Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

4 1988. JÜNIUS 2.. CSÜTÖRTÖK Változik a gyakorlat Tisztázni a helyi tennivalókat Május 30-án ülésezett az MSZMP Szentendrei Városi Bi­zottsága. A testület álláspontja szerint a legfontosabb teendő annak tisztázása, miként politizáljanak a jövőben a pártta­gok, a pártalapszervezetck, a párttestületek. Mi is kíváncsiak Voltunk az egyik küldött véleményére. SZEWgNDREI tmriap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Sikeres kísérlet Késleltetett indítás Kazai György, a Pefém (Pest Megyei Fémipari Vál­lalat) üzemvezetője, alapszer­vezeti párttitkár, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja, Szentendre és környé­ke kommunistáinak képvise­lőjeként vett részt az orszá­gos pártértekezleten. Az agi­lis, keményen fogalmazó fia­talemberrel mindenekelőtt a magával vitt „csomagról” vál­tunk szót. — Elsősorban a gyárban ta­pasztalható konfliktusokat so­rakoztattam fel. A megélhetés nehézségeit, a pártdemokrácia hiányosságait. Foglalkoztat, hogy miként veheti ki a ré­szét az üzem vezetéséből a párttagság. S természetesen a „csomag” része volt mindaz, amit itt a városi pártbizott­ságon közösen megfogalmaz­tunk. — Nem sikerült hozzászól­nia. — A megyei küldöttcsoport úgy döntött, hogy ezeket az egyébként mindenkit érdek­lő gondokat más mondja el. Sajnos, időhiány miatt ő sem léphetett mikrofonhoz. — Ennek ellenére ezekről a konfliktusokról bőven hall­hattunk, olvashattunk. •— Igen, elhangzott minden, amit mi is elmondtunk vol­na, Még akkor is igaz ez, ha a vita összegzésében konkré­tan nem tértek ki minden hozzászólásra. Most a nagy kérdés az, hogyan tovább? — Erről faggatták az üzem dolgozói is visszaérkezésének másnapján. — Elsősorban az izgatja őket, hogy miként változik meg a gazdaság pártirányítá- sa. Idézik az egyik felszólalót: ne határozzák meg, hogy a téesz hány tehenet tartson, a piac döntse el, mit termeljen a vállalat. Amint a Központi Bizottság 1987. július 2-i ha­tározatában áll, a párt csak a fő stratégiai irányokat jelölje meg! A másik témakör, amely a dolgozókat a Petémben fog­lalkoztatja, az, hogy lentről fölfelé miként fog érvényesül­ni a pártdemokrácia. A mi akaratunk milyen súllyal je­lenik meg a döntéshozók asz­talán? Ez a kérdés szorosan összefügg a kádermunkával is. Vagyis, mennyire szólha­tunk bele például a személy- cserékbe? — A munkahelyre érkezése­met követő megbeszélésen szinte valamennyi kollégám Szentendre évtizedek hagyo­mányát folytatva, az idén is kulturális rendezvénysorozat­tal várja lakóit és látogatóit. A Szentendrei nyár ’88 prog­ramjai június 25-től augusz­tus 20-ig tartanak. A Teátrum színpadán eb­ben az esztendőben Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris és Rossini Hamupipőke című műveit mutatják be. A Vajda Lajos pincemű­helyben június vége és szep­tember dereka között öt ki­állítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A Városházudvarban kon­certet ad egy skót szimfo­nikus zenekar, a Szentendrei kamarazenekar és a váci Mu- sica Humana együttes. Ugyan­itt a gyerekeket az Állami Bábszínház a Csalavári Csa- lavérrel és az egri Harlekin Színház a Ludas Matyival szórakoztatja. A felnőtteket az Esti mese felnőtteknek című darabbal és a Hold Színházá­val várják. A Nosztalgia ká­véház Miniatűr színpadának műsorprogramjában a Szív küldi anno .. című darab foglalja el a központi helyet. Más művek mellett június 16. és augusztus 18. között több­ször is színre viszik. A Jurta Színház a Város­letette voksát a közvetlen vá­lasztás mellett. Azt kell mond­jam, hogy ez a kívánalom fogalmazódott meg legerőtel­jesebben! — Mi az emberek vélemé­nye a pártértekezlet munká­járól? — Pozitívak a vélemények, ám a kisebb rész nem telje­sen elégedett. Több fiatalt, jól felkészült munkást vár­tak a Központi Bizottságba. — Mit fog üzemvezetőként, alapszervezeti titkárként más­képp csinálni ezután? — Gazdasági irányítóként meg van kötve a kezem. Amíg a dolgozók fő munkaidőben és vgm-ekben szerzett összjöve­delmét sújtja a jövedelemadó és létezik a jelenlegi bérsza­bályozás, addig nem tudok mit csinálni. Nagyon várom az új rendeleteket, amelyek szabad kezet biztosítanak az üzemeknek. A legfontosabb — az én véleményem szerint — az volna, hogy végre valóban hagyják abba a veszteséges vállalatok központi támoga­tását. A Pefém szentendrei gyá­rára lebontva a kérdést: vari­nak olyan emberek, akiket el kellene bocsátani. De nem te­hetjük meg, mert nincs helyet­tük más, s ha őket is elküld­jük, borul a terv. Olyan ke­veset tudunk fizetni, hogy ezért az összegért aligha áll­nak sorba a jó szakemberek a kapunk előtt. Nos, mindezeket a gondokat pusztán az a tény, hogy országos pártértekezlet volt, nem orvosolja. Így ope­ratíve. nem is a feladata. Párttitkárként már változ­Ami látható és roppant fon­tos — főként a fertőzések megelőzése miatt — az eszté­tikus megjelenésű illemhely elkészülte. Nem látható — de szintén nélkülözhetetlen — a vízhálózat, melynek segítségé­vel a zöldfelületeket öntözik. Az idén feltétlen pontot akarnak tenni az Óbuda Tsz csurgalékvizének az elvezeté­sére. A mezőgazdasági nagy­üzemet ebben az akcióban a házudvaron júniusban Her- czeg Ferenc Bizánc és Nyíró József Jézusfaragó ember cí­mű művével szerepel. A Templomdombon július 31-én a Magyar passiót mutatják be a kassai vendégek. A Teátrum színpadán köny- nyűzenei hangversenyek is lesznek. Tartanak élő hangle­mez-bemutatót, deszkára lép a Budapest Ragtime Band együttes. A Szentendrei nyár nyitó­rendezvénye a Teátrum szín­padán június 25-én este 8- kor lesz Dunai randevú cím­mel, ahol a nagyérdemű jó­tékonysági hangversenyt hall­gathat. A bevételt a középko­ri templom felújítási költsé­geinek fedezésére fordítják. Á Szentendrei nyár zárórendez­vényét a Templomdombon rendezik augusztus 20-án este 8-kor Szentendrei búcsú cím­mel, s az itteni bevételt az áttelepültek segítésére szán­ják. Lesznek egyedi előadások is. Ezek közül kiemeljük Shakespeare Szentivánéji álomját, a szentendrei, a vá­ci és a tápiógyörgyai fúvós- zenekarok térzenéjét, a nem­zetközi karateversenyt és a Koktélhajó útjait. tathatok az eddigi gyakorla­ton. Mindenekelőtt a demok­rácia és a káderutánpótlás te­rületén. Konkrétan: el kell ér­ni, hogy a vállalati tanács valóban gazdája legyen a cég­nek! Ehhez azonban az em­bereknek információkra van szükségük. Felkészítés, felké­szülés nélkül hogyan válhat a kollektíva döntésképessé? Vagy vizsgáljuk meg azt, miért ódzkodnak az emberek attól, hogy középvezetők le­gyenek? Mert ezekkel a be­osztásokkal sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülés nem jár. Pedig az irányításban és a termelésben nélkülözhetetle­nek. — Ne feledkezzünk meg ar­ról. hogy ön az MSZMP me­gyei bizottságának is tagja. Az ott alkalmazott munkastí­luson van változtatnivaló? — Én személy szerint szíve­sen látnék megújulást ebben a testületben is. Ügy gondo­lom, hogy hasznos lenne a fiatalítás. A tudományos szin­tű pártbizottsági anyagok he­lyett olyanok kellenének, amelyek a gyakorlati párt­munkában jobban hasznosít­hatók, amelyhez a fizikai dol­gozó pártbizottsági tag érdem­ben hozzá tud szólni. Feltűnt nekem, hogy azok a testületi tagok, akik valamilyen funk­ciót viselnek a megyében vagy másutt, hozzászólásaik­ban mindig rózsaszínűbb ké­pet festettek az életről, mint ahogy azt én éreztem, tapasz­taltam. Azt várom, hogy csökken az előre elkészített hozzászólások száma, foko­zottabban érvényesül a meg­felelő hangnemben fogalma­zott véleményütköztetés. A magam részéről eddig is az egyenes beszédre töreked­tem. Ügy gondolom, hogy ezen később sem fogok változtatni. Közép-Duna-vidéki Intézőbi­zottság 700 ezer forinttal tá­mogatja. A cél: megszüntetni a tó vizét szennyező forráso­kat. Ugyanezen okból építe­nek még egy WC-blokkot. A március 18-án megtartott ver­senytárgyaláson a kivitelező ismert lett, 2,7 millió forintért a nyertes cég felépíti a léte­sítményt. Folytatják a fásí­tást, három ivókuta't állítanak terméskő alapra. Folyamatosan jelentkeznek a vállalkozók. Kérelmek ér­keznek, amelyekben területet kérnek a parkban létesítendő lovasiskolára, autósmozira, fe­dett teniszpályára, jatékor- szagra. Eddig ezeket a törek­véseket -elutasították. És végül; az április Él-én vett vízminta rosszabb, mint az előző két év hasonló idő­szakában volt. Kémiailag 4. osztályú a tó vize. A bakte- roiógiai romlás íekáliás ere­detű. Ezért fürödni 1988-ban is tilos! A HÉV-vel utazóknak az utóbbi 1-2 hónapban feltűnt, hogy a kocsik ajtajainak csu- kódása előtt búgó hang hal­latszik, majd kis idő múlva indul a szerelvény. — Mi ez az új „játék”; kérdeztük Baj­csy Géza vonalfelügyelőtől. — Az eddigi gyakorlatra, az élő szóra, panaszok érkeztek. Torzított a mikrofon, érthe­tetlen volt, amit bemondtak, s mi tagadás, a stílus is ha­gyott kívánnivalót maga után. Az utasok esetenként beszo­rultak a szárnyak közé. Ezért kísérletképpen két hatkocsis szerelvényre felszereltük az új technikát. Az ajtó fölött kigyúl a sárga lámpa, 3 má­sodpercig haliaszik a vijjogó hang, s.a vezető csak újabb 3 másodperc eltelte után tudja indítani a vonatot. Ezzel ele­A vízgazdálkodás állami feladatait a vízügyi igazgató­ságok vagy az a tulajdonos (tanács) látja el, amelynek te­rületén található az ér, patak, tó. Péida erre Leányfalu és a Dóra-patak. Csakhogy szám­talan olyan víz is létezik, amely sem ide, sem oda nem tartozik. Íme, megint a tár­sulásokhoz jutottunk. Dolgoznának A Közép-Duna Menti Víz­gazdálkodási Társulat köz­pontja Pomázon található. Hozzájuk tartozik a Duna jobb partja Visegrádtól Száz­halombattáig. valamint Pest megye nyugati. és északi ré­szei Fejér és Komárom me­gye határáig, összesen 86 ezer 513 hektáros terület. A cég igazgatója Kvassay-Sajó And­rás, akinek a családja jól is­mert a vizesszakmában, hi­szen a nagyapja építette a róla elnevezett zsilipet a Du­nán. A társulást különböző cé­gek tartják fenn. Esetünkben 53 tag tulajdonában van az a 233 kilométert kitevő patak és kis vízfolyás, amelyet a pomá- ziak tartanak karban. Abból a pénzből, amit a gazda­sági egységek érdekeltségi hozzájárulásként fizetnek. Hajdan állami hozzájárulás egészítette ki az összeget. — Régi szép idők —mond­jét vesszük annak, hogy vala­kit odacsukjunk. A kísérlet sikeresnek bizonyult, június végére fél száz szerelvény kapja meg az új jelzőrend­szert. — Ezután egyáltalán nem halljuk a masiniszták hang­ját? — Csak a megállót mond­ják be, s a rendkívüli esetek jelzésére szorítkoznak. — A BKV elégedett a szent­endrei állomás vágányépítésé­nek ütemével? — A Betonútépítő Vállalat kellemes meglepetést okozva, még némi előnyre is szert tett a határidőhöz képest. Befejez­ték a fedett peron oszlopainak betonozását. Nem lehetetlen, hogy szeptember elejére elké­szülnek a munkával. ja nosztalgiával Kvassay-Sajó András. — Mostanra csak az érdekeltségi hozzájárulás ma­radt, ami 9,4 millió , forint évente. Csak harmada , a ré­gebben rendelkezésre álló ösz- szegnek. Ebből következik, hogy a víztársulat szívesen dolgozna 5,4 millió forintnál jóval nagyobb értékben is a több mint félszáz tagnak, csakhogy azok anyagiak hiá­nyában nem kopogtatnak be a megrendelésekkel. — Ha a patakokat, a befo­gadó vízfolyásokat elhanya­goljuk, azok gazosodnak, isza­posodnak, s nagy károkat okozhatnak. Talán éppen olyan területeken, ahol a vét­len gazdaságok értékei fek­szenek. A kör nyithatatlan. Társulásunk alaptevékenysé­gének haszna nulla, az érde­keltségi hozzájárulás nem emelhető, az államnak nincs pénze, a vizek pedig fütyül­nek minderre, élik a termé­szettől meghatározott életü­ket. A társulat viszont létezni akar. Tagjai egy szervezetnek, amelyet célirányos techniká­val szereltek fel, speciális képzettségű személyzettel lát­tak el. — A gépeket eladni, az embereket szélnek ereszteni hiba lenne, és nem is lehet — morfondíroz az igazgató. — Azt a kevés munkát, amire pénz jut, ellátjuk, elmaradá­suk óriási károkat okozna. Számunkra a talpon maradás­hoz egyetlen megoldás, hogy az évtizedekig megszokott szolgáltatás helyett áttérjünk a vállalati gazdálkodásra. Ma már bárki, akinek pénze van, rendelhet nálunk csatornázást, vízvezeték bővítését, területi vízrendezést. Visszafordíthatatlan A nyereséges gazdálkodásra való átállás egyelőre vissza­fordíthatatlan. 1986-ban még az alaptevékenységből szár­mazott 16, a megrendelések teljesítéséből 28 millió forint bevételünk. A két szám ta­valy 12 és 36 millió vplt. Az idei tervben pedig 5 és 42 millió szerepel. A társulat a maga 133 em­berével a kisszövetkezetekhez, magániparosokhoz képest ma­mutszervezet. A piacokért fo­lyó harcban a lemaradásuk törvényszerűnek tűnik. Nyil­ván lassúságuk miatt. Azon­Villanófény Sokféle kultúráról beszélünk. A sorból csak néhányat kiragadva: közlekedés-, lakás-, vita-, politi­kai, s végül, mert ez lesz a té­mánk, telefonálási kultúráról is. Ez utóbbi részei (lennének), hogy általában nem akaszkodorn a kagylóra órákig, pláne ha a fülke mellett mások is várakoznak, a ha beleszólok a kagylóba, első a bemutatkozás. Mely cselekedetet — tapasztalataim szerint egyre gyakrabban — nem követi hasonló a vonal túlsó végén. Ha minden kötél szakad és a közlendő át­adása fontos, megkockáztatom a kérdést: kivel beszélek? S ha hi­szik, ha nem, előfordul, hogy az érdeklődésre sem fedi fel ki­létét partnerem. Akadnak aztán egészen váratlan válaszok is. A legképtelenebbel a minap ta­lálkoztam. Városunk egyik álta­lános iskolájának igazgatónőjét kerestem. Bemutatkozásom után a véletlen hozta beszélgetőpartne­rem azt felelte; a keresett sze­mély nincs a szobájában. Kéré­semre próbálta megkeresni, de si­kertelenül. Fontos üzenetet kellett volna átadnom az igazgatónőnek, s a biztonság kedvéért megkér­deztem. kivel beszéltem. S ekkor jött a meglepetés: egy tanerővel! Majdnem elejtettem a kagylé . Egy tanerővel, morzsolgatom á szót a fogaim között. Azon tiV, hogy a telefonálás illemtanán ] szikrányi fogalma sincs az illető­nek, elképedtem azon, hogy eny- nyire szürkévé, jellegtelenné, a semmibe zuhanóvá tudnak válni emberek. Milyen önbecsülése le­het annak, aki maga előtt sem más, mint egy tanerő? Igaz, szigorlat vagy kollokvium nincs a telefonálási kultúra tár­gyában, de lélektant és pedagó­giát tanítanak. Valószínű, hogy az én telefonpartnerem hiányzott abban a szemeszterben. ban a valóság más, mert elő­nyük is van. A példában fel- hozottakkal szemben az ere­jük a komplexitásukban rej­lik. Míg amazoknak 2-3 gé­pük van, a pomázi cégnek a különféle munkák végzésére egész sor. Anyagilag is job­ban bírják a küzdelmet, a versenyt. Nagy munkáknál csak a számla felét kérik ki­egyenlíteni, a többire vár­nak. Az idén a Tatabányai Szénbányák Vállalatnak fek­tetnek kábelt, illetve építenek sűrítettlpvegő-vezetéket. A 30 milliós munkát pályázaton nyerték. Ezen erőfeszítéseknek köszönhető, hogy az új szelek lengedezése óta is minden év­ben képesek voltak 7 százalé­kos béremelésre. A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium megalakulása után a Közép- Duna Menti Vízgazdálkodási Társulatnál a környezetvéde­lemre is fokozott gondot for­dítanak. Mi több, program­ként fogalmazták meg, hogy munkáikban a víz- és környe­zetvédelmet azonos súllyal kezelik. Ezt Kvassay-Sajó András így szemlélteti. Több lábéi — Lehet jó műszaki megöl dással hirtelen elvezetni a vi zet, de előfordulhat, hogy sem a természetnek, sem a birto kosoknak nem használunk. S lehet meghagyni a fás, füves patakmedert, s ez egyezhet a madarászok és a gazdasági egységek érdekeivel. A kör­nyezetvédelem itt kezdődik. nem pedig a negatív hatások megszüntetésével. Az utóbb már egy okozat megjelenési formája. A cég prospektusait néze­getve feltűnik a DVPL' hang- és hőszigetelő nyílászá rák neve, képe. A „vizesek ' csatlakoztak az energiaraci nalizálási programhoz. NSZK licenc alapján a társulat ki egészítő tevékenységkén; gyártja a tetszetős darabo­kat, magas épületekben. Több lábon kell állni, még akkor is, ha az ember vízzel fog lalkozik. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes A TIGAZ Szentendrei Főműve­zetősége felvételre keres érettségi­zett hibafelvevőt, hálózati ellenőrt és gázkészülék javító-szerelő szakmunkást. Jelentkezés: Szent­endre, Futó u. 2. Telefon: 10-032. Ember! kéz érintése nélkül készülnek l#UI 1 ICliUlii az automata gépsoron a borítékok a Papíripari Vállalat szentendrei gyárában. A több méretben észült postai segédeszközök hajtogatása, enyvezése, nyomá­sa egy szalagon megnövelte a borítékok mennyiségét. így nincs belőle hiánycikk. Nyári előzetes Jótékonysági előadások Nem szabad fürödni! Gazdagodik az Omszk park Itt a jó idő. A békásraegyeriek és a Dunakanyarban lakók mind többen keresik fel az Omszk-park tavát. Nem csoda, mert a hely egyre szebb, a fák megnőttek, a partokat rendezték, új épületeket emeltek. Eltérően a megszokottól A társulatból vállalat lett őseink is tudták, hogy a vízfolyásokat kezelni, zabolázni kell, el- vaclulásuk sokak érdekét sérti, hasznukból viszont többen részesed­nek. E felismerésből következik, hogy a vizeket közös teherviselés­sel ildomos kezelni. Mégpedig társulati formában. Vásárhelyi Pál és Beszédes József már a 19. század elején szorgalmazta társulatok alakítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom