Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

1988. JÜNIUS 8., SZERDA ^t£Ma u A SZOT szóvivőjének a tájékoztatója Új főtitkárt választott a Vasas A szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a szak- szervezeti szervek feladatairól tájékoztatta az újságírókat köd­ben Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben a közvélemény érdeklődésének homlokteré­be került a szakszervezeti tevékenység, a dolgozókat különösen az foglalkoztatja, hogy a pártértekezleten elhangzottak alap­ján milyen új feladatok hárulnak a szakszervezetekre. A SZOT vezetői szerint — folytatta a szóvivő — a moz­galomnak reagálnia kell a pártértekezlet határozataira, hiszen az abban foglaltak meg­határozóak az elkövetkező időszakra nézve. Másrészt szembe kell nézni számos prob­lémával, például az utóbbi időben kialakult foglalkozta­tási nehézségekkel, a hosszabb- rövidebb ideig állás nélkül maradók gondjaival, az ár­emelkedések okozta feszültsé­gekkel, a bérezési problémák­kal, a szociális ellátás hiányos­ságaival, s általában az élet- és munkakörülmények ked­vezőtlen alakulásával. A szak- szervezeti vezetők úgy látják, hogy a mozgalomban elsősor­ban az érdekvédelmi munkát kell erősíteni, s ehhez az alap­szervezeteknél is szükséges biztosítani a feltételeket: ám mindez csak tartalmi, szerve­zeti megújulással együtt le­hetséges. Az alapvető kérdé­seket az ősz folyamán a két kongresszus közötti félidőben megrendezendő országos szak- szervezeti • tanácskozás napi­rendjére tűzi a SZOT. A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének keddi központi vezetőségi ülésén — amelyen részt vett Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára is — az év eddig eltelt időszakának gaz­dálkodásáról, a szakszervezet önálló kutató-, fejlesztő-, ter­vezőintézeti tagozatának létre­hozásáról és személyi kérdé­sekről tanácskoztak. Paszternák László, a köz­ponti vezetőség titkára fel­hívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés rövidesen megtárgyalja az ipar szerke­zetátalakítási programját, a szakszervezet a miniszteri be­számolót előzetesen vélemé­nyezi. Ezután Hidasi Lajos titkár a vasiparban dolgozó mintegy A termelési rendszerek is hibásak Középpontban az export A minőség fogalma átértékelődött A magyar mezőgazdaság az elmúlt esztendőben 600 mil­lió dollár értékben exportálta termékeit a fejlett nyugati, il­letve a fejlődő országokba. Az elképzelések szerint 1990-ig ezt az összeget 900 millió dollárra kell feltornászni. A fejlődés szellemi megala­pozásában jelentős munkát vé­gez a Magyar Agrártudományi. Egyesületek Pest megyei szer­vezete, valamint nagy feladat hárul a június 8-án és 9-én Gödöllőn általuk megrendezés­re kerülő „A mezőgazdaság és élelmiszeripar exportképessége fokozásának termelési és ter­melésfejlesztési kérdései" című tanácskozás részvevőire is. Gyakoribb tanácskozás Tunyogi Andrással, a me­gyei szervezet titkárával — aki egyben a tudományos ta­lálkozó szervezőbizottságá­nak titkára is — arról be­szélgettünk : milyen lehetősé­gek vannak ma Magyarorszá­gon az agrár ágazat termelé­sének mennyiségi és minősé­gi növelésére, miközben a tá­mogatásra szánt forintok ősz- szege fokozatosan csökken. A szakember elmondta, hogy a „minőségi áru” jelen­tése átértékelődött, s ma már az a legfontosabb, hogy min­den piac igényeinek megfele­lő, jól értékesíthető áirut ál­lítson elő a mezőgazdaság — a szükséges mennyiségben és a megfelelő időben. A fejlet­tebb országok piacaira való bejutáshoz azonban nem elég a jó marketingtevékenység vagy a kifogástalan tervezés. A jó színvonalú termékek előállításához biztosítani kell a szükséges technikai és inf­rastrukturális feltételeket, il­letve ezek megvalósulását központi döntésekkel kell se­gíteni. A mostani tanácskozásnak az a célja, hogy az alulról építkezés elvét érvényesítve az ágazati, a gyakorlati mun­kában közvetlenül részt vevő szakemberek elmondhassák véleményüket, s ez a fórum egyben a közvetlen informá­cióátadást is szolgálja. A MAE Pest megyei szervezeté­nek ez az egyedülálló kezde­ményezése remélhetően elin­dítója lesz egy folyamatnak, amely az ehhez hasonló, a mező- és élelmiszer-gazdasá­got komplex módon elemző országos tanácskozásokat gyakoribbá teszi. A kétnapos program alatta teljes körű értékelést nem vál" láthatják, ám a témakörök kiválasztásánál előtérbe ke­rült a legégetőbb problémák felvetése. A szelektálást nehezítette az a tény, hogy hazánkban a technológiai élvonalat képvi­selő terrrielési rendszerek is csalt.-maßt, kezdik . megterem­teni a jó minőségű munka felijeiéit. A korábbi eszten­dőkben szinte teljesen figyel­men . kívül hagyták ezt a té­nyezőt. Amíg egy adott ter­melési módszert meghonosí­tottak, addig ügyelitek a tech­nológia betartására, azonban az exportképesség már majd­nem elhanyagolható tényező­vé vált. Mostanira világos lett, hogy a termelési költségek csökkentése nem az egyedül járható út; szükséges, hogy a jó alapanyagokat minél ma­gasabb feldolgozottsági álla­potban értékesítsük. A szel­lemi értékek eredmény növelő, gazdaságos felhasználása a kormány gazdasági megúju­lást segítő programjában is előkelő helyet foglal el. En­nek megvalósulásához azon­ban szükség van a szakem­berek megfelelő képzésére és folyamatos informálására is, valamint nagy hangsúlyt kell fektetni a tudatformálásra. Ebben a munkában vállal­hatnak jelentős részfeladato­kat a MAE szervezetei. Tu- nyogi András ezt úgy fogal­mazta meg: „A mi munkán­kat nem kilóban mérik, ha­nem látszólag kis dolgokban, amelyek nélkül azonban nem működik jól a gépezet. A Pest megyei szervezet a hatékonyabb munka érdeké­ben évente több szakmai utat szervez — a pénzszűke miatt ezeknek a szádra csökkent ebben az esztendőben. A sok tapasztalattal és új módsze­rekkel szolgáló utazások szer­vezésén kívül munkabizottsá­gokat hoztak létre a célfel­adatok teljesítésére. Ezekben elsősorban olyan szakmai am­bícióval rendelkezők dolgoz­nak, akik hisznek a tudomá­nyos élet demokratizmusában, s feladataikat társadalmi munkában végzik. Jobb termeléssel Az ő tevékenységükön is múlik, hogy az agrár szakem­berek nagy része ne csak az állami támogatásokban lássa a nehéz helyzetből kivezető utat, hanem jobb termeléssel, szállítással, csomagolással, va­lamint kevésbé nagyvonalú piacpolitikával teremtsék meg a gazdaságos működés felté­teleit. Bánsági György 80 ezer műszaki-gazdasági értelmiségi dolgozó, közte mintegy 12 ezer kutató- és tervezőintézeti szakember ér­dekképviseletéről szólt. Mint mondta, megfogalmazódott az igény a tudományos munka jellegét figyelembe vevő és képviselő szervezeti forma ki­alakítására. A műszaki dolgo­zók ugyanis nem tartják ki­elégítőnek azt, ahogyan érde­keiket a SZOT és a vasas­szakszervezet képviselte. Igé­nyelték. hogy érdemben be­kapcsolódhassanak az őket érintő döntések előkészítésébe, legyen módjuk a végrehajtás ellenőrzésére/mégpedig egy, a vasasszakszervezeten belül működő önálló tagozatban. Ez a kezdeményezés találkozott a vasasszakszervezet elképzelé­seivel is. Az ezt köyető vitában a központi / vezetőség tagjai el­térő véleményüknek adtak hangot. Pólyák János nem értett egyet a különtagozal létrehozásával, kétségbe von­ta a kezdeményezés helyessé­gét, a tagozatot egyletnek minősítette. Ábrokné Horváth Katalin a Hajdúsági Iparmű­vektől abban az összefüggés­ben vizsgálta a kérdést, hogy általában terjed, a szakszer­vezettől való elfordulás. Sze­rinte a csalódottság legin­kább anyagi okokra vezethető vissza, de attól, hogy a szer­vezeti felépítésen módosíta­nak, még egyetlen fillérrel sem lesz több a bérük. Tar­talmilag is meg kell újulnia a mozgalomnak, és a tagság ebben bízva támogatja az önálló tagozat létrejöttét. Bencsik János az LKM-től mentőövnek minősítette a ta- gozat megalakítását, vélemé­nye szerint a mozgalom ve­zetői inkább saját munkáju­kat vizsgálják felül. Baranyai Tibor arról szólt, hogy a SZOT támogatja a ja>- Vasiatöt, mert azt a mozgalom megújulási folyamatának ré­szeként értékeli. A vitában felvetett kérdésekre válaszol­va kifejtette, hogy a SZOT le fogja vonni a szükséges kö­vetkeztéseket a pártértekezlet nyomán, s annak kapcsán, hogy a SZOT-ra vonatkozóan napjainkban is megszívlelen­dő bírálatok hangzanak el. A központi vezetőség végül négy ellenszavazattal és 6 tar­tózkodással elfogadta az ön­álló tagozat alakítására vonat­kozó javaslatot. A testület ezután a közel­múltban elhunyt Herczeg Ká­roly helyébe új főtitkárt vá­lasztott. A jelölőbizottság a szakszervezet két titkárát, Paszternák Lászlót és Hidasi Lajost jelölte. A szavazás alapján 67:38 arányban Pasz­ternák László lett a vasas­szakszervezet főtitkára. Az új főtitkár 46 éves, 1957 óta vesz részt a szakszervezeti mozga­lomban és 1981-től tagja és egyben titkára a központi ve­zetőségnek. Két szakmai nap Herceghalmon Mercedes szórja a műtrágyát A Herceghalmon ma nyíló második országos tápanyag- utánpótlási és növényvédelmi bemutató előkészületeit tekin­tették meg tegnap azok a vendégek — köztük Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Krasznai Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizott­ságának első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, dr. Cselőtei László, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsá­gának elnöke és dr. Dobi Ferenc, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára —, akik a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vezetőinek meghívását el­fogadva eljöttek a találkozóra. A sok külföldi és hazai szak­embert vonzó nagy gépbemutató és tapasztalatcsere helyszí­nén Góg Mátyás igazgató cs Göndöcs Gábor főmérnök ka­lauzolta a résztvevőket. Nem kell ahhoz bennfen­tesnek lenni, hogy végigsétál­va az egy kilométer hosszú bemutatóterepen, működés közben mustrálva a szebbnél szebb, okosabbnál okosabb gépcsodákat, az emberben megfogalmazódjék a megálla­pítás: sokra, a jelenleginél sokkal többre képes a hazai mezőgazdaság. A fejlődés irá­nyai adottak, s tapasztalható az a megújulási készség is, amely éppen a haladás nyom­vonalának kijelölésében és követésében kaphat döntő sze­repet. Az a hajtóerő, amely a vendéglátó herceghalmiakat is jellemzi. A kiállított gépek egy részét a kísérleti gazda­ság szakemberei fejlesztették ki, s ezek között nem is egy olyannyira sikeresnek bizo­nyult, hogy a hazai piac mel­lett határainkon túl is nagy az érdeklődés irántuk. A Hu­niper permetezők egyik típu­sával a Világbank által kiírt pályázatot nyertek, ám ennél jóval nagyobb sikernek tart­ják, hogy vevőkörük állan­dóan bővül, s a partneri megbízhatóságot elismerve vissza-visszatémek hozzájuk a vásárlók. Herceghalom tehát két na­pon át a mezőgazdászok és a műszaki szakemberek köz­pontja lesz. Több mint nyolc­van hazai és húsz külhoni cég jelentette be ..részvételi szán­dékát, s mintegy százhatvan géptípust láthatnak az érdek­lődők. Magához a szűkén vett témakörhöz kapcsolódóan ter­mészetesen elsősorban a trá­gyázáshoz és a növényvéde­lemben használható berende­zések kapják a főszerepet. S A hatékony növényvédelem ma már elképzelhetetlen kor­szerű berendezések nélkül. Kö­vetelmény a gazdaságosság és a nagy teljesítmény, amelynek a képen látható permetező is megfelel. ' (Erdősi Ágnes felvételei) A herccghalmiak újdonsága a sávpermetező, amellyel takaré­kosan juttatható ki a vegyszer. rációban gyártott, Mercedes Unimog kisteherautóra szerelt, folyékony műtrágyát kijuttató szerkezet például aut0maj.ily4.-L san követi a talaj egyenetlen­ségeit, s így mindig azonos szögben juttatja ki a vegy­szert. Ugyancsak nagy sikerre számíthat az úgynevezett ej­tőcsöves rendszer, amely nem felülről permetezi a növénye­A Buda-Flax nem enged a követelésébe! Az árvita folytatódik A növényvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak az ol­csón üzemeltethető sárkányrepülők is. két, hanem közvetlenül a gyö­kerekhez juttatja a tápanya­got. Takarékos felhasználást biztosít a HKG sávpermetezö- je is, amely csak a vetett so­rokat szórja meg, míg a talaj többi részét nem. De hadd említsünk külföldi példát is. Az egyik izraeli cég olyan kor­szerű, légzsákkal kiegészített szórókeretet hozott el a bemu­tatóra, amely a kiáramló le­vegő hatását is kihasználva, a Nenj született megegyezés kedden sem a Buda-Flax Len­fonó és Szövőipari Vállalat, valamint az Észak-Dunántúli Regionális Vízművek közötti egyeztető tanácskozáson a ter­málvíz áráról. Mint arról ko­rábban hírt adtunk, a két fél között immár fél éve húzódó árvita azért alakult ki, mert a Buda-Flax a Komáromi Len- árugyár területén lévő termál­kút gyógyvizének árát a köb­méterenkénti 1 forint 10 fillér­ről 26 forint 50 fillérre emel­te fel, a vízmű azonban ezt az összeget nem hajlandó megfi­zetni. A Komárom Megyei Tanács által összehívott tanácskozáson mindkét vállalat képviselői ki­fejtették véleményüket. A Buda-Flax részéről arra hivat­koztak, hogy a hazai termál­vizek köbméterenkénti ára 14 és 45 forint között mozog, ezt figyelembe véve az ő új áruk csupán a közepesek közé tar­tozik. A vízmű szakemberei viszont azzal érveltek: nem tehetik meg, hogy a többlet- kiadást áthárítsák a fürdőzők- re, a gyógyulást keresőkre. Ki­jelentették, hogy vállalatuk hajlandó lenne megvásárolni a kutat a Buda-Flaxtól. Ez utóbbi viszont nem kíván meg­válni tőle, hanem az eddigi­nél nagyobb, de tisztességes hasznot kíván elérni a kút révén. A vízmű képviselői közölték, hogy legfeljebb 2 forintot hajlandók fizetni a gyógyvíz köbméteréért, a Bu­da-Flax azonban ezt nem fo­gadta el, s azt javasolta, hogy inkább valamilyen társulási formában hasznosítsák a gyógyvizet. A tanácskozás azzal a meg­állapodással zárult, hogy a két vállalat egymás árkalkuláció­jának, illetve költségvetésének az eddiginél alaposabb tanul­mányozása után, lehetőleg egy hónapon belül megegyezik a víz új árában. növények csaknem teljes fe­lületét beteríti a permettel. De említhetnénk az NSZK- beü^JjMgpne cég nagy. telje­sítményű" " műtrágyaszóróit, vagy az egyik angol újdonsá­got, a permet szemcséit stati­kusan feltöltő és a porlasztást így szabályozó szórókeretet. Az imponáló szakmai sike­rek azonban nem fedhetik el a gondokat sem. Egyrészt azt a mérlegelést igénylő tényt, hogy a hazai nagyüzemeknek egyre kevesebb a pénzük az egyre drágább gépek megvá­sárlására. Másrészt érdemes lenne több figyelmet fordíta­niuk a kereskedőknek a ma­gyar gyártók érdekeinek vé­delmére, mert akad rá példa, hogy a nálunk is beszerezhe­tő, megfelelő minőségű be­rendezés indokolatlan ver­senyre kényszerült a nehezen megszerzett valutáért vásárolt hasonló szerkezettel. Félreér­tés ne essék: nem a piac tör­vényeinek érvényesülését kel­lene korlátozni. Csupán nem szabadna szem elől téveszte­ni, hogy eladni mindig nehe­zebb, mint venni, ezért vala­mennyi nagy mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező ország a saját cégeinek bizto­sít elsőbbséget. És a siker bizonyára nem marad el. Ebben reményke­dik a házigazdákon kívül egye­bek között a kiállító Kapos- gép, a Hódgép, egy sor kis­szövetkezet és állami gazda­ság, s az élelmiszer-gazdaság beruházásainak finanszírozá­sában nagy szerepet vállaló Budapest Bank Rt. is. Furucz Zoltán Az olasz Carpi cég egy különleges, üvegfalú bemutatókocsi­ban hozta el termékeit, amelyek iránt idehaza is nagy az ér­deklődés. ezek közül is elsősorban a művelöutas módszerhez alkal­mazható széles és állítható magasságú szórókeretes gépek, amelyek ezúttal jóval nagyobb arányban képviseltetik magu­kat, mint két esztendővel ez­előtt az első seregszemlén. A hagyományos megoldások mellett láthatók igazi szenzá­ciók is. A herceghalmiak ál­tal egy holland céggel koope-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom