Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
1988. JUNIUS 10., CSÜTÖRTÖK 3 Szerelőcsarnok Megalakult a kamara klubja Beck Tamás a gazdaságról Ráckevén, a HÉV végállomásán a rekonstrukció keretében új szerelőcsarnokot építenek. Ezáltal lehetővé válik, hogy a szerelvényeket javító szakemberek fedett, fűtött helyen dolgozzanak és a leghidegebb télben is tisztán állhassanak forgalomba a vonatok. (Erdősi Ágnes felvétele) A Magyar Újságírók Országos Szövetségének keretében megalakult a Magyar Gazdasági Kamara klubja, amelyszerdán tartotta meg első ösz- szejövetelét. A fórum célja, hogy újabb lehetőséget biztosítson a kamara vezetőinek és a sajtó képviselőinek a véleménycserére időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Az első találkozón Beck Tamás, a kamara elnöke ismertette a Magyar Gazdasági Kamara véleményét a gazdaság helyzetéről, az előttünk álló feladatok megoldásának lehetőségeiről. Szólt a világkereskedelem helyzetéről, s ezzel összefüggésben arról, hogy jelenleg legfontosabb feladatunk az export fokozása. Ma hazánk részesedése a világkereskedelemből alacsonyabb, mint a II. világháború előtti utolsó békeévben, 1938-ban volt. Erről a méltatlanul alacsony exportszintről való elmozduláshoz szükség lenne szerkezetváltásra, ám ennek a jelenlegi restriktiv pénzügyi politika nem kedvez. A vállalatok hitelfelvételi lehetőségei ma rosszabbak, mint egy évvel korábban voltak. A kamara a jelenlegi gazdasági szerkezet mellett is lehetőséget lát a gazdaságos export növelésére, de ennek egyik feltétele a vállalati vezetők szerint az eddigieknél szabadabb bér- gazdálkodás. Beszélt arról is, hogy a kamara sokat vár a készülő új társasági törvénytől, annak ellenére, hogy álláspontja szerint még több alapvető kérdés tisztázandó. Elmondta: a kamara már több fórumon is felhívta a figyelmet arra, hogy 1992-re lényegi változások várhatók a világgazdaságban, a Közös Piac egyetlen egységgé integrálódik, s egy ország piacaként fog működni. Erre a változásra hazánknak is fel kell készülnie, mert különben a világgazdaság perifériájára szorulhatunk. Országgyűlési testület tárgyalta Pontot tenni a viták végére Az 1987. évi településfejlesztési és környezetvédelmi előirányzatok végrehajtásáról szóló jelentést, illetve a hulladékok hasznosításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveit vitatta meg az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága szerdán a Parlamentben Straub F. Brúnó elnökletével tartott ülésén. A napirend előtt kisebb vita bontakozott ki Király Zoltán (Csongrád meg^e) indítványa körül.' A képviselő beadványában javasolta, hogy a bős—nagymarosi iiízlép csőrendszer gazdaságossági mutatóinak felülvizsgálásába vonjanak be független külföldi szakértőket; a kormány dolgozzon ki alternatív megoldásokat a beruházás sorsát illetően, s ezt terjessze az Országgyűlés téli ülésszaka elé. Addig is, amíg a törvényhozó testület nem foglal állást a kérdésben függesszék fel a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer beruházási munkálatait — indítványozta Király Zoltán. Straub F. Brúnó akadémikus, a bizottság elnöke úgy vélekedett, a magyar hidrológusokat szerte a világban nagyra becsülik, szakmai hozzáértésükhöz nem férhet kétség, mindazonáltal nem vetette el a külföldi szakértők bevonásának lehetőségét sem. Hangsúlyozta: még ebben az évben pontot kell tenni a beruházással kapcsolatban felmerülő vitás ügyek végére, az építkezés időszakos leállítását azonban elfogadhatatlannak tartotta. Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.) figyelmeztetett egy elhamarkodott döntés esetleges veszélyeire. Javasolta, hogy a kormány jelentését vitassák meg az országgyűlési bizottságok, majd az alternatívákat tartalmazó kormányálláspontot terjesszék a parlament elé. A bizottság nem értett egyet azzal, hogy a törvényhozó testület döntéséig állítsák le a Felkészültek az aratásra Cegléden Az elfeledett csicsóka Jó közepes gabonatermésre számítanak Cegléden, a Lenin Termelőszövetkezetben. A 11 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet termőföldjének jelentékeny hányada jó minőségű, hiszen az aranykorona-értékük helyenként meghaladja a 30-at. Gabonát több mint 2 ezer hektáron termelnek, a legnagyobb területen búzát. Józsa István, elnök bizakodóan adott tájékoztatást arról, hogy számukra az aszályos időszakokat leszámítva kedvezőnek mondható az év eddig eltelt időszaka. A kapásnövények elegendő csapadékhoz jutottak, s ezért fejlődésük megnyugtató. Az elmúlt hetekben a felhők nem tűntek el nyomtalanul, s így 100 millimétert is meghaladó vső áztatta a talajt. Van a szövetkezetnek mintegy ezer hektárnyi olyan területe. ahol takarmánynövényeket termesz!enek. s öntöznék a megtisztított városi szennyvízzel. Érdekességként említette, hogy egy köbméternyi víz öntözési területre juttatása két forintba kerül, s ez egyben azt is jelenti. hogy még szennyvíz esetén is költséges. A termelőszövetkezet gépparkja felkészült a kalászosok aratására. Az őszi árpa betakarítását már minden bizonnyal június 25-én elkezdhetik. A búza és a rozs vágájusához is hozzáfoghatnak lius 5. és 10. között. A nyolcezer hektárnyi szántón belül vannak gyengébb minőségűek is. Ezek eredményes hasznosíthatósága érthetően már régóta foglalkoztatja a téesz vezetőségét. Köny- nyen elképzelhető, hogy a jövőben, a hajdan a szegények eledeleként számontartott csicsókát fogják termelni, megközelítően három ezer hektáron. Józsa István elmondotta, hogy a csicsóka iránt napjainkban mind nagyobb az érdeklődés, elsősorban a nyugati országokban! A korszerű táplálkozás hirdetői és gyakorlati megvalósításának szorgalmazói már régen felismerték ennek a gumós növénynek a sokrétű használhatóságát. A téesz pedig rendelkezik azzal a műszaki háttérrel és infrastruktúrával, ami megvalósíthatóvá teszi nemcsak a csicsóka termesztését, hanem ipari feldolgozását is. A ceglédi Lenin Termelőszövetkezet szakemberei a közelmúltban az NSZK-ban tett szakmai útjuk során érthetően érdeklődtek az esetleges csicsókaüzlettel kapcsolatban is Annyi máris bizonyos, hogy az NSZK-n kívül francia és holland cégek is érdeklődést tanúsítanak a már-már elfeledett szegények eledele iránt. Gy. L. nagyberuházás munkálatait, Berdár Béla javaslatát viszont támogatta. Az egyes napirendi témákkal foglalkozó előterjesztések — amelyeket korábban már kézhez kaptak a képviselők — rögzítik: tavaly a települések fejlődése fő vonalaiban a VII. ötéves középtávú tervben jóváhagyott célokat tükrözte. A nagyvárosok, megyeszékhelyek fejlődése még mindig extenzív volt. Ezt a népesség további növekedése is jelzi, A veszélyes hulladékok ártalmatlanítását szolgáló program részeként folytatódott a dorogi égetőmű központi építése, az aszódi hulladéklerakó hely beruházása az elképzelések szerint halad. A termelési hulladékok hasznosításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveivel kapcsolatban Ábrahám Kálmán államtitkár kiemelte: mintegy 5 ezer olyan anyagot tartanak nyilván, amely a környezetre nézve súlyos veszélyt jelent. A bírságolás nem kellően hatékony eszköz a környezet- szennyezés visszaszorítására, a szankcionálásnál fontosabb, hogy a gyártási folyamatok során a jelenleginél kevesebb hulladék keletkezzék, illetve a vállalatok, üzemek minél töb. bet hasznosítsanak az újrafeldolgozható anyagokból. Az államtitkár indokoltnak tartotta annak az alapelvnek a törvényi szintű rögzítését, hogy a hulladékokról annak kell gondoskodnia, akinek tevékenysége nyomán az keletkezett. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Karnyújtásnyira a városi cím A tanácsülés erőfeszítéseként a testületi munka demokratizmusának érvényesüléséről hallgatott meg jelentést a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amelynek szerdai ülésén határoztak továbbá az építés- hatósági tennivalókról, támo- gatólag egyetértettek Monor, Ráckeve, Nagykáta és Dabas városi jogú nagyközségek várossá nyilvánítási pályázataival, állást foglaltak új tanács szervezésének kezdeményezésére Úri községben, valamint elfogadták az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Az egyéb ügyek sorában a végrehajtó bizottság jóváhagyta a megyei szi- lárdhulladék-elhelyezési koncepció végrehajtásáról intézkedő tervet, a doktori tudományos fokozatot szerzett és intenzív tanfolyamokon részt vett pedagógusok béremelésére vonatkozó előterjesztést, egyetértett a Dabas Városi Jogú Nagyközségi Tanács építőipari- és költségvetési üzemének leányvállalat-alapítási szándékával. A megyei szakigazgatási . szervek, a helyi tanácsok kérelmére, pótlólagos anyagi támogatásokat engedélyezett, illetve hozzájárult a bérkeretek kiigazításához. A továbbiakban a napirendnek az építéshatósági tevékenységgel és a várossá nyilvánítási pályázatokkal összefüggő részét ismertetjük részletesen. A szervezeti keretek átalakítása javítja a munka színvonalát A megyében járva láthatunk nagyon szép és elrettentőén csúnya épületeket, s olyanokat is, amelyek nemcsak a szemet bántják, hanem műszaki szempontból is kívánnivalót hagynak maguk után. Ha még hozzátesszük azt is, hogy mostanában egyre erősödik az igény a települések rendezett fejlesztésére, miközben növekszik a lakásépítések sok gonddal járó terhe, akkor igazán időszerűnek látszik, hogy a végrehajtó bizottság napirendre tűzte az építéshatósági tevékenység értékelését. A gondok már akkor jelentkeznek, amikor még az építőanyag sem tornyosul az udvarokon, ugyanis a lakóházak tervezésével nincs minden rendben. Amint a vitában is elhangzott: a tervezői munka színvonala a közepesnél is gyengébb ... Ezért kellett létrehozni 1986-ban a szakértői bizottságokat, amelyek tavaly a benyújtott 13 ezer terv 55 százalékát kisebb-nagyobb módosításokkal engedélyezésre javasolták, ám csaknem 21 százalékát erre alkalmatlannak minősítették ... Tavaly 13 tervező ellen kezdeményeztek eljárást. Az építésügyi igazgatási munka szervezeti rendszere és személyi feltételei is eltérnek az ideálistól. A 117 nagyközségi, községi tanács közül 95- nél önállóan látják el ezeket a feladatokat, további 22 tanács szakigazgatási szerve 10 társulatban működik. Célszerű lenne újabb igazgatási társulások létrehozása, hiszen 62 helyi tanácsnál egy-egy munkatárs — gyakran kapcsolt munkakörben — látja el az építéshatósági teendőket. Ám ez az érintett tanácsok ellenállásába ütközik, mert arra törekednek, hogy önálló ügyintézővel rendelkezzenek ... Gondot okoz továbbá az is, hogy csupán egyharma- duk felsőfokú, kétharmaduk középfokú végzettségű, s ezen belül 30 százalékuk nem az előírt képesítésű. S még egy A falvak felszámolása ellen Újabb tiltakozási hullám Az egyetemes kultúra, az emberi jogok, a Romániában élő nemzetiségiek azonosságtudatának védelmében több szövetség emelte fel szavát a romániai falvak felszámolása ellen. A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöksége elhatározta, hogy javasolja az Elnöki Tanácsnak: tegyen erőteljes lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Romániában élő kisebbségeket sújtó településpolitikai döntések ellen. A Magyar Zenei Tanács hasonló tiltakozásra kéri a Nemzetközi Zenei Tanácsot az UNESCO legmagasabb fórumánál. Ugyancsak nemzetközi fellépést tart szükségesnek a román kormány szándékaival szemben a Magyar Írók Szövetségének elnöksége is. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete — csatlakozva az építőművészek és az írók állás- foglalásához — a hazai és a nemzetközi tudományos, valamint irodalmi élet képviselőihez és intézményeihez fordult: tegyenek meg mindent a román kormány által meghirdetett intézkedések visszavonására. A Magyar Jogászszövetség nyilatkozatában és a világ jogászszövetségeihez eljuttatott felhívásában az emberi jogok súlyos megsértésének nevezte a romániai településszerkezet erőszakolt átalakítását, s ellene nemzetközi tiltakozásra hívta fel a nemzetközi jogásztársadalmat. sokat mondó adat: az elmúlt három évben átlagosan 45, a községeknél 60 százalékos volt a fluktuáció. A képhez az is hozzá tartozik, hogy a szakigazgatási szervek igen leterheltek: tavaly 103 ezer ügyirattal foglalkoztak, amelyeknek 45 százaléka igényelt határozati döntést. Ezek többsége törvényes és megalapozott volt, ám ennek ellenére nem kevés az ügyintézés során elkövetett szabálytalanság. Gyakran téves és hiányos a döntések indokolása és visszatérő gond a helyszíni szemlék elmulasztása. Panaszok forrása a szomszédok jogos érdekeinek figyelmen kívül hagyása is. Kitolódnak az ügyintézési határidők, s ezért nemegyszer kellett figyelmeztetéssel, illetve fegyelmi eljárás kezdeményezésével élni. Különösen sok szabálytalanság volt Érden, Tahitótfalun, Dunabog- dányban, Kisoroszin, Monor és Gyál térségében. Az építési fegyelem megszilárdításához hozzájárulnak az ellenőrzések is. Ennek feltételeit javította, hogy tavaly a megyei tanácson megalakult az építésfelügyeleti csoport, amely a vizsgált épületek 23 százalékánál talál intézkedést kívánó hibát. Ugyanakkor nem kielégítő a helyi tanácsok ellenőrző tevékenysége, nagyobb rendszerességre és gyakoriságra volna szükség a felderítés és megelőzés érdekében. Az utóbbi három évben ugyanis nem csökkent a szabálytalan építkezések száma. Még mindig sok, a feltárt esetek 70 százaléka az engedély nélküli, mintegy 30 százaléka az engedélytől eltérő építkezés. Az épületek túlnyomó többsége különböző időtartamú fennmaradási engedélyt kap, jelentő^ összegű bírság kiszabása mellett. Bontás elrendelésére tavaly 96 esetben került sor. A bontási határozatok megszületését és végrehajtását sok szempont hátráltatja. A testületi ülésen idézték azt a példát is, miszerint az engedély nélkül építkező fennmaradási engedélyért folyamodik, azután megfellebbez minden ügyével kapcsolatos döntést, s közben gyakran lejár az az egy esztendő, aminek eltelte után már meg sem lehet bírságolni. A végrehajtó bizottság hosz- szan tartó vita után arra az álláspontra jutott, hogy az építéshatósági munka javítására tett intézkedések már érzékelhetlek, azonban annak mértéke még nem kielégítő. Ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy növelni kell a helyi tanácsok műszaki dolgozóinak szakmai színvonalát és — elsősorban társulások létrehozásával — jobb szervezeti kereteket kell kialakítani. Hatékonyabbá kell tenni a helyi ellenőrzésekét, szélesíteni kell a lakosság tájékoztatását. Többéves erőfeszítések árán teremtették meg a fettételeket Sajátos helyet foglalnak el a városi jogú nagyközségek az államigazgatás rendszerében. A közigazgatás legutóbbi átszervezése, a járások megszűnése hozta létre ezeket, a sokak szerint mesterséges képződményeket, amelyek már nem községek, de nem is városok, ugyanakkor körzeti feladatokat is ellátnak. A városi jogú nagyközségek az elmúlt években tisztességgel igyekeztek ,betölteni a híd' szerepét, a vonzáskörzet települései érdekeinek képviseletét, mégpedig úgy, hogy a helyi önállóság ne szenvedjen csorbát. Ennek ellenére többféle igény sürgeti megszűnésüket. Először is az, hogy a körzet- központok tanácsai megalakulásuk pillanatától kezdve törekednek a városi rang elnyerésére, amelynek feltételeit szívós munkával többé- kevésbé meg is teremtették. Szándékaikat a lakosság túlnyomó többsége támogatja. Ugyanakkor a városi jogú nagyközségek státusának eltörlését a helyi demokrácia kiszélesítésének igénye is indokolja. A tanácsi gazdálkodás új rendszere is affelé hat, hogy növekedjék a községek önállósága, a tanácsok a lakosság széles körét bevonva hozzák meg döntéseiket, határozzanak településük sorsáról, s a végrehajtásért viseljék a felelősséget. Ez év januárjától országos kísérlet, a kétszintű igazgatásra való áttérés tanúi vagyunk. Megyénkben is akad már három község, amelyek közvetlenül a megyei tanács fennhatósága alá tartozik. Ezek az összetett okok játszanak szerepet abban, hogy az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium a közelmúltban jelezte a megyei tanácsnak, hogy az idén június 30-ig van lehetőség a várossá nyilvánítási pályázatok beadására. Ezzel egyidejűleg levélben értesítette a dabasi, a monori, a nagykátai és a ráckevei városi jogú nagyközségi tanácsok elnökeit, hogy pályázatukat juttassák el az ÉVM-be. Ennek nyomán az érintett tanácsok igenlően foglaltak állást a várossá nyilvánítással kapcsolatban és kérték a megyei tanács végrehajtó bizottságának támogatását, amelyet a tegnapi ülésen is megkaptak. A várossá nyilvánítás indokaiban több hasonlóságot fedezhetünk fel. A legszembetűnőbb az, hogy városi jogú nagyközségeink infrastrukturális ellátottsága megközelíti, egyes mutatók alapján pedig meghaladja a hasonló népességű városok színvonalát. Monor, Nagykáta és különösen Dabas fekvése jellemző, hogy a megye a városhiányos térségében helyezkednek el. Ezen kívül természetesen rengeteg a sajátos, egyedi vonás is. A pályázatok benyújtása előtt rendezni kellett a társközségek jövendő státusát. Ráckevén — mint lapunkban beszámoltunk róla — helyi népszavazáson kérték ki a lakosság véleményét. Az állampolgárok úgy döntöttek, hogy Szigetbecse, Lórév és Makád — helységnevüket megtartva — Ráckevével egyesülnek és együttesen alkotnak várost. Hasonlóan alakul Monor társközségének, Péterinek a helyzete is. Fölfokozott a várakozás az érintett településeken, pedig a megye fiatal városainak példája azt bizonyítja, hogy a cím elnyerése nem jár együtt automatikusan az anyagi források gyarapodásával, a fejlődés felgyorsulásával. Kétségtelen azonban, hogy távlatokban előnyöket tartogat a városi lét. Kövess László
