Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

A pedagógusnap alkalmából Kitüntetések, elismerések A pedagőgusnap alkalmából átadták a kitüntetéseket, elis­meréseket a Gödöllőn és a körzetben dolgozók számára. Kiváló pedagógus: Monori Mihály, Petőfi iskola; dr. Fábry Mihály, Török Gimná­zium. Kiváló Munkáért: Alexámé Berezvai Mária, Pécel; Babicz József né, Mogyoród; Balázs Gusztáváé, Bag; Balázs Klára, Bag; Bankó Györgyné, Petőfi; Bencze József, Pécel; Benedek Sándorné, Gödöllő Gamesz; Bihercz Lászlómé, Veresegy­ház; Burai Lajosné, Pécel; Czeczulics Gáborné, Petőfi; Csapó Sándorné, Veresegy­házi gesz; dr. Dávid Klára, Petőfi Gimnázium; Dohányos Györgyné, Isaszeg; Dóka De­zső Kálmán, Török Gimná­zium; Dudás József né, Zsám- bok; Faragó Sándorné, Kere- pestarcsa; Fodor Mihály, Bag; Harmath József né, Csömör; Horváth Antalné, 4. számú óvoda; Kleinert Teréz, Isa­szeg; Koós Ottómé, Kerepes- tarcsa; Kovács Istvánná, Pe­tőfi Gimnázium; Kréz Rudolf - né, Dány; Léber István, 202-es szakmunkásképző; Magyar Já­nosáé, Erdőkertes; Márton Bélámé, 2. számú óvoda; Meizner Sándorné, Török Gimnázium; Molnár Józsefné, Karikás; Moór Lajosné, Kere- pestarcsa; Nagy Károlyné, Aszód; Nagy Sára, Galgamá- csa; Nagy Tiborné, Túra; Nagy Tóth Gáborné, Hévíz- györk; Ozsváth Sándorné, Aszód; Péter Sándorné. Aszód; Pongrácz Sándorné, 2. számú óvoda; Puskás Gézámé, Bag; Rétfalvi Antalné, Dam­janich; Schneider Lászlómé, Petőfi; Schubkégel Józsefné, 202-es szakmunkásképző; dr. Siipek Zoltánná, Erkel, dr. Szabó Attilámé, Pécel; Szanyi Józsefné, Erkel; Székely Jó­zsef, Kartal; Tábik Andrásné, Bag; Tóth Aladár, Ráday Gimnázium; Tóth Imrémé, Nagytarcsa; Tóth Lajosné, Hévízgyörk, Tóth Sándorné, Galgahévíz; dr. Tóth Zoltán­ná, Damjanich, Újvári Géza, Török Gimnázium; Varga Ist­vánná, Csömör; Verébné Ko­vács Rozália, Szada; Viziné Veres Mária, Kerepestarcsa; Zimmerné Sándor Ibolya, Ve­resegyház; dr. Zsembery Sán­dorné, városi tanács. Miniszteri dicséret: Bankó Mihályné, Hévízgyörk; Ben- csik Árpádné, 202-es szak­munkásképző, Benkocs Fe- rencné, Pécel; Bodrogi Lász­lómé, Isaszeg; Borosné Gellai Katalin, Domony; Czikáné Szilágyi Emília, 3. számú óvo­da; Csingerné Kass Ibolya, Kerepestarcsa; Deme Jánosné, Bag; Dolányi Sándorné, Er­kel; Fekete Gyulámé, Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet; Fényes Istvánné, Nagytarcsa; Gerhát Jánosné, Szada; Harcos Györgyné, Ve­resegyház; Ivánkovicsné Pol- müller Brigitta, Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Inté­zet;. Jelenik Tibor, Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző In­tézet; Kersch Gyula, Galgahé­víz; Kiss Mihályné, Kartal; Klempa Józsefné, Gödöllő Ga­mesz; Kommárné Gerőcs Edit, Aszód; Kupecz Jánosné, 5. számú óvoda; László Do- monkosné, Veresegyház; Lip- ták Józsefné, Aszód; Mácsár Lajosné, Gödöllő Gamesz; Meleg Sándorné, Túra; Mol­nár József, Aszód; Nagy La­josné, Pécel; Nyári Istvánné. 5. számú óvoda; Oláh Károly­né, Aszód; Pásztói Miklósné. 4. számú óvoda; Pleva Fe- rencné, Mogyoród; Rab Lász­lómé, 202-es számú szakmun­kásképző; Salgó Lajosné, Ke­repestarcsa; Seress Józsefné, Veresegyház; Sibak Mihályné, Valkó; Suhajda Józsefné, Mo­gyoród; Szálkái Istvánné, Isa­szeg; Sződi Sándorné, Dány; Tar Jánosné, Iklad; Tolmácsi Józsefné, Aszód; Tóth And­rásné, Túra; Tóth Jánosné, Túra: Tüske Józsefné, Erkel; úrbán Józsefné, Csömör; Ur- sinyi Györgyné, Karikás; Varga Mártonná, Aszód; Waldmann Józsefné, Domony. Pedagógus szolgálati em­lékérem: Bódai Eszter, Kere­pestarcsa; Budaházi Józsefné, Isaszeg; Csizmadia Sándorné, Csömör; Csobán Pálné, Aszód; Dallos Éva, Damjanich; Do- man Bertalanná, Túra; Gálik Istvánné, Erkel; Gergely Bé­lámé, Petőfi; Juhász Gyulámé, Aszód; dr. Juhász Pálné, Ka­rikás; Karczagi Józsefné, Ik- lad; dr. Kottán Ervinné, Er­kel; Litauszkl János, Karikás; Németh Antalné, Kartal; Ono- fer Mihály, Erkel; Szatura Istvánné, Petőfi; Bán Gézámé, Karikás; Tóth Kálmánné, Pé­cel. Gyermekekért érdemérem: Danku Miklósné, Petőfi. Űttörővezetői érdemérem: dr. Tóthné Pacs Vera, Isa­szeg; Borsos Éva, Csömör. Kiváló úttörővezető: Villá­nyi Józsefné, Túra; Fábri Mi­hályné, Erkel; Kalmár Ákos- né, Karikás; Vassné Albert Mária, Karikás; Nechay Éva, Isaszeg, Torma Vilmosné, Pécel; Csató Sándorné, Kari­kás, Pintér István, Galgamá- csa; Kuruczné Puskás Kata­lin, Damjanich; Nagy János­né, Bag; Laurer Aladárné, Nagytarcsa; Gádor Jánosné, Valkó, Karácsondiné Nagy Erzsébet, Aszód; Puszti And­rásné, Vácszentlászló. Űttörővezetői munkáért ki­tüntető jelvény: Szilva János, Pécel; Kiss Jánosné, Túra; Jenei Csabámé, Túra; Szilasi József, Erkel; Danku István, Erkel; S. Burján Lászlómé, Isaszeg; Adáminé Tóth Zsu­zsa, Kartal; Konczné Kovács Mária, Karikás; Kovács Fe­renc, Pécel; Solymár Péterné, Csömör; Fábián Pálné, Csö­mör; Csernákné Török Elvira, Csömör; Budai Mátyásné, Aszód; dr. Szemerédy István, Szada; Szabó Jánosné, Nagy­tarcsa ; Sarkadi Katalin, Nagy­tarcsa; Varga Zsuzsanna, Isa­szeg; Mayer Józsefné, Iklad; Szénási Ágnes, Hévízgyörk. Kiváló ifi: Kalmár Attila, Verseg; Lakatos Györgyi, Er­kel; Szibilla Zoltán, Isaszeg; Erki Judit, Isaszeg; Géléi Tünde, Karikás; Gajer Éva, Damjanich. A gyermeknap alkalmából a gödöllői 1544. Sz. Erkel Ferenc Úttörőcsapat a KISZ KB Vö­rös Selyemzászló Szalag ki­tüntetést vehette át. A péceli 3999. Sz. Szemere Pál Úttörő­csapat a Magyar Úttörők Szövetsége dicsérő oklevelét kapta. GOD£)l LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM 1988. JÚNIUS 4., SZOMBAT A magyarázat a vevőt nem érdekli Aki lemaradt, sietnie kell Mit jelent az ÁMR? A kliens isten, a termék szolgáló. A kérdés egy napilapban megjelent cikk címe. A som­más kijelentés a Tungsram Rt. dolgozóinak újságjában olvasható. Az Ipari Minisztérium programjául tette a minőségügy reformját. Alapos előkészítés után négy ho­ni nagyüzemben már hozzáláttak elvetni a minőségfej­lesztés japán magját. A programban egyelőre a váci Forte, a Rábatext, a Tungsram és a Medicor debreceni gyára vesz részt. Átfogó Minőségvezetési Rendszer. Magyarul minőség­ügyi szakemberek képzése, vállalati minőségi stratégiák kidolgozása, a minőség szabá­lyozása, fejlesztése. Mindez újszerűén, s a hazai viszo­nyokhoz alakítva. Az emléke­zetes film víg játékban a hor­gász egyet dobbant a lábával és horogra kerül a hal. A ha­zánkban harmadik éve dolgo­zó Shiba professzor nem a lábdobbantásra tanít, hanem a bot összeszerelésével kez­di, mondta dr. Szabó Gábor Csaba, a BME egyetemi do­cense. Egyformák? Hol? A GATE Nyisztor György Kollégiumában, a me­gyei diákklubok évzáró ren­dezvényén, az ÁMR bevezeté­sének hazai tapasztalatairól szóló tanácskozáson. A szakács vendégségben is A nap programja Június 4-ént Gödöllő, művelődési ház: Országos diákszínjátszó-ta- lálkozó. Diáktanya: Szalonnasütés a Pap Miska-kútnál, 16 órától. Nagyszüleink játékai, kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő; könyvtár: Az ünnepi könyvhét megyei ünnepsége: 9.30: A számító- gépes könyvtárismertető já­tékokon részt vevő csapatok értékelése, díjkiosztás, 10: szá­mítógépes játékok a gyermek- könyvtárban, saját játékprog­ramok csereberéje, 11: A magyar filmgyártás kezdetei, 14: A magyar filmgyártás kezdetei, 15: találkozó Mezei Andrással, dedikálja a Min­denki megégetheti magát fkönyv a Naksolról) és az Ez a hazád (versek, esszék) című új köteteit, 17: A magyar filmgyártás kezdetei. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1900—1920, Természeti környe­zetünk, kiállítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Június 5-én: Gödöllő, művelődési ház: Országos diákszínjátszó-ta- lálkozó. Diáktanya: videó, 16 órától. Nagyszüleink játékai, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem mű­sora megegyezik a szombati­val. szakács marad, a kőműves íté­letet mond házad felett, a mi­nőségügyi szakember lépten- nyomon minőségi kérdésekbe ütközik. A kollégium Gorka termében az előadók előtt ösz- szetolt két egyforma asztal nem volt azonos magasságú. A lapjukra helyezett üdítős üvegekben nem volt egyforma az ital mennyisége. Ezen úgy lehetett javítani, hogy az ala­csonyabb asztalra tették a több narancslét tartalmazó üveget, a magasabbra a má­sikat. Ekkor már egyeztek. Lehet, hogy az üvegek nem egyformák, de a magyarázat a vevőt igazi piacon nem ér­dekli. Így vélekedett beveze­tőjében dr. Papócsy László MÉM miniszterhelyettes is, hozzátéve, hogy a hitelt elég egyszer elrontani, ez lánc­reakciókat okoz és az egész országot kipipálják a nemzet­közi piacról. Hiányzik Az Átfogó Minőségvezetési Rendszer az ipar programja, de a mezőgazdaság is hasz­not húzhat belőle. Sokat beszélünk a minőség­ről, de nem sok tett enyhített a gondokon. Ennek is van szá­mos oka. A mezőgazdaság évtizedeken át mennyiségi szemlélettel fejlődött, míg megszüntetve a hiányt, elju­tott a többletárualapig. A ho­zam növelése volt a fő szem­pont. Az export mennyiségé­vel azonban nem tartott lé­pést az érték növekedése, mert hiányzik a minőség. Shiba professzor egyik nyi­latkozatában azt mondja, hogy a tőkés exportra termelő cé­geink igen érdekeltek a minő­ségfejlesztésben. Ezzel szem­ben a KGST-kapcsolatokban — értékelte Gödöllőn a mi­niszterhelyettes — hiányoznak a piaci mechanizmusok. Ha nincs piac, nincs verseny, ha nincs verseny, nincs műszaki fejlesztés, nincs minőség sem. Megcáfolhatatlan példa, amíg a Mercedes minden év­ben új modellt dobott a piac­ra, a Trabant semmit sem változott és sokáig mégis hiánycikk maradt. Maradjunk határainkon be­lül. Az előbb felsorolt felté­telek hiányában a minőségi követelményeket csak kívülről lehetett bevinni a termelésbe, kikövetelni a termékekből. Ez nem hozott létre valóságos minőséget. A minőség ugyanis belső tulajdonság. Képesség és készség A minisztérium mindezért ragaszkodik ahhoz, hogy le­gyen árutöbblet. Ez a verseny feltétele. Shiba professzor azt mondta, hogy állami támoga­tás nélkül egy ország minő­ségügye sem léphet előre, vagy sokkal több idő kell hozzá. Dr. Papócsy László Széchenyit idéző kijelentése: Magyarország pillanatai drá­gák, sietnie kell annak, aki lemaradt; a minőséget terme­lőt kell támogatni. Az ÁMR-nek természetesen nem az irányító szerveknél, hanem a termelőknél, szolgál­tatóknál kell bebizonyítania igazát, életképességét, hasznát. Sugár Karolina, a Medicor szervezetfejlesztési tanácsadó­ja elmondta, hogy ezzel a rendszerrel a minőségjavítás, minőségfejlesztés képességét és készségét alakítják ki a vállalatnál. Megkeresik a gyenge ponto­kat, melyeken változtatni kell. Elsősorban nem a termelésről van szó, mert a termékek mi­nősége már korábban eldől, például a tervezésben. Lénye­ges kérdés, hogy a vállalati vezetők ne csak támogassák az ÁMR-t, hanem aktívan ve­gyenek részt a minőségi stra­tégia végrehajtásában is. B. G. Mozi Hat gézengúz. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai ka­landfilm. 4 órakor. Világautó. Színes, magyarul beszélő NSZK fantasztikus krimi. 6 és 8 órakor. GYERMEKKOROM hajna­lán, kisiskolás koromban meg­bámultam azokat a színes mezes fiatalokat, akik Veres­egyházon, a mai Kemény Kál­mán és Kinizsi utca közti ré­ten rúgták nagy buzgalommal a focit. Ez volt a veresi sport hajnala. Veresegyházon 1928 volt a fordulat éve. Kigyulladt a villany, megnyílt a tavon a strandfürdő, a vasútállomás és az evangélikus templom közti réten felállították a ka­pufákat, elegyengették a ta­lajt és két testvér meg egy barát: Virághalmi Olivér MÁV-intéző, öccse: Árpád, községházi írnok és Kropacsek Károly MÁV-segédtiszt meg­alakították a Veresegyházi Sport Clubot, a VSC-t. Be is neveztek a KOLASZ 11. osz­tályába és — szülői tiltással, haraggal dacolva, ebéd elől szökve — mentek játszani, sokszor 10 kilométereket gya­logolva. A. feljövő veresegyházi csa­patot, a vörös ördögöket kezd­ték félni. De az egyeduralom nem sokáig tartott, pályára léptek a riválisok: megalakult a leventemozgalomból kinőtt VLK, a Veresegyházhoz tar­tozó Erdővároson az ESE, a Nyíresben a Nyilak. A HARMINCAS évek kö­zepén a sportszerető fiatalok és vezetők kierőszakolták a Nemcsak foci volt a világon Sportemlékek idézése fúziót, létrejött a kor irány­zatának megfelelően a MOVE. De nemcsak foci volt a vi­lágon. Még a VSC alakította a vízi sportéletet. A tavon két móló közt az 50 méteres úszó­pálya, a vízre épített fakocs­ma előtt a vízipólópálya két kapuja. A nyári idényben a strand 1928-as megnyitásától kezdve úszóversenyek, vízi- poló-mérkőzések, általában fő­városi ellenfelekkel, elsősor­ban az élen levő Magyar At­létikai Club, a MAC sporto­lóival, akik baráti kapcsolat révén szerették meg a tavat, lettek évről évre visszatérő vendégek és persze tanítómes­terek, műugró-bemutatóval és -Iskolával. A két világháború közti időszakban működött még at­létikai szakosztály is. Elsősor­ban a járási leventeversenye­ken ért el sikereket. Zajlot­tak különböző sportbemuta­tók: a labdarúgópályán a MÁV motorosszakosztálya tartott ilyeneket. Még egy pillanatra vissza a tóra, a község nyári életének központjában, ahol együtt volt a sport és a szórakozás: ifjú életünkben e kettő összefonó­dott és a komoly sport mel­lett ott voltak a Wekerle kioszkban a színvonalas bá­lok, legtöbbször a sport ne­vében: az idénynyitó diákbál után úszóbál, atlétikai bál, többek közt 1938-ban a tógát újjáépítése javára rendezett tóból. (Volt is a negyvenes években bajunk vele. Amikor a sport mellett az ifjúsági éle­tet újjá akartuk éleszteni, szó­rakozásaink az úri muri vádja alá kerültek.) A HÄBORÜ után felerősö­dött VSC — később a korszak befolyására MAD1SZ, DISZ, végül községi sportkör — erős, szakértő vezetősége mind az egyesületben, mind a szak­osztályokban pezsgő sportéle­tet, jó eredményeket gerjesz­tett. Saját sokszorosított újságot — VESE. vegyes események címmel írtunk — adtunk köz­re, szép piros-fehér zománc­jelvényt csináltattunk. Beke­rítettük a pályát, közben ját­szottunk nemzetközi mérkő­zést, az Angol Misszió csapata 1-1-re megverte az öregfiúkat. Más alkalommal egy pesti vegyes csapat ellen léptünk pályára. Talán érzékeltetni tudtam a hallatlan lelkesedést min­dennemű sportmegmozdulás iránt. A kézilabdának itt min­dig talaja volt, jók voltak a lányok a háború előtt is nagy­pályán, azután először Szlatényi Béla testnevelő ta­nár vezetésével, kispályán is, többször nyertek megyei baj­nokságot. Amikor anyagi okok miatt abbahagyták, lányaink — Böhmer, a két Baksa NB I-es és válogatott játékosok lettek. Ma kézis lányaink az NB II-ben játszanak — de ez már a jelen. AZ ELSŐ pályát felparcel­lázták és helyette a vasút­állomás mögött épült a sport­telep, a pályaavatón az FTC volt kinn a teljes NB I-es gár­dával. Azután innen is men­ni kellett, és ekkor épült meg a volt vörös agyagbánya kat­lanjában a modern sporttelep, esti fényes gyakorlópályával. Akadozva működik a sport, egy évig vendégszerepeitek a labdarúgók a megyei első osz­tályban, most az asztaliteni­szezők küzdenek a feljutá­sért. Mindez azonban a hatvan­éves szép múlt jelene. Én a múltat igyekeztem felidézni. Fazekas Mátyás 1 Sí0MBATI JEGYZETE? Rózsák Sokan vagyunk mostaná­ban, akik szívesen bele­rúgnánk az idő tomporá­ba. haladjon előre gyor­sabban, siessen, tudjuk meg hamarabb, mit hoz a jövő köz- és magánéle­tünkben. Vannak, akik ki­zárólag anyagi okokból ál­lítanák szívesen Vénusz- pályára Földünket, mert akkor közelebb jutva hoz­zá, gyorsabban megkerül­nénk a Napot, következés­képpen az év is lerövidül­ne. Háromszázhatvanöt he­lyett csak 225 napig tarta­na. Nevezzük nevükön, ők az aktnaptárkészítők, ki­adók. Még át sem léptünk a második félévbe vezető jelképes június elsejei kü­szöbön. már megjelentek a kirakatokban a csinosabb- nál csinosabb, kerekded idomokkal elbűvölő lá- nyok-asszonyok a papíron hónapoknak álcázva magu­kat. Ezt az utóbbit nem nagy sikerrel teszik, hi­szen ha rájuk téved a ha­landók szeme, csak a ta­vaszt és a nyarat érzékeli mind a tizenkét hónapban. Más témájú, 1989. január elsejétől érvényes naptá­rakkal, melyeken például havas erdei táj vagy sár­ga. lombozatú liget ábrá­zolja az idő múlását, mu­tatóban sem találkoz­tunk. Ismét megjelent vi­szont a nemi felvilágosí­tásról egy rajzsorozat. Egy korábbi füzet hatvanhat oldalából tizet szántak a témára, de az egész szá­mot csak 16 éven felüliek­nek ajánlották, piros be­tűkkel híva fel erre a fi­gyelmet. Bevált szokás persze a címlapon érdek­feszítő fotót közölni, az azt követő bosszankodás már az olvasó baja, ahogy mondani szokták: a néző megfizette a belépőjegy árát a mérkőzésre, utána azt kiabálhat a pénzéért, amit akar. Mielőtt félreértenék szándékomat, semmi ba­jom a szépérzékünket bl- zsergető aktnaptárakkal, *. külön üdvözlöm, ha a fel- világosítók nemcsak írás­ban, hanem rajzban, fény­képen is elősegítik szexuá­lis műveltségünk gyarapí­tását. Mindezt az orvosok már régóta javasolták, míg megvalósult valamiképp. Régóta? Megdöbbenéssel olvastam egy középkori könyvben, melyben így vélekedtek: minden or­szágban, akár kicsi, akár nagy; mind a szegények­nél, mind a gazdagoknál, igény van az ilyen könyv­re, mely a bölcsesség kö­véhez hasonlítható, amely a közönséges fémekből is aranyat csinál. Miért neheztelek mégis az aktnaptárkészítők év­gyorsító szándékára? Ne­kik az egy év is sok. ne­künk az egész élet is ke­vés. Tegyük szívünkre a kezünket, harmincasok. Hány tavaszi estén moz­dultunk ki sétálni párunk­kal a friss levegőre, há­nyán fogtuk meg egymás kezét, s mennyi időt, szán­tunk arra szabadidőnkből, amire néhány éve még a legtöbbet. A szabadidő sokunknak szabad idő a további mun­kára. Közben elfeledjük, van más boldogság is a pénz pengése mellett. Ez igen, sóhajtunk fel egv- egy elbűvölő poszter lát­tán, amit szinte máris kö­vet az újabb. Esetleg el­merengünk azon, milyen jó lenne kicsit többet beszél­getni kedvesünkkel. A nagy sietésben végül már csak a naptárakat nézzük, s ebbe is belebo­londulunk, ha a kiadók ki­harcolják az év rövidíté­sét, ha orvul a Naphoz közelebbi pályára csalják az öreg golyóbist. S ami­kor már nem izgat a pénz­szerzés, amikor elveszti je­lentőségét, már mi Is azt mondjuk, amit az idős hölgy a könyvesboltban a fentebb idézett Az illatos kert című kötet láttán: év már nem foglalkozom a rózsákkal. Balázs Gusztáv ISSN 01SS—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom