Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

/ 1988. MÄJUS 11., SZERDA A pártártekezlet küldöttei Most már a tettek beszéljenek! Mint ismeretes, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága áp­rilis 23-i ülésén összegezte az országos pártértekezlct állás­foglalás-tervezetéről folytatott viták tapasztalatait, kialakí­totta és rögzítette a testület álláspontját, és megválasztotta a május 20-ára összehívott tanácskozás küldötteit. Soroza­tunkban azt villantjuk fel: milyen útravalóval indulnak a pártértekezletre a megye kommunistáinak küldöttei. Ösztönzőbb bérpolitikát A keze ügyében lévő note­szét lapozgatta. Látszott a gyűrött oldalakon, hogy gya­korta kerül azokba bejegyzés. A legutóbbiak egyike például azt sérelmezte, hogy miért nem tulajdonít nagyobb je­lentőséget a legfelsőbb párt­vezetés a jelenleg kialakult bel- és gazdaságpolitikai hely­zetnek, a társadalomban fel­lelhető feszültségeknek. Ha szót kapna, ő az említettekről sze­retné elmondani a vélemé­nyét, személyes tapasztalatait. Többek között azt: ideje len­ne már, hogy a szólamok he­lyett a tettek beszéljenek. No és megvalósulna a hőn áhí­tott társadalmi tisztaság, a vezetéshez, irányításhoz elen­gedhetetlen tehetséges embe­rek révén. Gy. L. A káderpolitika hiányosságai Középpontban az árnyékolécsalád BNV-re készül a Budaflax Az elmúlt év őszén a meg­újulás jegyében mutatta be termékeit a BNV-n a budaka­lászi központú Budaflax Len­fonó- és Szövőipari Vállalat. Az elkövetkező napokban is­mét kiállítják gyártmányúj­donságaikat a kőbányai vá­sárvárosban, a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron. Igaz ugyan, hogy a beruhá­zási javak seregszemléjéből kissé kilóg májd a Budaflax bemutatója, ám a vállalat ve­zetői úgy vélik, hogy a 17-es pavilon kis alapterületű standján sok látogató érdek­lődését kelthetik fel. Az őszi vásáron bemuta­tott szabadidős termékekkel — az úszómedencével, szörf­szállító kiskocsival vagy vízi bójával — ellentétben most egy termékcsaláddal vonulnak ki. Ezek — az árnyékolástech­nikái gyártmányok — jobbára a vállalat, legújabb fejlesztési eredményeit mutatják be, ám a vásárlátogatók a már ismert és kedvelt balkon, illetve te­rasz napellenzökkel is újból találkozhatnak. Az újdonságot ez alkalom­mal két termék jelenti. Több hónapos tárgyalássorozat és piackutatás után már nem­csak a mintadarabját mutatja be a Budaflax az exkluzív, magas minőségi és esztétikai követelményeknek is megfele­lő lamellás függönyének, ha­nem a helyszínen már meg­rendeléseket is vesznek fel. Az impregnált textilcsikokból összeállított, zsinór segítségé­vel 180 fokig bármely irány­ba elfordítható függönyrend­szer gyártását az NSZK-beli Syba céggel kooperációban kezdi meg a vállalat, de a vá­sár ideje alatt sor kerül a két partner előszerződésének aláírására is. Ennek révén az év III. negyedétől vegyesvál­lalati formában állítják elő a lamellás függönyöket. Az imént említett árnyéko­lónál lényegesen egyszerűbb megoldással, s így természe­tesen olcsóbban kínálják má­sik újdonságukat a jövő hé­ten nyíló tavaszi BNV-n. A Roletta néven hamarosan for­galomba kerülő saját fejlesz­tésű termék lényegében a már jól ismert rolókhoz hasonló elven működik. Sajátossága azonban, hogy a vállalat egy­ségcsomagokban. szerelvé­nyekkel, alkatrészekkel ellát­va hozza forgalomba. A 2-3 méretben készülő rolót a vá­sárló útmutató segítségével szabhatja méretre és szerelhe­ti fel. Á Rolettát dekoratív, nyomott mintás vászonnal, a szivárvány szinte minden szí­nében kínálja az év II. felé­től a vállalat. Terveik szerint a jövőben falikép jellegű ro­lók gyártásához is hozzáfog­nak. P. Zs. van olyan dolog, amin ön szerint változtatni kellene. Mi az, ami leginkább megérett erre a változásra, mi az, amit — ha szót kapna — feltétle­nül elmondana a pártértekez­leten? — Ügy érzem, a káderpo­litika terén tapasztalható a legtöbb hiányosság. A meg­vitatásra kiadott anyag pedig véleményem szerint nem fog­lalkozik ezzel olyan mélység­ben, amint az ügy kívánná. Egy-egy vezető kiválasztásá­nál