Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-15 / 142. szám

6 1988. JÜNIUS 15., SZERDA Jogi tanácsok Tartós fogyasztási cikkek javítása • Ré­szes művelés • Szabadságmegváltás • Ju­talék változtatása t Özvegyi nyugdíj • Tar­tásdíj-kötelezettség O Egy kismarosi olvasónk kötőgépet vásárolt, amely a jótállási idő lejártát követően elromlott. A gépet alkatrész- hiány miatt nem lehetett javí­tani. Milyen jogaim vannak Ilyenkor? — kérdezi. A tartós fogyasztási cikke­ket gyártó, illetve importáló vállalat köteles gondoskodni arról, hogy az árucikkek szo­kásos élettartama alatt a ké­szülék üzembentartásához és javításához szükséges alkatré­szek rendelkezésre álljanak. Ebből következik, hogy a nem külkereskedelmi forgalom ke­retében behozott külföldi gyártású termékekre ez a kö­telezettség nem terjed ki. Az áru szokásos élettartamát a gyártó, illetve az importáló vállalat köteles meghatároz­ni. A jogszabály előírja, hogy a kötelező jótállással árusított, valamint a külön felsorolt áruk esetében — így a háztar­tási kötőgépnél is — az alkat­részellátást és a javítószol­gálat megszervezését attól füg­gően kell biztosítani, hogy a cikk fogyasztói ára milyen ma­gas. Az 1500 Ft alatti tartós fogyasztási cikkeknél például három, míg az 1500—10 000 Ft közöttieknél hat évig kell gondoskodni az ellátásról. A 10 000 Ft érték feletti tár­gyaknál ez a kötelezettség nyolc évig áll fenn. Az idő­tartamot a vásárlástól kell ^ámítani. A gépjárművek esetén a nyolc évet a típus gyártásá­nak befejezésétől kell számí­tani, kivéve, ha a vásárlónak történő eladás a gyártás meg­szűnése után történt. Ha a gyártó, illetve forgal­mazó szervezet a jogszabály­ban előírt kötelezettségét el­mulasztja, a vásárlónak oko­zott kárt a polgári jog általá­nos szabályai szerint köteles megtéríteni. Mindez azt jelen­ti, hogy amennyiben a vá­sárlás az előbb ismertetett időn belül történt, kérheti a vásárló a nem javítható gép kicserélését (természetesen az árak változására és a hasz­nálat idejére figyelemmel kell lenni) vagy pénzbeni kártéxí- tóst. • H. S. monori szövetkezeti tag azt szeretné megtudni, mi­lyen feltételek mellett lehet részes művelésre szerződést kötni a termelőszövetkezettel. Részes munkavállalásnak azt a tevékenységet nevezzük, amikor a mezőgazdasági nagy­üzem (termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság) tulajdonában, kezelésében, illetőleg használa­tában lévő földterület meg­művelésére, illetőleg állatok tartására, állati termékek elő­állítására, hal fogására, fa­anyag kitermelésére, továbbá a nagyüzem részére végzett ki­zárólag mező- illetve erdőgaz­dálkodási tevékenység (ter­mésbetakarítás, szaporító­anyag-előállítás, stb.) ellátásá­ra munkaszerződést kötnek, amely alapján az előállított termékek előre meghatározott hányadát (értékét) a részes művelő kapja meg. A mezőgazdasági nagyüzem alkalmazottja eredeti munka­körén és munkaidején kívül szintén köthet részes művelés­re szerződést. Ugyancsak ilyen megállapodást lehet kötni az­zal is, aki nem áll munkavi­szonyban a szövetkezettel. A termelőszövetkezet tag­ja a termelőszövetkezetben a részére megállapított munka­körön és munkaidőn kívül munkamegállapodás keretében vállalhat részes munkát. A ré­szes munka vállalására vonat­kozó munkaszerződés vagy munkamegállapodás a mező- gazdasági nagyüzem alkalma­zottaival, illetve tagjaival cso­portosan Is megköthető. • • • Munkatorlódás miatt 1987- ben nem tudta szabadságát ki­venni G. L. váci portás. Ami­kor nemrég kilépett, tavalyi szabadságát elszámolták ré­szére, abból jövedelemadót vontak le. Olvasónk sérelmezi a vállalat eljárását. A vállalat eljárása szabályos volt, ugyanis nem hagyható figyelmen kívül a jövedelem- adó alapjának meghatározása­kor az idei munkaviszony- megszüntetése esetén a ta­valy ki nem vett szabadság megváltásának kifizetett ösz- szege. Ugyancsak ezt a sza­bályt kell alkalmazni akkor is, ha a nem biztosított bedol­gozónak váltják meg a sza­badságot. Ennek a rendelke­zésnek az a lényege, hogy a kifizetésre kerülő összeg alap­ja az 1987. évi kereset, ame­lyet felbruttósítva kell figye­lembe venni. Ezért ebből a magasabb összegből a jövede­lemadót szintén le kell von­ni. • Eladóként dolgozik egy gyömrői fiatalasszony. Az el­múlt időben közölték vele, hogy jutalékának százaléka megváltozik Nem értem a vállalat intézkedését, hiszen a munkafeltételekben semmi sem változott — írja. A jutalék olyan munkabér, amelyet meghatározott telje­sítmény elérése esetén a dol­gozónak kifizetnek. A teljesít­ménykövetelményt a munkál­tató határozza meg. Ennek módját — ideértve a megvál­toztatás feltételeit, gyakorisá­gát és a szakszervezet munka­helyi szerve közreműködésé­nek szabályait — a kollektív szerződés írja elő. Mivel a ju­talékkulcs megállapítása a munkáltató hatáskörébe tarto­zik, így az egyoldalúan is mó­dosítható. Mindebből kitűnően az ilyen intézkedés ellen mun­kaügyi vita nem kezdeményez­hető. A jutalékkulcs megvál­toztatását a dolgozóval írás­ban kell közölni, és annak okát is meg kell jelölni. Ha a módosítás nem ilyen formá­ban jön létre, a változtatás érvénytelen. Meg kell külön­böztetni mindezektől azt az esetet, amikor a munkáltató — okkal vagy anélkül — nem fi­zeti ki az előre meghatározott követelmény teljesítése esetén a jutalékot. Ilyenkor a dolgo­zó munkaügyi vitát kezdemé­nyezhet. • R. L.-né ceglédi olvasónk férje hirtelen elhunyt. Az öz­vegy két iskolás korú gyer­meket nevel. Ebben az eset­ben milyen juttatások illet­nek meg? — kérdezi. A férj halála miatt nehéz helyzetbe került családot több­féle támogatás illeti meg. A házastárs állandó özvegyi nyugdíjat fog kapni, mivel a férj jogán árvaellátásra jo­gosult két vagy több gyer­mek tartásáról gondoskodik. Ez a nyugdíj adómentes. Az özvegyi nyugdíj egyébként annak az összegnek a fele, ami a meghaltat öregségi nyug­díjként. illetőleg a harmadik rokkantsági csoport szerint já­ró rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillet­te vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíjat mindaddig folyósítják, amíg a legkisebb gyermeket is megilleti az ár­vaellátás, vagy amíg az öz­vegy újabb házasságot nem köt. A gyermek jogán az anya árvaellátást fog kapni, amely a 16. életév betöltéséig jár. Ha az árva nappali tagozaton ta­nul, az árvaellátás a tanul­mányok tartamára, de legfel­jebb a 25. életév betöltéséig jár. Az árvaellátás összege gyer­mekenként az özvegyi nyugdíj fele. Az özvegyi nyugdíj ösz- szegével azonos összegű árva­ellátás jár annak a gyermek­nek. akinek mindkét szülője meghal, vagy az életben lé­vő szülője rokkant. Ugyan­ilyen összegű árvaellátásra jo­gosult az is, akit az életben lévő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az anyát mint egyedülálló szülőt a gyermekek utáni csa­ládi pótlék is megilleti, ha az ehhez szükséges feltételek egyébként fennállnak. • A bíróság felbontotta S. J. érdi művezető házasságát. A két gyermeket az anyánál helyez­te el, az apát pedig tartásdíj fizetésére kötelezték. Olvasónk sérelmezi, hogy Jövedelméből a gyermektartás címén kifizetett összeg után is adót vonnak le, p dig szerinte a jövedelem az anyánál keletkezik. Olvasónk véleménye nem egyedüli, hiszen a több gyer­mek után tartásdíjat fizetők egzisztenciális léte is veszély­be kerül esetenként. Az adó­fizetési kötelezettséget azon­ban nem ilyen szempontok alapján határozta meg a tör­vény. Az olvasónk előtt sem vitatott, hogy jövedelemmel rendelkezik, amelynek alapján őt adókötelezettség terheli. A vitás csak az adókötelezettség alapja lehet, erre pedig a törvény egyértelmű választ ad. Jövedelemnek a magánsze­mély által megszerzett vagyo­ni érték (bevétel) egészét, il­letve annak a törvényben meghatározott hányadát, vagy elismert költségekkel csökken­tett részét kell tekinteni. Ha tehát valaki a gyerme­két a saját háztartásában tart­ja el, vagy utána tartásdíjat fizet, a megszerzett jövedelme semmilyen formában sem vál­tozik meg. A különbségtétel igazságtalan lenne, az esetle­ges névleges válások számát szaporítaná és hátrányos hely­zetbe hozná a családban élő­ket. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a jogszabály­ban meghatározott kötelezett­ség alapján kapott tartásdíj mentes az adó alól. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII. Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Palágyi Béla kezdett meg­szeppenni. Rájött, Magos töb­bet tud róla, mint ahogy ő fel­tételezte. — Szeretném hallani, Palá­gyi úr, hol töltötte az elmúlt éjszakát, ha egyáltalán aludt valahol? Palágyi nem felelt, szemé­ben zavar tükröződött. — Nézze kérem, míg újból vissza nem tértem ide, én sok­felé érdeklődtem maga felől. Többek között megtudtam, hogy maga iszik, kártyázik, lóversenyezik, többeknek tar­tozik is. S ami a leglényege­sebb, beszéltem a feleségével, láttam a két szép gyerekét, akikkel maga mit sem törődik, mert ha nagy ritkán haza is vetődik, alig ad pénzt a kere­setéből. Maga már szakított a feleségével. Sőt, azzal fenye­gette meg a gyerekei anyját, hogy elválik tőle, mert van egy szerelme és azt akarja el­venni. Azt hiszem, a felsorol­tak elegendőek ahhoz, hogy megismételjem a kérdést: Hol aludt az éjszaka? Hogy ki az a nő, akiért felborította a csa­ládi életét, egyelőre nem fir­tatom. Még azt is feltétele­zem, hogy szerelmének tárgya nem is tud arról, hogy maga kétgyerekes családos ember. — Az őrnagy úr nagy hir­telenjében annyi megalázó, becsületsértő megjegyzéssel il­letett, hogy azt sem tudom, mit. válaszoljak. t— Csakis az igazat, Palágyi úr, mert efelöl kibújnia nem lehet. Hogy a válaszát meg- könnyítsem, megmondom: én úgy gondolom, ma reggel a szerelme lakásáról indult el. — Engedje meg, őrnagy úr, hogy rágyújtsak. — Miért nem szólt hama­fejbe verte, megfojtotta A tragédiát nem sejtette senki A családi tragédiáknak többnyire vannak olyan előjelei — iszá- kosság, hangos veszekedések, elhanyagolt otthon —, melyekre a kör­nyezet is felfigyel. Ebben az esetben azonban nem így volt, s ezért a történtek talán még inkább megdöbbentők. A tragédia részesei, egy középkorú férfi és a felesége, tisztességben felnevelték két gyerme­küket, rendesen dolgoztak a 'munkahelyükön. Anyagilag is boldo­gultak. tóttá a szerencsétlen nőt, majd táskájából kivette a pénzt (elő­zőleg megfelezték a megtaka­rított összeget). Rsnd mindenütt Kétszobás, összkomfortos la­kásukban már csak ketten él­tek. A szomszédoknak nem volt okuk arra gondolni, hogy talán valami baj készül náluk. Minden tiszta volt és rendes, veszekedés zaját még az utol­só napon sem hallották. Együtt látták Egyik szomszéd azt vallot­ta, ő tulajdonképpen csak ar­ra figyelt fel május 17-én reg­gel, hogy nem ugat a Kovács házaspár aprócska kutyája. Kovács Gyula János, 43 éves gépkocsivezető aznap hajnal­ban nagykőrösi lakásán meg­ölte a feleségét. A férfi körülbelül egy hó­napja kezdett el féltékeny- kedni, mert a feleségét többször együtt látták egy munkatársá­val. Emiatt már a válás is szó­ba került köztük, és az asz- szony ki is jelentette, hogy elköltözik. Május 16-án délután három órakor kellett volna hazajön­nie a munkásszállító autó­busszal kecskeméti munkahe­lyéről, de nem érkezett meg. Kovács Gyula beült a Lada gépkocsijába és elment Kecs­kemétre, majd miután nem találta a feleségét, ismét Nagy­kőrösön érdeklődött utána, is- ismerősöknél. Az asszony egyik kollégája nem volt jóindulatú, sőt, ahogy mondani szokták, még olajat öntött a tűzre. Arról beszélt, hogy az asszony aznap reg­gel kilenc órakor kilépőt kért a gyárból, és egy férfi társasá­gában elindult albérletet ke­resni. Sőt, még arra is figyel­meztette a férjet, hogy a vá- i lásnál el kell adni a társashá­zi lakást és ki akarják sem­mizni. Mégis hazament Kovács Gyula ezután haza­ment, de később ismét felesé­ge keresésére indult, és este hét óra tájban találkozott ve­le. Azzal az emberrel volt, akivel már többször látták, meg egy taxissal. Kijelentet­te, hogy még aznap elköltözik, de a férje kérésére mégis ha­zament. Kovács Gyula kérlelte a fe­leségét, hogy gondolja meg a dolgot, várjon legalább va­sárnapig, és beszéljék meg az ügyet másik településen lakó férjes leányukkal. Beültek együtt a Ladába, elmentek a lányukhoz, ahon­nan csak este tizenegy tájban értek haza. Az asszonyt nem sikerült eltéríteni a szándéká­tól, hajnalig veszekedtek. Ko­vács Gyula vallomása szerint a felesége ekkor annyit mon­dott, inkább üssél agyon, de nem akarok tovább veled él­ni... Az asszony már ágyban fe­küdt, amikor a férje kiment a konyhába, és megivott fél liter­nyi meggylikőrt. Utána elő­vett egy kalapácsot, és hátul­ról több ütést mért a felesége fejére, aki elvesztette az esz­méletét, de nem halt meg. Kovács Gyula ekkor megfoj­Ezután újra ivott, majd a gázcsapot kinyitva, öngyilkos­ságot kísérelt meg, de nem volt elég lelkiereje ahhoz, hogy saját magát is megölje. Elment a rendőrségre, be­jelentette, hogy megölte a fe­leségét, és leadta a lakáskul­csot. A nyomban helyszínre érkező mentők már nem segít­hettek. Kovács Gyuláné az ágyban feküdt, feje alatt véres volt a párna. A lakásban du­lakodásra utaló jeleket a rend­őrök nem találtak. Min­denütt rend volt. A szobában kikészítve egy férfiöltöny, tisz­ta ing, fehérnemű, amiben másnap a gépkocsivezetőnek munkába kellett volna men­nie. Kovács Gyula beismerte, hogy megölte a feleségét. Elő­zetes letartóztatásban várja a büntetőeljárás befejezését. Ga. J. Sokgyerekesek kedvezménye Kilencgyermekes anya pa­naszolta, hogy férje hiába lo­bogtatja a jogszabályt a mun­kahelyén, kérelmét elutasít­ják. A személyi adó fizetésé­re kötelezett állítja, hogy ne­ki nem csak három gyereke után jár adókedvezmény, de „okoskodását” fölényesen el­hárítják az illetékesek. Ügy látszik, nem egyedi esettel ta­lálkoztunk. A helytelen értelmezés in­dította arra a Pénzügymi­nisztérium egyik felelős mun­katársát is, hogy az értelme­zési kérdésekben éppen nem szűkölködő Adó című lapban, a pénzügyi kormányzat lapjá­ban nyilatkozzék. A szemé­lyi jövedelemadóról szóló tör­vény egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben: „a saját háztartásában legalább 3 gyermeket nevelő magánsze­mély összjövedelméből gyer­mekenként évi 12 ezer forint vonható le." Az utóbbi időben mégis sok jelzés érkezett, hogy munkahelyek, tanácsok úgy értelmezik a törvényt, hogy függetlenül a gyerekek szá­mától, csak 36 ezer forint von­ható le kedvezményként az adóalapból. Erről azonban szó sincs. A kedvezményt gyerme­kenként és évente 12 ezer fo­rintban határozza meg a tör­vény. Eszerint például négy gyermek esetén 48 ezer forint, 5 gyermek esetén 60 ezer fo­rint (és így tovább) adóalap­csökkentő kedvezmény vehe­tő igénybe — mondja dr. Szé­kács Anna. Mi most visszatérünk a pa­naszos problémájára. Neki ki­lenc gyereke van. Közülük négy gyerek 14 éven aluli. Utánuk 48 ezer forint kedvez­mény jár. A többiek közül pedig csak azok után, akik továbbtanulnak. A jogszabályban nagy hang­súlyt kap a saját háztartásban kitétel. Sok elvált, esetleg újabb házasságot kötött, újabb gyermekeket vállaló kérdezi, miértynem számítják a ked­vezménynél azokat a gyer­mekeiket, akik nem velük él­nek, de utánuk gyermektar­tásdíjat fizetnek. A szabály egyértelműen kimondja: csak a saját háztartásban nevelt három vagy több gyermek után állapítható meg a ked­vezmény. Dr. Kertész Éva Mág Bertalan Egy éfszaka története (5.) rabb? En eddig sem tiltottam meg magának a dohányzást. Tessék... Palágyi majdhogy kikapta a cigarettát a pakliból és mohón rágyújtott. — Szeretném, ha válaszolna a kérdésemre! — tette vissza a zsebébe a gyufát Magos. — Amiket a családommal kapcsolatban említett az őr­nagy úr, az ha nem is egészen, de úgy van. — Mi az, ami nem igaz? Talán hazudott a felesége? — Nem, nem, azt nem állí­tom. — Akkor? — Hogy nem adom haza a teljes fizetésem, az igaz, de annyit juttatok nekik, mint amennyi a bíróság megítélése után járna a két gyerek tar­tásáért. — Hát ez igazán nagyvonalú tett a maga részéről. Most pe­dig beszéljen a barátnőjéről, a szeretőjéről, aki miatt felté­telezem eltávolodott a család­jától. — Nekem, kérem szépen, őrnagy úr, nincs semmiféle szeretőm, sem barátnőm. — Rendben van. Akkor most itthagyom és adok magá­nak egy pár órai gondolkodási időt. Magos felállt, behívta az egyik kollégáját és eltávozott. Megkereste a főnökét, néhány percig beszélt vele, aztán sie­tett abba a helyiségbe, ahol az őrizetbe vett Kása Endrével társalgóit két nyomozó. — Hagyjatok magunkra Kosa úrral! — mondta Magos. Amikor a két nyomozó behúz­ta maga után az ajtót, meg­kérdezte: — Mondja, kérem, az üzem melyik részében dol­gozik? — Kérem szépen, a gyár területén négy üzemrészleg van. En a másodikban dolgo­zom, úgy is mint esztergá­lyos, és úgy is, mint géplaka­tos. — Az eddigi megállapítások szerint, a gyilkosság színhelyén talált oxigénpalackon rajta volt a maga ujjnyomata. Az érdekel, hogyan kerülhetett ez a palack a pénztárba a maga ujjnyomaival, amikor abban az üzemrészben, amiről maga említést tett, különböző helye­ken nyolc-tíz ilyen palack is található. Furcsa módon azon­ban a maga ujjnyomait kizá­rólag ezen az egyen találták meg. Magának ez nem gya­nús? — Lehet, hogy ezt ön, őr­nagy úr. gyanúsnak találja. En mégis, határozottan kijelen­tem, hogy semmi közöm a pénztárhelyiségben talált oxi­génpalackhoz. — Fel kell világosítanom, hogy ez nem egyedül nekem gyanús, hanem az itt tartóz­kodó főnökömnek és a kollé­gáknak is. Erősíti a gyanút, hogy magát éppen a gyilkos­ság idején senki sem látta, a munkahelyén. — Hát ez lehetséges, őr­nagy úr. Főleg az éjszakai órákban nemigen szoktuk egymást \ figyelni, meg aztán nem dolgozunk mi szorosan egymás mellett. Lehet, hogy akkor éppen az öltözőszekré­nyemhez mentem ennivalóért, vagy egyéb dolgom akadt. — Rendben~ van, egyelőre ennyiben maradunk. Hangsú­lyozni kívánom azonban, hogy több kihallgatott dolgozó vé­leménye szerint maga igen rossz viszonyban állt műveze­tőjével, Almást Gézával, akit megöltek. — Nem tagadom, valóban volt több nézeteltérés közöt­tünk. Ezek abból adódtak, hogy én egyes műszaki kérdé­sekben másképp ítéltem meg a dolgokat, mint ahogy ő arra nekem utasítást adott. Ilyen­kor tényleg össze is különböz­tünk, de egymással szemben egyéb ellenségeskedés, vagy harag nem volt. Ezek az apró összezördülések semmiképpen sem hozhatók össze az ő meg­ölésével. — Kása úr, a maga által említettek is elegendőek, hogy gyanúsítottként kezeljük. Emiatt egyelőre itt marad, megvárjuk, míg a végén kide­rül az igazság. Kosát otthagyva, a folyosón főnökével találkozott. — Erről a Kásáról időköz­ben megállapítottam, hogy két esetben volt büntetve vereke­désért. A második alkalommal egy ittas személyt késsel meg is szúrt. Mindezt a követke­zőkben vedd figyelembe! — intette főnöke Magost. — Természetesen, főnök. Legközelebbi „együttlétünk- kor” erősebb hangot fogok vele megütni, mint ahogy erre ké­szülök most Palágyival, aki kérdéseimre nem adott kielé­gítő választ. — És már be is robbant másik „társalkodó partneréhez”. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom