Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

Ünnepi könyvhét Viszonylag szerény a példányszám Június 3-án kezdődik az ünnepi könyvhét. A ceglédi Dózsa György könyvesboltban megtudtuk, hogy a beígért könyvtételek kilencven szá­zaléka kedd délig megérke­zett. Az érdeklődésre számot tartó kiadványokból viszony­lag szerény példányszám vár­ja az olvasókat. Moldova György Bűn az élet című ri­portkötete korábban jelent meg és elfogyott mind egy szálig. De feltehetően gyorsan elkapkodják Dohai Péter, Es­terházy Péter és Galgóczi Er­zsébet munkáját is. A Körkép, a Rivalda és a Szép versek kedvelői szintén kézbe vehe­tik a legújabb antológiákat. A gyermekek biztosan szívesen forgatják majd Dániel Anna és Pilinszky János írását. La­dányi Mihály posztumusz kö­tetéből négyszáz darab van raktáron, nem kell attól fél­ni, hogy valakinek nem jut. Egyébként az elfogyott kiad­ványok pótlására nem lesz le­hetőség. örvendetes viszont — amire éveken keresztül nem volt példa —, hogy az ünnepi könyvhét katalógusa időben megjelent, így talán könnyebb eldönteni, hogy ki mit válasz- szón. CEGLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1988. JÜNIUS 1., SZERDA MTESZ-tanácskozás Az önfenntartás nem valósul meg A napokban Cegléden tartotta kihelyezett ülését az MTESZ Pest megyei szervezetének végrehajtó bizottsá­ga. Az eseményen először Kovács Károly, az MTESZ Cegléd városi intézőbizottságának elnöke számolt be a helybeli szervezet munkájáról. Egyebek mellett szólt arról, hogy 1977-ben alakultak, s mintegy 600 személy tevé­kenységét koordinálják. A két legrégebbi egyesületi csoport­juk a GTE és a MAE. Az előbbit a Közgépben levő műszakiak hozták létre. Kö­rültekintő, rendszeres munkát végeznek és gyakorlatilag minden időszakban az érdek­Nem általánosítható Sok sző esett már különböző fórumokon a pedagógusokról, mégis szeretnék egy-két gon­dolat erejéig visszatérni e té­mára. Az a tapasztalatom, gyakrabban dicsérik őket, mint szapulják, de akkor viszont a végletekig kiéleznek egy-egy kiragadott, nem is általánosít­ható példát. Tudom, hogy eny- nyire nem lehet leegyszerűsí­teni a kérdést és nem lehet pár sorban igazságot szolgáltatni. Sajnos sok szülő a pedagó­gust hibáztatja gyereke rossz képességeiért, viselkedéséért. Szinte hergelik magukat a ta­nárok ellen, ugyanakkor elfe­lejtik, hogy a gyermeknevelés szülői felelősség is és az még nagyobb, mint a pedagógusé. A szülő többet van együtt gye­rekével, igaz, a vállalt plusz­munkák miatt inkább az a va­lóság, hogy ugyanannyit van iskolában vagy baráti körben a gyerek, mint amennyit a szü­lői környezetben. A pedagógus­nak 30-40 gyerekkel kell egy­szerre úgy foglalkoznia, hogy a más-más képességű ember- palánták figyelmét fel tudja kelteni, oda tudja koncentrál­ni az óra anyagára. Ez pedig nem kis munka. Pedagógusaink, véleményem szerint, mindent elkövetnek ta­nítványaik szellemi-testi fejlő­dése érdekében. Ha ennek el­lenére mégsem megfelelő a gyerek fejlődése, a szülőnek is feltétlen számot kellene vetni, hogy ő vajon mindent jól csi­nál-e gyermeke nevelésével kapcsolatban. Meglehet, ebből a látószögből rájönne, hogy alaptalanul bántotta a pedagó­gusokat. Sok kár származik abból, hogy gyermekeink és egyéb mindennapi bosszúsá­gaink által keletkezett mérget velük szemben éljük ki. A pedagógus is olyan terme­lőerő, mint bármely dolgozó, hisz a társadalom, a jövő szá­mára „termeli” meg a termelő­erőt. Az oly sokat irigyelt nyá­ri szabadságukat sem kell saj­nálni tőlük, mert az voltakép­pen nem is szabadság. Ahogy a gyerekek részére véget ér a tanítás, a tanároknak zárókon­ferenciák, továbbképzések, nap­közis táborok, iskolai napkö­zis felügyelet jön sorra. Aztán kezdődik a „problémás” gye­rekek pótvizsgáztatása, a beis­kolázások és a többi. A tiszteletet érdemlik ezért, s nem a vélt sérelmekre ala­pozott egyoldalú bírálatot. D. H. lődésnek megfelelő ismeretek képzését helyezik előtérbe. A MAE városi csoportjai szin­tén intenzíven működnek. Sok helyi, sőt országos rendez­vénynek voltak szervezői, há­zigazdái. A tízéves jubileumra visszatekintő SZVT ugyan­csak eredményesen munkál­kodik, mint ahogy a faipari szakembereket tömörítő FATE is. A MÉTE-csoportba tarto­zó üzemek többsége gyáregy­ség, amelyekben nem alakult ki igazán az önálló szervezeti tevékenység Cegléden. Ezért a saját vállalatukon belül tesznek szert az ismeretekre. Valamennyi tagegyesület si­keres kapcsolatokat létesít nemzetközi partnerekkel. Ezt követően Kovács Ká­roly a feltett kérdésekre vá­laszolt: — Mit jelent a főváros kö­zelsége? — A különböző szervezetek működtetésével kapcsolatosan számtalanszor hangzott el a kérdés. Minek? Nektek itt a főváros. Ez a gond jelentke­zett egyebek mellett az MTESZ helybéli szervezeté­nek alapításakor is, amely jó példa volt az ellentmondás feloldására. Az itteni egyesü­letek a városi problémákkal és koordinációs feladatokkal tudnak foglalkozni. Ennek el­lenére a szervezeteket nehéz rábírni az önálló életre. Ladányi posztumusz verseskötete A csemői garabonciás üzenete Simor András szívós nyo­mozói munkájának eredmé­nyeként egy kötetre, két cik­lusra való vers, szám szerint 107 jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában. Igazi könyv­ünnepi meglepetés. Az em­lékezetben távolodó, fürkésző tekintetű költő halhatatlansá­gának jele a posztumusz kö­tet, elején Ladányi Mihály al­katával talán ellenkező, fe­gyelmezett és szálkás autog- ráfja is emlékeztet a költőre. Életével, csalódásaival, ko­rai halálával hitelesítette a Bejegyzések a családi bibliá­ba c. kötetet. Nem vágyott Ladányi nagy dolgokra, „csak hogy / emberi módon éljek. / munkám legyen az én laká­som, hol nyugalom / és rend fogad, / Ha lesz vezérem, olyan legyen, hogy / felnézhessek rá, ___” Emberi módon /” Cs emői remeteségét, súlyos­bodó betegségét idézi a vers, a Tizennyolcadik óra. „Napon­ta érzem a romlást zsigereim- ben, / csak éjjel ropogok / friss nedvtől, mint a fák. / Ha vérem átszivárog a nappal gézein: / feketeköpenyes sza- nitécek jönnek. / az éjszakák, / s bekötöznek . . / Az em­bert / hideg földbe tapossa árvasága, / Ha álom. / te nem segítesz.” Mégis szinte felidé­zi az olvasó ismert, isme­retlen (?) tanva képét, ahol az üvegtelen ablakon talán már nem is Ladányi, hanem maga (a csemői) Villon mászik be. .Bemászva / saját ablakomon, felbontok egy üveg bort, / cuppogva kiiszom, / lefekszem az asszony mellé. / éledő vággyal simogatom / öröm az öröm végre — / Azt képzelem: lopom.” (A megoldás) A mindenkor beköszönő szerelem örömet, hétköznapi aranycseppeket csurgatott a költőnek... Hisz „szerelmes­nek. vagy részegesnek kell lenni, / hogy / elámuljunk időnként önmagunkon, / és nyúl-sírás, ember-mocsok ne rikasson.” (Esték) A keserves csalódásokból jócskán kijutott Ladányinak, mint A költő szobra hatso­ros versében megírta. „Felhá­borító hogy szobromat / az irigy korársak ledöntötték! / — Uram, de hát önnek / nem is volt szobra. / Lehet, de az meg / még fölháborítóbb!” Ennek azonban még nem múlt az ideje, s e kötet bizonyság: Ladányi aktualitása nem ko­pott meg halálával. Látnoki szavai a mát vetítették előre, mint a Szimbiózis is. „A munkásosztály igazgató — ta­nácsa / jelentős kölcsönt sza­vazott meg / a haldokló régi rendnek / abból az alkalom­ból. hogy / az új társadalom megszüntette az / aprópénzt. „Vagy az előző kötetbeli lap szonettjének első szakasza: „Itt. ahol a bajt külső okok okozzák, / s az árakat arab olajsejkék fokozzák, / külföldi kölcsönök fülhallatára menten / epigrammává vadulhatna szonettem (Kortes-szo­nett) Ezzel a programmal nem lett sem jelölt, sem képviselő, (mint ama Másik) költő, de mindig népét, a szocialista társadalom ellentmondásos hétköznapjait, a fáradt, örülve is botladozó kisemberek élet­érzését adta vissza verseiben Ladányi Mihály. (Ügy keres­telek ...) A csemői poéta talán kicsit rozsdás kulccsal is biztonságo­san és magabiztosan meglelte a kapu zárszerkezetének nyit­ját, azon át a halhatatlanság­ba lépdel. Üzenete ném fe­lejthető el, s nem is lezárható pőre a világgal, még ha a le­zárás fizikai értelemben igaz az életművére. „A ló nyerít, a költő énekel, / s a nép olvas — de ez kit érdekel?!” / (El­kötelezetlenek) A visszhang, a visszajelzés elmaradása különösebben nem zavarja, az Antológia című versének négy sora ezt bizo­nyítja. „Ki lót-fut, arról köz­tudott t eget-szart jól kibír. / Ne sajnáld, hogy a lírában / sorsodról semmi hír.” A Sanszon-beli remény 1986- ban meghiúsult. „Ha már öreg leszek: / lesz öt macs­kám, és lesz kilenc ebem, / és lesz, aki mócsingot mér ne­kik, / igen, tehát lesz majd egy hentesem . .De a ko­rábban írott, gyűjteményes kö­tetében olvasható ín memó­riám L. M. sem bizonyult igaznak: „S talán két hónapig se vártok / vissza a kocsmák és a lányok. / Vitte bőrönd­jét és magányát, / még cipője is szertemállott.” — hisz útja másfelé vezetett... A romlott, beteg test nem bírta, de szelleme él és mun­kálkodik. A Zrínyi Kiadó és Simor András vállalkozása üdvözölnivaló. mint ahogy a Ladáuyi-emlékezet Csemő ne­vével kezd eggyé válni. Az új kötet nagy érdeklődésre tart­hat számot, igazolva a költői életmű maradandó értékét, s az utókor elismerését a cse­mői garabonciásnak. Surányi Dezső — Milyen az oktatási hely­zet? — Elsősorban szakmai jel­legű oktatásról beszélhetünk. Ugyanakkor a szabályozó, a vezetői módszerek és a pénz­ügyi változások elengedhetet­lenné teszik a műszaki em­berek ilyen irányú képzését. Hiszen csak így valósíthatják meg az elképzeléseiket. Nyelvtanfolyamot szerveztek, amelyen szép számmal sike­res vizsgát tettek. —- Hogyan koordinálják il­letve befolyásolják az egye­sületi csoportokat? — Azokat a feladatokat, amelyekben több egyesület­nek van szerepe — s egyben ez városi vagy szakmai jelle­gű — mindenképpen törek­szünk valamiféle összehango­lásra. — Van-e beszámoltatás a tevékenységekről? — Az intézőbizottság ülé­sein állandó meghívottként részt vesznek a helyi csopor­tok titkárai. Tehát közvetlen információt szereznek. Termé­szetesen időszakonként tájé­koztatást kérünk tőlük ered­ményeikről, örömeikről, gond­jaikról, hogy mi az amivel segíthetjük munkájukat. — önfenntartás? — Egyik sarkalatos pontja ez a működésünknek. Odáig nem szabad elmenni, hogy minden rendezvényért díjat állapítsanak meg a tagegyesü­letek. Számunkra bevételi for­rás, hogy a székházunkat is­kolai oktatásra is használják. Nem biztos, hogy ez szerencsés megoldás. Véleményem szerint az önfenntartás aligha való­sítható meg. isii Tóth B. Zoltán, az MTESZ Pest Megyei elnöke kiemelte a ceglédiek kezdeményező sze­repét és aktivitását, egyben célul jelölte meg valamennyi területi szervezetnek, hogy ke­ressék a lehetőségét annak, hogy minél több bevételhez jussanak. Az MTESZ mellett működő környezetvédelmi bi­zottság ténykedéséről dr. Bor- savölgyi Tamás számolt be, és válaszolt a feltett kérdésekre is. Elmondta, hogy égetően szükség van egy környezetvé­delmi térkép készítésére, amely megjelöli a szennyező források helyét és jellemző tulajdonságait. Említette, hogy a nitráttartalom növekedése nemcsak a talajvízben, de a zöldségfélékben is egyre ag­gasztóbb. Komoly gondot je­lent az utóbbi időben az am­mónia is. F. F. Bővítik az autójavítót A ceglédi Autójavító Kisvállalatnak — a lakossági szolgáltató munkán kívül — fontos feladata az új mentőautók, valamint a magánszemélyeknek eladott ARO gépkocsik első forgalom­ba helyezése. Az átadást megelőző vizsgáztatást rövidesen új csarnokban végzik, amely a Mezőváz típusterve alapján ké­szült (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Kézilabda, vízilabda Kapusbravúr győzelemmel Kézilabda \B I B A 10. fordulóban idegenben győzött a Ceglédi Közgép együttese. Óriási szükségük volt erre a két bajnoki pont­ra, hiszen ennek hiányában még jobban leszakadtak vol­na a középmezőnytől. A meg­szerzett nyolc ponttal jelenleg a tizenegyedikek a ceglédi ké- zilabdások. Ceglédi Közgép—Dunai Kőolaj 28-26 Közgép: Turóczi — Tündik (6), Nagy (9), Etédi, Túlik (5), Pásztor (2), Dér (4). Csere: Tiba, Tóth, Szalisznyó, Dávid (2). Fejest előző heiti, végleges kiállítása miatt tiltották el. így végig Turóczi állt a csa­pat kapujában. Pontosabban nem állt, hanem védett, bra­vúrt bravúrra halmozva. Káp­rázatos teljesítménye — a me­zőny kimagaslóan legjobbjá­nak bizonyult — lendületet adott a mezőnyjátékosoknak is. A sikernek nagyon örült a szakosztály vezetője, Höröm- pő József is. A két együttes korábbi összecsapásai kivétel nélkül szoros eredményeket hoztak. Már a felkészülés so rán is érezni lehetett a fiúk hangulatán, készül valami. — Az első félidő végére már négygólos előnyt szerez­tünk. Ezt a hazaiak a második játékrész közepére egyszer le­dolgozták, de a hajrá ismét a miénk volt. Nem vezetett eredményre az a „manőver” sem, hogy az utolsó percekben volt olyan időszak, amikor kétperces kiállítások miatt Hétközi forduló Csonka csapattal? Hétközi, szerdai fordulóra kerül sor a megyei labdarúgó­bajnokságban. a Bem SE a Szentendre együttesét fogad­ja, találkozójuk 17 órakor kez­dődik a gerjei pályán. A Bem SE legutóbb „csonka” csapat­tal szerepelt, a kapus mellett a szükséges 10 helyett kilenc mezőnyjátékossal vette fel a küzdelmet a Göd ellen. Ilyen kevés játékosuk lenne? — kérdeztük a csapat edzőjét. Kóbor Ervint. — Kevés van, de ennyire azért nem. Sérülés miatt hár­man (Csékei, Batá, Gyula), ki­állítás utáni eltiltás miatt né­gyen (Sós, Balogh, Tóth J., Berettyón) hiányoztak. — Valóban, példátlan a ki­állítások száma az utóbbi mér­kőzéseken, hiszen Bagón két, Gödöllőn pedig három ceglé­di játékosnak kellett elhagy­nia idő előtt a játékteret. Ez minek „köszönhető”? — A kiesés ellen küzdöttünk, s a harc hevében a játékosok sokszor nem tudták magukat türtőztetni. Szövegeltek. s ezért villant előttük a piros lap. Ugyanakkor meg kell je­gyeznem, hogy öt labdarúgón­kat sérülés miatt a pályáról vitte el a mentő, s enyhén szólva nem vétlen belemené- sek után. A találkozók során úgy éreztem a játékvezetők többségénél nem részesültünk egyenlő elbírálásban. U. L. egyszerre csak három me­zőnyjátékosunk volt a pályán. Fegyelmezett csapatmunkával rendkívül értékes két pontot szereztünk — mondotta a szakvezető. A bajnokság állása: 1. Csepel 10 9 — 1 123-190 1* 2. Szolnok 11 5 4 2 242-217 14 3. Spartacus 11 6 1 4 252-230 13 4. TFSE 12 6 1 5 254-242 J3 5. Nagykanizsa 10 6 — 4 229-217 12 6. Győr 11 4 3 4 253-257 H 7. Komló 11 5 1 5 270-278 11 8. Nyíregyháza 10 4 2 4 213-210 IP 9. Dunaföldvár 10 4 2 4 214-224 10 10. D. Kőolaj 10 4 1 5 218-233 9 11. Közgép 10 3 2 5 211-238 8 12. Ózdi Kohász 10 3 1 6 190-185 7 13. Balmazújv. 10 2 1 7 204-232 5 14. Fót 10 2 1 7 190-220 5 ★ Vízilabda OB II/A Két mérkőzésen is vízbe szállt az Évig Ceglédi VSE vízilabdacsapata. Előbb a fő­városban (elmaradt mérkő­zést) játszottak a KSI ellen, majd az Ybl együttesét fogad­ták, a „kinevezett” hazai kör­nyezetben, a nagykőrösi uszo­dában. Egy győzelem és egy vereség a ceglédiek mérlege. KSI—Évig Ceglédi VSE 18-11 (5-3, 7-1, 2-3, 3-1) Az első kettő, de különösen a második negyed eredménye után a befejezés már csak formaság volt. Góldobók: Papp (5), Bóbis (3), Kelemen, Tóth, Nagy (1-1). Évig Ceglédi VSE—Ybl Miklós 9-8 (2-3, 3-1, 3-1, 1-3) Nehezen, de rendkívül érté­kes győzelmet aratott a csa­pat. A második és harmadik negyedben sikerült háromgó­los előnyt szerezni. Ez a haj­rában csaknem kevésnek bizo­nyult, szerencsére az Ybl csak szépíteni tudott, egyenlítésre már nem volt ideje. Góldobók: Nagy (3), Papp, Bóbis (2—2), Ungvári, Beck. U. L. A színházteremben Pedagógusnap Pedagógusnapi ünnepséget rendeznek június 3-án 14 óra­kor a ceglédi színházterem­ben. A köszöntőt Nemoda Ist­ván, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munkatársa mondja. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há- iás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak akik szeretett jó férjem, SZEKERES GÁSPÁR TIBOR temetésén részt vettek, sír­jára virágot helyeztek. A GYÁ­SZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom