Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-15 / 142. szám

ŐRI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1988. JÚNIUS 15., SZERDA Életkezdés, segély, Bakás Ha véget ér az állami gondozás Sajnos nem minden gyermeknek adatik meg a rendezett otthon. Amikor a szülők elhanyagolják a gyermeket, az esetek többségében már felbomlott a családi élet. így például a válások száma 1975-től 1985-ig 1000 lakosonként 2,2-ről, 2,7-re emelkedett. Az 1985-ben felbomlott mintegy 29 ezer házasság csaknem 30 ezer kiskorú gyermek életére hatott ki. Előfordul, hogy az egyik vagy mindkét szülő iszákos­sá, munkakerülővé válik, erkölcstelen életmódot foly­tat, s ez a környezet — érthetően — káros hatást gyakorol a gyermek fejlődésére. Amikor már — minden próbálkozás ellenére — nincs remény arra, hogy a kiskorú családban nevelkedjen, biz­tonsága érdekében végső meg­oldásként, állami gondozásba vételére történik intézkedés. Rossz előkészítés Mi lesz velük nagykorúsá­guk után, akiknek nincs hová menniük, mire számíthatnak az életben? — erről kérdez­tük a Pest Megyei Gyermek­es Ifjúságvédő Intézet igazga­tóját, Sima Antalt, aki idén januártól látja el a munkakö­rét. — Az állami gondozottak sorsa nagykorúságukig és azt követően is bonyolult, sok té­nyező együttes hatásától függ, ki hogyan találja meg helyét és boldogulását az életben. Szerencsésebb az életindu­lásuk a nevelőszülőknél lé­vő gyermekeknek, ezenkívül anyagilag és munkára neve­lésben is felkészültebben kezdhetnek önálló életet a kis létszámú ifjúsági otthon­ból távozók. — Sajnos ez a lehetőség a nö­vendékek egy részének nem ada­tik meg, többségében kedvezőtlen szociális feltételekkel indulnak az éietben. — Pesit megyében 1987-ben 206 állami gondozott vált nagykorúvá, akiknek az 59,2 százaléka fiú és 40,8 százalé­ka lány. A nagykorúvá válás idején nevelőszülőknél 16,5 százalékuk nevelkedett, a töb­biek zömmel nevelőotthonban és munkásszállón éltek. Tavaly 37,4 százalékuk vé­gezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Az isko­lai lemorzsolódások okai közt említhető — egyebek között — a szökés, csavargás, az ér­telmi képességek hiánya és a túlkorosság. Továbbá előfor­dul, hogy a kiskorút későn íratják be az első osztályba, s a lemaradását nem tudja pótolni, valamint a sok hely­változtatás miatt is visszama­rad. Helyenként előfordul, hogy a munkahelyek is ösztönzik a fiatalt abbamaradt iskolai tanulmányai befejezésére. Így a harminc fős nagykőrösi if­júsági leányotthon 14-18 éves növendékei a helyi konzerv­gyárban dolgoznak, s munka mellett elvégzik a dolgozók ál­talános iskoláját. Mire befe­jezik, nagykorúvá válnak. A konzervgyár az ott dolgozó növendékeknek a 7. osztály sikeres elvégzése után 700 forintot, a 8. osztály után pe­dig 800 forintot juttat és ta­nulásukhoz 1—1 óra mun­kaidő-kedvezményt biztosít, ezenkívül fedezi a tanszerek költségét. — Ideális az lenne, ha a fiatal szakmával a kezében indulna el az életben. Milyen lehetőségek vannak erre a megyében? — Az általános iskola el­végzése után elvileg bármi­lyen szakmát választhatnak, ha kollégiumban vagy neve­lőszülőknél való elhelyezésü­ket meg lehet oldani. A múlt évben 264 fiatal tanult szak­munkásképző intézetben. Fo­ton a gyermekvárosban autó­szerelő és óvónőképző szak- középiskolában tanulhatnak. Továbbá más középfokú (gim­názium, postaforgalmi és élel­miszeripari) iskolába egy-két jelentkező akad évente. A nagykorú fiatalok közül ta­valy 17 százalék szerzett szakképesítést. Az iskolai ki­maradások okai közt említhe­tő — egyebek mellett — a rossz előkészítés (nincs idő a gyerek megismerésére a kései állami gondozásba vételeknél), továbbá az iskola azokat is beiskolázza, akik nem alkal­masak továbbtanulásra. Sajnos kevés azoknak a fia­taloknak a száma, akiket ott­hon visszavárnak, így a ta­valy nagykorúvá váltak kö­zül csak 7,6 százalék tértvisz- sza a családi környezetbe. A családok nagy többsége kö­zömbös gyermeke sorsa iránt. Például tavaly tizenhárom növendék szeretett volna ha­zamenni a karácsonyi ünne­pekre. A gyámhatósághoz el­küldött tizenhárom levélre tíz nemleges válasz érkezett. Tanulsága, hogy az ilyen csa­lád nem alkalmas a kiskorú fogadására. Ily módon csak három növendéket tudott az otthon hazaengedni. — Mi a helyzet a nevelőszülők­nél élő gyermekekkel? — Előnyösebb helyzetben vannak a nevelőszülőknél nagykorúvá vált gyerekek, akiknek többsége továbbra is ott marad. Az esetben, ha kollégista volt a középiskolá­ban vagy szakmunkásképző­ben, tanulmánya befejezése után is visszamegy. A tavaly nagykorúvá váltak valamen.y- nyien maradtak a nevelőszü­lőknél. Sokuknak azonban ki­látástalanabb az önálló élet kezdése, így múlt évben 44,2 százalékuknak nem volt ho­vá mennie, ök munkásszálló­ra vagy albérletbe kerültek. A gyakorlatban nem fogadják be a bejelentett lakcímen az életkezdő növendéket. Nevelőszülők Beilleszkedésük segítésére példaként említhető Törökbá­linton az Ipari Szerelvény Gépgyárnak a nagykőrösi ott­honnal nyolc növendék fog­lalkoztatására irányuló meg­állapodása. — Mit tehetnek előbbre jutásu­kért maguk a fiatalok? Az ő takarékoskodásuk is sokat segít az önálló életkez­désben. Előfordul azonban, hogy az ifjúsági otthonból tá­vozó egy-két hónap múlva pénztelenül és lerongyolódva tér vissza, s kéri újra a segít­séget. Takarékoskodásuk ered­ménye 10-16 ezer forint kö­zött mozog, de kizárólag azok­nál, akik ifjúsági otthonban vagy nevelőszülőknél laknak hosszabb ideje. A fiatalok segélyösszegét jellemzi, hogy lakás, telek, bútor és háztartási gépek vá­sárlására kaptak támogatást. A nagykőrösi otthonban az elmúlt hét év alatt kilencen jutottak lakáshoz, illetve ház­hoz, s a városban telepedtek le. Ebben szerepe volt a ta­karékbetétkönyv szép össze­gének, az önálló életkezdési segélynek, a helyi OTP-köl- csönnek és sok esetben a fiú családja is segített. — Mit tehetnek a hivatásos ne­velőszülők? — A megyében hivatásos nevelőszülői hálózat kezdte el működését Aszódon, Gödöllőn, Sülysápon, Cegléden, Abony- ban és Érden. A nevelőszülők közül em­líthető az érdi hivatásos ne­velőszülő, Remete Katalin, aki férjével előzőleg is nevelt állami gondozottakat, most három 5 éves és egy 15 éves gyermek él nála, az ötödik a napokban érkezik a családba. A gyerekek a házaspár négy gyermekével laknak együtt, egymást elfogadták, szemben­állás nincs közöttük. A csa­ládi életbe hamar beillesz­kedtek, otthonosan mozognak, könnyen kezelhetők, az álta­lános iskolás korúnak javult a tanulmányi eredménye is. A szülők nagy gondoskodás­sal és szeretettel látják el feladatukat. Ifjúsági otthonok A 14 éven felüliek részére kis létszámú ifjúsági otthonok kialakítására volna szükség, ahol nagykorúságuk után is tartózkodhatnának. Ennek kí­sérletét kezdte el a megyei ifjúságvédő intézet a főváro­si Török utcában, ahol — egy lakásban öt fiút helyeztek el, tanulnak és dolgoznak s ott 24 éves korukig maradhatnak. Csaknem 2,5 ezer állami gondozott gyermeknek több mint 30 százaléka úgy került intézetbe, hogy előzőleg sem­miféle védő- és óvóintézke­désben nem részesült. Sajnos a gyakorlat elsősorban nem a veszélyeztető családi környe­zetet próbálja meg alkalmas­sá tenni a kiskorú nevelésé­re és gondozására, hanem a gyermeket emeli ki belőle. Az állami gondozásba vételnél a környezet — többnyire — érintetlen marad. Sajnos nem az okkal, hanem az okozattal foglalkozunk. — Mit várhatnak a fiatalok a családsegítő központtól? — A megyében, az ifjúság­védő intézet vezetése alatt, nyolc körzetközpontban dol­gozik családsegítő csoport. Ezek feladata — egyebek kö­zött — a gyermek és szülő kapcsolatának rendezése, an­nak elősegítése, hogy a csa­ládot alkalmassá tegyék az állami gondozott visszafoga­dására. Ezenkívül a csoport célja a megelőzés, az észlelt' problémák időben történő fel­derítése, a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység koordinálása. Feladatai kö­zött említhető továbbá a csa­ládterápia és családgondozás — mondotta befejezésül Sima Antal. Dr. Orell Ferenc János föoteszlapok Mert a fák is élni akarnak — Nézze meq, ez az eset tegnap délután történt a há­zunk előtt — mondja még mindig felindultan a közép­korú férfi Gyömrön az Imre utcában. — Arra lettünk fi­gyelmesek, hogy egy hatalmas teherautó az árokban landolt, csak a kis hídnál tudott meg­állni. Gyorsan felírtam a rendszámát — YG 13-55 —, de nem tettem feljelentést, mert nem akarok tárgyalások­ra, kihallgatásokra járni. Megdöbbentőn néztük, amikor a gépkocsivezető kikászáló­dott a fülkéből, holt részeg volt. Szerencsére jött egy segítőkész fiatalember, aki — hasonlóan nagy járművével — kihúzta az árokból. Felaján­lotta neki, hogy hazaviszi autóját, ő azonban hallani sem akart erről. Némi nehéz­ségek árán elindult, aztán, mint egy ámokfutó végighaj­tott az Imre utcán — ottho­na felé. A keréknyomok az árok szélén ma is jól látszanak. Egyszerűen érthetetlen, ho­gyan engedhetnek meg ma­guknak ilyesmit egyesek. Ez az eset tragikusabban is vég­ződhetett volna, ha például kisgyerekek játszanak, vagy netán felnőtt tartózkodik ott. Nem történt baleset. De leg­közelebb ? w Csendes volt. Nem szombat délután járt senki az ut­cán, Gyomron a Tompa Mi­hály utcai házban sem gon­dolta senki, hogy később lángra kap az egyik mellék- épület. Pedig a ház tulajdono­sa — egy idős asszony — fi­gyelmeztette lakóját, hogy az üstházból kiáramló szikrák veszélyesek lehetnek az épü­letre. Hiába figyelmeztette többször is őt. Aztán egy pillanat alatt megtörtént a baj. Lángra ka­pott a régi műhely tetőszer­kezete, füstölt az épületrész. Az a házaspár, aki az utcán éppen arra felé járt, elsőként sietett segíteni. A férfi hamar ráhelyezte a slagot a kerti csapra, s hozzáfogott az oltás­hoz. De jöttek a szomszédok is, így viszonylag hamar sike­rült lokalizálni a tüzet. Mire a hivatásos tűzoltóautók meg­érkeztek, már nem volt dol­guk. Mindenesetre most nyár előtt figyelmeztető lehet ez a tűz­eset mindnyájunk számára. Jó, ha emlékeztetünk rá, a vörös kakas sohasem alszik. Korábban többször szóvá tettük ezeken a hasábokon, hogy a Gyömrői Nagyközségi Tanács által szervezett fásítá­si akció kudarcba fulladt a Táncsics Mihály utcában. No nem azért, mintha nem lett volna jól megszervezve a munka, sokkal inkább az azt követő vandál pusztítássoro­zat miatt. Abban az időben nem múlt el úgy egy nap, hogy ne tördeltek volna le sok-sok gyenge csemetét is­meretlen tettesek. Aztán so­káig nem lehetett látni a pusztítás nyomait, a kis fák (amik még megmaradtak) is Nem robbanás, költözés mintha megrekedtek volna a növekedésben. De az idén ismét öröm vé­gigmenni az utcán. A letördelt fák új erőre kaptak s levelet bontottak. Élnek a volt cse­meték, törzsük már egyre vastagobb. Szeretettel gon­dozzák a porták lakói, s re­ménykednek abban, hogy nagyra fognak nőni. Mi is bí­zunk abban, hogy így lesz. Mert a fák élni akarnak. Még akkor is, ha vandál kezek tö­rik derékba, akkor is, ha ke­vés csapadékot kapnak a leve­lek, akkor is, ha nem minden­ki akarja. w Sűrű esőfelhők gyülekeztek az ég alján, nehezen verbuvá­lódott a közönség a Strand kertmozi aznap esti előadásá­ra. Pedig ezúttal olyan film szerepelt a programban, ame­lyet évek óta sikerrel vetíte­nek a Filmmúzeumban. Mar­ion Brando, a női szívek tipró- ja már önmagában is érdekes figura, emlékezetes alakításai közé tartozik ez az alkotás is. Lehettünk vagy ötvenen a nézőtéren, zömében fiatalok ültek a padokon, pedig a film mindenkinek szolgáltathatott tanulságokat az életről, a sze­relemről, nő és férfi kapcso­latáról. Hamarosan eleredtek az ég csatornái. Kinyíltak az er­nyők, a fejek fölött aztán villámlás, égdörgés. Sokan a fedett terasz alá menekültek, de páran a nézőtéren marad­tunk. A film cselekménye kis­sé vontatottan haladt a kibon­takozás felé, de lekötötte fi­gyelmünket. Volt valami drámai össze­függés a filmvásznon történő cselekmény és a mostoha idő­járás között. Vége lett az elő­adásnak, tetőtől talpig elázva álltunk fel néhányan a pád­ról. Legnagyobb szabadtéri filmélményeink közé fogjuk sorolni ezt az estét, annyi bi­zonyos. w — Éhes vagyok, éhes va­gyok — nyafog a gyerek szer­kesztőségünk szomszédságá­ban a napközi udvarán. Már majdnem sírásba torkollik a könyörgése, amikor a felügye­lő nevelő imigyen kifakad: — Miért nem reggeliztél ott­hon? Már valóban sír a gyerek, amikor a tanárnő odaszól ne­ki: — Menj és kérj egy kis mákos tésztát a konyhán. — De még nincs itt az ebéd. Megérkezik az ételszállító kocsi. Történetünk főszereplő­je elsőként száguld az étke­zőbe. Megnyugszik. Már nem sír. Már nem éhes. Vidáman mókázik egyik osztálytársával. A tányérban a leves ott ma­rad. Gér József Kulturális program Ecseren szerdán 10 órától délelőtti matiné, 12-től nyi­tott ház. Gombán az autós kertmozi­ban 21.30-tól: Vissza a jövő­be (színes, szinkronizált, ame­rikai fantasztikus film). Körzeti labdarúgó-bajnokság A tabella még nem végleges A bajnokság zárófordulója esős időben sok gólt hozott. A bajnok Maglód a Péteri elleni döntetlenjével búcsúzott az osztálytól, a dobogó harmadik fokát egyelőre a Gyömrő csa­pata birtokolja, hisz a Men­őének van még egy elmaradt mérkőzése. A záróforduló után két meccs kivételével a tabella így fest: 1. Maglód 30 23 5 2 96- 22 SÍ 2. Vecsés 30 21 4 5 35- 37 46 3. Györnrö 30 17 7 6 52- 24 41 4. Mcnde 29 19 2 8 86- 42 40 5. Albertira» 30 15 7 8 73- 53 37 6. Péteri 30 12 10 8 60- 50 34 7. Űri 29 13 5 11 62- 52 31 8. Ecser 30 13 5 12 SÍ- 57 31 9. Újszilvás 30 11 7 12 39- 49 29 10. Dánszentm. 29 10 5 14 54- 55 25 11. Nyáregyh. 30 10 4 16 51- S3 24 12. Monori-erdő 29 8 6 15 59- 68 22 13. Csévharaszt 30 9 4 17 42- 73 22 14. Tápiószőlős 30 7 6 17 45- 71 20 15. ceglédberc. 30 5 9 16 35- 71 19 16. Törtei 30 — 4 26 19-112 4 (Megjegyzés: A két elmaradt mérkőzési június 16-An: Őri—Mo­nori-erdő és június 19-én: Mende —Dánszentmiklós rendezik meg az elöl álló csapatok otthonában.) Nyáregyháza—IJánszentmik- lós 2-4 (1-2). Nyáregyháza, 100 néző, vezette Eperjesi. A második félidőben volt igazán jobb a vendégcsapat, így sikere megérdemelt. Gól: Serfőző, Csíkfalvi, il­letve: Gergely (2), Kemenczei, Boros. Jó: a hazaiaknál senki, illet­ve: Germányi, Dési, Kemen­czei. Albertirsa—Vecsés 2-4 (0-2). Albertirsa, 50 néző, vezette: Sárosi. Sportszerű, jó mérkőzésen megérdemelten nyert a Vecsés. A hazai kapus sérülése hatott az Albertirsa játékára. A ha­zai gólokat Bukoviriszki és Os- walda lőtték. A Vecsésből Bor­vári (a mezőny legjobbja), Gergely és Gonda játszott jól. Ecser—Mende 1*3 (0-1). Ecser, 100 néző, vezette: Izsá­ki. A mezőnyfölényben játszó Mende partjelzői támogatással lyert a hazaiak véleménye sze­rint. Gól: Varga (11-esből), il­letve: Nagy F. (3). Jó: az Ecserből senki, illetve: Ker- nya, Nagy F. (a mezőny leg­jobbja), Szvitek. Törtei—Ceglédbercel 2-2 [1-1). Törtei, 30 néző, vezette: äzalai. A tartalékos vendégek el­szórakozták a meccset a sport­szerű hazaiak ellen. A két ven- léggólt Kalocsai és Peszeki T. lőtték. A Ceglédbercelből Pe­A Pilisi Ruházati Kisszövetkezet nemrég elkészült épületszár­nya után további üzemrészeket korszerűsítenek. Az elörege­dett régi műhelyeket csak bontással lehet újraépíteni. Ké­pünkön a már elkészült műhelyépületbe költöztetik a készru­hákat a dolgozók. (Vimola Károly felvétele) szeki F., Kollár, Rapi és Nagy játszott csak komolyan. Tápiószőlős—Monori-erdő 2-2 (2-1). Tápiószőlős, 50 néző, vezette: Karcsú. Két sportszerű csapat sárdagasztásán igazsá­gos döntetlen született. A ven­déggólokat Gáspár J. lőtte. Jó: a hazaiaktól senki, illet­ve: Perjéni, Maczkó. Péteri—Maglód 2-2 (2-2). Péteri, 200 néző, vezette: Mül­ler. A Péteri játékosai virággal köszöntötték a mérkőzés előtt a bajnokot, majd nagyon jó teljesítményt nyújtva elvettek tőlük egy pontot. Gól: Babicz, Kalina Z., il­letve: Sziklai, Papp. Mindkét csapat jól játszott. A hazaiak­tól kiemelkedett Kovács M., Kalina L. és Lendvai. Csévharaszt—Úri 1-3. Csév­haraszt, vezette: Zsuzsandor. Gyömrő—Újszilvás 2-1. Gyömrő,' 100 néző, vezette: Gavló. Gól: Gáspár Gy. (2, egyet 11-esből), illetve Túri. Kiállítva: Szamosújvári S. és Boda A. (mindkettő Újszilvás). A gyömrőieknek ez volt sor- . rendben a tizenegyedik veret­len mérkőzésük. Utoljára már­cius 27-én kaptak ki a Dán- szentmiklóstól. Ifjúsági eredmények: Gyöm­rő—Újszilvás 2-2 (!), Nyáregy­háza—Dánszentmiklós 2-1, Al­bertirsa—Vecsés I. 4-2 (!), Ecser—Mende 6-0, Tápiósző­lős—Vecsés II. 1-8, Péteri— Maglód 2-3. G. J.—K. J. Kézilabda Kupamérkőzés Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzés: Tápióvölgye SC—Váci Forte, Úri, 18 óra. (Rangos ellenféllel vív ma kora este kupamérkőzést az úri hölgygárda. A váciak ta­vasszal remekül szerepeltek az NB Il-es bajnokságban, ko­moly esélyük van a feljutás­ra is, ezek után természetesen a találkozó esélyese is a Du- na-parti együttes. Reméljük, a hazaiak azért méltó ellenfe­lei lesznek a nagyobb játék­erőt képviselő vendégeknek.) (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom