Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-18 / 145. szám
< íáx^ C Wv ’ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! MM: XXXII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Ára: 2,20 forint 1988. JÜNIUS 18., SZOMBAT Július elején tartják a gépszemlét I Már készülnek az aratásra A hét elejt lehűlés a kirándulóknak ugyan nem kedvezett, ám a növénytermelő mezőgazdák szerint a kis hőmérséklet-csökkenés a termésátlagot nagymértékben javíthatja, A kalászokban a túl gyors érésnél ugyanis megszorul a szem, s így a betakarítást korábban meg kellene kezdeni. Ezáltal azonban a gabona mennyisége jóval kevesebb Henne. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben a mintegy 500 hektáros gabonatábla rovar-, illetve gombakártevök elleni védelmét már megoldották. A jól fejlett kalászosok aratása előtt, várhatóan július elején tartanak gépszemlét a gazdaságban, s a jelzett időpontra elkészül a szárító, valamint a magtárak és a szállítóberendezések felújítása is. A gödi Duna Menti Termelőszövetkezetben most ugyan pihennek a zöldborsó-betaka- rító gépek, de a múlt héten megkezdett munkát a jövő hét elején ismét folytatják, feltéve, hogy .az időjárás is megfelélő lesz. A lucerna betakarítása sajnos rosszul sikerült a szövetkezetben, ugyanis a gyakori esőzések miatt elhúzódott a forgatás, a takarmány minősége pedig ugyancsak gyengére sikeredett. A kalászosok állapota erős közepesnek mondható, ám szerencsére a még idejében elvégzett növényvédelmi munkáknak köszönhetően a kártevők pusztítását sikerült a minimálisra csökkenteni. A termelőszövetkezetben az aratás előtti gépszemlét július elejére tervezik, s a viszonylag jó alkatrészellátásnak köszönhetően minden esély megvan arra, hogy a jövő hó kezdetére sikerül felkészülniük. A dunabogdányi Üttörő Termelőszövetkezetben már korábban végeztek az első kaszálásból származó széna betakarításával, a jövő héten már a második kaszálást kezdik. Az őszi gabonák nagyon jó állapotban vannak, s ha az időjárás nem okoz kelArgentin politikusok hazánkban Tárgyalás a kapcsolatokról A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására Magyarországra érkezett az argentin Polgári Radikális Unió (UCR) vezető szintű küldöttsége, melynek tagjai: dr. Antonio Berhongaray szenátor, az UCR külügyi bizottságának elnöke, dr, Edgardo Grosso szenátor és Hector Velazquez szenátor. Az UCR és a HNF vezetői ezen a találkozón megbeszélést folytatnak a két politikai intézmény kapcsolatának hivatalossá tételéről. valamint a további együttműködés lehetőségeiről és formáiról. Csúcstechnológiával világszínvonalon Vegyesvállalat a DKV-nál Hároméves tárgyalássorozat után tegnap került sor Száz-; halombattán annak a szerződésnek az aláírására, amelynek alapján a Dunai Kőolajipari Vállalat és az olasz Montedison csoporthoz tartozó Montedipe SPA, valamint a Budapest Bank Rt., a Chemol- impex, a Chemokom%>lex, a Nitrokémia Ipartelepek, a Külkereskedelmi Bank Rt., illetve a Világbank keretén belül működő Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) magyar—olasz vegyesvállalatot alapított. A hazánk legjelentősebb vegyesvállalata részvénytársaságként fog működni Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat területén. Az új cég 130 fős kollektívája 1991 elején kezdi, meg a termelést a DKV által biztosított alapanyagból. A szerződések értelmében az olasz Technimont cég hamarosan hozzáfog annak a 120 millió nyugatnémet márkás költséggel épülő üzemnek az építéséhez, amely évente 65 ezer tonna habosított és ütésálló polisztirolt állít majd elő. Az évi 142 millió nyugatnémet márka, azaz 4,2 milliárd forint értékű áru 55 százaléka- importhelyettesítő alapanyagként kerül belföldi piacra, míg 35 százalék tőkés országbeli értékesítéséről, a Montedison csoport gondoskodik. A fennmaradó 10 százaléknyi árut a részvényesek döntése alapján értékesítik. A korszerű termék előállításához , szükséges technológiát a Montedison biztosítja. A világszínvonalú technológia révén a Dunamont vegyesvállalat kitűnő minőségű, magas feldolgozottsági fokú,, s a legigényesebb piacokon is értékesíthető árut tud a jövőben előállítani. 1 lemetlen meglepetéseket, akkor az utóbbi három évtized egyik legjobb termését takaríthatják be a táblákról. Ehhez hozzájárult a nagyon jól időzített helikopteres növény- védelem is, amelyet éppen a lárvakelés idején végeztek-el a gazdaságban. A július 6-ára tervezett gépszemlét előreláthatóan semmilyen alkatrészhiány nem fogja késleltetni, de a jó felkészülésre szükség is van, hiszen a sok szalma miatt nehéz aratás elé néznek a du- nabogdányiak. A betakarítás kezdését jövő hónap közepére tervezik, s várhatóan 10—12 nap alatt végeznek majd vele. B. Gy. Szűrös Mátyás fogadta dr. Ali Lutfit Szűrős Mátyás, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, pénteken az Országházban találkozott a dr. Ali Lutfi vezette egyiptomi parlamenti küldöttséggel. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón Szűrös Mátyás tájékoztatást adott a pártérte- kezl-et utáni belpolitikai helyzetről. Szólt hazánk nemzetközi kapcsolatairól és a parlament külügyi bizottságának munkájáról is. Dr. Ali Lutfi, az egyiptomi parlament Sura tanácsának elnöke ismertette a Sura tanács működését, külügyi bizottságának tevékenységét és szólt az egyiptomi—magyar kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. Hurrá, itt a vakáció! Az értesítő kiosztásával végérvényesen lezárult a tanév, jöhet a vakáció. Bacsó Andrea, Berkes Beáta és Krecsmarik Mónika, akik Szentendréről járnak be Pestre, a Hunfalvy János Köz- gazdasági Szakközépiskolába, láthatóan elégedettek a jegyekkel. (Hancsovszki János felvétele) Célolt és OSzIftSzolt »Sajnos Idáig egészen rendszerszerűen működ- harmoma/at tettük a valósággal, a gondokkal, problémákkal nem elég mélyen és igaz módon szembenéző gondolkodást, propagandát és részben az erre épülő tevékenységet. Pedig ellenkező esetben sok mindentől megkímélhettük volna magunkat. Most az a fontos, hogy az önkritikus elemzésre építve munkához lássunk mindenhol. Tudnunk kell, hogy a gazdaságban nincsen semmiféle egy csapásra ható csodaszer gondjaink megoldására.”, (3. OLDAL) Meaértés nélltSSI »^e az Idők folyamán megértés neműt máE_ annyiszor mondtak nehezebb lesz ellent egymásnak az értesítések és információk, hogy elveszítettük a bizalmunkat. Az egyik fél állítja, hogy bennünket nem érint a kisajátítás, a másik meg szakértőt küld annak intézéséhez. Már nem tudunk úgy kimenni a kertbe, hogy ne ez legyen rögtön a téma a szomszédokkal...” (4. OLDAL) AMunlttahelvÜk »Félő, hogy a vasutas- mUnKnnetyUBt szakszervezet előbb-utóbb az egesz megye fölszámolja azt a rossz állapotú épületet. Az SZMT-nek pedig nincs anyagi erőforrása a könyvtár elhelyezésére. A 180 letéti könyvtár közül 23-nak önálló helyiség jutott, a többi munkahelyen szekrényekben tárolják a könyveket.” (6. OLDAL) w. ra m 2 „Az erdőkertesiek fantáziája azonban ni tizet • aligha ismert határokat! Holnap, vasárnap este 7-kor a nézőtéren ülők ismét láthatják — többek között — a két operaénekest: Moldován Stefániát és Palócz Lászlót, valamint a Karsai Mim Rt.-t. S ráadásul az ő kontójukra fogyaszthatnak a nézők virslit és sört. A vendégség pedig újfent bekerül az Ablakba.” (■' • OLDAL) Egyetlen szál sem vész kárba Hasznosítják a lenkórót A fennállásának 10. esztendején is túljutott Budakalászi Rostlentermelési Rendszer keretén belül 25—30 termelő- szövetkezettel tart fenn partneri kapcsolatot a Buda-Flax Lenfonó- • és Szövőipari Vállalat. A mezőgazdasági nagyüzemek a rendszer gesztorságával mimegy 6000 hektáron termelnek lent a budakalászi központú vállalat alapanyagigényeinek kielégítésére. Ennek fejében a tagszövetkezeteket a BRTR látja el vetőmaggal, s munkájukat szak- tanácsadással, valamint új gépek üzembe helyezésével is segíti. Az eredmény: a hektáronkénti 50 mázsás termésátlag nemzetközi mércével is igen jó eredménynek mondható. Igaz — természeti, éghajlati adottságaink folytán és a szigorú minősítés következtében — a megtermelt len- kórónak csak mintegy 30 százalékát hasznosítja a Buda- Flax textilipari alapanyagként, feldolgozható fonodái szálként. A legjobb minőségű, hosszú szálakból a vállalat elsősorban finom, batiszt hatású kelmét állít elő, míg a rövidebbeket a hagyományos lentextíliák gyártásához használják fel. Ma már azonban természetesnek tekintjük, hogy a len- kóró többi — korábban hulladékként kezelt — része sem vész kárba. A másodlagos nyersanyagok felhasználására, hasznosítására, a Buda-Flax például saját hántolóberendezést szerzett be. Ennek révén a lenkóró termését már nem csak vetőmagként tudják -felhasználni, hanem annak egy részét étkezési lenmagként hozzák forgalomba, illetve alapanyagként értékesítik az olajgyárak számára, A klinikai vizsgálatok által bizonyítottan , jó hatású étkezési lenmagból a Buda-Flax manapság már exportra is szállít. Ami pedig a lenkóró egyéb részeit illeti, ezek hasznosításának, feldolgozásának kérdése már sok évvel ezelőtt is napirenden volt a budakalászi központú vállalatnál. A növény szárából ugyanis kiváló alapanyagot biztosíthatnak a bútorgyárak számára, amelyek a bálázott, préselt lenszárból pozdorját, bútorlapot állítanak elő. A felsorolt értékesítési, hasznosítási lehetőségeken kívül az egyébként végképp hulladéknak minősíthető lenkórót pedig a Buda-Flax saját tüzelő- és fűtőanyagigényeinek kielégítésére használja fel. P. Zs. Az aláírás pillanatai: az IFC részéről Edward Nassim igazgató, a Montedipe SPA részéről dr. Andrea Mattiusi elnök, míg a DKV részéről dr. Rátosi Ernő vezérigazgató látta el kézjegyével az okmányokat. (Hancsovszki János felvétele) ..............................7---------T a lán még vannak, élnek néhány án szemtanúk a nagyközségben. Ahhoz', hogy emlékezhessenek (feltételezve, hogy nyolc-tíz esztendős gyermek már megjegyez ilyen eseményt), nyolcvannyolc, ki- lencvenévesnek kell lenniük a szemtanúknak. Az albertirsai vasútállomás ugyanis 1908-ban, kereken nyolcvan esztendeje épült., Ma ezen a nagy forgalmú helyen több. mint háromszáz szerelvény halad át. Ideje volt tehát a minden- értelmű korszerűsítésnek. H Aminek keretében a többi között Dominó—70 elnevezésű elektronizált biztosítóberendezéssel látták el a csomópontot, aluljárót alakítottak ki, amely nemcsak a peronok megközelítését teszi lehetővé, kizárva a baleset veszélyét, hanem a valamikori Alberti és Irsa községek közötti összeköttetést is, hiszen ma a települést szinte kettévágja a vasútvonal. S természetesen része volt a korszerűsítésnek a régi állomásépület eredeti formád ban történő’ helyreállítása is. Ritkaság napjainkban az ilyen rekonstrukció. A megye lakossága nincsen különösebben elkényeztetve közlekedési beruházásokkal, bár látszatra szinte minden jelentős fejlesztésnek ez a terepe. Elég itt utalni az autópálya-építésekre, amikből sok haszna a megye lakosságának ninELGURUL csen, gondja annál több, amint szemléletes és hírhedt példáját adta ennek a Ferihegyi repülőtér beruházása ... Persze nem szabad egy-egy, népgazdaságig fontos fejlesztést úgy tekinteni, vajon mit tesz hozzá a lokális környezethez. Megtörténhet, semmit, sőt elvesz abból, mégis szükséges a munka, tűrni kell a változásokat. A tényen persze ez nem sokat változtat; a közlekedési beruházások hosszú ideje irreális mértékben csökkenő arányt mutatnak a megyében a teljes fejlesztési kiadásokon belül. A közlekedési, postai és távközlési beruházások együttes összegét nézve sem emelkedik ez az arány 12-13 százalék fölé, azaz nem fejeződik ki ezeknek a területeknek a népgaz- ■ dasági fontossága, szerepe a fejlesztési lehetőségekben, magyarán és nyersen kimondva, fokozatosan romló helyzettel kell immár esztendők óta számolni. Amihez elegendő tapasztalatot ad pusztán az is, ha az ember ráhait valamelyik fő közlekedési útra (a két és három számjegyűekről szó se essék!), felszáll valamelyik Vasúti .szerelvényre, kipróbálja az autóbuszt. Mindenütt azonosak a tapasztalatok. Elgurul ugyan céljához bármely járművel az ember, csak éppen ... Csak éppen nem mindegy, milyen áron, mennyi idő alatt, milyen körülmények között! Nem véletlenül említettük az albertirsai vasúti aluljárót; a megyében seregnyi hasonlóra lenne szükség. Amint az állomásépület tetszetős felújítása is azért érdemel figyelmet, mert (bármenynyire meglepően hangzik is) a vasúti épületeknek a fele(!) 1915 előtt került tető alá ... S folytathatjuk a vágányokat szegélyező lassújelekkel, az autóbuszoknál a műszaki okok miatti járatkimaradásokkal (a műszaki ok a hajszolt, elöregedett kocsik ismétlődő lerobbanása, s tartalék híján a járat törlése), a személykocsikat sokszoros próbára tevő burkolathibákkal... de ne soroljuk tovább a példákat, mert megtelik azokkal az újság- oldal. Minek a következménye ez a siralmas helyzet? Annak, hogy most (évek óta) nehéz helyzetben van a népgazdaság? Látszatra igen. Hiszen csak néhány esztendeje hangosak a falugyűlések, a különböző lakossági fórumok a közlekedési bajok,; gondok miatt, holott... holott ezek a bajok és gondok sok évtizedes mulasztások, téves megítélések következményei. Volt és van egy olyan felfogás, amelynek hívei szerint ott, ahol elgurul a kocsi (a vonat, az autóbusz), még nincsen nagy baj... s tagadhatatlan, sok helyen elgurul. Gyakran az elképesztő állapotok ellenére is elgurul, mert vezetője, utasa (működtető vállalata) nem tehet mást, mint hogy a szó szoros értelmében minden áron köz- ’ lekgdik, közlekedtet. S ez a minden ár az, ami nagyon sokba, kerül mindannyiunknak, magánzsebnek és közpénztárcának ggyaránt. S oha nem volt luxus a közlekedés, de ma végképp nem az. Ki- •téphetetlen része a termelésnek, a lakosság ellátásának, ez utóbbinál elég olyan kézenfekvő példára hivatkozni, mint a kenyér- és tejszállítás. A feltételek hiánya egyre inkább érezteti hatását a mindennapokban, azaz a felszín alatt évtizedeken át összegyűlt feszültségek most már szinte robbanásszerűen jutnak a felszínre mind a vasútvonalakon. mind a közutakon, különösen azoknak a településeken átvezető szakaszán. A népgazdaság érrendszereként emlegetett közlekedésnél most már nem felületi tünetei vannak a betegségnek, hanem már maga a betegség gyengíti, bénítja a szervezetet. Mészáros Ottó
