Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

I 1988. JÜNIUS 3., PÉNTEK Fogadás a Buckingham-palotában Ronald Reagan L érkezett Csütörtökön a Kreml György-termében zajlott le az SZKP' KB főtitkárának és az Egyesült Államok elnöké­nek búcsúja. Mihail Gorbacsov rövid búcsúbeszédében köszönetét mondott Ronald Reagan elnöknek és munka­társainak az együttműködésért, a tárgyalások nyílt és tárgyszerű légköréért. Ügy vélem — mondta — minden alapunk megvan arra. hogy ezt a találkozót, az ön láto­gatását hasznos hozzájárulásnak tekintsük a szovjet— amerikai párbeszéd fejlesztésében. Az amerikai elnök megindultan lépett a mikrofonhoz, először a meleg vendégszeretetért mondott köszönetét a Gorbacsov házaspárnak, s rajtuk keresztül a szovjet népnek. A repülőtéren Andrej Gromiko kísérte különrepülö- gépéhez az amerikai elnököt, aki Ötnapos moszkvai lá­togatása befejeztével Londonba ment. A londoni repülőtéren Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszter üdvözölte a kétnapos : angliai „búcsúlátogatásra” ér­kező amerikai elnököt és kí­séretét. Reagan helikopteren tette meg az utat a repülőtér­ről a brit főváros központjá­ba, a londoni amerikai nagy­követ rezidenciáján biztosított szálláshelyére. Charles Price nagykövet a BBC televíziónak adott nyilat­kozatában kimagasló sikernek Gorbacsov közéleti személyiségekkel találkozott Feljebb néhány lépcsőfokkal ló Közéleti személyiségek szé­les körű nemzetközi tanácsko­zása kezdődött csütörtökön a moszkvai Kremlben- Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a KB két titkárának, Alekszander Jakovlevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának és Anatolij Dob- rinyinnak a társaságában nemzetközi szervezetek tagjai­val találkozott. Háborúellenes mozgalmak, békeszervezetek, ifjúsági, val­lási szervezetek, baráti társa­ságok képviselői a szovjet— 1 MÁST MONDANAK A NA VAJÓK Reagan elnöknek fogalma sincs az amerikai indiánok va­lódi helyzetéről — jelentette ki a mescalero apacs indián törzs főnöke, Wendell Chino, azzal kapcsolatban, amit az ameri­kai elnök mondott a moszk­vai állami egyetemen egy szov­jet diák kérdésére válaszolva. A törzsfőnök azt hangoztatta, hogy az elnök érzéketlen az amerikai indiánok gondjai iránt. Hasonlóképpen bírálta Reagan kijelentéseit több más törzsi vezető, köztük a legna­gyobb amerikai indián törzs, a 200 ezer fős navajo nemzet főnöke, Peter MacDonald is. MacDonald egyebek között kifogásolta az elnöknek azt a kijelentését, hogy az amerikai kormány földet adott az indiá­noknak — sokkalta inkább el­vette tőlük az évszázadok óta birtokukban levő földeket. A navajo törzsfőnök elmondotta, hogy bár a törzs földbirtokán valóban vannak természeti kin esek, értékes alapanyagok, nyersanyagok, ezekből — az elnök állításával ellentétben — nem az indiánok gazdagodnak meg. A navaióknál például a törzs munkaképes tagjainak negyven százaléka munkanél­küli. Reagan elnöknek az a furcsa ideája van, hogy a szegénység a navajók életformájának ön­kéntesen vállalt része — han­goztatta. visszautasítva azt a kijelentést, hogv az indiánok a nrimitív életformát kedvelve választották ezt az életet a re­zervátumokban. amerikai csúcstalálkozó idő­pontjára érkeztek a szovjet fővárosba. A köztünk és az amerikaiak között zajló folyamatok nem­csak bennünket érintenek, ha­nem mindenkit, akit foglal­koztat az, hogy merre halad a világ — jelentette ki Mihail Gorbacsov a nemzetközi szer­vezetek, mozgalmak képviselői előtt a most véget ért szov­jet—amerikai csúcsról. Nagy nemzetközi esemény fejeződött be, amely megerő­sítette a nehéz, de nagyon szükséges szovjet—amerikai párbeszédet. Lehet, hogy nem mindent sikerült kellő alapos­sággal megvitatnunk, de né­hány lépcsőfokkal ismét fel­jebb jutottunk. A párbeszéd mind átfogóbb és mind mé­lyebb lesz. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy az elnök bizonyos dol­gokban még a régi szemlélet- móddal érkezett Washington­ból. Közéjük tartozik az em­beri jógok ügye. A főtitkár elmondta, hogy nem fogadta el az emberi jogok szovjet­unióbeli helyzetéről az elnök által előadott értékelést. Az általa megnevezett tények lé­teznek — mondta —, de még­sem mutatják a szovjet tár­sadalom egészének képét. A nemzetek önrendelkezési joga is szóba került. Minden nép a jobb utat keresi, s megengedhetetlen a népek iránti bizalom hiánya, annak megkérdőjelezése, hogy meg tudják lelni a jobb utat. Visszautasítunk minden ne­künk szánt kioktatást. A világ nem iskola, ahol vannak taná­rok és vannak tanulók. Mind­annyian tanulók vagyunk. Az élet és a történelem a közös tanítómesterünk. A történelem mutatja meg, hogy milyen ér­tékek állják ki a nagy pró­bát. Más kritérium nincs — mondotta Mihail Gorbacsov. Meghalt ötvenhat bányász és egy diák Súlyos bányaszerencsé Az észak-hesseni Borken- Stolzenbach szénbányában sú­lyos szerencsétlenség tör­tént. A mentőalakulatok ed­dig 31 holttestet hoztak a felszínre. A Deutschlandfunk nyu­gatnémet országos rádióállo­más jelentése szerint az el­tűntnek nyilvánított szemé­lyek életben magadására alig maradt remény. A vágatok­ban a levegő olyan mérgező, hogy lehetetlen a lélegzés — közölte a bányaüzem vezető­sége. A bányaüzemben szerda délután 56 bányász és- egy, a munkájukkal ismerkedő, érett­ségi előtt álló fiatal tartóz­kodott a föld alatt, amikor robbanás történt. Először arra gyanakodtak, hogy egy föld­alatti robbanóanyag-raktár robbant fel, ez a feltételezés azonban nem igazolódott be. Valószínűbbnek tartják, hogy szénpor begyulladása okozta a detonációt, amelynek ereje fent is erősen érezhető volt. A légnyomás szétvetette a bányaüzem épületeinek egv részét, s a szerteszét repülő törmelék, kövek és fadara­bok megsebesítettek nyolc munkást Az NSZK szövetségi és tar­tományi középületein csütör­tökön a gyász jeléül félárboc­ra engedték a nemzetiszínű lobogókat az észak-hesseni Borken-Stolzenbach barna­szénbányájában történt súlyos szerencsétlenség áldozatainak emlékére. Csütörtök délutánig 35 bányász holttestét hozták felszínre. Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke és Helmut Kohl kancellár részvéttáviratban fejezte ki együttérzését a hátramaradot­takkal. nevezte a moszkvai csúcstalál­kozót. Az Egyesült Államok londoni nagykövete hangsú­lyozta: Reagan elnök Moszk­vából hazatérőben azért láto­gatott el Londonba, mert na­gyon baráti érzelmeket táplál a brit nemzet és kiváltképpen miniszterelnöke iránt. A brit tv-állomások cső­törtökön reggel egyenes adás­ban közvetítették a Kremlből Ronald Reagan búcsúztatását. Londonban hangsúlyozták, hogy Thatcher asszony rang­idős nyugat-európai vezető­ként továbbra is kész tevékeny szerepet játszani a kelet—nyu­gati párbeszéd fenntartásá­ban. mialatt az Egyesült Álla­mokban a fő figyelem az el­nökválasztási hadjárat felé fordul. Nagy-Britannia és kormányfője különleges stá­tusának . elismerését látják abban, hogy Mihail- Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára tavaly decemberben Washing­tonba menet, Ronald Reagan amerikai elnök pedig most Moszkvából jövet angliai meg­állót iktatott programjába, hogy Margaret Thatcherrel ta­lálkozzék. Délután II. Erzsébet király­nő a Buckingham-palotában fogadta a Reagan házaspárt. Este Thatcher asszony munka­vacsorán látta vendégül mi­niszterelnöki rezidenciáján Reagan elnököt és feleségét. Bejelentés Helmut Kohl ősszel Moszkvába látogat Helmut Kohl nyugatnémet kancellár október második fe­lében tesz Moszkvában hiva­talos látogatást, amelyet Gor­bacsov főtitkár a jövő év, ta­vaszán viszonoz. Ezt a beje­lentést az a nyilatkozat tartal­mazza, amelyben a bonni kor­mányfő és kabinetje megbí­zásából Friedhelm Ost állam­titkár csütörtök délután a moszkvai csúcstalálkozó sike­rét üdvözölte. Kína Rágalmazás miatt kizárták a pártból Névtelen levelek útján el­követett rágalmazás miatt ki­zárták a Kínai Kommunista Pártból Csu Lien-csaót, az északkelet-kínai Talien város népi gyűlése állandó bizott­ságának főtitkárhelyettesét. . A 43 éves politikus a köz­ponti kormány vezetőihez in­tézett leveleiben ellenforra­dalmárnak, kétarcúnak, kar­rieristának és összeesküvőnek minősítette egy munkatársát. A pártból való kizárás után a Talien városi népi gyűlés állandó bizottsága a rágalma­zót megfosztotta tisztségétől és egy évre felfüggesztette állá­sából. Bulgáriában a hősökre emlékeztek Akik a nemzetért haltak meg Csütörtökön déli 12 órakor Bulgária minden városában és falujában megszólaltak a szirénák, három percig tar­tó szaggatott jelzésükre az ut­cákon megálltak a járművek és a járókelők. Június . 2. kétségtelenül • a legsajátosabb bolgár ünnep. Az oszmán rabság elleni harc­ban elesett Hriszto Botev költő és forradalmár hősi ha­lálának évfordulója ez, de már a múlt század vége óta mindazokra emlékeznek e na­pon, akik valaha is meghal­tak Bulgária nemzeti és szo­ciális felszabadulásáért. A hő­sök tiszteletére Szófia köz­pontjában szerdán este „ün­nepi létszámellenőrzést” tar­tottak, amelyen Georgi Ata- naszov miniszterelnökkel az élen az ország számos vezető­je is megjelent. A katonai jel­legű, de sok ezer szófiai rész­vételével megrendezett szer­tartáson azok nevét olvassák, akik nem mondhatják: jelen — de akiket mindenki ismer és számon tart Bulgáriában Szerdán este az utolsó név Trajcso Kosztové volt. A BKP KB egykori titkárát a személyi kultusz önkénye vé­geztette ki. KGST-tagországok pártvezetői Budapesten Közlemény a tanácskozásról Budapesten rendezték meg 1988. június 1-jén és 2-án a KGST-tagországok kommunista és ■ munkáspártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak soros tanácskozását, amelyen hazánk képviseletében részt vett Né­meth Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára, Marjai József, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselője. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottsági osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei is. A tanácskozásról közleményt adtak ki. A résztvevők elvi kérdéseket vitattak meg és tapasztalat- cserét folytattak a KGST- tagországok műszaki-tudomá­nyos fejlesztési komplex prog­ramjának megvalósításával kapcsolatos munkáról, a tu­dományt és a technikát érintő párthatározatokról, a nemzet­közi szocialista munkamegosz­tás kidolgozása alatt álló kol­lektív koncepciójáról. Véle­ményt cseréltek az együttmű­ködés és a szocialista gazda­sági integráció időszerű kérdé­seiről. A testvérpártok központi bizottsági titkárai megállapí­tották, hogy a KGST-tagorszá­gok műszaki-tudományos fej­lesztési komplex programjával kapcsolatos feladatok végre­hajtásában megjelentek az el­ső eredmények, amelyeket a termelésben hasznosítanak. Ezzel együtt aggodalmukat fe­jezték ki az eddig elvégzett munka gazdasági hasznossá­gának elégtelensége,- valamint a komplex program egyes ki­emelt témaköreiben tapasztal­ható lemaradás miatt. Hangsú­lyozták a tudomány és a tech­nika területén kialakított együttműködés hatékonysága növelésének a szükségességét. A tanácskozás résztvevőinek véleménye szerint jelenleg el­sőrendű feladat, hogy a tar­talékokat és az erőfeszítéseket azokra a problémákra kon­centrálják. Megállapították, hogy a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásnak a KGST kere­tében készülő kollektív kon­cepciója hivatott arra, hogy távlatában biztosítsa az átme­netet az együttműködés mi­nőségileg új szintjére. A kap­csolatok bevált formái megőr­zésével a szocialista tervgaz­daság, a gazdasági eszközök, az áru- és pénzviszonyok elő­nyeinek teljes érvényesítése, valamint a gazdasági szerve­zeteknek az együttműködésbe történő széles körű bevonása mellett előtérbe kerülnek a hatékonyság kritériumai. Pozitívan értékelték aa euró­pai KGST-tagországok, vala­mint a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztár­saság és Mongólia közötti Sok­oldalú együttműködés speciá­lis komplex programja kidol­gozásának menetét, szoros ösz- szefüggésben a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójával. Az e programokban előirányzott intézkedések megvalósítása ar­ra irányul, hogy aktívabban vonják be e három állámot a termelésszakosításba és koope­rációba, a szocialista gazdasá­gi integrációba, az előttük álló elsőrendű gazdasági és társadalmi feladatok megol­dásába. A tesitvérpártok képviselői sikraszálltak a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció, valamint az ezek mechanizmusának fokozatos tökéletesítésével kapcsolatos konkrét lépések mielőbbi tanulmányozásáért és egyeztetéséért. Kiemelték a népgazdasági tervkoordiná­ció — mint az egyeztetés fő eszköze — korszerűsítésének a fontosságát. Véleménycserét folytattak az árképzés, vala­mint a KGST-tagországok kö­zötti együttműködés valutá- ris-périzügyi és más gazdasági eszközeinek szakaszos korsze­rűsítéséről. A találkozón kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gaz­dasági Közösség közötti hiva­talos kapcsolatok közelgő lét­rehozásának és az erről szóló nyilatkozat aláírásának a fon­tosságát. Ismételten megerősítették, hogy továbbra is szükség van a fejlődő országok elmara­dottságával és külső eladóso­dásával kapcsolatos problé­mák megoldására, igazságos és demokratikus alapon új nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtésére. Szűrös Mátyás nyilatkozata a csúcstalálkozóról Nagy fontosságú apró lépések Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke a tnoszkvai szov­jet—amerikai csúcstalálkozó befejezése alkalmából csü­törtökön nyilatkozatot adott a Magyar 'Távirati Irodá­nak. A két világhatalom kap­csolatainak javulása tovább erősíti a kedvező légkört, hoz­zájárul a nemzetközi viszo­nyok demokratizálásának fo­lyamatához. Ez természetesen tovább szélesíti külpolitikánk’ cselekvési terét, javítja két- és sokodalú együttműködésünk elmélyítésének lehetőségeit. _A nemzeti-nemzetiségi kér­désben vallott elvi álláspon­tunkkal összefüggésben hatá­rozottan támogatjuk az embe­ri jogi problémáknak a szov­jet—amerikai kapcsolatokban mutatkozó újszerű kezelését. Ennek megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonítunk a né­pek és emberek közötti za­vartalan érintkezés szavatolá­sa okán is. amely elválaszt­hatatlan a magyar külpolitika demokratizálására irányuló törekvéseinktől. Ügy gondolom, nem túlzás azt állítani: a moszkvai csúcs- találkozó eredményei összes­ségükben hozzájárultak ah­hoz. hogy kedvezőbb nemzet­közi feltételek közepette mun­kálkodjunk az országos párt­értekezleten meghatározott tennivalók valóra váltásán. Végül engedje meg: lesz-c újabb Gorbacsov—Reagan- csúcs, netán Budapesten? Nem szeretnék jóslások­ba bocsátkozni, de véle­ményem szerint egyelőre min­den jel arra mutat, hogy le­het. Ami a budapesti hely­színt illeti, elmondhatom, hi­vatalos felkérést még nem kaptunk. Talán nem szerény­telenség kijelenteni. hogy adott esetben figyelmes és jó házigazdák lennénk. S ha már egyszer NATO-országban, Izlandon sor került csúcsta­lálkozóra, miért ne lehetne legközelebb az egyensúly ked­véért éppen Magyarországon? tényező szerepének növekedé­sét: az, hogy Reagan szemé­lyében 14 év óta először járt amerikai elnök szovjet földön, a bizalom további erősödését eredményezte. Szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetközi biztonsá­got döntően meghatározó fegyverzetkorlátozási kérdések számos, a továbblépéshez el­engedhetetlenül szükséges részletkérdésében előrehaladás történt. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a két vezető találko­zóit olyan megbeszélések kí­sérték, amelyek , önmagukban világpolitikai szenzációt jelen­tenek. Gondolok mindenek­előtt Jazov és Carlucci hon­védelmi miniszterek tárgysze­rű véleménycseréire, amelye­ken olyan kérdések is napi­rendre kerültek, mint a kato­nai doktrínák egymáshoz iga­zítása, vagy az európai ha­gyományos erők és fegyverze­tek háromlépcsős csökkentésé­re vonatkozó 'szovjet javaslát. Ez utóbbi jelentős lendületet adhat a bécsi utótalálkozó eredményes befejezéséhez is. S ne feledkezzünk meg arról se: a szovjet—ameri­kai kétoldalú kapcsolatokban is jelentős előrelépés történt, s nem szükséges külön bizo­nyítani, hogy ennek is világ- politikai jelentősége van. Ön szerint e csúcstalálkozó mit jelent a magyar érdekek szempontjából? Véleményem szerint egy fel­ső szintű megbeszélés ered­ményességét nemcsak azon le­het lemérni, hogy aláírnak-e egy nagy horderejű szerződést vagy sem. Hadd utaljak a reykjavíki találkozóra, ahol nem született megállapodás, de amely nélkül elképzelhe­tetlen lett volna a kettős nul­laegyezmény aláírása Wa­shingtonban. Aki a genfi tár­gyalásokat figyelemmel kísér­te, a megoldásra váró problé­mák komplexitására tekintet­tel reálisan nem is várhatta egy ilyen szerződés aláírását. Ennek ellenére számos ténye­ző igazolja a moszkvai csúcs- találkozó különleges jelentő­ségét. Ez a csúcstalálkozó mindkét fél részéről a nemzetközi vi­szonyok újszerű megközelítése igényének erősödését tükröz­te. A megbeszélések és a konkrét megállapodások — amelyek mint „apró lépések” nélkülözhetetlenek a nukleáris háború veszélyének végleges elhárításához — megőrizték a genfi csúcs óta tartó lendü letet, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a két nagyhatalom vi­szonyában ne következhessék be a nyolcvanas évek elejéhez hasonló jégkorszak. Rendkívül innfnennh' tnTtnm n a&ii'hialetii* Az elmúlt napokban a vi­lágsajtó figyelmének közép­pontjában a negyedik, ezút­tal a moszkvai Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó állt. Az elmélyült elemzéshez hosszabb időre lesz szükség, mégis megkérdezzük: mi az ön elő­zetes' értékelése? Mindenekelőtt szívből üdvö­zöljük a csúcstalálkozó meg­tartását, a szovjet főtitkár, az amerikai elnök és munkatár­saik eredményes munkáját. Emellett úgy gondolom, a csúcstalálkozót csak a szov­jet—amerikai kapcsolatok egé­szébe ágyazva lehet és kell vizsgálni. E kapcsolatok a szembenállás hosszú időszaka után az elmúlt három eszten­dőben — miként Mihail Gor­bacsov megfogalmazta — el­jutottak arra a, szintre, ahon­nan már sokkal könnyebb előrelépni, más szóval, meg­indult a szovjet—amerikai vi­szony hosszú távú, stratégiai rendezése. E folyamat to­vábbvitele az áttörés ígéretét hordozza. A nagyon várt hadászati 50 százalékos csökkentésről szóló megállapodást végül is nem írták alá. Milyen eredmény­nyel járt akkor ez a csúcs- találkozó?

Next

/
Oldalképek
Tartalom