Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
1988. JÚNIUS 4., SZOMBAT 5 Tájékoztató a határforgalomról Nem emelik az illetéket A nyári idegenforgalmi szezonhoz kSzeiedve a határőrizeti szervek munkájáról, a határátkelőhelyek helyzetéről, forgalmáról, valamint az útlevél-ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekről tájékoztatták a sajtó képviselőit a Határőrség és az Országos Rendőr-főkapitányság vezetői a Ferihegy 2. repülőtéren. Hegyi Ernő rendőr ezredes, a BM ORFK csoportfőnöke elsőként arról szólt, hogy a világ összes országára érvényes útlevél „bevezetése” óta jelentősen megnövekedett az útlevél-kérelmezők száma. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy tavaly összesen 1 millió 617 ezer kérelem érkezett a hatóságokhoz, s számuk már az idén május végéig elérte a másfél milliót. A tömeges igény ellenére az ügyintézés folyamatos, igaz, a rendőrkapitányságokon, illetve a budapesti tanácsi ügyfél- szolgálati irodáknál nagy a zsúfoltság. Hegyi Ernő cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek az útlevélilleték emeléséről terjedtek el. A határátkelőhelyek forgalmáról Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy hazánk 67 határátkelőhelyét május végéig 15 millió — az elmúlt év hasonló időszakához képest 21 százalékkal több — utas lépte át. Az év eleje óta csaknem 3 millió magyar állampolgár kelt útra, 1 millióan már az új világútlevéllel utaztak. A legtöbben Ausztria felé vették az irányt. A Határőrség országos parancsnoka elmondta, hogy a pápa júniusi ausztriai látogatására várhatóan több mint 100 ezer magyar állampolgár utazik a szomszédos országba. A határőrizeti szervek, illetve a Vám- és Pénzügyőrség mindent megtesz a kiutazók gyors „átkeléséért”. Az országos parancsnok arról szólt, hogy tavaly 1976 határsértési kísérlet történt, a határsértök 60 százaléka Magyarországról próbált illegálisan kijutni. A határsértések száma az idén május végéig — az elmúlt év hasonló időszakához képest — háromszorosára nőtt. A külföldi határsértők 70 százaléka befelé lépte át a határt, többsége román állampolgár. „Hegyek között, völgyek között. „Én ... a MÁV Széchenyi- hegyi úttörővasútjának ifjú tagja, úttörőzászlónk és társaim előtt fogadom, hogy az úttörőélet törvényeit, a vasút és a posta szabályait minden körülmények között megtartom, az úttörővasút és a posta jó hírnevét megőrzőm, tetteimmel szocialista hazámat és a dolgozó népet szolgálom.” Ma száznyolcvan pajtás szájából hangzik el a fogadalom szövege, ám az elmúlt négy évtized alatt több mint tízezren tettek esküt. Közülük is sokan lesznek ott azon az ünnepségen, amelyet az úttörővasút negyvenedik születésnapja alkalmából rendeznek. Pöttöm vasutasok köszönnek majd egymásnak hangos EZőré.'-vel, s bizonyára azon sem lepődnek meg, hogy a válasz ezen a napon a felnőttek szájából is ekképpen hangzik majd. A Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyára munkatársakat keres A z unyugmozgntó üzemébe felvesz főiskolát végzett, jól felkészült, gyakorlott vezetőt. Az idegennyelv-ismeret előny. A vasútüzemébe felvesz lőoesivontlez&it. A júrsn üja vétó -üzemébe felvesz legalább ötévi gyakorlatot szerzett, dízelmotorok és munkagépek szerelésében jártas autószerelőt. indító- és járműha.jtó akkumulátorok szerelésében és karbantartásában jártas szakmunkásokat. Fizetés: megegyezés szerint. Vgm-Iehetőség van. A vidékieket i. osztályú szálláson helyezik el, és maximális hazautazási kedvezményt kapnak. Je’enttezni lehet Olt Károly gyárrészlegvezetőnél, cím. Budapest XXI,, Duna utca 42, levélcím: Pf.: 43. 1751, telefon: 279-620, 311-es mellék. Kövess László Válaszát éléit a közalkalmazottak Elégedetlenség szülte reformok A tagság elégedetlensége, az érdekvédelmi tevékenység kritikája a Közalkalmazottak Szakszervezetében tört fel a leglátványosabban, aminek folyományaként az elszakadási törekvések éppen úgy napirenden vannak, mint a szakszervezet szervezeti felépítésének és tartalmi munkájának megújítása. Az események május közepén gyorsultak fel, amikor megalakult a közalkaljnazottaktól független Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, amely több ponton szakít a mozgalomban kialakult szokásokkal, s amelynek kinyilvánított célja a demokratikus véleménynyilvánításon alapuló markáns érdekvédelem megteremtése. Még meg sem száradt a tinta az alapító okiraton, amikor bejelentették: a Közalkalmazottak Szakszervezetén belül, szövetségi keretek között létrehozzák a Tudományos Dolgozók Szakszervezetét, amely szintén az érdekvédelemre helyezi a fő hangsúlyt. A közalkalmazottaknak további terveik is vannak a tagság bizalmának helyreállítására. A várható fejleményekről Horsik Józseffel, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Pest megyei titkárával beszélgettünk. — Ügy hiszem, sok mindent megmagyaráz, hogy országosan tizenkilenc szakma tartozik a szakszervezethez, s ennyiféle érdeket nehéz egyszerre kénvisel- ni .. . Bizonyosan egyéb oka is van annak, hogy pontosan a köz- alkalmazottaknál került a felszínre igen markánsan a tagság elégedetlenséfre, holott a vasasoknál vagy a bányászoknál is bőven akadnak megoldatlan kérdések. — Az országoshoz hasonló az arány Pest megyében is, hiszen egyebek között az igazgatási, a tanácsi, a közművelődési, az álla+egészséeügyi, az adóhivatali és a különböző társadalmi szervek dolgozói egyazon szakszervezethez tartoznak. Az érdekek nyilvánvalóan eltérőek. Bár igyekeztünk egy-egy réteg sajátos helyzetével foglalkozni, de máig nem jutottunk a végére. Egyébként bennünket is foglalkoztat, hogy miért ebben a szakszervezetben indult meg az erjedés, s arra jutottunk, hogy a válasz több elemből tevődik össze. A különböző érdekek mellett az okok között ott találjuk azt is, hogy ezt a területet érinti leginkább az állami költségvetés megnyirbálása és az abból fakadó bizonytalanságok, valamint az, hogy sok magasan kvalifikált szakember tartozik ide. Olyan értelmiségiek, akik jobban érzékelik a problémákat, mint mások, s tenni is akarnak a megoldásukért Ide sorolhatjuk azt is, hogy az elmúlt években voltak ugyan mutatós eredményeink, olykor heves vitáink is, de az információs csatornák bedugulása miatt a tagság jóformán arról sem értesült, amit pedig jól csináltunk. És persze akadtak olyan dolgok is, amit rosszul csináltunk. Ezért a legutóbbi kongresszuson megfogalmaz, tűk a megújulás elveit, s ennek szellemében látunk munkához. — Lehet, hogy az említett információhiány az oka, de ebből a közvélemény keveset érzékelt. Mintha a független TDDSZ megalakulása után gyorsultak volna fel az események ... — Lehetséges, hogy ennek is szerepe volt benne, de hangsúlyozom, hogy a döntés már korábban megszületett. Most már nem azzal kell törődnünk, hogy mi volt, hanem azzal, hogy mi lesz, miként lépünk előre. A központi vezetőség mellett megalakult egy reformbizottság, amely a második félévben egy kibővített vezetőségi ülés elé terjeszti a javaslatait. Alapállásunk az, hogy nincs tabu téma, semmi sem megváltoztathatatlan, valósuljon meg minden olyan indítvány, ami a tagság érdekeivel találkozik. Röviden: a tagság akarata érvényesüljön! Ez nem mindig volt így ... Célunk egy olyan közalkalmazotti szövetség létrehozása, amelyben az eltérő érdekeket képviselő tagozatok és szakszervezetek működhetnek. — Hogyan érintheti ez a szak- szervezet megyei tagságát? Ide tartozik az is: akadnak-e újabb elszakadási törekvések? — A szervezeti, tartalmi változások természetesen nem hagyják majd érintetlenül a megyei szakszervezetet sem, de az elmondottakhoz alig tehetek hozzá valamit, hiszen még nem véglegesek az elképzelések. Újabb elszakadási törekvésekről pedig nem tudok, s azon vagyunk, hogy ne is legyenek ilyenek. Elébe akarunk menni a problémáknak. Ezt jelzi az is, hogy alapszervezeti vitára bocsátottuk a közművelődési, közgyűjteményi és levéltári dolgozók érdekvédelmét erősítő tervezetet, Sok egyéb mellett két választási lehetőséget kínálunk: önálló tagozat vagy pedig szak- szervezet alapítását, a meglevő szervezeti rendszeren belül. Ez a szakszervezet megyei tagságát is alaposan érinti, hiszen nem egy ilyen intézménynyel rendelkezünk. Az ott dolgozóknak az a leggyakoribb kifogásuk, hogy a költségvetésből nem jut elég pénz a múzeumok, a közgyűjtemények megfelelő működtetésére, a művészeti értékek megóvására és raktározására. Bérfeszültségek is vannak, amelyek a közművelődésben, a geszek- nél, gameszoknál, a tanácsi igazgatásban és az igazságügyi területen dolgozókat sújtja leginkább. Valamennyire oldja majd ezeket a feszültségeket az, hogy várhatóan a bírók, ügyészek átlagosan 40, az alkalmazottak pedig 15 százalékos bérrendezésben részesülnek a közeljövőben. A biatorbágyi Sásdi Zoltán, az úttörővasút vezetője sok mindenre büszke: van miért, hiszen e Széchenyi-hegyi a világon az egyetlen, amely egész évben üzemel. Sok, később híressé vált ember húzta gyermekként magára a kék egyenruhát, s akadtak olyanok is, akik nem tudtak elszakadni a vasúttól. Mint például Bán László, a MÁV biatorbágyi állomásának forgalmistája, aki a zenekarnak is tagja volt. És sorolhatnánk még tovább ... Ma az úttörővasutas- ság szigorú feltételekhez van kötve. Aki állandó tagja akar maradni a gárdának, annak legalább jó tanulónak kell lennie. Ha valaki nem teljesíti ezt a szintet, hamar kikerülhet a szolgálatot adó pajtások közül. Az úttörővasút és az iskolák között ugyanis szoros a kapcsolat, rendSzolgálati megbeszélés (a cím fölött balra). Indulás a Széchenyi állomásról (a cím fölött jobbra). A vonatot Zsemje Kinga és Durcsák Katalin „meneszti” (a cím mellett). Négy évtized emlékeit őrzi a múzeum. szemléltetésére is sok dokumentumot mutatnak be. Kiállították a korabeli és a mostani egyenruhákat, s működő makettet is láthatnak a vendégek. A hűvösvölgyi végállomás épületének aluljárójában felirat hívja fel a figyelmet arra, hogy az úttörővasút a magyar nép ajándéka az első ötéves terv első évében. Tegyük hozzá: megbecsült ajándéka. szeresen tájékoztatják egymást. A hűvösvölgyi végállomáson múzeumot alakítottak ki. Ebben olyan régi berendezéseket, felszerelési tárgyakat, elismerő okleveleket és számos, a vasút történetéhez kapcsolódó fotót, újságcikket láthatnak az érdeklődők, amelyek az elmúlt negyven esztendőről adnak átfogó képet. Különösen büszkék nemzetközi kapcsolataikra, s ennek Erdők között kanyarog a sínpálya (bal oldali kép). Ma Fábián László a „rendelkező” (jobb oldali kép). (Hancsovszki János felvételei)
