Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

2 1988. JÜNIUS 21., KEDD Téma: atomfegyvermentes övezetek (Folytatás az 1. oldalról.) titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke kezdeményezte. 84 ország hivatalos állami de­legációt küldött Berlinbe. A mggyar küldöttséget Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára vezeti. A lehetséges közép-európai katonai incidensek megakadá­lyozása és a válsághelyzetek békés rendezése érdekében Prága—Berlin—Bonn közötti forró drót létesítését, vala­mint a Varsói Szerződés és a NATO választóvonala mentén zajló katonai műveleteket ál­landóan figyelemmel kísérő közös testület felállítását ja­vasolta Erich Honecker, az NDK vezetője. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtaná­csának elnöke az atomfegy­vermentes övezetekről hétfőn Berlinben kezdett széles kö­rű nemzetközi tanácskozáson mondott megnyitóbeszédet. Honecker beszédében rámu­tatott arra. hogy ezek a ja­vasolt bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések jelentő­sen növelnék a stabilitást a két katonai szövetségi rend­szer választóvonala mentén, s egyben javítanák a közép­európai atomfegyvermentes folyosó megvalósításának le­hetőségeit. A tapasztalatok a hetvenes évek vége óta bizo­nyítják, hogy az atomfegyve­rek közép-európai telepítése nem hozott nagyobb biztonsá­got. Az európai államok érde­két. szolgálná, ha az NSZK- nak az NDK-val, illetve Cseh­szlovákiával közös határa Az USA polgári kormányt surge! Katonai putcs Haitiben A haiti hadsereg néhány nappal ezelőtt leváltott főpa­rancsnoka katonai .államcsínyt hajtott végre. Hem\ Namphy tábornok katonái elfoglalták az elnöki palotát és körülvet­ték az államfő rezidenciáját, átvették a hatalmat Leslie Ma- nigat elnöktől. Az Egyesült Államok elítéli a Haiti szigetén végrehajtott katonai puccsot és sürgeti a haladéktalan visszatérést a polgári kormányzathoz. Wa­shingtonban nem közölték, ké­szül-e az Egyesült Államok bármiféle büntető rendsza­bályra a Namphy-féle katonai diktatúrával szemben, de arra számítanak, hogy a szorosan vett humanitárius segély ki­vételével felfüggesztik min­denfajta amerikai segély fo­lyósítását. Colin Powell tábornok, Rea­gan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója „igen veszélyes­nek” minősítette egy televízi­ós nyilatkozatában a helyze­tet. Amerikai részről egyelő­re nincsenek pontos infor­mációk birtokában arról, hogy mi történt a katonai puccsal megdöntött polgári kormány­zat vezetőivel, de sürgetik, hogy ne csupán teljes bizton­ságukat szavatolják, hanem haladéktalanul tegyék lehető­vé visszatérésüket a hatalomra. A hosszú huzavonát köve­tő és viharos választások után Washington kész volt gazdasá­gi segélyt nyújtani Haitinak, uCsAK RÖVIDEN...U SZÓFIÁBAN hétfőn beje­lentették. hogy június 21—22- én a bolgár fővárosban talál­koznak a balkáni országok külügyminiszter-helyettesei. EGYHETES hivatalos álla­mi látogatásra hétfőn Pe- kingbe érkezett Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Né­pi Demokratikus Köztársaság államfője. Az etióp elnök né­pes kíséretében foglal helyet többek között Berhanu Bajih külügyminiszter és Teszfaje Dinka miniszterelnök-helyet­tes. Az etióp államelnök tisz­teletére Li Peng kínai minisz­terelnök vezetésével rendez­tek díszes fogadtatást a pe­kingi Tienanmen téren. A GR.ANMA. a Kubai KP központi lapja cáfolta a ku­bai katonák panamai jelenlé­téről szóló amerikai lapjelen­téseket és egyúttal arra fi­gyelmeztet, hogy az utóbbi hetekben egyes imperialista körök propagandakampányt kezdeményeznek Kuba ellen. ŰJABB találkozót tartottak hétfőn Bécsben a Varsói Szer­ződés és a NATO tagorszá­gainak képviselői. A két ka­tonai és politikai szövetség tagállamai az Európában ál­lomásozó haderők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentéséről tervezett tárgyalá­sok mandátumáról tanács­koznak az osztrák fővárosban. AZ NSZK kormánya azt tervezi, hogy garanciát vál­lal arra a kereskedelmi hi­telre, amelyet az NDK kapna három Airbus A—310-es re­pülőgép megvásárlásához — olvasható a Spiegel nyugatné­met hetilapban. de a mostani katonai puccs is­mét megváltoztatta a helyze­tet. mentén 300 kilométer széles, atomfegyverektől és ezek be­vetésére alkalmas hordozóesz­közöktől mentes folyosót ala­kítanának ki — mondta Ho­necker. Egy ilyen övezet megterem­tésének szükségességét alá­húzandó, az NDK vezetője rá­mutatott, hogy a közepes ha­tótávolságú atomrakéták fel­számolásáról szóló szovjet— amerikai szerződés végrehaj­tása után is még több ezer rö- videbb hatótávolságú harcá­szati atomfegyver marad mindkét oldalon. Az NDK sze­retné, hogyha ezeket a nuk­leáris fegyvereket is felszá­molnák, de addig is a katonai konfliktus veszélyét csökken­tené, a bizalmat növelné a közép-európai atomfegyver­mentes folyosó létesítése. Az európai kontinensen még sok minden zavarja a békét és a biztonságot, ezért a béke és valamennyi ország fejlődé­se érdekében a nemzetközi kapcsolatokból száműzni kell a meglevő akadályokat, a ri­valizálást, és nyílt, eredmé­nyes párbeszédre van szükség — hangsúlyozta Eric Hone­cker. A sajtó bírálja a visszahúzó erőket Vietnamban kell a megújulás Élesen bírálja a vietnami sajtó a megújulást gátló erő­ket. A Vietnam Hangja rádió a hét végén több kommen­tárban idézte Nguyen Van Linht, a Vietnami Kommunis­ta Párt KB főtitkárát, aki sze­rint az ország gazdaságát a csőd szélére sodorták a régeb­bi hibák. Az elosztásos rend­szer és az erőltetett naturál- gazdálkodás felemésztette az ország erőforrásait — mondta a. főtitkár. — Az ésszerűtlen állami támogatások nem tart­hatók fenn tovább, s általá­ban véve is csak az elhatáro­zott gyökeres gazdasági és társadalmi megújulás nyújt kiutat. A Nhan Dan, a párt központi lapja élesen bírálta a visszahúzó erőket, amelyek egy kudarcot vallott koncep­ció melletti ragaszkodásukkal végső soron saját kiváltságai­kat védik és akadályozzák az egészséges megújulást. Ag­gasztó, hogy ezek az erők ma is, a lassan két éve folyó re­form és párttisztogatás után is hallatják hapgjukat, gátol­ják a reformok kibontakozá­sát — írja a hanoi újság. A néphadsereg napilapja, a Quan Dói Nhan Dán vasárnapi írá­sa megállapítja: — semmi sem indokolja, legkevésbé az ország helyzete azt, hogy ne valósuljanak meg az 1986-os pártkongresszuson elhatáro- zottak. Aki nem akar, vagy nem képes együtt haladni a megújulással, álljon félre — idézi a lap a kongresszus ál­lásfoglalását. Afganisztán Sikeres hadműveletek Sikeres hadműveleteket haj­tott végre az afgán hadsereg a hét végén Tahár, Zábul, Nangarhar és Kandahár tar­tományokban. Két nap alatt halottakban legalább ötven- főnyi veszteséget okoztak a kormányellenes fegyveresek­nek, és sok hadianyagot, köz­tük rakétákat is zsákmányol­tak — jelentette hétfőn a Bahtar hírügynökség Kabul­ból. A kelet—nyugati kapcsolatokról Torontóban Külpolitikai állásfoglalás várható Egyetértésükről biztosítot­ták Reagan elnököt a Szov­jetunióval folytatott tárgya­lások kérdésében vasárnap esti, nemzetközi témákkal foglalkozó eszmecseréjükön a vezető tőkés országok állam- és kormányfői. Reagan pozi­tívan értékelte a moszkvai csúcstalálkozó eredményeit, és ismertette partnereivel a to­vábbi tárgyalásokra vonatkozó washingtoni elképzeléseket. Bár a hivatalos vacsora ke­retében megtartott megbeszé­Új főtitkár az OKP élén Acbille Occhetto beszéde a KB-n Hétfő délután Rómában összeült az Olasz Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága, hogy elfogadja Alessandro Nattának a főtitkári posztról — múlt héten történt — le­mondását, s hogy megválasz- sza a párt új vezetőjéül Achille Occhettót. Az ülést kétnaposra terve­zik. napirendjén nem csupán személyi kérdések szerepel­nek. A központi bizottság tagjai ugyanis a párt meg­újulásával kapcsolatos továb­bi politikai feladatokat, a szer­vezeti átalakulással összefüg­gő teendőket is megvitatják. A választásra és a végső sza­vazásra várhatóan kedden ke­rül sor. A polgári sajtó az elmúlt napokban feltűnően sok hí­resztelést közönt az OKP-n belüli állítólagos „szakadás­ról”, s olyan vélemények lát­tak napvilágot, miszerint a pártban most az „öregek” cso­portja állna szemben a „fia­talok” gárdájával, amelyhez maga Achille Occhetto is tartozik. Az elmúlt napokban nyilvá­nosságot kapott találgatásokat lényegében maga Occhetto cá­folta az ülés munkáját meg­nyitó beszámolójában. Kije­lentette: Natta lemondását nem „nemzedéki lázadás” kényszerítette ki. Occhetto emlékeztetett a legutóbbi választások után a párton belül kiéleződött viták­ra, és szorosabb pártegységre, szolidaritásra szólította fel társait. Hangsúlyozta, hogy Olaszországban az OKP szá­mos politikai erő támadásá­nak a kereszttüzében áll, ezek az erők gyengíteni próbálják a pártot. Achille Occhetto beszámoló­ja után a központi bizottság megkezdte a vitát. lésekről nem adtak ki részle­tes tájékoztatást, kanadai for­rások szerint ez volt az elsőd­leges téma. A résztvevők érin­tették általában a kelet—nyu­gati kapcsolatok kérdését is. Időközben a külügyminiszte­rek egyebek között a dél-af­rikai helyzetről és a terro­rizmus elleni küzdelem kér­déséről tárgyaltak. A csúcsta­lálkozó külpolitikai állásfog­lalását lapunk zárta után teszik közzé. Hétfőn egyéb­ként előbb az állam- és kormányfők rövid megbeszé­lésével, majd teljes ülés­sel, a szakminiszterek bevoná­sával folytatódott a csúcsta­lálkozó. Előzetes közlések sze­rint hétfőn elsősorban a jövő gazdasági terveire vonatkozó elképzelések egyeztetése volt a téma. ezen belül megvitatták a jelentős ellenállásra ta­lált amerikai javaslatot a fokozatos felszámolásáról, to­vábbá az ugyancsak nem egy­értelmű fogadtatásban része­sülő francia javaslatot a fej­lődő országok adósságállomá­nyának problémáiról. Mind­két kérdésben csak a találko­zó végére várható végleges álláspont. Elindult e washingtoni békemenet if Szovjet—amerikai békemenet indult el Washingtonból az Egyesült Államok csendes-óceáni partjai felé 220 szovjet és 100 amerikai ál­lampolgár részvételével. A békemegmozdulás folytatása a tavalyi Leningrád—Moszkva békemenetnek TURGUT ÖZAL miniszter- elnök megnyitóbeszédét mond­ta a kormányon levő Haza Pártja kongresszusán, az an­karai Atatürk sportcsarnok­ban,. amikor a belügyminisz­térium telefonbejelentést ka­pott arról, hogy merényletet ké­szülnek elkövetni a kormány­fő ellen. Azonban még mielőtt riasztani lehetett volna a sportcsarnokban levő bizton­sági erőket, alig nyolc méter­nyire a szónoki emelvénytől egy pólótrikós fiatalember két lövést adott le egy el.ső világ- háborús revolverből özalra. Az egyik golyó a kormányfő feje mellett zúgott el, a má­sik eltalálta jobb hüvelykuj­ját. özal azonnal lebukott az emelvény mögé és testőrei tü­zet nyitottak a merénylőre. Tíz másodperc alatt több mint negyven lövés dördült el, s a támadót karján érte találat. A golyóváltásoknak húsz sebesültje volt, köztük Aykut munkaügyi miniszter asszony, egy külföldi diploma­ta és két újságíró. A tettesről csakhamar ki­derült. hogy azonos a szélső- jobboldali Kartal Demiraggal, akit köröznek, mert az idén januárban megszökött egy nyugat-törökországi börtön­ből, ahol gyilkosság miatt tíz­éves büntetését töltötte. De- mirag ugyan eleinte azt állí­totta, hogy „saját számlára” hajtotta végre tettét, de köz­ismert, hogy a betiltott szél­sőjobboldali Nemzeti Mozga­lom Pártjának híve. E párt katonai szárnya a Szürke Far­kasok nevű terrorszervezet, amely korábban politikai gyil­kosságok egész sorával döb­bentette meg az országot. Az illegális szélsőjobboldali szer­vezet megcáfolta, hogy Demi- rag „magányos tettesként” lé­pett volna fel, s vállalta a fe­lelősséget a sikertelen me­rényletért, azzal az indokkal, hogy özal a Görögország felé való közeledés politikáját va­lósítja meg, s ezért kívánták eltenni az útból. i JEGYZET PISZTOLYLÖVÉSEK A K0NCRESSZUS0H A terroristák nem vé­letlenül tartanak attól, hogy bealkonyul nekik Törökor­szágban. A görög—török fe- szültségi góc létezésében ked­vező lehetőséget láttak arra, hogy a sovinizmus és uszítás jelszavai segítségével újjászer­vezzék a szélsőjobboldal so­rait. Amikor 1986 végén a két ország szárazföldi határánál több összetűzés történt, s Gö­rögország és Törökország kö­zött csaknem háború robbant ki, a szélsőjobboldali Nemze­ti Mozgalom Pártjának veze­tői valósággal örömünnepet ültek. A józan ész azonban győzött, s a NATO közvetíté­sével a viszály a tárgyalásos megoldás irányába fordult, bár egyetlen lépés sem tör­tént a vitás problémák komp­romisszumos rendezése felé. MELYEK ezek a problémák? Ezek egyike akkor keletke­zett, amikor 1974-ben török csapatok szálltak partra Cip­rus északi részén és a sziget- ország egyharmadán kikiál­tották az ottani „török álla­mot”. (Ezt mindeddig egyetlen ország sem ismerte el.) Athén Ankara csapatainak kivonását és a ciprusi török állam megszüntetését követeli, de az erre vonatkozó tárgyalások megfeneklettek Ankara el­utasító magatartásán. Azok a kísérletek pedig, hogy a szi­get görök vezetői és a török kisebbség képviselői jussanak megegyezésre, szintén zátony­ra futottak Az ENSZ közvetí­tésével imétlődő tárgyalási fordulók 1985-ben végleg meg­szakadtak. Egy másik válságtényező az égei-tengeri szigetvilág. Ez ugyan egyértelfnűen Görög­országhoz tartozik, s ezt An­kara sem vitatja. Azt azon­ban megkérdőjelezi, hogy a szigetek körüli területi vizek határát a görög kormány ti­zenkét mérföldre terjesztette ki. Ezzel elvileg az Égei-ten- ger nagy része görög felségte­rületté vált. Forma szerint ez meg is felel a nemzetközi ten­gerjogi szerződés előírásainak. Török álláspont szerint vi­szont ez irreális, hiszen így az Égei-tengeren alig marad­na nemzetközi vízterület. Ezért azt az álláspontot kép­viseli, hogy az Égei-tenger keleti fele a török kontinentá­lis talapzat része, s így más elbírálás alá tartozik. Athén viszont azzal vág vissza, hogy Ankara az Égei-tenger felosz­tására törekszik, s megpróbál­ja uralma alá vonni a török partok közelében levő görög , szigeteket. Különösen kiélező­dött a viszály azóta, hogy te­kintélyes olajlelöhelyeket fe­deztek fel az Égei-tengeren. TAVALY novemberben az özal vezette Haza Pártja je­lentős parlamenti többséget szerzett a választáson. A kor­mányzat belpolitikai stabili­zálódása azonban csak még jobban kidomborította annak szükségességét, hogy meg kell állítani a növekvő gazdasági romlást, özal ugyan bejelen­tette a költségvetési deficit lefaragását, amelytől a jelen­leg 65 százalékos infláció 40 százalékosra mérséklődését várják. Ezt azonban sokan kétségbe vonják. Erdal Inonü, az ellenzéki Szociáldemokrata Néppárt elnöke így nyilatko­zott: „A kormány alulmaradt a vágtató inflációval szem­ben vívott harcban. Ha ez így megy tovább, az év végére három számjegyű inflációra számíthatunk.” Tovább érték­telenedik a török líra. A múlt év elején egy dollár még 751 lírát ért, ma már 1250 lírát kell érte adni. Közben nőtt a török adósságállomány. Ta­valy 37,29 milliárd dollárral tartozott Ankara külföldi hi­telezőinek az 1986. év végi 31,23 milliárd dollárral szem­ben. Az ország idei törlesz­tési kötelezettsége nem keve­sebb mint 7,2 miliiárd dol­lár. NEM MEGLEPŐ ezek után, hogy a közvélemény-kutatások szerint márciusban Özalnak és pártjának népszerűsége ala­posan csökkent. Április végén pedig a Sabah című vezető napilap szerint — ha akkor tartották volna a választáso­kat tavaly november helyett — a szavazóknak csak 24 százaléka támogatta volna a kormánypártot, és 25 száza­lék a legerősebb ellenzéki erőre, a Szociáldemokrata Nép­pártra adta volna voksát. Ez a helyzet kikényszerítet­te a nyitást özal miniszterel­nök számára. A közgazdászok szerint el kellene érni, hogy Törökország minél előbb az Európai Gazdasági Közösség tagja lehessen. Tekintve azon­ban, hogy Görögország tagja az EGK-nak, sőt idén július 1-jétől fél évre Papandreu lesz a Közös Piac soros elnöke, lo­gikus a következtetés: meg kell javítani Ankara kapcso­latait Athénnal. Papandreu és Özal az idén februárban Da- vosban részt vett egy nemzet­közi gazdasági szemináriu­mon. Ez alkalmat adott arra, hogy eszmecserét folytassa­nak, s megállapodjanak a két ország közötti gazdasági és politikai kapcsolatok javítá­sáról. ÜGY TŰNT, hogy a dolgok kedvező irányba fordultak, s az idén április végén a kö­zös piaci külügyminiszterek luxemburgi értekezletén meg­vitatják a Törökországgal va­ló együttműködést. Ez azon­ban elmaradt, mert Ankara küldöttsége az utolsó pilla­natban lemondta részvéte­lét. Görögország javaslatára ugyanis az EGK külügymi­niszterek elfogadták, hogy a megbeszéléseken vessék fel a ciprusi kérdést és a törökor­szági emberi jogok problema­tikáját. Ezt Törökország sé­relmesnek tartotta. Mivel azonban a görög—tö­rök közeledés nélkülözhetet­len Törökország és az EGK együttműködéséhez, majd fel­vételéhez a gazdasági szerve­zetbe, a napokban 36 év után először török miniszterelnök látogatott el Athénba özal személyében. Haladás nem volt a magas szintű tárgyalá­sokon, inkább az ellentétek mélységét lehetett felmérni. Sikerült viszont megalakíta­ni két olyan bizottságot, amely vizsgálja a kompromisszumos megoldások lehetőségeit. Még­is bizakodással tekintenek mindkét fővárosban a párbe­széd folytatására, hiszen már megállapodtak abban, hogy Papandreu októberben Anka­rába látogat. A SZÉLSŐJOBBOLDALI erőszakos kísérlet a helyzet visszafordítására a viszályko­dás irányába, eleve kudarcra volt ítélve. Hiszen ma, amikor az egész világon megkezdő­dött és mind erőteljesebben éi-vényesül a helyi konfliktu­sok békés, tárgyalásos rende- ■ zésének folyamata, az Egei- tenger vidéke sem lehet kivé­tel ebben! Árkus István

Next

/
Oldalképek
Tartalom