Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
1988. JÜNIUS 10., PÉNTEK Munka van, a munkás kevés Több önállóságot az üzemeknek A számok őszinték, néha kíméletlenül is tükrözik a valóságot. Ezért aztán óvatosan keU velük bánni — tartják ezt a véleményt különösen a szakemberek. Ezért történik meg velünk az, hogy egy adott időszak gazdasági eredményeit, csak a könyvek gondos átvizsgálása, értékelése után ismerhetjük meg, sközben halad az idő. Az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának gazdaságpolitikával foglalkozó csoportja néhány héttel ezelőtt az első negyedév gazdasági eredményeit vizsgálta. A vevő fizet! — Mit állapított meg? — kérdeztük Reményi Józseftől, a pártbizottság gazdaságpolitikai reszortvezetőjétől. — Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy az eredmények ebben a körzetben ismét jobbak a Pest megyei átlagnál. A tavalyihoz képest -viszont mindenütt csökkent a nyereség. — Ezt mi okozza? — Annak ellenére, hogy sok az új kezdeményezés, mérsékeltebb a fejlődés. A nyereség alakulását különösen kedvezőtlenül befolyásolja az adó. Egyáltalán túl eok pénzt vonnak el a vállalatoktól. — Sokan várták azt — folytatja Reményi József, — hogy a kormány kevesebb támogatást ad a rosszul működő vállalatoknak, amivel kapcsolatban ma már azt mondják. ezeket a támogatásokat tulajdonképpen az adókból, az áremelésekből adják oda nekik. Vagyis, az (ilyen vállalatok gyengeségeit ma már a fogyasztó fizeti meg a boltban, a piacon. Jártam jobban menő vállalatoknál, ahol úgy vélekedtek: a beruházási adó megjelenése visszafogta a vállalkozási kedvet. Munkabizottságunk másik fontos tapasztalata, hogy még mindig sok alapanyag és alkatrész hiányzik. Olyan, amelyik nélkül nem lehet zavartalanul termelni. Ügy látszik, mintha a gyártók, a forgalmazók taktikáznának ezekkel. Kivárnák, mikor tudják a legjobban értékesíteni, több pénzért. Csakhogy ezzel másokat hátráltatnak, s még jobban ráfizet a gazdaság arra, amin ők nyerni szeretnének. A gazdaságpolitikai munka- bizottság tagjai arra is kíváncsiak voltak Reményi József tájékoztatója szerint, hogy a belső érdekeltség javult-e napjainkra a munkahelyeken. Ezzel kapcsolatban nem kaptak megnyugtató képet. A munkást, de sok esetben a vezetőt azért nem lehet igazán érdekeltnek mondani, mert a túl bonyolult vállalati hierarchia és döntési szintek miatt nem áll módjában az egyes embernek áttekinteni a helyzetet, felmérni a maga helyét, szerepét, munkájának az eredményét. A közgazdász politikus szerint arra volna szükség, hogy bár sok üzem ebben a térségben nem önálló, a központok jobbára Budapesten működnek, mégis, a helyi egységben dolgozók a vállalati számok egésze helyett ismerjék a helyi eredményeket is. — Mire gondol? — Az üzem vezetőinek, politikai munkásainak, de az egész közösségnek is tudnia kell, hogy az árbevétel, a nyereség hányad részét teljesítette, a költségkihozatala milyen az egyes termékeknek. Vannak-e és milyen veszteségforrásaik? Ha ezt a helyi közösség nem ismeri, akkor azt sem tudják önmaguknak megmondani, hogy mit tegyenek, merre haladjanak, milyen hibákat szüntessenek meg? Az exportról eddig úgy gondolkodtunk, hogy jó, ha van, s feltétlenül kell. Voltak azonban emberek, akik nem mindenáron vallották ezt a nézetet, még az ország valutaszegénysége ellenére sem. A gazdaságpolitikai munkabizottság e téren is új tapasztalatokat szerzett. A dollár mindenhatóságával kapcsolatban megoszlanak a vélemények és az üzemek gazdálkodó szakemberei közül sokan megkérdezik: — Jó-e nekünk a túlzott exportszemlélet? Nem volna-e hasznosabb, ha a nyersanyagként eladott árut inkább idehaza dolgoznánk fel. s magasabb minőségi formaiban értékesítenénk? Gyengélkedő egységek A már említett, objektivitást tükröző számok szerint az első negyedév árbevétele az iparban, mezőgazdasásgban. a szolgáltató állami és szövetkezeti szektorban 8,5 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Ehhez képest nőtt a tőkés országokba irányuló export 7,8, a szocialista országokba szállított áruk mennyisége és értéke 23,5 százalékkal. A belföldi forgalom majdnem a tavalyi azonos három hónapénak az egynegyedével több. Az persze természetes, hogy az első három hónap eredményei sok szempontból nem tekinthetők irányadónak — véli a munkabizottság vezetője. Hiszen sok iparágban az év közepétől, háromnegyedétől kezdődnek a komoly szállítások, az élelmiszeripar szezonja is ezután következik. \ Harmónia Kereskedelmi Vállalat felvételre keres az alagi raktárába raktárosokat Elsősorban Dunakeszin, Alagon és környékén lakók jelentkezését várják. Budapest területéről a dolgozók munkahelyre történő szállítása megoldott. Jelentkezés: Alagi majoi (az Állami Tangazdaság területén). Megközelíthető dunakeszi vasútállomástól helyi buszjárattal. Jelentkezni lehet még a vállalat központjában: Harmónia Kereskedelmi Vállalat, munkaügyi osztály, Budapest VI., Nagymező u. 12. Telefon: 226-666. !armonta, mia) Az mindenesetre biztató, hogy ebben a térségben bőven van munka, ezután is lesz mit csinálni. A MÁV Járműjavító Üzemben legalább százötven embert tudnának még felvenni, ha volna jelentkező. A térség gyengélkedő gazdasági egységei közé tartozik egyelőre a Fóti Építőipari Kisszövetkezet. Nem megnyugtató a kép az ÉVM 43- as ÁÉV házgyárában, mely önálló egységként indult, az év elején pedig nagy átalakuláson ment át, válságos helyzetéből kilábalást remélve a régi nevén Római Cserépgyár, melyet ezután százalékosan részesedve tart fenn a Bramac, a NIKEX, az Állami Fejlesztési Intézet. A hódfarkú drágább Alig pár évet megélt, modern technológiának nevezett olasz gépsort leszerelik. Üj technológiával hódfarkú cserepet fognak gyártani. A vállalkozásban egy osztrák cég is részt vesz. A hódfarkú cserép drágább lesz. Az eddigi 250- nel szemben négyzetméterenként 520 forintra lehet számítani. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kutak, kifolyók mellett Rendelet a tisztaságról Április 29-1 számunkban azt ígértük olvasóinknak, hogy részletesen ismertetjük a tanács köztisztasági rendeletét. — Ha ígértük, miért nem cseleked j ük — kérték számon olvasóink. Jogosan. Éppen ezért nem is áll szándékunkban anyagtorlódással mentegetőzni. Inkább megkezdjük egy-egy fejezet kiemelését, lehetőleg a sürgősebbeket, melyekkel kapcsolatban tavasszal és nyáron keletkezik a legtöbb vita. Itt van például a hetedik paragrafus, amely a gépjárművek takarításával, mosásával foglalkozik. E szerint autóinkat, motoros vontatáséi kisgépeinket nem tisztíthatjuk parkokban, olyan csatornázatlan területeken, ahol a szennyvíz a talajba szivárogva okozhat kárt, valamint a közkutaktól, kifolyóktól 15 méteres távolságon belül sem. Az ilyesmit persze nem könnyű betartani, ám a törvény szabta korlátokon kívül kell a józan belátás. Hiszen magunknak okozzuk a kárt, a törvény is az önvédelem eszköze. Ha nem a parkban, ha nem a rendelet által tiltott helyeken, akkor hol? A kérdés különösen indokolt az ilyen homokos vidéken, mint amilyen a Pesti-síkság. Az új szabály szerint szabad gépjárművet mosni egyéb olyan területen, ahol ezt a forgalmi rend akadályozása nélkül tehetjük. Bűzzük még hozzá azt is, hogy ahol magunkat sem veszélyeztetjük, hiszen a sűrű forgalmú közutak mentén ez sem mellőzendő szempont. A paragrafus negyedik pontja azt is előírja, hogy a munka befejeztével a jármű tulajdonosának meg kell tisztítania a használt közterületet, eltakarítva a csúszós, síkos anyagokat, a víztől is szárazon hagyva a terepet. Ismét fehér köpenyben Mindent együtt a közösséggel Az eszmecsere véget ért, kezdődnek a dolgos hétköznapok. Erre gondol Cserepkai Lászlóné, a Dunakeszi Konzervgyár pártvezetöségének titkára is, aki megyénk egyik küldötte volt az országos pártértekezleten. Nagy öröm és élmény, ha az ember azt tapasztalja, hogy a referátumokban, az állásfoglalást előkészítő javaslatokban szó szerint is, vagy akár a sorok között ott található mindaz, amit lentről üzentek az emberek, s még nagyobb öröm érezni, hogy a vita, a nyílt, őszinte gondolkodás teremti meg fő kérdésekben az egységet. — Szerintem a küldöttek felelősen mérlegelték a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket — mondja. — Más volt ez a nagy jelentőségű tanácskozás, mint a hozzá hasonló többi. Olyan pillanat, aminek a lendítő erejét át kell adni, sugározzon ki az alapszervezetekre, az egész országra. — Aztán még hozzáteszi: itt a gyárban, a közösségekben akkor nyerjük el politikánk hitelét, ha a gazdaság megerősödik, ha az emberek meggyőződnek teltrekészségünkről. A gyári tapasztalatokról szólva, meg azt mondja: — Hasonló nézeteket ismertünk meg idehaza is. Az üzemben szinte mindenki nagy várakozással figyelte az eseményeket. Türelem. Ez a szó is előfordul a beszélgetésünk alkalmával, mivel magunk is azt mérlegeljük: mikor, mennyi idő múlva lehet majd észlelni az új politika hatásait. A többség tudja, hogy ez nem ma lesz. Automatikusan semmi sem változik. Türelem kell a döntések részletezéséhez, amíg a hatásuk mutatkozik, türelem a harchoz önmagunkkal, a kényelemmel, s erő a szívós munkához — gondolom tovább a beszélgetést, amikor a pártvezetőség titkára végleg elköszön, s megy le az üzembe, az emberek közé, akik biztosan sok kérdést tesznek fel neki. Egy kicsit nagyobb biztonság- érzettel válaszol majd, mintáz elmúlt években, amikor a kiútkeresés feszültségétől volt terhes a levegő. Cserepkai Lászlóné íjnáris sok meghívást' kapott a város üzemeibe, intézményeibe. Tartson élményt eszámolót! Lesz miről beszélnie. Most a helyi tennivalók kidolgozásán a sor. Ehhez is kell az üzemi muníció. Altkor is ellátták vele, amikor a nagy esemény előtt álltak. Most is a közösség a forrása minden ismeretnek és mondanivalónak. * 3 * 3 Útkabaré Járhatatlan — Na látod? — nézett rám kérdőn az ismerős, a Kossuth Lajos utca torkolata felé mutatva, ahol a városi könyvtár magasságában sárga szalag jelazte, hogy az út el van zárva, arrafelé nem lehet közlekedni. Fagylaltot tartott a kezében. Fülledt, eső előtti meleg volt. Ilyenkor még ingerültebb az ember. — Mit gondolsz, hogy ki fizeti ezt meg? A kérdésre mindjárt válaszolt is: — Te meg én meg mi. Tévedés azt hinni, hogy a krónikásnak örömet okoznak az ilyen örök témák. A város illetékes szakembere is ingerülten fogadta a kérdést, pedig csali partner ebben a dologban, hiszen a közúti igazgatóság felségterülete ez, majdnem azt mondtam, felségvize. Mert mindenek ellenére a csapadékvíz is rázúdul az új útra, ha nagyobb eső pásztázza a környéket. Elég nehéz követni a történetet, ami még 1986-ban kezdődött, s 1987 szeptemberére, Októberére az utca forgalom előtti megnyitásával kellett volna befejeződnie. Szereplője volt a közúti igazgatóság. Építettek csatornát, vezettek gázt, beruházó volt az Ütiber, kivitelező a Váci Kommunális és Költségvetési Üzem. Ígérték az átadás* ekkorra, ígérték később, aztán végre jöttek az átvevők, miután megint odakerült a sárga szalag az útra, az emberek újabb bosszúságára. Mert az átvevő hepehupásnak találja a felszínét, kifogásolja a csapadékvíz elvezetésének vagy el nem vezetésének módját, az útra folyt belvizet. — Akkor most mi lesz? — Jönnek a tupamarók, azaz az útmarók — tréfálkozik mérgében szójátékot alkotva a szakember. Az úttestről lemaratják a bitument, az egyenetlen részeket, aztán újra bitu- meneziik. A költségek közvetlenül a vállalatot érintik, az fizet rá a rossz munkára. Ám abban közös a véleményünk.amit a közvélemény úgy fordít le, hogy sajnos, az ilyen esetek árát fizetjük meg közvetve a boltban. Ez az út gazdasági értelemben sem járható tovább. Péntektől péntekíg — MHSZ-siker. A Szocialista hazánkért című vetélkedősorozat keretében a Dunakeszi 3. Sz. Általános Iskola csapata az országos elődöntőig jutott el. Pest megye összevont csapatának tagjaiként az országos második helyet szerezték meg. Bő választék, nagy kereslet Nagy gondot fordítottak Gödön az ünnepi könyvhét megrendezésére. A József Attila Művelődési Házban rendezett tíznapos könyvvásárnak sok látogatója volt. Képünkön a könyvek között böngészők egy csoportja. — Fürdőruhás táncház. Színes programot állított össze a KIOSZ helyi szervezete. A már kialakult hagyományok szerint az idén június 5-én is megrendezték a törökmezői találkozót, melyen közel négyszázan vettek részt. A sport- és művészeti műsorok érdekessége volt a fürdőruhás közönség szabadtéri „táncháza”, melyet a fóti táncegyüttes rendezett a színpadi műsor után. — Perdülj, fordulj! Családi vetélkedő sportnapot rendez a városi szakszervezeti bizottság június 18-án, szombaton, a Barátság úti lakótelepen. A legjobb szereplőket díjazzák. Várják a jelentkezőket, akik a nap bármely pillanatában bekapcsolódhatnak és többek között megismerhetnek olyan játékokat is, melyek eddig nem nagyon terjedtek el. Ilyen lesz például a gól-golf, a ringó, az asztali játék, s még több olyan, amit valaha sokan iSr mertek, de feledésbe merült. — Kitüntetések. A pedagógusnap alkalmával a lapokban közölt névsoron kívül Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: Anspacher Istvánná, Baráti Sándorné, Csonka Istvánná, Földi Sándorné, Jeney Zsigmondné, Kundlya János, Lukács Mátyásné, Nyitrai Gyu- láné, Végh Imre. Hely hiányában a további elismeréseket következő heti számunkban ismertetjük. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Csécsei Zoltán
