Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
1988. JUNIUS 15., SZERDA Lilian 3 Az MTA elnöksége megvitatta Egyesülésként működjenek A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége kedden az MTA székházában tartott ülésen megvitatta a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetét. A vezető tudóstestület úgy ítélte meg, hogy a gazdasági társaságoknak ez az új, előremutató jogi szabályozása jelentős lépés a vállalatok és a vállalkozások megfelelő szervezeti-tulajdoni formáinak kialakításaihoz. Nem helyeselték viszont azt az elgondolást, hogy a gazdasági érdekképviseletek egyesülésként működjenek. Vitatható — állapították meg — a tervezetnek az a szabálya is, hogy az egyesülésnek magánszemély nem lehet tagja és kizárt a külföldi fél tagsága is. Megjegyezték: a KGST-kapcsola- tokban a nemzetközi gazdasági szervezetek egyik ajánlott formája az egyesülés. A tervezetnek abból a gondolatából volna helyes kiindulni, hogy az egyesülés kooperációs célokat szolgáL Szájtátva Bámulni Gyalogolnak a gyerekek, némileg, de elviselhetően és szokásosan rendetlenkedve. A kérdésre, hová igyekeznek, azt felelik; bámulni. Bámulni? No igen. A tanév vége alkalmat ad arra, amire eddig nem jutott idő. meg különben is, a túlterhelt egészségház csak most teremtett módot rá. Már mint azokra a vizsgálatokra, amelyekhez ilyen-olyan, nem túlságosan bonyolult, de az iskolában fel nem lelhető eszközök kellenek. Van ugyan orvosi szoba (és ez sincsen mindenütt, sőt a megye általános iskoláinak csak az egyharma- dában található meg), de annak felszerelése szinte semmi. Arra már nem jutott, nem jut. Gyalogolnak tehát a gyerekek. Mennek az egészségházba, bámulni, azaz színlátó tábla meg vizustábla elé állni, egymást taszigálva felsorakozni a hallásvizsgálat egyszerű eszköze a szűrő-audiometer előtt. Pedagógus, doktor néni, asz- szisztens próbálkozik a lehetetlennel, a rendet tartással a sok örödgfióka között. A lánykák, fiúcskák huncutkodnak, nevetgélnek, ugratják egymást. Nekik remek hecc ez az egész, nem kell ott lenniük az iskolaépületben. A felnőttek azonban verítékeznek, kapkodnak, sok a gyerek, be kell fejezni vizsgálatukat, délután már eredeti feladatait látja el az egészségház. Szájtátva áll az ember és úgy kérdezi, nem lenne mindez egyszerűbb, gyermeknek, felnőttnek kényelmesebb az iskolában? Hiszen ott megszervezhetnék úgy a vizsgálatot, hogy egyszerre csak egy-egy osztály kerüljön sorra, azaz nem lenne zsúfoltság, kapkodás, rendetlenkedés, ott lehetne a gyerekekkel az osztályfőnökük, aki mégiscsak a legjobban ért ahhoz, miként fékezze meg ezeket az öklöm- nyi fékezhetetleneket. Ami miatt ezek a gyerekek ide gyalogoltak bámulni, bámulniva- lóan egyszerű eszközök. Megvételük aligha követelne vagyont. Igaz, sok helyen először orvosi rendelő, orvosi szoba kellene. De ahol már van orvosi szoba, oda miért nem jut esztendők óta ezekből az egyszerű eszközökből? Miért éppen ilyesmik takarítódnak meg akkor, amikor az évi gazdálkodásról dönt a tanácstestület? MOTTÓ Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Szilágyi Gábornak, a bizottság titkárának elnökletével megvitatták az építőipar, az építőanyagipar, a közlekedés, valamint a posta és távközlés tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, majd a lakás- szövetkezetekről szóló törvény- erejű rendelet módosításáról tanácskoztak. Ugyancsak összeült a honvédelmi bizottság, ahol Gyuricza László elnökletével a belügyminiszter és az igazságügyminiszter közös előterjesztéséről tanácskoztak, a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. Szintén tegnap a megyei képviselőcsoport tagjai — a közelgő országgyűlési időszak előkészítéseként ■— az ipari szerkezetátalakítás programját vitatták meg a megyeházán. Országgyűlési bizottságok tárgyalásai Program a minőség javítására Az építési és közlekedési bizottság ülésén az írásos előterjesztéshez a tárcák nevében Kádár József építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár, Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes és Doros Béla, a posta elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Az építőipar az utóbbi időszak legeredményesebb évét zárta 1987-ben. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 1,2 százalékkal szemben 4,5 százalékkal bővült. Értéke meghaladta a 230 milliárd forintot. A közlekedési ágazat a népgazdaság személyi és áruszállítási szükségleteit számottevő fennakadás nélkül kielégítette az elmúlt évben, annak ellenére, hogy tovább romlott a hálózat és a jármüvek állapota. A Magyar Posta jó eredménnyel zárta az elmúlt évet, valamennyi területén folytatódott a szolgáltatások korszerűsítése. Az egyik legfontosabb cél a távközlésfejlesztés gyorsítása volt. Ennek jegyében 43 ezerrel nőtt a telefon-főállomások száma, a mellékállomásoké pedig 25 ezerrel. Több mint 1200 új nyilvános telefon- állomást adtak át. A nem túlságosan élénk vitában mindössze hárman kértek szót. Második napirendi pontként a bizottság a lakásszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet tervezett módosítását vitatta meg. A vitához többek között hozzászólt Koltai Imre (Pest megye, 8. vk.). ★ Hazánkban mintegy 142 ezer lőfegyvert — többségükben magánszemélyek birtokában lévő vadászpuskákat — tartanak nyilván a hatóságok, s a becslések szerint ennél is több, csaknem 200 ezer légfegyver van a lakosság birtokában. A vadász- és a sport- fegyvereknek, illetve más célokat szolgáló tűzfegyvereknek ez a jelentős — és az előrejelzések szerint egyre növekvő — száma is bizonyítja, menynyire időszerű egy egységes, maaas szintű jogszabály megalkotása, az ezekkel kapcsolatos kérdések megnyugtató, a kor követelményeihez igazodó rendezésére — mondotta Föl- desi Jenő belügyminisztériumi államtitkár vitaindító felszólalásában az Országgyűlés honvédelmi bizottsága előtt. A lőfegyverekkel, a lőszerekkel és a lőterekkel kapcsolatos rendészeti szabályokat egy, 1975-ben kelt belügyminiszteri rendelet állapította meg, a légfegyver és a riasztópisztoly forgalmát és használatát pedig egy ennél is korábbi, 1968-ból számazó BM- rendelet szabályozza. Ezek az előírások azonban az évek során jórészt túlhaladottá váltak, Az érintett minisztériumok mindezeket figyelembe véve dolgozták ki előterjesztésüket az Elnöki Tanács számára a törvényerejű rendelet megalkotására. A jogszabálytervezet legfontosabb intézkedéseit ismertetve Földest Jenő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy bár a polgári életben használatos lőfegyverekre, lőszerekre vonatkozó előírások, engedélyezési eljárások jelentősen egyszerűbbé, gyorsabbá válnak, számos garanciát, biztonsági elemet is beépítettek a tervezetbe. Így például a képviselők teljes egyetértésével találkozott a törvényerejű rendeletben, illetve a végrehajtásáról intézkedő belügyminiszteri rendeletben egyaránt megfogalmazott álláspont: a lőfegyver vásárlása és tartása nem általános állampolgári jog; a polgári felhasználású lőfegyverek és lőszerek gyártásához, forgalmazásához, vásárlásához, tartásához, javításához és haA megyei képviselőcsoport ülése tástalanításához rendőrhatósági engedély kell. További újdonság, hogy a tervezet nem köti rendőrhatósági engedélyhez a légfegyver, illetve a gáz- és a riasztófegyver vásárlását és tartását. A balesetek megelőzése érdekében az egyetlen kikötés, hogy ilyen eszközökkel csak a 18. életévüket betöltött polgárok rendelkezhetnek. A legtöbb vitát e fegyverek szabad tartását engedélyező rendelkezés kavarta az ülésen. Számos képviselő annak az aggodalmának adott hangot, hogy az önvédelmi célból engedélyezett gázfegyverek éppen azok kezébe kerülnének, akiktől a törvénytisztelő állampolgárokat kívánták megóvni. ' Mivel e kérdésben a törvényhozók és az előterjesztők véleménye erősen eltért, Gyuricza László elnök a bizottság nevében felkérte a Belügyminisztérium illetékeseit, végezzenek további vizsgálatokat ez ügyben, s a honvédelmi bizottság álláspontjáról tájékoztassák a törvényalkotókat. Valamivel több, mint tíz esztendővel ezelőtt sokan megbámulták még a szakmabeliek közül is azokat a kísérleteket, amelyeket a budaörsi MÉM Repülőgépes Szolgálat néhány munkatársa kezdeményezett. Egyszerű, hétköznapi mező- gazdasági fóliából furcsa idomokat vágtak ki, azokat ösz- szeragasztották és meleg levegővel töltötték fel. A fóliától a ripszstop szövetig Ahol jég rakódik a forró csőre A ballonok a fizika törvényeinek engedelmeskedve elszakadtak a földtől, ám a nem titkolt célt, az ember szállítását akkor még nem érhették el. Akik arra vártak, hogy egyszer a magasba emelkedhessenek e furcsa légi járművek segítségével, sokáig csak lentről figyelhették, hogyan viselkednek a különböző alakú és felépítésű ballonok a levegőben. Fém helyett nád A hőskor rövid volt és emlékezetes —« állítják ma is azok, akik a MÉM RSZ-nél hívei ennek a sportnak. 1977. február 24-én alakították meg a hőlégballon és siklórepülö klubot, s nem sokkal később a lengyelországi Poznanban többen sikeresen repültek az első magyar ballonnal, a ma már múzeumi kiálításra váró Pannóniával, amelyet magyar alapanyagokból készítettek a budaörsiek. Még abban az esztendőben október 14-én többen. Kastély Sándor kapitány. Gulyás Géza és Balikó Pál pilóták sikeres vizsgát tettek. E dátumot tartják azóta is a hazai hőlégballonozás születésnapjának. S akik részesei voltak a kezdeteknek, ma már szép emlékként, érdekes történetként mesélik, hogy az első számításokat egy egyszerű Texas zsebszámológéppel végezték, s a levegő melegítésére a háztartásokban is használatos propán-bután gázpalackot alkalmazták. A pilótákat szállító kosár fémből készült, ám hamarosan kiderült, hogy a nád sokkal rugalmasabb és teherbíróbb, s így azóta külön fonatják valamennyit. Aki a mostani ballonokat szemügyre veszi, láthatja, mekkora a fejlődés. Szatmáry György, a MÉM RSZ technikai főosztályvezetője és Szűcs Sándor, a balloncsoport vezetője ma már olyan korszerű gyártásról beszól, amely nem csak idehaza, hanem külföldön is elismerést vált ki. Eddig több mint tíz ballont készítettek Budaörsön, ezek közül kettő, a Gemenc és a Hé- lia ma is az ő tulajdonukban van. A legújabbakhoz a Magyar Selyemipar Vállalat által gyártott speciális poliészter szövetből szabják az idomokat. Érdekessége, hogy az úgynevezett ripszstop módszer alkalmazása jelentősen megnövelte a biztonságot, mert az anyagot sűrűn behálózó megerősített szálak egy esetleges hasadásnál meggátolják a nagyobb lyuk keletkezését. Hasadás? Lyuk? Most sokan bizonyára azt gondolják, meglehetősen veszélyes sport lehet a ballonrepülés, de a budaörsiek megnyugtattak: a világ legveszélytelenebb légi járműve ez! Eddig a több mint tíz esztendő alatt idehaza mindössze egy lábtörés történt, s az sem egy pilótával, hanem egy csontbetegségben szenvedő utassal... Rövid életűek A MÉM RSZ-nél azonban nemcsak sportolásra, hanem jövedelmező vállalkozásokra is használják a ballonokat. Szívesen fogadnak megrendeléseket például légi fényképezésre, utasszállításra, és gyakoriak a reklámrepülések is. A szocialista országok közül hazánkon kívül Lengyelországban, és Csehszlovákiában népszerű a ballonrepülés. A Szovjetunióban mindeddig csak egy emelkedett a levegőbe. < t Nyugat-Európában viszont KÍCSI, dß lolkfiS rengetegen repülnek így, sok ballon van magántulajdonban is. Időnként néhányan furcsa alakú szerkezeteket varratnak. Van, aki egy földi kastély mását emeli a magasba, de akadt olyan is, aki UFO-t utánzó ballonnal riogatta egy kisvároska lakóit... A Gemenc felszállásra készül az egyik nemzetközi találkozón A ballonok rövid életűek. A felhasznált anyagot rendszeresen vizsgálják, s ha a szövet szilárdsága az eredeti hatvan százalékára csökken, kivonják a forgalomból. Ez általában négy-öt év alatt következik be. S azután? Soha többet nem emelkedhetnek a magasba, s mert a legtöbb klubban nem tudják hol tárolni, az úgynevezett lajstromjelet kivágják és elteszik emlékbe. a többit eldobják. Pedig Szűcs Sándor szerint is megérdemelnék, hogy tisztességesen búcsúztassák el őket, ezért már régóta forgatja a fejében, hogy a meglévő, de már repülési engedéllyel nem rendelkező ballonokat még egyszer utoljára feltöltik meleg levegővel — és bár a földről nem emelkednek fel — így köszönnek el tőlük a pilóták. A MÉM RSZ rendszeresen rendez öcsényben nemzetközi találkozókat, amelyek sok külföldi és hazai résztvevőt vonzanak. Kicsi, de lelkes tábora van a ballonrepülésnek. Magyarországon eddig több mint százharmincán vizsgáztak le vezetésből, s jelenleg negyvenkét ballont használnak. Az érdeklődők csapata népesebb, s a kitartóbbak előbb-utóbb megkaphatják a szakszolgálati engedélyt. Ehhez azonban az általános iskolai végzettségen és az egészségügyi alkalmasságon kívül elméleti és gyakorlati oktatáson is részt kell venni. Tárt ajtókkal A repülőgépes szolgálatnál úgy tartják — mint azt Szatmáry György is megfogalmazta —, hogy a ballonrepülés támogatásával tulajdonképpen az egyetemes magyar repülés ügyét szolgálják. S tudják azt is, minél erősebben kötődnek munkatársaik a repüléshez, annál egységesebb a kollektíva. Az ajtót ezért mindenki előtt nyitva tartják... Érdemes belépni rajta. Mert az emberrel megeshet, hogy hétköznapi csodát lát. Mint például akkor, amikor magassági repülés közben a fizika furcsa törvényeinek engedelmeskedve a lángoszlopot lövellő fúvókát vastag jég borítja ... Furucz Zoltán Bár nem a posta munkája szerepelt a Pest megyei képviselőcsoport ülésének napirendjén, a nagy múltú intézmény tevékenysége mégis terítékre került, mégpedig annak okán, hogy a képviselők egy része késve, hétfőn este és kedden reggel kapta meg a meghívót, s ezért nem tudott részt venni a tanácskozáson. Egyébiránt a képviselők az ipari szerkezet átalakításának programjáról mondtak véleményt. A megyeházán megtartott megbeszélésen ott volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára és Romhányi András, a HNF megyei bizottságának titkára. Szabó Imre, ipari minisztériumi államtitkár tájékoztatta a képviselőket a Parlament elé készülő előterjesztésről. Mint mondotta: az ipar szerepét abban az összefüggésben kell vizsgálni, hogy erőteljesen meghatározza gazdasági boldogulásunkat. A jelenlegi helyzetet értékelve, az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a hazai ipar szerkezete hasonlít Európa fejlett országaiéhoz, azonban korántsem olyan hatékony és versenyképes. Csökkent a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre fordított pénz, s amit befektettünk, az sem hasznosult megfelelően. A fejlődés az utóbbi években lelassult, sokat elmond erről, hogy e tekintetben csupán Lengyelországot előzzük meg... A pénzszűke mellett az is hozzájárul gondjainkhoz, hogy a gazdaságirányításban a rövid távú célok háttérbe szorították a perspektivikus gondolkodást. Mindez azzal a hatással is járt, hogy az anyagiak központosítása, azaz a nyereség elvonása beszűkítette a jól gazdálkodók mozgásterét is. Jelenleg úgy állunk, hogy ebben az ötéves tervben a főbb gazdasági mutatók elmaradnak nemcsak a tervezettől, hanem a lehetségestől is. A képviselőket és a közvéleményt azonban az érdekli leginkább, hogy milyen lehetőségek vannak a kilábalásra. Mindenekelőtt sok múlik azon, hogyan zárjuk az idei évet. Az első hónapok gazdasági eredményei jobbak voltak. mint a korábbi esztendőkben. az utolsó harminc napban azonban csekély visszaesés tapasztalható. Ha ezt sikerül megállítani, akkor megvan az alap a továbblépésre. Kedvező jel, hogy rubelelszámolású exportunk a tervezett szinten mozog, a dollárelszámolású jobb annál. Ez utóbbi azt jelenti, hogy rendelésállományunk 30 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest és az exporttermékek 90 százaléka el van adva. Az államtitkár elmondta azt is, hogy további 10-20 százalékos növekedést eredményezne, ha megbízható, jó minőségben és határidőre tennénk eleget a megrendeléseknek. A verseny kiéleződésével ugyanis romlott a piac tűrőképessége, amit három esztendeje elnéztek a szállítóknak, azt most már nem fogadják el. Mindebből következik, hogy a tárca egy minőségi programot terjeszt a Parlament elé, amelyben nem foglalkozik valamennyi részfeladattal, hanem az ipari szerkezet átalakítására összpontosít. Szabó Imre arról számolt be, hogy egyre többet költenek majd oktatásfejlesztésre, hogy megteremtsék a gyorsítás feltételeit. A szervezetlenség ugyanis abból fakad, hogy hiányzik a megalapozott szaktudás. A szerkezetátalakítás megköveteli azt is, hogy visszafejlesszék a veszteséges tevékenységeket. Ez a szénbányászatot érinti a legérzékenyebben, amely évente 7 milliárd forintot visz el a közös kasszából. A kormányzat eltökélt szándéka, hogy néhány bányát bezár, a többit öneltartóvá teszi, s három éven belül megszünteti az állami támogatást. Hasonlóan járnak el az ugyancsak nehéz helyzetben lévő 'vaskohászat esetében is. A legtöbb feladatot azonban a gépipar fejlesztése okozza, hiszen lemaradásunk egy része arra vezethető vissza, hogy nem képes a többi ágazatot korszerű termékekkel kiszolgálni. Ezért számos cikk gyártását meg kell szüntetni, az anyagokat, a termelőeszközöket és a munkaerőt a jövedelmezőbb területekre átcsoportosítani. Mint az államtitkár hangsúlyozta : vállalkozó szellemű gazdaságra van szükségünk, ehhez igazítják a szabályozókat, sokat várnak a most formálódó társasági törvénytől is. A képviselők kérdéseire válaszolva Szabó Imre elmondta, hogy a magyar gazdaság ezután sem lehet meg a Pest megyében is elterjedt termelőszövetkezeti kisegítő üzemek tevékenysége nélkül. Megerősítette azt is, hogy a szerkezetátalakítás az ország valamennyi megyéjében foglalkoztatási gondokkal — munkaerőhiánnyal és felesleggel — jár együtt. Az átalakítás üteme, tempója attól is függ, hogyan és mennyire tudják egyéb, új lehetőségekkel pótolni a megszűnő foglalkoztatási formákat. Mindazonáltal a tárcának az a meggyőződése, hogy ellent kell állnia a vállalatok érzékelhető nyomásának, és nem kívánja támogatni a veszteséges tevékenységeket. A külföldi példák is arra intenek, hogy azok a nemzetgazdaságok maradnak talpon, fejlődnek, ahol a kormányok ezt a politikát gyakorolják. Az utóbbi hónapok eseményei és a tervek is azt bizonyítják, hogy a magyar kormányzat ezen az úton halad. Kövess László
