Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

Csak a vonatok maradnak Szinte véget nem érő feladat a vasúti pálya és berendezései- nek korszerűsítése a Budapest—Miskolc fővonalon. Bag és Gödöllő között a csintoyányi őrház mellett új hidat építenek. Az elemek beemelésénél egy hatalmas vasúti daru segédke zett. A vasúti elektronizáció jegyében fölöslegessé válnak az őrhá­zak. Már a csintoványi őrházban sem teljesít szolgálatot vas­utas. (Balázs Gusztáv felvételei) Olvasóink fóruma Segítség a kaszáláshoz Városunkban régi és állan dó beszédtéma az Alsó park állapota. Négy éve a hajdani városszépítők körének szerve­zésében társadalmi munkában elvállaltam a park egy darab­jának — a Rákos-patak bal partja, a második és harma­dik hidak közötti és az utak által behatárolt területnek, az' egyik legelhanyagoltabb; leg­bujább részének rendezését. A sűrű növényzet, szemét, nyesedék eltakarítása, a ren­geteg gödör rendezése sike­rült, de a mindent ellepő gyomtengerrel nehezen boldo­gulok. Szó volt, de ellenzője is akadt, a vegyszeres gyom­irtásról. A legcélravezetőbb lenne a rendszeres kaszálás, miáltal a gyomnövények el­sorvadnának, a fű megerősöd­ve szép pázsittá fejlődhetne. Arról is volt már szó, sőt vál­lalás is, hogy az itt majáli- sozó vállalatok az általuk használt területeket év köz­ben is karbantartanák, ezért kéréssel fordultam a Ganz Árammérőgyárhoz, mivel töb­bek közt ők is ott majálisoz- nak, ahol én rendbe tettem a parkrészt, segítsenek be egy kis kaszálással,, de a gyár ve­zetői határozottan kijelentet­ték, hogy csak azt a területet hajlandók ápolni, melyet má­jusban használnak. A fák közötti nehezebb te­rületet már másodszor kaszá­lom. de a. nagyobb összefüg­gő füves-gyomos területet jobb A TIGÁZ Gödöllői Üzemigazgatósága munkatársakat keres tervezői és terv- felülvizsgálói munkakörbe. Feltétel: mélyépítő vagy vegyi gépész üzemmérnöki képesítés. Fizetés: megegyezés szerint. A vállalat, dolgozóinak, „áthelyezés” munkakönyvi bejegyzés esetén, kedvezményes a gázszolgáltatás. Szükség esetén Gödöllőn tanácsi bérlakás vagy ‘elentfís mértékű lakásvásárlási és -építési kölcsön. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a (28>-in-oi9-es telefonon v. Gödöllőn. a János u. 5. sz. alatt. volna gépi erővel kaszálni. A VGV a nagy kiterjedésű gö­döllői parkok írekventáltabb területeit” sem győzi kaszál­ni, így jól jönne a városnak egy kis társadalmi segítség. Ezért nagyon kérem a válla­latok szocialista brigádjait, vagy magánszemélyeket, hogy gépi vagy kézi erővel járul­janak hozzá környezetünk egy darabkájának szebbé tételé­hez. Szarvady János Mozi Hugó, a víziló. Színes ma­gyar—amerikai rajzfilm. 4 órakor. Smaragderdö. Színes, ma­gyarul beszélő, angol kaland- film. 6 és 8 órakor. L.LOI ÓIOD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1988. JÜNITJS 38., KEDD Szépek a kései borsófajták Az első berepülést visszaverték Ezt a traktor vontatta borsóbetakarító gépet a nagygombo­si kerületben a salgótarjáni út melletti táblában kaptuk lencsevégre (A szerző felvétele) A vetéseket idejében, jó mi­nőségben sikerült elvégezni, Nem kedvezett viszont a bor­só kezdeti fejlődésének az ak kori időjárás. A hirtelen lehű­lés, a jelentős fagy nemcsak a nagygombosi cseresznyés­kertben okozott meglepetést. Különösen a korai vetések, a banff, az újmajori korai faj­ták sínylették meg a sajátos áprilist. A májusi bő csapadék meg­hozta a hatását. Jelenleg szé­pek a vetések mindkét kerü­letben. A legnagyobb gondot Kartalon a gyomirtás okozta. Nem egy táblán meg kellett ismételni a műveletet, és még így is a gyom győzött. Szerencsétlen szám Nagyon szépek az úgynevezett kései, nagy termöképességű étkezési fajták, mint például a maxi, a miranda, a finálé, az aurália és a dukát. Ha ezeket a fajtákat sikerül meg­menteni a levéltetvektől, ak­kor rekordot ígérnek. Nagy­gomboson a magborsótáblá­kon a levéltetű első berepü­lését visszaverték. A zöldbor­sóállományban elégedettek voltak a gyomirtással. A Gödöllői Tangazdaságban a szárazbab-termesztéssel is foglalkoznak. Országos igény van a nagyüzemi termesztésre és ezt a kultúrát be tudják illeszteni a vetésszerkezetbe. Az idén a nagyüzem egyik legjobb adottságú tábláján, a nagyteleki 13-asban vetettek 120 hektáron coco fajtájú ba­bot. Nagyon felkészültek a ve­tésre, négy nap alatt el is vé­gezték. Zamárdí Olvasótábor Gödöllő és a körzet általá­nos iskolái cigány tanulóinak olvasótáborát Zamárdiban, a Pest megyei úttörőelnökség táborában rendezik meg. Sán­dor Irén tanítónő, a városi tanács főelőadója elmondta, hogy a tábor programjában hangsúlyozott szerepet szán­nak az egészséges életmód megismertetésének és elsajátí­tásának, valamint a játéknak, az ingerszegény környezetben felnövő gyermekek életéből ugyanis szinte teljesen hiány­zik az önfeledt, mégis jelle­met formáló, egyéniséget ala­kító játékosság. A tábor költségeinek jelen­tős részét a városi és a köz­ségi tanácsok, valamint a körzet ipari és mezőgazdasági üzemei fedezik. A Kossuth rádióban Torai beszélgetés A Kossuth rádió Hogy tet­szik lenni? című műsorában — amelyet elsősorban a nyug­díjas hallgatóknak közvetíte­nek —, június 28-án 8 óra 20- kor beszélgetés hangzik el a tarai Blaskó Zoltánnéval, aki A földművelés szerelmese va­gyok címmel vall szenvedélyé­ről, a kerti munkájáról. Már csak azért is felhívjuk olva­sóink figyelmét a műsorra, mert a Galga mente falvaiban sok nyugdíjas él Blaskónéhoz hasonlóan, sokan végzik kiegé­szítő tevékenységként a kertek művelését, azt a munkát, amit gyerekkorukban sajátítottak el. Megtépazottan A szépen kikelt állományt is visszafogta a hűvös idő. de ez még nem volt elég, a má­jus 29-i jégverés a tábla kö­rülbelül 40 százalékán nagy pusztítást végzett. Az M3-as autópálya melletti szántó ter­mésével az idén sajnos nem büszkélkedhetnek. A meg­tépázott, sápadt növénykék között egyre erőszakosabban tör előre a gyom, a vadrepce, a libatop. B. G. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: játék. — beszél­getés a pszichológussal, 16 órától. Nagyszüleink játékai, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920. Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, várostör- téneti bemutató, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművésze­te, állandó kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Ipari Műszergyár Ismét van Üzemi újság Féléves szünet után ismét van újságjuk az ikladi Ipari Műszergyár, dolgozóinak. Bár a címe változatlanul IMI Mo­tor, a most megjelent szám ADVA VAN ez a jókora golyóbis, amit úgy neveznek: Föld. Kezünkbe véve kicsi­nyített mását, vagy képzelet­ben sarkvidékei fölé repülve elmerengünk azon a tényen, hogy északon is, délen is két- két sarka van. A földrajzi sar­kok bolygónk forgásához kap­csolódnak. E két helyről min­dig ugyanazokat a csillagokat látjuk. Az északi és a déli mágneses sarkokon a vízszin­tes tengelyen forgó mágnestű éppen függőlegesen áll. A Föld egyetlen óriási mágnes. Mint­ha ezek a pontok fejeznék” ki beszédesebben vonzódásunkat égitestünkhöz. Mindez egy olyan ábra lát­tán villant fel képzeletemben, melynek keretét Magyarország szerény határai alkotják. Két települést tüntettek fel a tér­képen egyedi jelekkel, Buda­pestet és Bagót. A többit négy­zetek, körök és háromszögek mutatják. Bagról vonalak in­dulnak a szélrózsa minden irányába, a határokon is túl­ra. A falu kőtörőinek és kö- vezőinek vándorlását mutat­ják az elmúlt száz évben. Ebben a pillanatban nem Is a nehéz életet választó munká­sok világjárása az érdekes, hanem az. amit az ábra su­gall. Az ország fővárosa Bu­dapest. Ezt a középpontot minden magyar elfogadja. A mágneses sarok, a mágneses középpont négyezer ember szá­mára azonban Bagón tsalál- .ható. Van még ezen kívül több­Műfűnk gazdagítható A szülőföld nem vándorol ezernyi hasonló pont tízmil­liónk számára: a szülőfalu, a szülőváros. Hajlamosak vagyunk persze azt gondolni, Bag azért mégis más! Jómagam az idei ünnepi könyvhéten újabb érvvel vér- tezödtem fel. Ha nem is je­les esemény köszöntésére, de ezekben a napokban jelent meg az aszódi Múzeumi füze­tek sorozatban a legújabb két kötet bagi néprajzi tanulmá­nyokkal. Amikor 1982-ben elkészült a Bag története című munka, nem hittem, hogy kap még egy lehetőséget — s főleg ilyen hamar — a falu arra, hogy még gazdagabbá tegye múltját. GAZDAGÍTANI a múltat, nem képzavar ez? Természe­tesen annak a településnek is van múltja, öröksége, amely­ről nem íródik könyv. Történe­lem és hagyomány viszont :sak akkor formálódik azok- 3Ó1, ha — még időben meg­írják, továbbadják azt Ezt a lehetőséget a bagiak megkap­lak. A néprajzosok még talál- íozhattak olyan lakosokkal, ikik mesélni tudnak a múlt­ról. Ami olykor szépnek, ro- nantikusnak tűnik — a tejes jOnat öt-hat kanna, leiért is megállóit akárhol —, máskor nehéznek, tragikusnak — Ne­kem csak annyi födém vöt, amin jártam. . A közel hatszáz oldal elle­nére is szerények maradtak a szerkesztők a címadással. Nem Bag néprajza jelent meg, hanem tanulmányok a község néprajzából. Ez talán még folytatásra is serkenthet. Az egyik kötetet magammal vittem az orvosi rendelőbe, hogy várakozás közben is ol­vashassam. Ez az epizód nem­csak gyógyulásomat szolgál­ta. hanem titokban közvéle­ménykutatást is. Volt aki megkérdezte, hol lehet meg­vásárolni az új könyvet. Az utcán az egyik ismerő­söm az összegyűjtötf — így is járatlanul gazdag — földrajzi nevekhez tett kiegészítést. Bl- :onyosra vehető tehát, hogy a rőtetek megmozgatják a ba­jiak fantáziáját, sokakban fel- dézik a múlt elfeledettnek vélt :mlékeit A könvv oltóanyag. van az Eremnek azon- >an egy másik oldala is. A íelvtörténeti munkák a szák­nál közvéleményen kívül el- ősorban az érintett falvak, 'árosok lakóit hozzák izga- omba. Ezek a tanulmányok ninden helybéli olvasó köz- retlen Viszonyait érintik. Va­fejlécében ez olvasható: f. év­folyam 1. szám. A vállalat szakszervezeti bizottságának terjesztésében megjelenő üze­mi lap a nagyüzem sokszoro­sítójában kétezer példányban készül. A szerkesztés és a ter­jesztés társadalmi munkában valósul meg. Az IMI Motor célja —mint Fordulat, reform, megújulás című cikkében Kővágó László párttitkár írja — minél több információ nyújtása a vállalat életéről, céljairól, problémái­ról, a vállalati mozgástér vál­tozásairól: segítsen a gazdasá­gi egységek tevékenységének bemutatásában, válaszolja meg a közérdeklődésre számot tartó kérdéseket; tárja fel jó pél­dák ismertetésével a vállalati értékekét; tájékoztasson a po­litikai, kulturális, mozgalmi feladatokról, határozatokról. A lap megújulását indokolják az év elején történt vezetőváltás előzményei is. Az IMI Motor szó szerint közli azt a hozzászólást, me­lyet Aranyosi László, a fehér­gyarmati gyáregvség vezetőie írásban nyújtott be az MSZMP országos értekezletén, mint a Szaboles-Szatmár megyei kül­döttcsoport tagja. Domonyvölpyben Madárbarátokuak Domonvvölgvben me^nvílt a Magyar Madártani Egvesület XIV. természetvédelmi és or­nitológiái tábora. A madárba­rátok iúlius másodikéig tanul­mányozzák vidékünk élővilá­gát. ISSN «133—1957 (Gödöllői Hírlap) t 1 am ennyi bagi olvasó szemé­lyesen célzott. Számolni kell azzal, hogy egyes eseménye­ket az olvasó ismer rosszul és mégis ő fog neheztelni. Más esetekben az olvasó tudja job­ban kivel, mikor, mi történt. Hasznos lett volna egy fa­lubeli lektort is felkérni ar­ra. olvassa el a tanulmányo­kat és igazítsa helyre az itt- ott. — gyakran elkerülhetetle­nül — felbukkanó hibákat. Most csak az elkerüihetőkről írunk. A bevezető szerint a 4075 lakosú község Budapest­től 60 kilométerre fekszik. Másutt a helyesebb 42 kilo­méter szerepel. Harmadik he­lyen hatezer bagi katolikus­ról olvasunk. Ennyien nem is laknak a településen. A köz­ismert adatokban való tévedés megingatja a régmúlt esemé­nyeiben fiatal kora miatt já­ratlan olvasó hitét abban, hogy a letűrit időkről pontos ismeretre tesz szert. DICSÉRHETJÜK ugyanak­kor azt. hogy még a könyv címének a színe is tájékoztató értékű Piros színnel nyom­ták a falu nevét ahogyan Pirosbagnak hívták, hívják so­kan még ma is a kömvéken Minden változik. A Föld földrajzi és mágneses sarkai is vándorolnak. A szülőföld nem vándorol. Sokan cserél­tek viszont szívet műtét nél­kül Lehet, hogy nekik e hat­száz oldalt olvasva kezd el vérezni a nagv változás helye Balázs Gusztáv /, A kiskertekből, káposztás- ^ kertekből, szőlőkből — az utóbbiba is sokat vetettek j;— már kiszaladt a zöld- ^ borsó. A háziasszonyok ^ t'eltöltötték hűtőládáikat, a '/ borsószár pedig a nyúlte- ^ nyésztő kisgazdák portáján ^ várja a felhasználást. A ^ konzervgyárakat ellátó ^ nagyüzemek tábláin most ^ van a munka dandárja. A í, Gödöllői Tangazdaság nagy. ^ gombosi kerületéből a hat- * vani feldolgozókhoz jut ez a az értékes hüvelyes. A vetőmag-termelfető válla­lattal való együttműködés új vonásai. bizony nagymérték­ben megváltoztatták a tan­gazdaság növénytermesztési szerkezetét. Növekszik az őszi kalászos termények vetőmag­jának értékesítése, a borsóve­tőmagé viszont csökken, mert i termék nyereségéből a ter­meltető az eddiginél jóval ke­zesebbet hajlagdó átengedni. Csapadékos május Ami pedig a termelés kiindu- ópontját illeti, több borsóíaj- a esetében száz kílogra mi­nőnként 10 ezer forint fölé ümelkedett az anyamag ára. A természet hol kedvezett, íol nem, de összességében jó zolgálatot tett. Az idén Kar­aion és Nagygomboson is a egtöbb csapadékot májusban nérték. Az első kerületben 5,6, a másodikban 67,2 mil- i méter eső hullott. A teruTéfí átérések persze kerületenként s nagyok voltak. Gomboson lanaszolták például, hogy leséden kétszer annyi aranyat rő áztatta a földeket, mint Jjmajorban. A májusi csapa- lékmennyiséget egyébként az s kiemeli, hogy múlt év szep- emberétől sem esett ennyi :gy hónap alatt. Kartalon 4067 hektárra kell elügyelniük az agronómusok- lak. ebből 961 hektár Gödöl- 5 határában található. A ennmaradó 3106 hektárból 80-at vetettek be borsóval, íz exportra szánt és az él­ezési borsó területi arányára íllemző, hogy az előbbi 41 ektárra szorult vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom