Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

fl Síc'fiyvtás-ban Információs szolgáltatás Holnap, június 8-án rangos rendezvénynek ad helyet a városi könyvtár. Pest megye településeiről száz könyvtáros érkezik, akikkel az Agrárin­formációs Vállalat, az Orszá­gos Műszaki Információs Köz­pont és Könyvtár, valamint a Pedagógiai Könyvtár és Mú­zeum munkatársai ismertetik meg szolgáltatásaikat. A há­rom országos tevékenységet folytató intézmény videofil­mek vetítésével is segíti a könyvtárosok tájékoztatását, hogy milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani a megyében termelő ipari és mezőgazdasá­gi üzemekben dolgozó szak embereknek. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: Játék — beszél­getés a pszichológussal, 16 óra­kor. Nagyszüleink játékai, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, várostör­téneti bemutató, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­szete, állandó kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Mozi Ivánko és varjúcár. Színes, szovjet mesesorozat, 4 órakor. A zsaru és a szex. Színes, magyarul beszélő francia kri­mi. 6 és 8 órakor. LLOI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1988. JÚNIUS 7.. KEDD Ganz Árammérőgyár Helytállni élesebb versenyben A gödöllői Ganz Árammérőgyárnak az idei alapcélja stabili­zálni a vállalat helyzetét és megteremteni feltételeit annak, hogy jövőre megkezdődhessék egy mérsékelt ütemű fejlődés. A már megkötött szerződések, a fejlesztési tevékenység, új gépek üzembe állítása megfelelő alapot adnak a cél el­éréséhez. Az árammérőgyár neve fo­lyamatosan jelen van a gö­döllői köztudatban. Időről idő­re olyanok is beszélnek róla, akiknek sem az iparhoz, sem az üzemhez nincs közvetlen kapcsolatuk. Pusztán azért foglalkoznak vele, mert gö­döllőiek. Az érdeklődés rend­szerint akkor csigázódik föl, amikor nehézségek merülnek föl a gyár életében. A mun­ka csöndesebb, szokványos időszakaiban, a fejlődés évei­ben kevesebbet beszélnek ró­la. Tavaly és ez év elején is­mét többször vetődött föl a vállalat neve, mindenki tudni vélt valamit. Szellemi kapacitás Lapunkban időről időre be­számolunk az árammérőgyár helyzetéről. Ezúttal — a párt­végrehajtóbizottságon elhang­zott tájékoztató alapján — átfogóbb képet adhatunk ol­vasóinknak. Meglehet, ez ke­vésbé izgalmas, mint a szóban terjedő értesülések, de . köze­lebb áll a valósághoz. A hetedik ötéves tervre Az exportképesség fokozásáról A lehetőség a minőségben A gabonával bevetett min­den harmadik hektárról kivi­telre kerül a búza, a kukorica. Juhtejjel legfeljebb sajt for­májában találkozik a magyar állampolgár hazájában. A me­zőgazdaság nagy exportáló ágazat, s a nagy mennyiség miatt is fontos lehet rendez­vényt tartani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportké­pessége fokozásának termelési és termelésfejlesztési kérdései­ről. Az lenne a legnagyobb ha­szon, ha -az eredmények elő­segítenék azt is, hogy ezt a nagy mennyiséget a gazdasá­gosságot fokozó minőségben lehessen értékesíteni. Ami biztos, a tanácskozás A BUDAPESTI KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG gödöllői autópálya-mérnöksége felvess ÚTUZEMELTETÖ BETANÍTOTT MUNKÁST ÉS AUTÓSZERELŐ SZAKMUNKÁST. Jelentkezni lehet Gödöllőn, a Haraszti u. 2. sz. alatt a (28)-20-288-as telefonon. megtartatik, otthonát a Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men találja. A program június 8-án, szerdán délelőtt 10 óra­kor plenáris üléssel kezdődik az aulában. Bartha Ferenc ke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár a nemzetközi együtt­működés továbbfejlesztéséről szól, Rednágel Jenő MÉM-mi- niszterhelyettes az érintett ki­vitel helyzetéről, kilátásairól és feladatairól tájékoztat. A program szekcióülésekkel folytatódik délután fél kettő­kor. Az elsőben az állati ter­mékek, a másodikban a nö­vényiek kivitelének kérdései­vel foglalkoznak. Előadás hangzik el az utóbbiban az ex­portlehetőségek hatásáról a Gödöllői Tangazdaság vető­magtermesztésére is. A harma­dik témacsoport az élelmiszer­gazdasági kivitel általános kérdéseit tartalmazza. Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor szakmai tanácskozásokkal folytatódik az eszmecsere. Előadások, hozzászólások, vita lesz az állategészségügy és a növényegészségügy szerepéről az exportban, valamint arra is lehetőség lesz, hogy a kivitel technikai kérdéseit szintén megtárgyalják. Mindkét napon látható termékbemutató, kiál­lítás az információ és az ex­port kapcsolatáról, a külkeres­kedelmi szervezetek tevékeny­ségéről. A Gödöllői Autójavító Kisvállalat 1988. július 1-jétől megkezdi a használt személy- és tehergépkocsik bizományosi értékesítését Az értékesítés feltételeit a teleohelyen közük: Gödöllő, Raktár u. 1. 2100. Telefon: 20-845, 20 846. Felhívás bedolgozói tevékenység vállalására A Gödöllői Autójavító Kisvállalatnál bedolgozói tevékenységre van lehetőség, kedvező feltételek mellett. A tevékenységi kör igen széles körű. Magánvállalkozók, gmk-k és új vállalkozók jelentkezését várják. Tájékoztatás a kisvállalat vezetőjénél. Cím: Gödöllő, Raktár u. 1. 2100. Telefon: 20-846, 20-845. szóló legfontosabb elhatározá­sokat néhány pontban össze lehet foglalni. A termékszer­kezet további fejlesztésével olyan műszereket előállítani, amelyek hozzásegítik a hasz­nálót a villamos energiával való takarékosabb gazdálko­dáshoz. Megszilárdítani a so­kat emlegetett több lábon ál­lást. Létrehozni a versenyké­pes termékek előállításához nélkülözhetetlen technikai hátteret. A pénzt hozzá pályá­zatokkal vélték előteremteni. Az értékesítés, gazdálkodás eredményessége révén meg­vetni a dolgozók élet- és munkakörülményei javításá­nak alapját. Végül, de nem utolsósorban a dolgozók to­vábbképzésével létrehozni az előbbiek megvalósításához szükséges szellemi kapacitást. Ügy érezték, a célok eléré­séhez megteremthetők a külső és belső feltételek. Kevesebb bevétel A tavalyi és az előző évi körülmények, a szabályozók idei módosítása a vártnál és minden korábbinál kedvezőt­lenebb helyzetet okozott. Az elképzeléseket felül kellett vizsgálniuk, s hozzáigazítani a változásokhoz, az új feltéte­lekhez. A fejlődő és olajat kiterme­lő, értékesítő országokban nem kezdődött meg a várt fejlesztés. Elmaradt a keres­let a rubelelszámolású orszá­gokban a többfázisú, maga­sabb mérési követelményeket kielégítő műszerek iránt. Ki­éleződött a piacért folyó ver­seny. Nehezítette helyzetüket, hogy élesebbé vált a szocialis­ta országok cégeinek egymás közötti versenye. Elmaradt a Szovjetunióba szánt háromfá­zisú mérők kivitele, mert nem tudtak megegyezni az árban. A szocialista export adóztatása, a pénzeszközök nagyarányú központosítása je­lentős mértékben csökkentette a vállalatnál maradó anyagi eszközöket. A tervek felülvizsgálata so­rán arra a megállapításra ju­tottak, hogy az eredeti kon­cepció helyes, csak az ütemét kell módosítani. Az idei irányítási és szabá­lyozási változások tovább ne­hezítették a gyár helyzetét. Hatásaként, összegezve, het- venkétmillió forinttól estek el. Takarékos gazdálkodás Mit tesznek, tehetnek eb­ben a nehéz helyzetben? Szű­kös forrásaik közepette is folytatják a vevők által igé­nyelt gyártmány-korszerűsí­tést, az új termékek előállítá­sához megkezdett előkészítő munkálatokat. Az idén az új termékek részaránya eléri a negyven százalékot. Külső szakértők bevonásával vizs­gálják működési és érdekelt­ségi rendszerüket. Egy-két éven belül szeretnék csökken­teni működési költségeiket. A csökkentést megfelelő ösztön­zéssel is igyekeznek elősegí­teni. Dolgozóik egy részét át­irányítják teljesítménybéres területre. Mérsékelik az irá­nyítási költségeket, meggyor­sítják a speciális energiagaz­dálkodáshoz való műszerek gyártásba vételét. Ezekkel és az itt fel sem sorolt intézke­désekkel elérhetnek egy hu­szonötmilliós eredményt. A vállalatnál úgy látják, lehetőség mutatkozik a to­vábbi fejlődésre is. Az áram­mérőket gyártó üzemek között a középmezőnyben foglalnak helyet, s ebből a pozícióból kihasználják azt, hogy a vil­lamos energiával való takaré­kos gazdálkodásra való törek­vés növeli az igényeket az eh­hez szükséges műszerek iránt. K. P. Tégelyben fcrcg a golyó i i \ Vörösréz tégelyekben forog a rágógumigolyó. A fehér alap­anyag itt kapja meg a színét, majd ezután finom porcukor kerül rá, végül fényesítik. Ezt a műveletet nevezik drazsíro- zásnak. Képünkön: Seres Andrásné cukrot tölt az üstben for­gó édességhez a Rákosvölgye Tsz mogyoródi üzemében (Vimola Károly felvétele) A béraránycsítás csapdái Az első számú céltáblák p Melyik munkahelyi \ £ zető ne örülne a rendkívü- ^ li bérfejlesztési lehetőség- '/ nek, különösen, ha nem a ^ munkahelyeknek kell ki- ^ gazdálkodniuk, hanem köz- v, ponti pénzből kapják? A y válasz egyszerű: minden ve- ^ zető álma az milyen bér­li emelés, de különösen nap- ^ jainkban, amikor a leg- ^ több munkahelyen csupán ^ létszámcsökkentés révén le- ? hetne valamicske pénzma ^ got teremteni az emclés- í hez. A válasz bizonyára helyes, mert mostanában kivétel is erősíti a szabályt. Ezekben a hetekben ugyanis nem kis fej­törést okoz a Pest megyében dolgozó tanácsok vezetőinek az adóügyekkel foglalkozó munkatársak bérfejlesztésére központi keretből kapott ösz- szeg. Arról van szó ugyanis, hogy a helyi tanácsi apparátu sok adóügyeseinek igyekeznek az APEH dolgozóit megköze­lítő javadalmazást biztosítani. Innen az idei, igen szerény bérfejlesztéshez képest jelen­tős összeg, amely a városok­ban, városi jogú nagyközsé­gekben eléri adósonként az ezer forintot is. Csakhogy sok településen a néhány adósnak juttatandó vi­szonylag nagy összeg fenekes­tül fordítja fel a bérarányo­kat, s teremt nehezen megma­gyarázható bérfeszültségeket. Akad a megyében több olyan község, ahol az emelés után az ünnepség a szociális otthonban Ritka hosszú házasság adóügyesek fizetése eléri a ta­nácselnökét és a vb-titkárét. Olyan városi jogú nagyköz­ség is van, ahol a pénzügyi osztályvezető jövedelme mesz- sze elhagyja a vb-titkárét. S nagy baj, hiszen messzire vezethet a gondolat, hogy en­nek kapcsán régóta lappangó feszültségek törnek felszínre egyik-másik tanácsi appará­tusban. Hiszen az adóügyi elő­adók, ha a tanács teljesíti az adóbevételi tervet, jelentős prémiumban részesülhetnek, amely a tanácsiak szokásos éves jutalmának a többszörö­se is lehet. Mindez a legjám- borabb igazgatási, gyámügyi vagy szabálysértési előadóban is keserű gondolatokat ébreszt­het. Hiszen ők is nap mint nap hoznak emberek életében, sorsában meghatározó dönté­seket. S ezt nekik nem ismeri el magasabb jövedelem, rend­kívüli emelés. Az adósoknak juttatott bér­emelést ebben az esztendőben kell kiosztani. Sok helyen az összegről szóló értesítés után azonnal döntöttek az elosz­tásról. Hol'helyeslően, hol mo­rogva, de kiadták. Akadt azonban nem egy település, ahol várakozó álláspontra he­lyezkedtek a kérdésben. Pél­dául csak a kapott összeg felét adták ki, a másik részt csu­pán akkor amikor véglegesen eldől, marad vagy változik az adótervek teljesítése, illetve túlteljesítése utáni jutalom. Nem egyedi az a vélemény sem, hogy nem politikus akkor adni magas béremelést, ami­kor az adósok feladatai való­jában csökkentek, amikor a múlté a padlássöprés, a pin­cekutatás, Elszemélytelenedett az adóügyiek .munkája, s első­sorban az írásos felszólítások küldözgetésére korlátozódott. A másik oldal hangja legalább ennyire határozott. E szerint az_ adóügyekkel foglalkozók még mindig a lakossági ellen­szenv első számú céltáblái, kü­lönösen igaz ez a jellegzete­sen kistermelő falvakban. Eze­ken a helyeken nem is volt vita a tanácsi vezetők között arról, hogy kiadják-e a teljes összeget, sőt a felett sem, hogy ezzel együtt kapják meg az adóügyesek az évi rendes bér- fejlesztést. S ha éppen idén jár, a soros emelést is.' Tavaly a műszaki ügyinté­zők bérét sikerült valamelyest rendezni. Az akkori szándék is nyilvánvaló. Településeink jövője _ szempontjából döntő fontosságú, hogy jól képzett szakemberek álljanak ezeken a posztokon. Az adóügyi dol­gozók béremelésének azonban más indoka volt, elsősorban a központi adóhatóság dolgozói­nak fizetéséhez szerették volna igazítani a helyi tanácsi bére­ket. Elgondolkodtató az, amit az egyik tanácselnök mondott ezzel kapcsolatban. Ö nem ará- "yíthatja mezőgazdaAígi elő­adójának bérét a helyi téesz agronómusáéboz. mint ahogy úgv általában is messze van­nak a tanácsi bérek az állam­igazgatás újdonsült felügyeleti szervénél dolgozók fizetésétől. M. K. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) adtak át az ünnepeiteknek. A tanács egyesített szociális in­tézményétől élelmiszer-aján­dékcsomagot kaptak. A Vö­röskereszttől és a városgazdál­kodási vállalattól díszes vi­rágkosarat vehettek át. Ha­sonlóképpen kedveskedett Horváth Ilona vb-titkár, Bar­na Arpádné, a tanács szociál­politikai főelőadója, Lukács L ászióné, a rendezőiroda képviselője. A hozzátartozók rózsacsokorral, az Elektromos Művek dolgozói — öten jöttek el — tortával is köszöntöttek. Az intézet által készíttetett tortából minden résztvevőnek jutott, és a lakótársak is kö­szöntötték a meghatódott párt. B. G. Soós Sándorné igazgató el­mondta, hogy a városi taná­cson 1972 óta vezetnek egy emlékkönyvet, de még nem volt rá példa, hogy ilyen hosszú házasságról jegyezze­nek fel benne sorokat. A szo­ciális otthonban sem tartottak még hasonló hosszúságú kap­csolatról megemlékezést. Az ünnepséget 4 családi ün­nepségeket rendező iroda szervezte — társadalmi mun­kában. Kozai Imréné anya­könyvvezető köszöntötte az idős párt, majd ajándékokat Hatvan esztendő gyakran egy egész életre nem jut. Hat­van esztendőt eltölteni együtt, párban, ritka kegy. Paluska Lajosnak és Németh .Ilonának ez megadatott. A férj 1901- ben született, decemberben, a feleség 1895 szilveszterén Mindketten Gödöllőn. Lajos bácsi sokgyermekes családból származik, Ilonka néni egy szem gyermeke volt szüleinek, hozzátartozói már nem élnek. Férjének egy testvére él, Dóknál István, 86 éves. A többiek közül, akik túlélték a háborút, hosszú életűek vol­tak. • Paluska Lajos és Németh Ilona 1928. május 19-én kö­tött házasságot Gödöllőn. Gyerekük nem volt. A férj villanyszerelőként dolgozott ötvenöt évig az Elektromos Művek gödöllői kirendeltsé­gén. Asszonya a háztartást vezette. 1988. március 21-től lakói a gödöllői szociális ott­honnak. , A csendes, kedves házaspár külön szobában la­kik. Néhány napja ők kerültek a kis közösség életének közép-, pontjába. A hatvanadik há­zassági évforduló alkalmából bensőséges ünnepséget ren­deztek számukra. Ez olyan hangulatban telt el, hogy egy kicsit minden jelenlevő is a maga ünnepének érezte, s nem volt hiány meghatódás­Paluska Lajosnét cs férjet Lukács Lászlóné, a rendezőiroda képviselője kéri fel koccintásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom