Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

PEST MEGYEI VflSC PHOLETÁRJflí, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. JÚNIUS 11., P£NTJEK Kormányszóvivői tájékoztató Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámo­lóját Radzsiv Gandhival, az Indiai Köz­társaság miniszterelnökével folytatott tár­gyalásairól. A kormány jelentést hallgatott meg a Magyarországon tartózkodó külföldi ál­lampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság tevékenységéről és le­telepedési alapot hozott létre. A Minisztertanács meghatározta a KGST 44. ülésszakán részt vevő magyar küldött­ség tárgyalási irányelveit. A kormány döntött a központi állam- igazgatási szervek háttérintézményeinek korszerűsítéséről. A Minisztertanács elfogadta a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott je­lentést. Lassan halad a háttérintézmények átszervezése MA: áfisüf »ÉPP ezért az idén a szál­, lítóvállalatok korábban nem GS VKinUSTtKOKSIM alkalmazott eszközökkel igyekeznek javítani a helyzeten. Így például a Közép­magyarországi Tejipari Vállalat az idegenforgalmi sze­zonban a szokásos szállítási járatok mellett úgyneve- '^ett sleptúrákat is indít a ráckevei térséghez tartozó '‘«.feleségekbe, így az igényeknek megfelelően akkor is ér­kezik friss tej és tejtermék, ha korábban nem rendel- ■■■■táldmeg az üzletek vezetői.’’ (3. OLDAL) úotfollői Ez a játékos> kötetlen verseny­_ .. , , forma már korábban sikert aratott ScÖeéltiSUXOS szűkebb pátriánkban, s az ese­ményt most felújítottuk. Hagyományos sportágaknál, így például kispályás labdarúgásban, menet közben bár­ki beállhat a mérkőzésre, illetve abbahagyhatja a já­tékot.”. (7. OLDAL) Nemesprém fenyésxfetep vább fejlesztik a nerc­állatállományt kanadai nyokkal növelik.” '„E telepen a kékróka tenyész- 1 tése mellett a nemzetközi di­vatpiac igényeit követve to- és ezüstróka-tenyészetet is. Az és skandináv eredetű példá- (8. OLDAL) Országos tanácskozás Gödöllőn Többet ér az áránál Bányász Rezső, a Minisz­tertanács ülését követő szóvi­vői értekezleten kommentálla Gró— Károly miniszterelnök­nek a kormányt lésen elhang­zott beszámolóját Radzsiv Gandhival folytatott tárgyalá­sairól. Elmondta, hogy a ma­gyar kormányfő értékelése szerint a megbeszélések rend­kívül közvetlenek, szívélye­sek, baráti szelleműek voltak A kormányülésen — Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST- képviselőjének előterjesztésé­ben — meghatározták a KGST soron következő, 44. üléssza­kán részt vevő magyar kül­döttség tárgyalási irányelveit. A szóvivő elmondta, hogy a júliusban Prágában megren­dezendő ülésen megvitatják a sokoldalú együttműködési me­chanizmus átalakításának sza­kaszaira kidolgozott javaslato­kat, a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójának tervezetét, az 1991—1995. évi tervkoordiná­ció programját. Áttekintik a tudományos-műszaki haladás komplex programjának végre­hajtását. A magyar fél az ülésszakon is hangsúlyozni kívánja, hogy a KGST-ben folyó együttműködés alapvető tényezője a magyar népgaz­daság fejlődésének, ugyanak­kor úgy látjuk, hogy még nem sikerült minőségi áttö­rést elérnünk az egymás kö­zötti gazdasági kapcsolatok alakításában. Szükségesnek tartjuk az átalakítási folya­mat felgyorsítását. Fontosnak tartjuk az energia-, fűtő- és nyersanyag-ágazatokban folyó együttműködés távlati rende­zését. A konkrét együttműkö­dési feladatokat — magyar vélemény szerint — a jövő­ben egyre inkább a vállalati szférában kell megoldani. A szóvivő tájékoztatást adott — újságírói kérdésekre — a központi államigazgatá­si szervek úgynevezett háttér- intézményeinek korsz.rüsíté- sével kapcsolatos eddigi mun­ka minisztertanácsi megítélé­séről. Eszerint a kormány elé­gedetlen volt a végrehajtás eddigi menetével. Ugyanak­kor megállapította, hogy az egyes tárcák által már végre­hajtott, illetve tervezett in­tézkedések a korábbinál hatá­rozottabb szándékot jeleznek a szervezetek korszerűsítésé­re. A távközlés továbbfejleszté­sével összefüggő kérdésre fe­lelve a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a VII. ötéves terv 400-420 ezer távbeszélő-állo- múi létesítésével számol. A körülmények azonban az utób­bi időben kezdvezótlenül be­folyásolták a program telje­sítését. Ezért a tervgazdasági bizottság áttekintette e hely­zetet, és határozott az eredeti célok megvalósításáról. Ehhez a kormány részéről a költség- vetési juttatások kérdésében központi intézkedésekre, a la­kosságtól pedig további hoz­zájárulásokra lesz szükség. A kormány módosította a Művészeti Alap tevékenységé­ről szóló minisztertanácsi ren­deletet, amely hatással van a (Folytatás a 3. oldalon) I. István király halálának 950. évfordulója alkalmából jú­nius 21-22-én tudományos ta­nácskozást rendez a Magyar Tudományos Akadémia, a Ma­gyar Történelmi Társulat, az Eötvös horánd Tudományegye­tem és a Magyar Katolikus Püspöki Kar — jelentették be csütörtökön az MTA székházá­nak tudósklubjában tartott sajtótájékoztatón. Kardos József történész, a Szent István Emlékbizottság titkára elmondotta: a konfe­rencia célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg államalapí­tó királyunk halálának 950. évfordulójáról. A tudomány kötelessége, hogy hiteles képet Az aratás előtti gépszcmlé- ket ebben a hónapban tart­ják megycszertc, így a pili­si Aranykalász Tsz-ben is. A gépjavító műhelyekben nagy a sürgés, hogy a Claas-dominá- torok rendben legyenek a ga­bonaérés idejére. adjon István király művéről, személyéről, illetve az állam- alapító és az utókor kapcsola­táról. A tanácskozás első napjának központi témája: A magyar ál­lam I. István korában. A nap folyámán előadások hangzanak el az államalapító korának közigazgatásáról, egyházszer­vezetéről, első királyunk sokat vitatott koronájáról. Az emlékbizottság titkára ki­emelte, hogy a konferencián a világi történészeken kívül a katolikus, a görög katolikus és a református egyházakat kép­viselő kutatók is kifejtik vé­leményüket. A kutatási eredmény is áru, de lényegesen többet ér, mint az ára. Meg kell szer­vezni az értékesülését úgy, hogy a felismerések gyakor­lati bevezetését ne az esetle­gesség jellemezze, fejtette ki dr. Papócsi László MÉM-mi- niszterhelyettes tegnap az ál­lattenyésztés legújabb kutatá­si eredményeiről rendezett orszrí os tanácskozáson Gö«- döllőn. A megnyitó előadásban ar­ról is hallhattunk, hogy az utóbbi években ezt az ágaza­tot kedvezőtlen hatások sora érte. Ennek az az alapvető oka, hogy eddig a mennyiségi szemléletű termelésszervezés volt a jellemző. Az ennek megfelelő termelés azonban drága! Miközben nőtt a kon­vertibilis kivitel mennyisége, az árbevétel öt év alatt egyetlen centtel sem lett na­gyobb. n.z állattenyésztésből szár­mazó termékek versenyképes­ségét csak új minőségi pályán lehet visszanyerni. Ehhez kell többek között a műszaki fej­lesztés megújítása. Érthetet­len például a takarmányozás­ban kialakult helyzet. Alig javul vagy éppen romlott a A Forte Vácott lévő köz­pontjában az 1988-as év első öt hónapjával elégedettek. Mind a szocialista, mind pe­dig a tőkés exportot időará­nyosan teljesítették. Sőt, szí­nes fotópapírból a tervezettet meghaladó igényekkel lehet takarmányok értékesülése; gondok annak a fehérjeellá­tás minőségében. A takarmá­nyozási kutatásoknak választ kell találniuk ennek okaira. Az is fontos, hogy találjanak egymásra az állatok viselke­déstanával foglalkozó és a technológiákat fejlesztő szak­emberek. Dr. Dohy János program­megbízott két év kutatási eredményeiről számolt be. El­mondta, hogy például a szarvasmarha-ágazatból 44, a sertéstenyésztésből 34, a juh­tenyésztésből 22 összefoglaló jelentést vitathatnak meg a jelenlevő szakemberek. A szekcióvitákat, tapaszta­latcseréket délután szakmai bemutatók követték, a gödöl­lői agrárcentrum különböző intézményeiben, kutatási te­rületein Ma délelőtt Nagyrét déré látogatnak az érdeklő­dők, akik megtekinthetik a helyi Szőlőskert Termelőszö­vetkezet tehenészeti telepén az Elektronizáció az állatte­nyésztésben című bemutatót Ezt a budaörsi Taurina Ag­rárfejlesztő Közös Vállalattal °gyütt rendezik. B. G. számolni. Király László, a vállalat értékesítési osztályá­nak vezetője elégedetten szól­hatott arról, hogy az első fél­évben várhatóan 4 millió ru­belt tesz ki a szocialista és 4,5 millió dollárt a tőkés ex­port. Nagy előnyként említette; hogy a cég termékeinek vá­sárlói nem ragaszkodnak me­reven a szerződésekben rög­zített időpontokhoz és lekö­tött termékféleségekhez. En­nek tulajdonítható például az, hogy szovjet partnereik várhatóan az előzetesen igé­nyeiteken felül nagyobb mennyiségben vásárolnak szí­nes fotópapírokat. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások né­hány héten belül lezárulnak. Reménytkeltően alakult a tőkés piacokon a színesfilm- értékesítés is. Király László ezt azzal magyarázta, hogy a nyári szöuli olimpiai játékok idején a szokásosnál is több színes film felhasználására kerülhet sor. A filmeket for­galmazók pedig szeretnék megőrizni jó hírüket, illetve gyártókapacitásaikat. Szocialista piacon az idénl 8 millió rubel értékben talál­nak vevőkre a Forte gyár termékei. A nyugati országok­ba irányuló export pedig aa eddig megkötött szerződések szerint meghaladhatja a 11 millió dollárt. A Forte megalapozott, tea kintélyes és korrekt szállítási készsége további biztosítékot adhat a cég jó hírének öreg­bítéséhez szerte a világban. A vállalat hagyományos termé­kei, a fekete fehér film és fotópapír jól megférnek a külföldről átvett és saját fej­lesztésű. korszerű fotóanyagok táborában. Berecz János az újságíró-szövetségben Társadalmi nyilvánosság A Magyar Újságírók Orszá-1 gos Szövetségének elnöksége csütörtökön a magyar sajtó házában — több szerkesztő- ‘ ség és szakosztály képviselő­jének részvételével — kibőví­tett ülést tartott, amelyen megvitatta a szövetség politi­kai, szakmai, érdekképviseleti munkája korszerűsítésének Időszerű kérdéseit, a nyitott, demokratikus mozgalmi élet kialakításának további felada­tait. Az elnökség elhatározta, hogy kidolgozza és az újság­író-társadalomban vitára bo­csátja a szövetség tevékeny­ségének megújítására vonat­kozó téz'-eit. \z elnökségi ülésen részt vett és felszólalt Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tájékozta­tást adott a pártértekezlet utáni belpolitikai helyzet fő vonásairól, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat ösz- szehangolt folytatásának és meggyorsításának soron lévő fela' .'.álról. A pártértekezlet állásfoglalásával összhangban rámutatott arra, hogy az MSZMP a társadalmi nyilvá­nosság kiterjesztését szorgal­mazza, ezen belül konkrét in­tézkedéseket tervez a párt vezető testületéi, szervei mun- k ánrk széles körű nvilvá- nossága érdekében. Aláhúzta, hogy a oárt a jövőben az elvi irányítás, a szerkesztőségek­ben dolgozó kommunisták révén kívánja növelni befo­lyását a sajtóban. Egyetértett azokkal a javaslatokkal, ame­lyek a MUOSZ társadalmi súlyának, befolyásának, az új­ságírók anyagi-erkölcsi meg­becsülésének növelésére az elnökségi ülésen elhangzottak. S zokatlan tárgyalás fül­tanúja voltam a kö­zelmúltban. Ha nem tudom, hogy egy községi ta­nács szobájában járok — az ott elhangzottak alapján —, azt hihettem volna, egy pénzintézethez tévedtem. Banki hitelek, határidők, célfeladatok, pályázatok, törlesztések, kockázatválla­lás és ehhez hasonló — inkább a bankok világá­ban vagy a termelési szfé­rában — használatos kife­jezések röpködtek a leve­gőben. Valójában nagyon is hét­köznapi tanácsi tennivaló­kat, községfejlesztési fel­adatokat vettek számba a község vezetői. A szokat­lan inkább az volt, hogy ezeknél a kérdéseknél hangzottak el a már em­lített és a bankvilágot idé­ző kifejezések. Azt is mondhatnám, nincs ezen semmi csodálkoznivaló, hisz napjainkban a tanácsi gazdálkodás, községfejlesz­tés feladatait serh lehetsé­ges a régi szisztémákkal maradéktalanul megoldani. A hagyományos pénzesz­közök mellett újabb és újabb pénzforrások felku­tatására van szükség. S bármilyen szokatlan is, a kockázatvállalás kifejezés BEAVATNI AZ EMBEREKET Is bevonult a tanácsi gaz­dálkodás szóhasználatába. Az említett tanácsházán az elnök és a titkár asz­talán közgazdasági számí­tások, elemzések pihentek, ezekről folyt a disputa a meghívott szakemberek és a tanácsi vezetők között. Arról volt szó, merjék-e vállalni a jelenleg mérsé­kelt községi pénzalap ter­hére az ennél lényegesen nagyobb összegeket kívánó közműfejlesztést és az ez­után (következő beruházási feladatokat. Mennyiben számolhatnak többek kö­zött a hátrányos helyzetű települések részére kiírt országos pályázat elnyeré­séből származó pénzre, avagy mi lesz. ha ezt még­sem sikerül megkapniuk Meddig mehetnek el az ésszerű kockázatvállalás­ban, s milyen tartalék pénzalapokra számíthat­nak, ha ez az elképzelés valami miatt dugába dől Igazában sehol sem ele­gendő a legfontosabb helyi feladatokra fordítható pénz. de az igények mind sürge­tőbbé válnak A kettős szá­rításban a tanácsok veze­tőit leginkább két csapda fenyegeti. Az egyik, amikor a valós követelmények ha­tására túlméretezett célo­kat tűznek a község elé, úgyszólván összetévesztik a vágyakat, igényeket a tényleges lehetőségekkel. A másik út pedig gyakran az egy helyben topogást ered­ményezheti, amikor az anyagiak hiányában szinte valamennyi fontos célról lemondanak. Végül létezik egy har­madik, az igazi megoldás, amikor ésszerűen rangso­rolják — elsősorban a szakemberekből álló bizott­ságok közreműködésével — a legfontosabb helyi fel­adatokat. és minden követ megmozgatnak a banki hiteltől a különböző pályá­zatokon nyerhető pénzfor­rásokig, hogy mielőbb megvalósuljanak az Igen fontos beruházások. Ebben valóban helye van az ésszerű kockázat- vállalásnak. amely nem le­het csupán néhány ember szüleménye, hanem ame­lyet megfelelő közgazdasá­gi elemzések támasztanak alá. Nem egy községünk ért már el így kiugró eredményeket a községfej­lesztésben, valósított meg olyan közérdekű beruhá­zásokat, amelyek első neki­futásra csak sopánkodást hoztak. Ha mindezt nem követte volna a rugalmas, újszerű gondolkodásmód, ma is csak beszélhetnének az óhajtott egészségügyi intézményről, közművek­ről és más, a lakosság szá­mára nélkülözhetetlen szol­gáltatásokról. T ermészetesen a kocká­zatvállalással járó döntéseket a lakosság­gal folytatandó széles kö­rű eszmecserének kell meg­előznie. Egyetlen község­ben sem tehetnek komo­lyabb lépéseket anélkül, hogy ne avatnák be a vá­lasztópolgárokat, ne kérnék a lakosság véleményét, majd pedig cselekvő támo­gatását. Ezt kívánja nem­csak a tanácsi életben is mindinkább igénnyé váló demokratizmus, a helyi önállóság, hanem az a jó­zan belátás is: az esetle­ges kudarcnál ekkor szá­míthatnak a község vezetői a lakosság megértésére és a hiba korrigálásához szükséges közösségi támo­gatásra, energiára is. P. G.-­Hiteles kép az államalapítóról I. István király és kora Jól alakul a Forte exportja Több színes fotópapír Gépszemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom