Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
Hajnal a pákmílheiyben Kismarosra és Verőcére is jut abból a kenyérből, amit a nagymarosi pékségben, Oroszi Ferenc mester készít. A dagasztógépet is ellenőrizni kell... A házi jellegű kenyér mellett kalács, briós és pogácsa is készül a műhelyben. A tojástól kap szép fényt a briós — ezzel Mészáros János is tisztában van... Kisült a pogácsa — a reggeli nyitásra már az üjletekben lesz. Papp Tibor akkor is dolgozik, amikor mások szórakoznak vagy alszanak. (Sintár Antal képriportja) fűikor, mi, hol? Ifjúsági kórustalálkozó vcmap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1988. JtJNIUS 20., HÉTFŐ A gyáron belül, az üzemben is Nagyobb gazdasági önállóságot Jú.ius 20., hétfő: Az MHSZ szakosztálya Szokolyán amatőr gépkocsivezetőket vizsgáztat. — 18 órakor a Dunakanyar Fotóklubban Kocsis Iván Barangolások Provance-ban című színes diasor vetítése. — 18.30- kor az ifjúsági klubban: nyári kozmetikai tanácsadás, fiataloknak. — 19.30-kor a XI. ifjúsági kórustalálkozó nyitó- hangversenye a váci zeneiskolában. Június 21., kedd: 9 órakor a Technika Házában a DMRV szervezésében konzultáció a nagymarosi vízlépcsőről. — 16 órakor a Hazafias Népfront nők klubjában Fischer Istvánná klubvezető beszámol az 1987—88. év munkájáról. — 19.30- kor a Laulupuu-kórus és a Resonans Con Tutti-kó- rus hangversenye. Június 22., szerda: Állandó tárlatok a művelődési központban: Váci György könyvkötőművész és a Maclách Imre életművét bemutató kiállítások. — 17 órakor szabad klubnap az új barátok klubjában. — 19.30-kor az ifjúsági találkozón részt vevő együttesek közös hangversenye a verőcemarosi Expressz-táborban. Június 23., csütörtök: 14.30- kor koszorúzás a Lenin út 35. számú házon elhelyezett emléktáblánál, az egykori Pestvidéki Nyomda épületénél. — 17 órakor az eszperantóklubban a Vácrátóti Humorfesztivál előkészítése. — 18 órakor a művelődési központ aulájában Prókai Gábor megnyitja Borbás Tibor szobrászművész kiállítását. — 19.30-kor a Hassler Kamarakórus és a Regős-vokál hangversenye a váci zeneiskolában. Június 24.. péntek: Gutenberg János ünnepség a Pest Megyei Nyomda Vállalat központjában. — 18 órakor a Dunakanyar Fotóklub ifjúsági csoportjának klubnapja. — 19.30-kor a pasaréti zenebarátok kórusának záróhangversenye a művelődési központ aulájában. Június 26., vasárnap: A nagymarosi szövetkezeti férfikar részt vesz a Csemadok bősi szabadtéri kulturális rendezvényén. Most, az ünnepi könyvhéten. megvettem az ilyenkor mar várt, rendszeresen megjelenő könyveket, a Rivalda, a Körkép köteteit; ahogy mindig megveszem a költészet napján a Szép verseket is. Vettem még pár könyvet, köztük Görgey Artúr Életem és működésem című memoárkötetét. Nos hát. ez utóbbi felkavart bennem mar-mar szunnyadó érzéseket. Aminek oka az, hogy itt, Vácon, már több mint két évtizede leszedték a Gör- geyről elnevezett utca tábláit (sehol e hazában ezt nem tették) és minden indok nélkül átkeresztelték Beloiannisz utcának. Tévedés ne essék, én tudom, hogy Beloiannisz népe szabadságharcának hőse, majd mártírja volt: így talán nálunk is megérdemel egy utcanevet, de ebben a városban gombamódra szaporodnak az új utcák. Már az ornitológuAz idő Ülünk, kávézunk, beszélgetünk. Nem a nőkről vagy az autókról, nem is a vitorlázás vagy a szörfözés szépségeiről (Igaz, ez nem nagy dolog: az emberek többsége a köz dolgairól beszél. Akkor is, ha fizetését a főnöke fizetésével hasonlítja össze, és akkor is, ha arról panaszkodik, hogy két hete hiába rimánkodik a vízvezeték-szerelőnek csöpögő csapja miatt.) Rágyújtok, kortyolgatom a kávét. A vita vagy beszélgetés hirtelen holtpontra jut. Az órámra nézek: fél kettő. S már ugróm is fel, búcsúzko- dom. Csak az utcán állok meg tétován. Hová is sietek? Mi az a fontos dolog, ami hajt? Az elvégzendő feladat? Ha valami, hát a beszélgetés az, ami a munkámhoz tartozik. Igen, valami nagy félreértés áldozata vagyok : már én is elhittem, hogy az idő csak pénzzel mérhető. — nos. Vasárnap kezdődött Pcstaiigyefet A váci főpostán tegnaptól előreláthatólag augusztus végéig — a nyári turistaforgalomra való tekintettel — minden vasárnap ügyeletesszolgálatot tartanak, reggel 8 órától déli 12 óráig. Bejárat a Beloiannisz utcai oldalajtón. Az ügyeletesszolgálat idején feladhatók ajánlott levelek, táviratok. Lehetőség van vidéki telefonhívásra és valutaváltásra is. A HAGYOMÁNYOS parasztkultúra egyszerűségében és találékonyságában lenyűgöző. A fonás és a szövés, ez a két házi foglalkozás, a magyar nép egyik ősi műveltségi formájához tartozott. Hiszen a kenderből, a lenből vásznakat szőttek, amely a legrégibb kortól kezdve a ruházkodás alapját szolgálta, emellett a háztartás mindennapi használati tárgyait is képezte. De tudni kell azt is, hogy a kendervászonra festett művek a legma radandóbbak. Ez a kapcsolódási pontja annak a kiállításnak, amelyet Szokolya kisközség Mányoki Ádám kiállítótermében láttam. A rendkívül gazdag tartalmú néprajzi anyagot gyűjtötte és kiállításra rendezte Gönczö Sándor, a község református lelkipásztora. A kiállítás tisztelgés a 230 éve elhunyt festőfejedelem, a falu szülötte, Mányoki Ádám előtt; és tisztelgés az előtt a népi kultúra előtt, amelyre még a XX. század is csodálattal tekint. A kiállítás történelmi hűséggel mutatja be a kender és a len feldolgozásának kellékeit és munkafolyamatait. A kenderszösz nyerésétől egészen a késztermék — felsőruhák, térítők, törülközők — megszövéséig. Látunk Szokolyáról és Jugoszláviából származó gerebeneket,, lábbal hajtott gom- bolyitókat, különböző motollákat. A guzsalyok választéka soknak és a növénytannal foglalkozóknak is a nehezére esne számontartani az utcaneveket. Csak néhányat említek: Kakukk, Gerle, Fúrj, Sirály, Galamb, Harkály, Fácán, valamint a Szegfű, Cserje, Jázmin, Mályva, Szirom, Nárcisz, Bimbó, Tölgyfa (van Hársfa is). Bokor, Eperfa. Sorolhatnám tovább, de gondolom, nincs értelme folytatni. De kérdezem, miért a magyar szabadságharc (ma már tudjuk) legkövetkezetesebb, leginkább a célért küzdő tábornokának nevét kellett akkor leszedni?! Vajon ki és miért hallgattatta el az ez ellen tiltakozókat? De ha már mégis megtörtént, miért nem hozzák helyre az elkövetett hibát? Jó volna erre választ kapni, de méginkább intézkedést látni ez ügyben! Együd Lajos — Mennyiben váltak valóra a gyárhoz fűzött tizenkét évvel ezelőtti reményei? — kérdeztem Elter Antalt, a Cement- és Mészművek váci' gyárának villamosmérnökét. — Egyetemi éveim alatt a gyár ösztöndíjasa voltam, és tanulmányaim befejezése után, 1976-ban kerültem a villamosüzembe. Az első esztendőt a szakma gyakorlati megismerésével töltöttem, majd művezetői feladatokat kaptam. A szakmai bizonyítás kényszere állandóan új feladatok megoldására késztetett. Előfordult, hogy az öreg rókák időnként szakmailag, emberileg próbára tettek, de ezek a házi vizsgák többnyire jól sikerültek. Az elmúlt időigen bő. Közülük is legszebb az a palócföldi, ólomberaká- sos guzsaly, amelyet talán éppen szerelmi ajándékként készített egy ifiember a kiszemelt lánynak. Akkor gyakoriak voltak az ilyen legényajándékok. Talán ezért is maradtak fenn olyan bő választékban a szépen faragott, gazdagon díszített, guzsalyok. A különböző nagyságú orsók és orsókarikák Szerbiából kerültek elő. A szokolyai parókia kertje volt a lelőhelye annak a több ezer éves orsókarikának, amelyet a Magyar Néprajzi Múzeum őriz. (A kiállításon ez a tái-gy sajnos, nem látható.) A község jószágtartásáról volt híres. A padlásokról előkerült kötélverők és archaikus kötélsodrók is bizonyítják ezt. A kalotaszegi legombolyító mellett ott sorakoznak a különböző vastagságú kenderfo- nal-gombolyagok, a lányok és asszonyok dicsérete. Ugyanis, a kenderszösz sodrása sem volt könnyű munka, vastagságától függött, hogy mire használják fel. A vastagabb, durvább kenderfonalakból készültek a 2-4 nyüstös zsákok. A különböző sűrűségű nádbordák a bordakészítés remekművei. Az 1884-ből való bácskai borda olyan sűrű, hogy a képvásznakat, finomabb ingeket például ilyen típusún szőtték meg. A ma- dzagnyüstök. a sikoltyúk már a fejlettebb szövéstechnika kellékei. Nagyon szép az a múlt századi, mesterien faragott kalotaszegi rokka, amely jó szomszédságban megfér a nagy méretű palócföldi szövőszék mellett. Az ünneDi úrasztali terítő, a dísztörülkö- zők, az elegvvásznak (egy része kender, másik része pamut) Szék és Kolozs megyékből származnak. Az 1800-as évekből való hímzett esküvői ruha. varrott ingek és népi kultúra egy-egy szép, fennmaradt remeke. ÉRDEKES az a menyasszonyi, úgynevezett komáromi láda. amelyre a tulipános motívumot nem ráfestették, hanem belevésték. A nyitott szekrény bemutatja a rakodási népi stílusokat. A legfelső polcra az ingek, blúzok, kendők kerültek, a legalsón a kevésbé használatos ruhafélék •sorakoznak. A lányos házak stafirunggyűjtögetésének szokásait is megeleveníti ez. A kiállítás — amely rövid ideig még látható — színvonalas. tartalmas szemiéltetője egy letűnt népi kultúrának. Szórád Ágnes szak alatt pályafutásom töretlen volt. Művezetői, főművezetői, majd 1983-tól üzemvezetői feladatokkal bíztak meg. Munkám során a villamosüzem kollektívájával együtt lehetőségem volt és van a ma már 25 éves gyár termelési, műszaki körülményeit javítani. • Feltétlenül szükséges felsőfokú szakmai tudás a 65 dolgozót foglalkoztató üzem vezetéséhez? — Ha az eddigi "magyar gyakorlatot nézem, nem szükséges. Viszont ha a jövőt vagy a fejlettebb országokat tekintem, elengedhetetlen lenne a felsőfokú iskolai végzettség, de nem az üzemvezetői munka jelenlegi jog- és követelményrendszerével! Vé- leményem szerint a mostaninál jóval nagyobb gazdálkodási, differenciálási hatáskörrel és bizonyos gyári szervezetbe illeszthető vállalkozó lehetőséggel kellene rendelkezniük az üzemvezetőknek. • A gyári rekonstrukció mennyiben érinti önt és kollektíváját? — Nem mindenkinek adatik meg ebben az országban az a lehetőség, hogy egy technikailag világszínvonalú gyár születésének • lehessen aktív részese. Ennek jelentőségét az f — Talán még nem késő j ^ tanácsot kérni a bőrgyó- j £ gyász szakembertől, hiszen í ^ a nyaralási szezon elején ^ vagyunk, A tömeges leégé- % sek csak ezután következ- nek, de a málnásban már most veszélyben lehetnek '/, a gazdák, ha tűző napon 2 dolgoznak. Dr. Simon József, bőrgyógyász főorvoshoz fordultunk: — Milyen veszélyeknek vagyunk kitéve nyáron és milyen védekezést javasol? — Tekintettel arra, hogy a bőrünk közvetlenül ki van téve a környezeti ártalmaknak, védelméről állandóan gondoskodni kell. Mindez nyáron fokozottan érvényes, amikor inkább megszabadulunk ruháinktól. — Napozás során különösen a hölgyek veszélyeztetettek, mert ők azok, akik hiúságból még bizonyos kínok árán is szeretnék magukat csokoládébarnára süttetni. — Hol van az egészséges és a káros határa? — Erre legegyszerűbben a napégés figyelmeztet. Ennek káros utóhatásai is vannak. A bőr pigmenttartalma óriás szeplőkké csapódhat össze, vagyis nagy kiterjedésű barna foltok keletkezhetnek. Ez ellen egyedül a fokozatossággal lehet védekezni. Ne feküdjünk ki azonnal a tűző napra. Először inkább félárnyékkal kezdjük, s nem árt a napon töltött időt is szabályozni. — A másik veszély a bőr- ráncosodás. Ez a kötőszövetek roncsolódása miatt áll elő a túlzott ultraibolya sugárzás miatt. Mint az előző tünet, ez is maradandó esztétikai károsodást jelent. — A hölgyek többsége nem tudja, hogy a napfény serkenti a lábszár szőrösödését. Erre is vigyázni kell a szépség érdekében. — A gyulladást meg lehet-e előzni valamilyen biztos szerrel? — Mivel a gyulladást az ultraibolya sugárzás és a különböző illatosító szerek és tartósítót tartalmazó kozmeüzemben dolgozók és vezetőtársaim is teljes felelősséggel átérzik. A magasabb szintű szakmai tudás megszerzése létérdeke az üzem, a gyár minden dolgozójának, a betanított munkástól a legfelsőbb szintű vezetőig. • Elfogadott vezetőnek ér- zi magát? — összességében igen. Az évek során kirajzolódtak követelményrendszerem és tűrőképességem határvonalai, _ valamint én is megismertem az üzemen belüld erőviszonyokat. Szűkebb és tágabb környezetemben igyekszem igényeimet, véleményemet a jobbítás, az előbbrevivés szándékával célratörően, érthetően megfogalmazni. • Milyen társadalmi megbízatásai vannak? — Korábban a gyári és a városi KISZ-bizottság tagjaként vettem részt a közéletben. A pártnak 1979 óta vagyok tagja. A legutóbbi választás óta pedig a gyári pártbizottság titkárának a társadalmi helyetteseként tevékenykedem. Elter Antal eredményes gazdasági és társadalmi munkájáért már számos elismerést, kitüntetést vehetett át. Tóth Gézáné tikumok közösen okozzák, ezért nem javaslok márkaneveket. Napozóolaj nak a gyógyszertárakban kapható paraffint ajánlom, amit tetszés szerint, egy-két csepp parfüm hozzáadásával illatosíthatnak a hölgyek. Ez nemcsak a napfény káros hatását szűri ki. de védi a bőrt a kiszáradástól is. — Hallani olyan híreket is. hogy a túlzásba vitt napozás bőrrákot okozhat. Igaz ez? — A zsíros bőrűeknek, főleg idős korban kell erre vigyázni. ök hajlamosabbak. Legveszélyeztetettebb testrészek ilyen szempontból az arc és a kézhátak. — Nem beszéltünk még a napozás előkészítéséről. Pedig érdemes arra is odafigyelni. Bizonyos ruhaanyagok hatására gyakori az úgynevezett műszálgombásodás. Ennek kezelését senki ne mulassza el mielőtt strandra megy. Erre nagyon egyszerű módszerünk van. Komolyan kell venni, mert napozás hatására fol- tosbőrűség lehet belőle. A napfény ugyanis eltünteti a gombát, de a helyén világosabb foltok maradnak. — Milyen veszélyek leselkednek ránk a közös fürdőkben? — Egy bizonyos lábgombásodás szokott előfordulni, amelyre, ha nem figyelünk elhanyagoljuk, szövődményeket okozhat. Idén január óta vény nélkül bármelyik gyógyszertárban kapható ellenszere a Chinofungin névre hallgató hintőpor. Ezt ajánlom. — Tekintettel arra, hogy venerológusként dr. Simon József szakterületéhez tartozik, szeretném megkérdezni tarthatunk-e AlDS-fertőződés- től? — Fürdőzés által nem kapható el. Egyáltalán, érintés útján nem terjed! Ugyanígy áll a helyzet a nyállal és a könnyel. Ezek se közvetítik. Sőt a legújabb kutatások szerint inkább közömbösítik. D. Z. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Olvasónk írja Hol van a Görgey utca? Asszonyok, lányok dicsérete Kultúra és mesterség A bőrgyógyász válaszol Jó tanácsok napozóknak