Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

Akikről keveset beszélünk Születésnap a virágok között Valahányszor Péteriben já­rok, mindig megcsodálom a gondozott portákat, a művelő­dési ház és evangélikus temp­lom környékét, amelyek iga- eán gyöngyszemei a faluköz­pont,nak. Immáron több éve gondozza a parkokat, virág­ágyásokat, az út menti árok- Ezéleket Püspök Jánosné — Erzsiké néni —, aki éppen a napokban ünnepelte 70. szü­letésnapját. Szorgalma, kitartása, s fő­leg hűsége igazán példamuta­tó, tanulni lehetne tőle min­denkinek. Ha esik, ha fúj, ő szinte mindig kint van az ut­cán, kapával, gereblyével, vil­lával és kaszával — no meg az elmaradhatatlan talicská­val, amire a szerszámokat pa­kolja. — Tudja, én nagyon szere­tem ezt a községet — mond­ta a minap, amikor ebédelni indult haza a művelődési ház előtti virágok mellől. — Azt nem is tudja senki, milyen örömet jelent nekem, hogy a rám bízott parkot, virágokat gondozhatom. Pedig már nyugdíjas vagyok, s egyre jobban fáradok. Azt hiszem, ezt észrevehették a főnökeim is a monori költségvetési üzemben, mert egyre többször kapok segítséget tőlük. Már nem csak egyedül dolgozom, a napokban is hárman segítet­tek az átereszek elhelyezésé­ben a falu elején. Megsúgom magának, éppen a napokban ünnepeltem 70. születésnapomat. Igaz, egyelő­re nem akarok tudomást ven­ni erről, mert nem érzem ennyinek magamat... De az idő gyorsan elröpül mindnyá­junk feje fölött, én sem va­gyok kivétel. Ezért igyekszem hasznosan tölteni otthon is az időt, há­ziállatokat nevelek, gondozom a kertet. De annak azért na­gyon örülök, hogy van már nyugdíjasklubunk is, ahová egyre többen eljárunk. Házi Ki mit tud?-unkon sokan fel­léptek, most a monori műve­lődési központba készülünk, ahol eldől, kik mehetnek a jú­nius 18-i szentendrei megyei döntőre. A kórusban éneke­lek. de a „Megyen mar a haj­nalcsillag lefelé..kezdetű népdalt egyedül éneklem. Már azon gondolkozom, ho­gyan adjam elő ezt a gyö­nyörű dalt. Egyesek azt mond­ták, álljak vigyázzba, s úgy énekeljek. Ez viszont nem az én formám, ezért valószínű­leg természetes mozgással fo­gom előadni. Hamarosan Csehszlovákiába utazunk a nyugdijasklub tag­jaival, ahol szintén fellépünk majd. A gyömröi nyugdíja­sokkal már szerepeltünk együtt, jó lenne, ha nem sza­kadna meg ez a kapcsolat kö­zöttünk. Persze, teljesen más az ő műsoruk, mint a mi­énk. ők operetteket, örökzöld slágereket énekelnek, mi vi­szont népdalokat, nótákat. A Gyömrőre induló autó­buszon már mindenki türel­metlenül várja az indulást a monori pályaudvaron. Akad bőven szabad ülés, ilyenkor nem utaznak sokan ezzel a busszal. A keverőüzemnél las­sít a busz, két frissen nyírt fekete fiatalember száll fel, s elindulnak a hátsó traktusba. Leülnek — közvetlenül a kö­Ezek valahogy jobban illenek hozzánk. Mindenki nagyon várja már, hogy felépüljön az új isko­lánk a régi tsz-központ he­lyén. Addig azonban el kell bontani a régi épületet, lesz itt nagy felfordulás. De azért szeretném, ha az avatáson én is ott lehetnék. ígérem, ha erőm engedi, olyan virágos­kertet varázsolunk elé, hogy mindenki megcsodálja. w Elöljárónk és a népfront ötle­te nyomán hamarosan faluszo­ba nyílik a művelődési házban, ahol kiállítják a régi haszná­lati eszközöket, a múlt tárgyi emlékeit. Ezzel is gazdagodik kis községünk, ahol élni na­gyon jó. Azt hiszem, nem­csak nekünk, időseknek, ha­nem á fiataloknak is. Külön­ben miért épülne annyi szép új ház mindenfelé... Lett volna még mondaniva­lója Püspök Jánosnénak, da mivel látta, hogy sűrűn az órámra nézek, váEon verege­tett, s elengedett... — Jöjjön el a monori Ki mit íud?-ra, nézze és hall­gassa meg műsorunkat. Nem fog csalódni bennünk. Gér József zépső ajtó mellé. Hajuk meg- stuccolva, úgy, ahogy most nagyon gyakran látni az if­joncok kobakján. Az egyik­nek még a monogramját is belenyírták — Z., a másik betűt képtelenek vagyunk ki-, akarom mondani leolvasni a tarkójáról. Nézem a nadrágjukat, ró­zsaszínű, buggyos, selyemből készült, steppelt díszítéssel mint Pepi bohócnak a cir­kuszban. Az utolsó ülések egyikén két fiatalasszonynak is feltű­nik a két ifjú nem minden­napi haj- és ruhaviselete. Nem állják meg szó nélkül: — Majd adnék én nekik, éjszaka lenyírnám kopaszra a fejét — így az egyik. — Én meg eltüzelném azt a selyemnadrágot, nem en­gedném ki az utcára benne — replikázik a másik. Míg Péteribe érünk, megy a diskurzus — a kétségtele­nül feltűnést keltőkről — a két asszony között. A két fiú azonban félbeszakítja, mert leszállnak a postánál, s gyor­san eltűnnek a líciumbokrok között. —ér A körzeti szabadidős sport- bizottság június 11-én, szom­baton, a monori sportpályán rendezi meg a nyári éparta- kiáá és munkahelyi olimpia hagyományos szabadtéri ver­senyeit. A versenyen részt vehetnek a monori körzeti Medoszhoz tartozó alapszervezetek 15 éven felüli dolgozói, valamint a községek ugyanilyen idős lakói, akik állandó bejelen­tett lakással rendelkeznek. At­létikában igazoltak nem in­dulhatnak, ugyancsak kizáró ok a megyei 1. osztályú vagy ennél magasabb osztályi sze­replés. A versenyszámok a követ­kezők : Atlétika, nők: 100 méter, 400 méter, váltó, súlylökés, magasugrás, távolugrás, grá­nátdobás. Atlétika, férfiak: 100 méter, 400 méter, 800 méter, 1500 méter, váltófutás, súlylökés, magasugrás, gránátdobás, tá­volugrás. Kispályás labdarúgás — csak férfiaknak, kézilabda, női, férfi, légpuska, kispuskás lövészet, kötélhúzás — csak férfiaknak, tenisz női, férfi, egyéni. Az értékelés az abszolút sorrend alapján történik, a megyei döntőbe a legjobb Medosz- és spartakiádverseny- zők jutnak. Nevezni a hely­színen lehet reggel 8 óráig, az 1—3. helyezettek oklevéldíja­zásban részesülnek. Kellemetlen sarok Már szorul a hurok li/1 onori-erdőt csak érin- irj tették a hozzászólá­sok a legutóbbi monori népfrontbizottsági ülésen, pedig az egyik napirend a környezetvédelmi felada­tok megbeszélése volt. Nem mintha ráuntak vagy bele­fáradtak volna — bár utób­bira nagy a kísértés, hi­szen a rétestészta nem nyúlik úgy, mint az er­dei környezetszennyezés ügye —, de lesz a héten ugyanebben a témában ülé­se a társadalmi bizottság­nak, sorra keríti a csütör­töki, Monori-erdőre kihe­lyezett tanácsülés is. A népfrontosok nyilván úgy voltak ezúttal a dologgal, hogy sok beszédnek sok az alja, egy kérdés hangzott el csupán, ami konkrétu­mot feszegetett: mondaná már meg valaki, hogy mi­lyen erők állnak a másik oldalon, hogy ez a téma egy év elmúltával még mindig téma lehet... ? Aztán másféle környe­zetszennyezésekről esett szó. Olyasmikről, amelyek­ben — látszatra — köny- nyebb eredményt elérni, „mindössze” a lelkiismere­tet kell felrázni. Annak érdekében például, hogy szűnjenek meg az utcára eregetett szennyvízpata­kok, tűnjenek el az illegá­lis szemétlerakó helyek, az ásott kutak ne legyenek szennyvízgyűjtőkké, mert mérgezik a talajvizet. A lelkiismeret felrázásához — mondta egyik hozzászóló — kritikusabb esetekben nem ártana némi bírságo­lással hozzájárulni. Igen ám — fűzte hozzá egy másik hozzászóló — csakhogy nem kifejezetten, nem minden esetben a lel­kiismeretlenség a baj gyö­kere. A családi lakóházak zöme 20-25 éves, ugyan­annyi a házi emésztők élet­kora, s azok ennyi idő alatt elzsírosodtak. lassan működésképtelenné váltak vagy válnak — de .,mű­ködésképtelen" lassacskán az átlag állampolgár beru­házóképessége is. Nincs miből új szennyvízelvezető rendszert létesítenie. A bírságolás szándéka helyett érdemes lenne tán azon tűnődni, hogyan teremthet­ne lehetőséget a nagyköz­ség a csatornahálózat ki­bővítésére. Itt lépett be megint egy „igen ám” — nevezetesen: a tanácsi pénzalapok csök­kentésekor a legelső össze­geket a „szennyvízalapok­ról” vonták el. Mert hogy van azoknál számos fon­tosabb, nem egy esetben éppen az, hogy egészséges ivóvíz nincs sok helyen, már pedig az tényleg élet- szükséglet. Bezárulna a kör? Azzal, hogy itt sincs pénz, ott sincs pénz. kimondjuk az áment mindarra, amivel lassacskán elpusztítjuk ma­gunkat? Monori utcán sem igen lehet úgy végigmenni már, hogy ne látna az em­ber az árokban csordogáló, habos mosóvizet, hogy ne csapná meg az orrát más­féle kieregetett szenny sza­ga is. Nem lehet olyan bokros, csalitos részt talál­ni, ahol ne lenne a fű kö­zé suvasztva nejlonzsák, olajfestékes dobozhalom, rossz lavór, vegyszerma­radvány. Űzzük játékain­kat, nagyban és kicsiben. Egy hozzászóló azt fejte­gette: hallott a rádióban egy riportot, amiből ki­derült, hogy egy nagyvál­lalat annyi szennyet ere­get a Dunába, amennyit a monori körzet tán egy év alatt sem produkál, mert képtelen túljutni azon a gondon, hogy hogyan csi­nálja másképpen. A la­kosság környezetszennye­zését is a kényszer szüli. Hova tegye csatorna híján a szennyvizét? Hova tegye — Monori-erdőn például — a szemetét, ha nincs a te­lepülésen szemétlerakó hely? Ott tartunk, hogy tökéletesen tisztában va­gyunk fokozatosan végre­hajtott öngyilkosságunk té­nyével. 'I öbb hurok is szorul a * nyakunk körül. Meg­húzzuk? Vagy megpróbál­juk tágítani, hogy mégis­csak lehulljon még a vég előtt? — ez , OBI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1988. JUNIUS 6., HÉTFŐ Tájékozódik a tanács A döntések közösen születnek A tanácsüléseknek ritkán jelenti a fő napirendjét, de annál sűrűbben képezi élénk vita tárgyát, hogy mi­lyen intézkedések születtek a tanácstagi beszámolókon elhangzott panaszok, közérdekű bejelentések nyomán. Ez azért érthető, mert a választók kérdései, kérései gyors reagálást igényelnek, s az érintettek elvárják a közvet­len visszajelzéseket. Mégsem haszontalan dolog, ha az egész testület tudomást szerezhet arról, melyik körzet­ben milyen gondok foglalkoztatják az ott élőket, s milyen lehetőségek voltak, vannak a problémák meg­oldására. A Gombai Közös Tanács tag­jai is névre szóló választ kap­tak — már jóval korábban — a választóik által fölvetett problémákra. Sok jogos kérést sikerült teljesíteniük a tanács vezetőinek, több témát be kel­lett sorolni az aktuális fel­adatok közé. A testület által fölállított rangsor — az adott­ságok figyelembevételével — nyilvánvaló garanciát jelent: arra költik a választók pén­zét. amire ők szánják. Halogénlámpák A legtöbb tanácstagi be­számolón — mint már ko­rábban is — Gombán, Bé- nyén és Káván egyformán az utak állapotát és a közvilágí­tás hiányosságait kifogásolták a helybeliek. Természetes, hogy ebből adódnak a tanács legalapvetőbb feladatai. A közvilágítás korszerűsítését az EMÁSZ-nál már megrendel­jék. megtörtént a terület be­járása is. Ennek eredménye,, hogy eldöntötték: mindhárom település főútvonala mentén modern, tetszetős sárga fényű halogénlámpákat szerelnek föl. A lecserélendő, jelenleg üzemelő 80 voltos HGL lám­patesteket viszont azokban a mellékutcákban szerelik föl, ahol ma még hagyományos iz­zók világítanak, ha világíta­nak ... Eredményes tárgyalást foly­tattak a tanács vezetői a MÁV beruházási főnökségén is, ahol megállapodásra jutottak: az S meg nehány hasznos tud­nivaló a versennyel kapcso­latban. Valamennyi verseny­számban — kivéve lövészet — sima talpú tornacipő haszná­lata kötelező. Labdajátékban minden csapat egy-egy labdát és két, egymástól eltérő színű mezt köteles magával hozni. Kispuskás és légpuskás lövé­szetben minden kelléket bizto­sítanak, de saját fegyver is használható. Lőszert központi­lag adnak. Óvást a versenyszámot kö­vetően 20 percen belül lehet benyújtani .írásban, 200 forint egyidejű befizetés mellett. A reggel 8 órakor kezdődő megnyitón köteles mindenki részt venni. Orvosi igazolást nem kérnek, minden verseny­ző saját felelősségére indulhat. A rendezők kérik az érdek­lődőket, hogy minél nagyobb számban induljanak a külön­böző versenyszámokban. G. J. VecsüJ Véradás Véradás lesz Vecsésen jú­nius 7-én, kedden reggel 8 órától 15 óra 30-ig. A tanács- házára hívja és várja a do­norokat a Vöröskereszt. év júliusában és októberében körülbelül 3 ezer köbméter vasúti ágyazatkövet szállíta­nak. Vállalják azt is, hogy eb­ből az alapanyagból, termé­szetesen a szükséges gépi élő­munkákkal együtt mintegy 4,5-5 kilométernyi hosszan el­végzik azokban az. utcákban az alapkövezést, ahol a ta- nácstestület a legsürgetőbb­nek ítéli. Az előbbi két probléma megoldása tehát idő- és pénz­igényes feladat, sokban függ a tanács teherbírásától. Szóba került még szinte valamennyi körzetben a szeméttelepek tarthatatlan állapota, illetve az intézményes szemétszállítás bevezetésének lehetősége. Az év első felében a tanácstagok mindhárom településén fel­mérték. hajlandó-e erre a lakosság egyöntetűen áldozni az előírt díjtételek szerint. Si­ker csak a legkisebb társköz­ségben — Káván — született, ahol valószínűleg még az idén meg is valósul az Intézményes szemétszállítás. Ugyanakkor a szennyvízszállítás zökkenő- mentessége érdekében — ugyancsak a lakosság kérésé­re — bejelentőládát helyeztek el Gombán a tanács és az úgynevezett „malomi” bolt, Bényén pedig a kirendeltség épületén. Zsúfolt buszok A szókhelyközségben többen kifogásolták, hogy túl hangos az autós kertmozi, ami esti. éjszakai előadásokról lévén szó, zavarja a környék lakói­nak nyugalmát. A Pest Me­gyei Moziüzemi Vállalat szak­emberéi megígérték, csak a feltétlenül szükséges hangerőt használják, a vetítések befeje­zése után pedig nem sugároz­nak zenét. Szintén a gom­baiak tették szóvá — egyebek között — a Volán-járatok zsú­foltságát, különösen a betérő buszokon. Jószerével ez volt az egyetlen téma, amivel kapcso­latban negativ választ tudtak tolmácsolni a tanács vezetői. A Volánbusz ugyanis gazdasá­gossági okokra hivatkozva közölte: a kialakult rendsze­ren nem tud változtatni... Bényén a legtöbb körzetben a járdaépítéshez kértek segít­séget. Vállalták, hogy a regi széttöredezett lapokat fölsze­dik. s ha sódert és cementet kapnak, társadalmi munkában elvégzik a betonozást. A jár­daépítés ezekben a napokban is zajlik a bényei utcákban ... Némi késlekedés után meg­történt a helyi általános is­kola udvarán hatalmasra nőtt és sok kárt okozó, balesetve­szélyt jelentő nyárfák kivá­gása, a megrongált iskolake- rítós helyreállítása. Tiszta beszéd Káván eddig is, mostanában is az óvoda épületének lerom­lott állapota foglalkoztatja leg­többet a helybelieket. Ezzel kapcsolatban is megszületett a döntés. Az elöljáróság elve­tette a tanács vezetőinek azt a javaslatát, hogy a jelenlegi ifjúsági házat alakítsák át óvódévá, így az eredeti épüle­tet kell a lehetőségekhez ké­pest korszerűsíteni. Bekerült az - idei feladatok közé a he­lyiek egy másik kérése ' is: megoldják a Hunyadi utca vízellátását. A felsőfarkasdiak arra gon­doltak, hogy a volt iskolában szeretnének egy klubot kiala­kítani. Ennek sincs semmi akadálya, hangzott el a Gom­bai Közös Tanács legutóbbi ülésén, csupán egy alkalmas — és válalkozó — klubvezetőről kell gondoskodni. Mindezeken túl természe­tesen számos kisebb-nagyobb kérés teljesítéséről, esetleg el­utasításáról hallhatott a tes­tület. Nagy vita nem kereke­dett, hiszen a tanácstagok be­látnak a tanács pénzeszacskó- jába, s tisztában vannak ve­le: csak annyit lehet költeni, amennyi abban csörgedez. S az soha nem elég. Ezért fon­tos a jó rangsor, a tiszta be­széd, a nyílt községpolitika. Ezek a fogalmak kicsiben ii sokat jelentenek. Vereszki János Válogathat a vásárló (ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) A monori Kossuth Tsz sertéstelepe mellett működő húsfel­dolgozóban naponta 20—25 sertés kerül böilérkés alá. A ter­melőszövetkezet három húsboltjában ma már a tőkehústól a kenőmájasig számos saját készítésű termékük kapható — a vásárlók örömére. Bajári Elek a Petőfi utcai üzletben ma­ga is sokat tesz azért, hogy aki betér hozzá — elégedetten távozzon. iVimola Károly felvétele) Szombaton Spartakiád és olimpia Monogram a tarkóján

Next

/
Oldalképek
Tartalom