Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MM: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TXNACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 141. SZÄM Áiü: I.JIÖ forint 1988. JÜNIUS llyKEBP Grósz Károly fogadta William Verityt Kölcsönös előnyökre alapozva Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlament­ben fogadta William Ve­rity amerikai kereskedelmi minisztert. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap fo­lyamán szintén találkozott az amerikai politikussal. A szívélyes légkörű megbe­széléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, kereskedelmi mi­niszter. Mindkét találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Hétfőn Budapesten, a Par­lamentben Marjai József és William Verity folytatták meg­beszéléseiket. A tárgyalásokon ünnepélyes keretek között megemlékeztek arról, hogy egy évtizeddel ezelőtt kötötték meg a magyar—amerikai kereske­delmi megállapodást. Az elmúlt tíz év eredmé­nyeiről és tapasztalatairól szólva Marjai József hangsú­lyozta, hogy az 1978-ban alá­írt kereskedelmi megállapodás és az abban foglalt legnagyobb kedvezményes elbánás mind­két fél kölcsönös előnyére ér­vényesül. A vámok jelentős csökkentése, a megállapodás­ban foglalt üzleti könnyítések révén 1987-ben az Egyesült Államok a Magyar Népköztár­saság külkereskedelmében a fejlett tőkés országok sorában a negyedik legjelentősebb ke­reskedelmi partnerré vált. A kereskedelmi megállapo­dás a felek kölcsönös akarata alapján 3 évenként automati­kusan meghosszabbodott. Erre legutóbb 1987 júniusában ke­rült sor. A legnagyobb kedvez­ményes elbánást az amerikai törvények szerint évenként kell meghosszabbítani: ez is ismételten megtörtént. Mindez azt mutatja, hogy a kereske­delmi megállapodás betölti célját és feladatát, s jelenleg az Egyesült Államok és Ma­gyarország között nincs ren­Grósz Károly a Parlamentben fogadta William Verityt dezetlen, vitás érdemi keres­kedelempolitikai kérdés — mondotta Marjai József. A magyar miniszterelnök­helyettes rámutatott arra, hogy a legnagyobb kedvezményes elbánás hosszú lejáratúvá té­tele nagyobb biztonságot és erőteljes jelzést, ösztönzést jelentene az üzleti közösségek számára, különösen az ame­rikai cégeknek. Marjai József és William Verity a megbeszéléseket kö­vetően közös nyilatkozatot ír­tak alá. A dokumentum ünne­pélyes aláírása előtt William Verity felolvasta Ronald Rea­gannak, az Egyesült Államok elnökének a magyar—amerikai kereskedelmi megállapodás megkötésének 10. évfordulója alkalmából a két ország álla­mi és vállalati vezetőihez kül­dött üzenetét. Ronald Reagan ebben kifejtette, hogy ered­ményesnek tartja a kereske­delmi megállapodást, amely alapvető összeköttetést terem­tett országaink között. A közös nyilatkozatban kife­jezésre juttatták, hogy a két ország kormánya határozottan támogatja a kölcsönösen elő­nyös kereskedelmi kapcsolatok további bővítését. Megállapí­tották, hogy a kétoldalú keres­kedelmi forgalom még nem érte el lehetőségeinek határát. Beck Tamás, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnöke hétfőn ebédet adott William Verity tiszteletére. Az ebéden részt vett Marjai József, ott voltak a két tárgyalóküldöttség tag­jai, továbbá a kamara több tagvállalatának vezetői. EGK—KGST ml f'n I / Közös nyilatkozat A Közös piac tggöp^ágai- nak külügyrt\jnis2#ej;éi jóvá­hagyták az EGK“‘'és a KGST együttműködését kilátássá he­lyező közös nyilatkozatot, s kifejezték azt a politikai aka­ratukat is, hogy Magyaror­szággal minél hamarabb ered­ményesen befejeződjenek a kereskedelmi és a gazdasági együttműködési egyezmény megkötését célzó tárgyalások. / r A Sriáms-öhöt -A csónakosok megjelenése _ . , könnyű prédát nyújtott a szá­KtSSÓEUB zados tradíciójú maláj, thai és vietnami kalózkodásnak: a tengeren felbukkanó fegy­veresek kirabolták, majd egyszerűen a vízbe ölték áldo­zataikat. A százhúszezer négyzetmérföld nagyságú Sziá­mi-öbölben 1981-ig háborítatlanul dúltak a tengeri rab­lók.” (2. OLDAL) #grmskitcf*§V?ít'Ez ,,Elgondolkodtató azon­m tanwesemoK ^ ban igazán tanácselnöki nGM Úi'UOBSZGB'XÓ feladat-e, ha nincs ke­nyér, tej, étolaj egy községben, akkor feltétlenül az el­ső számú vezetőnek kell felvennie a telefont ahhoz, hogy Jegyen. Miért nem elegendő a boltvezető szava? Áz utóbbinak kell hogy súlya legyen.” (3. OLDAL) Már túl vagyunk _ if fi m r r SZOH L j) O ITlljn “ a husxonnegyemk © ran kaheiyet keres a csemetéjének, és inkább fizet a maszeknek, csak bizto­sítsa a gyakorlati oktatást. Hallottam már árfolyamok­ról is, öt-tízezer forintokról. Más szakmákban, például fodrásznál, kozmetikusnál ez az összeg egészen 40 ezerig elmegy.” (5, OLDAL) EsrSrSamnBr „Sajnos, kis hazánkban nem tu- , - dunk az értékeinkről, s nem tűd­éi BítaiánOÍf juk azokat kihasználni. A hírla­pok többek között arra is valók, hogy a gyanútlan olva­só azokból a legkülönfélébb eseményekről időben tudo­mást szerezzen.” (T. OLDAL) Személyi kérdések a SZOT plénuma előtt Elképzelések a bérreformról Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöksége. A testület megvitatta a szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos el­képzeléseit, áttekintette az üdültetés helyzetét, s egyéb időszerű szakszervezeti kérdé­seket is napirendjére tűzött. Az ülésen elhangzottakról Szalag Ferenc, a SZOT szóvi­vője tájékoztatta az újságíró­kat. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a korábbi időszak bérpolitikája nem szolgálta megfelelően a gazdaságpoliti­ka céljait, nemcsak a dolgo­zók keresetének növekedését, hanem a vállalati teljesítmé­nyek fokozását is korlátozta, s emellett jelentős bérfeszült­ségeket is okozott. A szakszer­vezeti mozgalom hosszabb tá­von olyan bérpolitika és bér­rendszer kialakítását, működ­tetését tartja szükségesnek, amely biztosítja a reálbérek tartós, érzékelhető, minden dolgozót érintő növekedését, s ezzel együtt a társadalmilag igazságosabb kereseti arányok kialakítását. A bérek növeke­désének fedeznie kell minden munkavállaló számára az alap­it társasági törvény tervezetéről Egységes feltételek mellett A gazdasági társaságokról szóló törvénytorvczetről vitát rrndezctt hétfőn a Kisiparosok Országos Szervezetének vezetősége a KIOSZ Pest megyei titkárságának székházában. Á KIOSZ megyei szervezeteinek képviselői és a meghívott kisvállalkozók, valamint a Minisztertanács kodifikációs munkacsoportjainak több tagja vett, részt a tanácskozá­son. Molnár György, a KIOSZ elnökhelyettese nyitotta meg a vitát, amelyben a felszólalók általánosságban és tételesen, szövegszerűen Is megfogalmazták javaslataikat. A vita résztvevői valameny- nyien egyetértettek a törvény- tervezet alapvető céljaival, szándékaival, amelyek lehető­vé kívánják tenni, hogy a társulások különböző formái jobban beilleszkedjenek a népgazdaság szervezetébe. Ám szükségesnek tartják, hogy az illetékesek megszüntessék az egyes társaságok vállalkozási feltételeiben meglevő különb­ségedet, a monopolhelyzeteket. Különösen erőteljesen vetődött fel, hogy a tervezet indokolat­lanul sok korlátozással sújtja S ajátos nézőpont, de ta­gadhatatlanul igaza van a doktornőnek. Azt mondja, születése pil­lanatától mindenki kap­csolatban áll az egészség­üggyel, annak valamelyik dolgozójával, intézményé­vel. A baj ott van, hogy ez a kapcsolat legtöbbször, ritka kivételektől eltekint­ve, már a kezdet kezdeté­nél rosszul alakul. A pá­ciensnek — ha széles ér­telemben vesszük ezt a fo­galmat, s nemcsak a bete­get értjük alatta, hanem mindenkit, aki orvos elé kerül — a félelme jellem­zi a kapcsolatot. Amiben része van a gyermek ösz­tönös riadalmának a szo­katlan környezet miatt, a „bántanak” ijedelmének, s része van benne annak is, hogy a szülők többsége sajnos, inkább ijesztgeti, mintsem vigasztalja cse. metéjét a biztatással, ne bőgj majd nekem, ne le­gyél úgy oda ...! S persze, ebben a félelemben, mond­ja a doktornő, aki külön­ben körzeti orvos, s e mun­kája mellett látja el az is­kolaorvosi teendőket. ré­sze van a kollégák egy csoportjának is. Azoknak, akik kellő türelem, tapin­tat pedagógiai érzék híián bánnak az eléjük kerülő gyermekkel. Az igazi próba azután az iskola, Itt ugyanis, életében először, a gyermek nem szülői kísérettel találkozik az orvossal, hanem egye­PÁCIENS dűl. Ügy érzi, hogy védte­len, kiszolgáltatott, ha persze olyanok a körül­mények, hogy ezt érezze. Van ugyanis a megyében már néhány olyan gyer­mekrendelő; -fogászat, aho­vá nevetve mennek a ki­csik. felnőtt kifejezéssel élve, közreműködnek a vizsgálatban, kezelésben, gyógyításban. A kivétel azonban csak a szabályt erősíti. S a szabály az, hogy a megye 120 ezer ál­talános iskolása számára a körülmények nem valami vonzóak az egészségüggyel való önálló kapcsolatte­remtéshez. Az általános is­kolák többségében nincsen orvosi váró, rendelő, or­vosi szoba is csupán ezek­nek az oktatási intézmé­nyeknek a huszonkilenc százalékában található. Így tehát marad vagy az egész­ségház a vizsgálatok lebo­nyolítására, vagy az iskola valamelyik, erre a célra kiürített tanterme, nevelői helyisége. Envhít valamit a kedve­zőtlen körülményeken az a tény. hogv gyakorlatilag teljes körű az ellátottság. Az általános iskolásokkal a megyében 126 körzeti gyer­mekorvos, 141 körzeti or­vos és 277 körzeti védőnő foglalkozik. Amit már aká'1 kisebb hadként is felfog­hatunk az egészség szol­gálatában, csak éppen küz­delme nem mindig jár kel­lő eredményei. Gyakran éppen azokon bukik .meg a gyermek egészségének meg­óvására való törekvés, akik­nek legdrágább a pöttöm ember: a szülőkön. A gyer­mekekkel foglalkozó egész­ségügyiek állítják, sok eset­ben a szülő egész egysze­rűen azért nem megy ke­zelésre csemetéjével (bár az iskolaorvos megállapí­totta a bajt a rendszeres vizsgálatok alkalmával), mert nem hiszi el azt, amit mondtak neki...! Nincsen ennek a gyerek­nek semmi baja. még hogy pont az én gyerekemnek ... így valahogy hangzik az elkeserítő, kínnal kacagta­tó érv. S ok az is sokszor, hogy a szülőnek (ami fő­ként az iskolai fogászati szűrővizsgálatokat követő folyamatos kezelések ese­tében igaz) nincsen ideje kísérni az emberpalántát, hosszú ideig várakozni, míg sorra kerül stb. Veszélyes nagyvonalúság ez! A megyében az általá­nos iskolásoknak a 3.7 szá­zaléka szorul egészségügyi okok miatt a gondozás; va-. lamilyeri formájára, orszá­gosan ez az arány kere­ken'egy százalékkal kisebb. (Ami viszont örvendetes, a középfokú oktatási intéz­mények hallgatóinál a megyei adat jobb az orszá­gos átlagnál.) Olyan, meg­lepően gyakori betegsége­ket állapítanak meg az is­kolai szűrővizsgálatokkor legkisebb pácienseiknél az orvosok, mint a különfé­le ortopédiai elváltozások (első helyen a gerincfer­dülés), a szem fénytörési hibái, az elhízás (!), a fog­szuvasodás... van tehát választék, sajnos. És még sajnálatosabb, ha ezeknek a bajoknak a gyógyításá­ban nem működik közre kellő módon a szülő, ha felülbírálja a szakemberi javallatot, ha gyermekét úgy kezeli, mintha az a tu­lajdona. a birtoka lenne, amivel (akivel) tetszése szerint bánhat. ' övetkezmények seregét hozza majd magával a jövőben az, amit ma nem teszünk meg (szü­lők, nevelők, orvosok, ta­nácstagok, akik az anya­giakról döntenek) a kis páciensekért. Látszatra (bár ez sem fér össze a felelősségérzettel) ezeknek a következményeknek a viselője a gyermekből fel­növő ember, valójában azonban a társadalom. Akár így nézzük, akár úgv, nincsen lógunk ezen a mó­don beleszólni a holnap­ba; Mégis beleszólunk. Be­le. pedig telve vagyunk jó szándékkal... Mészáros Ottó K azokat a társulási formákat, amelyekben kizárólag vagy nagyobbrészt természetes sze­mélyek, tehát állampolgárok vesznek részt. Fontosnak tartották a fel­szólalók, hogy szélesítse a tör­vénytervezet a magánszemé­lyek vállalkozási lehetőségeit és segítse elő a lakossági meg­takarítások előnyös befekteté­sét. Véleményük szerint ezek­kel a befektetésekkel nagyobb jövedelemhez kell jutniuk, mintha pénzükért csak a bank­betét után járó kamatot kap­nák. A törvénytervezetnek egyértelműbbé kellene tenni tehát, hogy milyen pénzügyi feltételek mellett lehet fel­használni a megtakarítást és mennyi hozadékhoz — oszta­lékhoz — juthatnak befekte­tés útján a magánszemélyek. Ezzel összefüggésben is szük­ségesnek tartják, hogy a tár­sasági törvénytervezettel egy­szerre jelenjen meg majd az egységes vállalkozói adóról szóló jogszabály. A vitában elhangzott javas­latokat a KIOSZ országos ve­zetősége továbbítja a törvény- tervezetet kidolgozó, kodifiká­ciós munkacsoportnak. ★ Tegnap ugyancsak a gazda­sági társaságokról szóló tör­vénytervezetet vitatta meg az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság plénuma, valamint a Szövosz elnöksége. vető fogyasztási cikkek ári­nak emelkedését. A szakszervezetek önálló bérpolitikájának eredményes, hatékony képviseletéhez meg­felelő intézményi és eszköz- rendszerre is szükség van, aminek egyik legfontosabb eleme az érdekegyeztetésen alapuló béralku. A bérreform bevezetése természetesen hosz- szabb időszakot igényel, az el­ső intézkedések azonban el- odázhatatlanok, s az elnökség már jövőre szükségesnek tart bizonyos változtatásokat. A szakszervezeti üdültetés időszerű feladatairól szóló elő­terjesztés vitájában az elnök­ség úgy foglalt állást, hogy az egyre nehezedő, éleződő pénz­ügyi, gazdasági gondok miatt 1990-től alapvetően módosíta­ni szükséges a kedvezményes üdültetés egész szervezeti, el­osztási rendszerét. A változtatásokkal azt kell elérni, hogy a jövőben ne ma­gát az üdültetést, hanem szo­ciális helyzetük alapján az üdültetést igénybe vevőkét tá­mogassák. Az elnökség napirendjén szervezeti és személyi kérdé­sek is szerepeltek. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Ba­ranyai Tibor, a SZOT főtit­kára kérte, hogy nyugdíjazási kérelmüket az elnökség támo- gatólag terjessze a SZOT plé­numa elé. A testület ezzel egyetértett és 27 tagú jelölő­bizottságot bízott meg a SZOT ülése elé terjesztendő személyi javaslatok kialakítására. A jelölőbizottság kedden tartja alakuló ülését. A bizottság el­nöke Kovács László, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára. Az elnökség döntött, arról, hogy június 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a SZQT szóvivője el­mondta. hogy :a jelölőbizottság az ágazati szakszeryezetek képviselőiből áll, s javaslatát a személyi változásokra a SZOT tagjaival való konzul­táció után teszi meg. Szükségessé válik a SZOT vezetésének ismételt áttekin­tése, s hogy milyen változta­tásokra lesz szükség, az az el­következendő napokban a kü­lönböző szintű konzultációk eredményeként alakul ki — mondotta a SZOT szóvivője. Korszerűsítették a gépparkot Vékonyabb fonalak Rekonstrukciós munkái so­rán a közelmúltban 140 mil­lió forintos gépparkot helye­zett üzembe győri gyárában a budakalászi központú Buda- Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. Ezt megelőzően ugyancsak nagy értékű fej­lesztést fejeztek be komáromi gyáregységükben is. A beru­házások eredményeképpen a Buda-Flax tovább tudja nö­velni a külföldön is verseny- képes, keresett textíliák gyár­tását. illetve az importhelyet­tesítő termékek előállítását. A vállalatnak lehetősége nyílik arra, hogy korszerű, számító­gép-vezérlésű, nagy fordulat- számú gépeivel a korábbinál jóval vékonyabb fonalat, s eb­ből — finomlenprogramja keretében — batiszt hatású szövetet állítson elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom