állapotban lévő ingatlanokról egyes épületelemek leválnak és súlyos, olykor tragédiával végződő balesetet okoznak, vagy megkárosítják a személyek javait. Ilyen esetben a kár megtérítéséért az épület tulajdonosa a felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és ennek során a károk megelőzése érdekében úgy jártak el, ahogy adott helyzetben általában elvárható. A kár bekövetkezésekor tehát a bizonyítási kötelezettség a tulajdonost terheli, hogy az épület megóvása érdekében megtett mindent, amit a szabályok előírnak. Nem felel tehát, ha földrengés következtében ledűlő ingatlana valakinek kárt okoz. Ez a szabály azonban eltérően alakulhat, ha az épületre reklámot, cégért, vagy más kifüggesztett tárgyat helyeznek el. Ilyenkor a károsulttal szemben az a felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. Természetesen előfordulhat, hogy a kár bekövetkezésében nem az említett személyek a felelősek, hanem másnak, pl. a kivitelezést végző hanyag munkájának „köszönhető” a baleset bekövetkezése. Ilyen esetben a törvény mégádjac'-a‘ felelős személynek azt a jogot, hogy a kár megtérítését a károkozótól igényelje. • Családi házat vásárol F. S. monori lakos. Az ingatlanra a nagyszülők haszonélvezetét is ki akarják kötni. Kell-e illetéket fizetniük? — kérdezi. A vagyoni értékű jogok, mint például a tartás földhasználat, a haszonélvezet, a használat és a telki szolgalom igen komoly előnyt jelentenek a kedvezményezettek számára, ezért az így megszerzett értékek után a törvényben meghatározott módon illetéket kell fizetni. A használati jog értéke eltérően alakul, attól függően, hogy azt meghatározott vagy határozatlan időre állapítják-e meg. A számítási alapot az jelenti, hogy a használati jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. Tehát ez azt jelenti, hogy az egyhuszad részt annyi évvel kell megszorozni, amennyi időre a használati jogot kikötötték, azonban ez esetben sem haladhatja meg az egyévi érték hússzorosát. A bizonytalan időre terjedő használati jog esetén a haszálati jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Ha a használati jog valamely személy életének, házasságának, vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét a jogosult életkorához képest 12—3-szoros szorzóval kell megállapítani. • Egy szobi olvasónk gyermeke felvételt nyer az óvónőképzőbe. A leánnyal igen rossz a kapcsolata, őt több ember előtt nyíltan becsmérelte, kapcsolatuk eddig csak a tartás- díj fizetésére korlátozódott. Fizetnie kell-e továbbra * is a gyermektartást? — kérdezi. Az általános szabályok szerint a tartásdíj-fizetési kötelezettség addig terheli a szülőt, amíg a gyermek a nagykorúságát eléri és keresőképessé nem válik. Abban az esetben, ha a gyermek tanulmányokat folytat, a nagykorúságának elérését követően egyedileg kell elbírálni a tartási kötelezettséget. Nem köteles a szülő tartani á gyermekét akkor, ha a gyermek olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amely a társadalmi felfogás szerint érdemtelenné teszi őt a tartásra. A nagykorú gyermektől ugyanis fokozottan elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem maga is járuljon hozzá a normális kapcsolatok kialakulásához. Természetesen a bíróság megvizsgálja azt is, hogy ezt a gyermeki magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, annak kialakulásában a kötelezett magatartása milyen módon hatott közre. • Állandó vitában van N. I. diósdi lakásbérlő a lakás tulajdonosával arról, hogy a be- döléssel fenyegető tetőt melyikük csináltassa meg. Olvasónk már arra Is hajlana, hogy maga Is megjavítja azt, de attól tart, hogy a tulajdonos még az anyagárat sem fogja megtéríteni. A bérlőnek joga van arra, hogy a tulajdonosra háruló karbantartási munkákat helyette és annak költségére bizonyos esetekben ■ elvégezze. Ezeket a körülményeket a jogszabály pontosan meghatározza. Az életveszély elhárításához szükséges munkát a bérlő a másik fél írásbeli felszólítása nélkül, de egyidejű értesítése mellett elvégezheti. Abban az esetben, ha a bérlő lakberendezés felújítását, vagy cseréjét tervezi és levelére a tulajdonos 30 napon belül a munkát nem végzi el vagy erre a 30 napon belül nem vállalkozik, illetve ha a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a bérlő az'általa megjelölt munkákat elvégeztetheti, természetesen ebben az esetben is joga van a költségek áthárítására. Olyan hibák esetében, amelyek azonnali beavatkozást nem igényelnek, a tulajdonosnak egy év. illetőleg az épület felújításával összefüggésben két év áll rendelkezésére, hogy a munkákat elvégezhesse. Ha az írásbeli felszólításra 60 napon belül nem nyilatkozik, illetve a munkák elvégzését nem vállalja, a bérlőt megilletik az előbbiekben ismertetett jogosultságok. • Elhelyezkedési támogatást folyósítanak egy vecsési olvasónknak, aki az elmúlt napokban megbetegedett. Jár-e táppénz erre az időre? Az elhelyezkedési támogatásban azok az állampolgárok részesülnek, akiknek a meghosszabbított — hat hónapos — felmondási idő alatt a munkaközvetítő szerv megfelelő munkahelyet nem tud felajánlani. Az elhelyezkedési támogatás mértéke a folyósítás első három hónapjában a nettó átlagkereset 75, ezt követően további három hónapig 60%-a. Az elhelyezkedési támogatás idejére táppénz nem jár. Abban az esetben azonban, ha az elhelyezkedési támogatás megszűnését követően válik keresőképtelenné, a dolgozó részére a táppénzt havi ősz- szegben kell megállapítani. Ha a táppénzt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi táppénz harmin- cadrésze jár. Amennyiben a dolgozó az elhelyezkedési támogatás folyósításának ideje alatt terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, vagy családi pótlékot igényel, kérelmét a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz, vagy kirendeltséghez kell benyújtania. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra közöli ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Emberölési kísérlet A kislány megfogta a vezetéket Pilisszántón áramütés ért egy 12 éves kislányt, és csak a véletlenen múlt, hogy a baleset nem végződött tragédiával/ A Pest Megyei Főügyészség emberölési kísérletnek minősítette az esetet, és a tényeken az sem változtat, hogy a bűncselekmény áldozatául nem a gyermek volt kiszemelve. Mint ahogy az sem befolyásolja a történteket, hogy az elkövető nem egészséges ember. Élete során több súlyos műtéten esett keresztül, a kapott gyógyszerektől elvesztette a hallását, és talán mindezek következtében üldözte- tési téveszméi vannak. Már többször kezelték elmeosztályon, ám mindig újra visszakerült az otthonába. A Pilisszántói Tanács elnöke írásban kérte a Szentendrei Rendőr- kapitányságot, hogy rendeljék el a kényszergyógykezelését. Az intézkedésre végül sor is került. Szemben a világgal A történtek színhelye egy szépen rendben tartott, nagy ablakos családi ház Pilisszántón,' a Tavasz utca 17-es szám alatt. A kerti lépcsőt befutják a piros rózsák és a környék a rend, a nyugalom látszatát kelti. Ám ez nem így volt. A 44 éves Kormos Levente Miklós egyedül élt a háromszobás egykori családi otthonban. A felesége és a két gyermek három évvel ezelőtt elköltözött onnan. Az immár egyedülálló ember pedig azóta ellenségesen áll szemben a világgal. Meggyőződése, hogy volt felesége és annak családja mindent megtesz azért, hpgy háborgassák. Állítása szerint eltüntették a gépkocsijából az akkumulátort, elrontották a féket, elvitték a lakásból a messzelátót... és még hosszan lehetne sorolni a vélt vagy valós sérelmeTlZ NAP RENDELETÉI Az iskolai nevelés-oktatás egyedi intézményeiről szóló 31/1986. (VIII. 20.) sz. MT rendelet módosításra került. Az üdülőhellyé nyilvánításról. továbbá a gyógy- és üdülőhelyi határvonalak kijelöléséről szóló jogszabályt módosította a 2/1988. (V. 26.) ÉVM rendelet. A hagyatéki eljárásról szóló jogszabályt módosította a 3/1988. (V. 26.) IM rendelet. Az 1988. július 1-jén hatályba lépő jogszabály alapján, ha az örökös a hagyatékhoz tartozó ingatlant örököstársára, vagy a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, illetve hagyatéki hitelezőre kívánja átruházni, ezt csak akkor teheti meg, ha a szerző fél, illetőleg kiskorú gyermeke tulajdonszerzési korlátozás alá nem esik. A bányászati hűségjutalom folyósításának szabályait ismételten meghatározza a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelet. A jogszabályban biztosított kedvezményeket első ízben az 1987—88. hűségévre kell alkalmazni. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 2/1988. (V. 26.) KVM sz. rendeletével egyes területeket védetté nyilvánított. Többek között megváltoztatta a fóti Somlyó természetvédelmi terület kiterjedését is. A gimnáziumi fakultatív oktatásról szóló 4/1987. (V. 23.) MM rendeletet módosította a művelődési miniszter. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 22. számában találhatóak. két. Ezeket akarta meggátolni oly módon, hogy a pincelejárónál, ami a garázshoz is yezetett, felszerelt egy vörösréz huzalt, melyet rákötött a 220 voltos hálózatra. Így a pince és a garázs megközelítése életveszélyessé vált. Sírt a kiskutya Egyik nap négy kislány játszadozott a ház előtt, és a ke- rítetlen kertbe is bejutottak- A pincéből egy kiskutya szűkölő sírása hallatszott. A kislányok egyike, a 12 éves Erika elhatározta, hogy bemászik a pinceablakon és kihozza a kutyát. Az ablakon átjutva azonban megcsúszott egy szénkupacon, és hogy egyensúlyát visszanyerje, megkapaszkodott egy ott lógó vörösréz huzalban. Abban a pillanatban elvesztette az eszméletét és a drótot sem bírta elengedni. A többi kislány azonnal segítségért rohant. Szerencsére egyikük édesapja és egy szomszéd nyomban intézkedett. Áramtalaní- tották a házat, majd egy gumicső segítségével kilökték a gyerek kezéből a drótot, és az eszméletlen kislányt a levegőre vitték. Azonnal elsősegélyben részesítették és kihívták a körzeti orvost. A gyerek mintegy 20-30 percig volt eszméletlen, görcsös állapotban, majd magához térése után látási és hallási zavarokról panaszkodott. A Heim Pál Gyermekkórházba szállították, ahol megállapították, hogy bal kezének négy ujján az áramütés következtében másod- és harmadfokú sérüléseket szenvedett. Erika, aki szerencsére gyorsan meggyógyult. így emlékezett vissza a történtekre: — Játszottunk a barátnőimmel, amikor hallottam, hogy nyüszít a kiskutya. Én ismertem már és megsajnáltam, mert láttam, hogy a pincében egy dobozba van bezárva. Elhatároztam, hogy kiszabadítom, azért próbáltam meg bejutni a kitört ablakon keresztül. Amikor megcsúsztam egy szénkupacon, elkaptam egy drótot, hogy ‘ megkapaszkodjak benne, és nem bírtam elengedni. Valami szorító érzés volt a torkomban és azután már nem tudtam, hogy mi történik velem. A segítők egyike így adta elő a történteket: Eszméletlenül — A kislányom lélekszakadva rohant hozzám, hogy gyere gyorsan apuka, mert az Erika megfogott egy drótot és nem tudja elengedni. Odaszaladtam egyik szomszédommal együtt és láttam, hogy Erika mozdulatlanul fekszik, kezében egy vörösréz huzallal. A szomszéd áramtalanította a házat, én meg egy gumicső segítségével kilöktem a gyerek kezéből a drótot és kihoztam a levegőre. Értesítettük a doktornőt és amikor végre a kislány felsírt, tudtuk, hogy megmenekült. A szakértői vélemény szerint az volt a szerencse, hogy a sérült szénrakáson feküdt és nem a földön, így nem érte halálos erejű áramütés, csak égési sérülést szenvedett. A többi pedig azon is múlt, hogy még időben érkezett a segítség. A Pest Megyei Főügyészség emberölési kísérlettel vádolja Kormos Levente Miklóst, s elrendelte intézetben történő kényszergyógykezelését. Gál Judit A vízi tragédiák megelőzhetők Óvlak a gyermekeket! \ nyári melegben bizonyára idén is sokan keresik fel a korábbi évekhez hasonlóan a szabad vizek partjait. Sajnos a tapasztalat az, hogy a gondtalan fürdőzésnek minden nyáron vannak halálos ádozatai. Az idén elkészült a Belügyminisztérium vízi balesetekkel foglalkozó központi statisztikája. Szomorú tény, hogy tavaly Magyarországon 322-en fulladtak vízbe, ami az előző évhez képest (319 eset), minimális emelkedés. Pest megyében tavaly 27 ember lelte halálát a vízben, eggyel kevesebb, mint 1986-ban. A halálos vízi balesetek közül 15 színhelye a Duna volt. Országosan és Pest megyében is lesújtóan magas a gyermekeket ért vízi balesetek száma. Az okok között szerepel a tiltott helyen fürdés, magas partról vízbe ugrálás, a gyenge úszótudomány felértékelése. Magos kissé leverten hagyta el a lakást, megszánta ezt a szerencsétlen asszonyt. Ügy érezte, jól jönne egy kávé, beugrott a legközelebbi presszóba, elszívott egy cigarettát, de még visszafelé az autóban is Palágyiné sorsán rágódott. Főnökét még a helyszínen találta. — Érdemes volt? — kérdezte az a helyi nyomozóktól körülvéve. — Nagyon is — felelte szűkszavúan Magos. — Na, akkor gyere, átmegyünk ebbe az üres irodahelyiségbe. Kettesben maradva Magos elmondta mindazt, amit Palá- gyinétól férjére vonatkozóan megtudott. — Ez a jellemzés egybevág azzal, amit itt többen elmondtak róla. Nevezetesen, hogy ez a Palágyi ugyan jó munkaerő, de iszákos, kártyás, lóversenyre jár és többeknek tartozik kisebb-nagyobb összeggel. Míg távol voltál, az itteni bűnügyesek őrizetbe vették azt a műszerészt, akinek az ujjnyomait megtalálták a, dakti- loszkópusok az oxigénpalackon. Palágyit viszont el akarták engedni, de én ezt leállíttattam. Azt mondtam, várjunk még ezzel, míg te visszatérsz. — Köszönöm, főnök, mert Mag Bertalan Egy éfsssskct története (4.) én továbbra is valóban szeretnék még beszélni Palágyi Bélával. — Hát akkor te folytasd a vele való beszédet, én pedig közlöm Sárdi századossal, hogy az itteni nyomozást egyelőre átvesszük. Magos benyitott abba a szobába, ahol már előzőleg Palágyi Bélával beszélt. A kép azóta nem sokat változott. A művezetőt ugyanannak a nyomozónak a társaságában találta, mint megelőzően, azzal a különbséggel, hogy most Palágyi falatozott, miközben derűsen beszélgetett vele a szemben ülő detektív. — Szeretném, ha magunkra hagynál! — szólt Magos a már ismert, nyomozóhoz. — örömmel, őrnagy elvtárs, mert van még dolgom az üzem területén. — Úgy látom, időközben megéhezett — szólt Magos elhelyezkedve Palágyival szemben. — Nagyon is. Reggel óta nem ettem és már elég későre jár. Szándékomban is áll önnel közölni, hogy fel vagyok háborodva. — Nocsak, miért? — Szeretném tudni, milyen jogon tartanak itt engem? — Mert még beszélgetni akarunk magával. Mit szóljon az, akit már őrizetbe is vettek. — Hát aki megérdemli, azt vegyék. — Magát, mi egyrészt azért tartjuk itt, mert a szokottnál korábban jött be az üzembe, éspedig eddigi ismereteink alapján, nem is a portán keresztül. Másrészt ön volt a bűncselekmény felfedezője, és így tanúként is feltétlenül szükségünk van a jelenlétére. — Ugyan, őrnagy úr, kérem — mondta Palágyi eléggé felháborodva —, ami a bejövetelemre vonatkozik, meg kell mondanom, hogy nem számít, mit mond a portás. Ezt már különben is elmondtam, hogy az öreg folyton szundikál, míg alszik, nem figyeli a kaput. Ha tudni óhajtják, hát azt is megmondhatom, hogy ide az jön be, vagy távozik, akár munkaidő alatt is, aki akar. Arról nem is szólva, hogy több helyen rossz is a kerítés. — Mi a fene?! Maga mint művezető, e hatalmas gyár területét körbevevő kerítést is ellenőrzi? Ez is hozzátartozik a maga munkaköréhez? — Nem, nem, dehogy, őrnagy úr. — Akkor honnan tudja, hogy több helyen is rossz a kerítés? Netán maga többször is így jutott be? — Nem tagadom, ha siettem, ez többször is előfordult. De ma nem. Ez egyszer, bármit is mond az öreg, ma a portán keresztül jöttem be. — Mondja kérem, reggel mikor indult el, hogy bejöjjön az üzembe. — Elég korán, őrnagy úr. — És honnan? — Otthonról. — Az a kérdés, melyik otthonából? — A lakásomról, Erzsébetről. — Hazudik! Értette?! Hazudik!! — Ezt olyan hangerővel nyomatékolta Magos, hogy a folyosóról be is nyitott egy kolléga. — Én hazudok, őrnagy úr? — kérdezte vissza Palágyi hetykeségét még tartva. — De mennyire! — harsogta Magos. — Maga egyáltalán nem aludt Erzsébeten, ennélfogva nem is onnan jött be ide korábban! Közeledik a nyári szünidő és a gyermekek ezrei fogják szabadidejüket a vízpartokon tölteni. Ha a szülők és nevelők odafigyelnek rájuk, elejét lehet venni a tragédiáknak. A felnőttek számára is lét- fontosságú a vízi közlekedés szabályainak betartása. Ne utazzanak túlterhelt csónakban, mert könnyen felborulhat. Ne fürödjenek bányatavakban, kikötőhelyeken, hajózási útvonalakon. A vízi baleseteknél gyakran kimutatható az alkoholos befolyásoltság. Az ittas vagy bódult állapot miatt bekövetkezett tragédiák száma megnőtt a korábbiakhoz képest. Sajnálatos, hogy minden évben, így tavaly is többen követtek el öngyilkosságot Pest megye vizeiben. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy ismeretlen helyeken nagyobb elővigyázatossággal kell fürdeni, illetve vízi járművel. közlekedni. Az országos összesítés szerint 1987-ben az. áldozatok 60 százaléka lelte halálát lakóhelyétől távol, teljesen vagy részben ismeretlen vizekben. A naponkénti, illetve napszakonkénti megoszlás súlyozottan esik hétvégekre (péntek, szombat, vasárnap), e napokon belül is a délutáni időszakokra. Az üdülési idényben bekövetkezett tragédiák teszik ki az évi vízi balesetek mintegy 70 százalékát. Ezeket a sorokat nem elrettentésnek, hanem figyelem- felhívásnak szánjuk. Kérjük, hogy vízparton mindenki vegye figyelembe az oda vonatkozó szabályokat és nagy gonddal ügyeljenek a gyermekekre. Ha egyedül engedik őket folyók, tavak, egyéb vizek közelébe, hívják fel figyelmüket a várható veszélyekre. A tapasztalatok alapján megfelelő gondossággal eleiét lehet venni a vízi tragédiáknak. Uzsoki Gábor rendőr alhadnagy