mindig csak a saját kö­rünkben lévőket vesszük szá­mításba, csak hogy más ne kerüljön be. Pedig lehet, hogy akikről mi jó vélemény­nyel vagyunk, azokról mások másként vélekednek. Másik: a ciklusrendszer, ami igazából nem tölti be a funkcióját, mert a -rossz vezetőt nem öt év után, hanem egy év eltel­tével keilen# eltávolítani. De vajon megmondja-e'“neki va­laki, hogy rossz vezető? Va­jon a magasabb szintű veze­tőknek szemükbe mondják-e, hogy rossz vezetők? Sajnos, úgy tűnik, hogy nem. — S mit vár a pártértekez­lettől? — Kezdetben sokat remél­tem, de most már azzal is megelégednék, ha olyan dön­tést hozna, amely konkrétan meghatározza a párt előtt álló rövid távú terveket, s a XIV. kongresszusig kidolgoznák a hosszú távú feladatokat. De a rövid távú tervek végrehaj­tásához szükeséges határoza­tok is kellenek, s minden té­makörhöz csupán egy. Mert most annyi van, hogy min­denki kiválasztja a számára legszimpatikusabbat, s az ko­rántsem biztos, hogy a cél elérésének a legfoijtosabb eszköze. De így már arra sem alkalmas, hogy bárkit is felelősségre vonjanak munká­ja hiányosságáért, hiszen vé­gül is egy-két határozatot végrehajtott... F. A. M. A világ minden tájára Légrugók Ma már a legtöbb mező- gazdasági nagyüzemben az alaptevékenységen kívüli, vagyis a szolgáltató és ipari tevékenységek hozzák az ered­mény nagy részét. így van ez a szigetcsépi Le­nin Termelőszövetkezetben is, ahol a múlt év szeptemberé­től két új üzemet állítottak csatasorba. A drótperemeket gyártó részleg Magyarország valamennyi légrugóüzemének ellátását szolgálja a megrende­lő Tauruson keresztül. A bér­munkában naponta több mint 2 ezer peremet előállító rész­leg produktumának felhaszná­lásáról is a nagyvállalat dönt. A célszerű persze az lenne, ha itt helyben használnák fel az alapanyag egy részét, hiszen a múlt esztendő őszén légru­gók gyártásába is belefogott a szövetkezet. Az anyagellá­tással ugyan még adódnak problémák, ám így is 250—300 alkatrészt állít elő a 12 nődol­gozó. Termékeik'az Ikarus bu­szaiban a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig sok or­szágba eljutnak. Megújuló munkaerő-gazdálkodás Kisebb létszám, több pénz Tapasztalatok a DKV-ban A sajtóban szinte napról napra olvashatjuk, a gyakor­lati életben pedig saját bőrün­kön is érezhetjük a törekvé­seket arra, hogy a gazdálkodó szervezetek előrelépjenek a bérszabályozás és a munka­erő-gazdálkodás mai lehetősé­gei között is. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál úgy vélik, hogy az ez évtől beve­zetett központi bértömeg-sza­bályozás jobban fejti ki ösz­tönző hatását az élőmunka­megtakarításban, hiszen az eb­ből eredő bérek összégét fel­használhatják a dolgozók át­lagbérének emelésére. Ennek ellenére a vállalat bérgazdálkodó egységei erre az esztendőre legalább bázisszin­tű átlaglétszámot kérnek. A DKV létszámtervét, a készülő három új létesítmény mun­kásigényével számolva, 12 fő­vel nagyobb számban határoz­ta meg, mint 1937-ben. Ez a minimális növelés a dolgozók­tól az eddigieknél nagyobb teljesítményt követel, hiszen a DKV 1988-as terveiben a múlt évinél 4 százalékkal nagyobb kőolajfeldolgozás szerepel. A vállalatnál január elsejé­től bevezetett központi bértö­meg-szabályozás nem a kere­setek egészére, hanem csak a bérekre irányul. A jelenlegi szabályozási forma 2,5 száza­lékos adómentes bérfejlesztést engedélyez, ám a létszám csök­kentésével átlagbérfejlesztést tudnak elérni, a tőkés export túlteljesítésével pedig bérpre- fereheiát nyerhetnek. Befejeződött az Akadémia 148. közgyűlése Felelősség az ország sorsáért Kedden zárt ülésen folyta­tódott a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése a várbeli kongresszusi terem­ben. Elnöki beszámolójában Be- rend T. Iván azt körvonalaz­ta, milyen tennivalói vannak az Akadémiának, hogy az or­szág gondjainak megoldásá­ból a kutatás minél jelentő­sebb részt vállalhasson. Az elnök hangsúlyozta: az Akadémiára szabott országos feladat betöltéséhez megfele­lő eszközöket kell teremteni és belső szervezeti változáso­kat kell végrehajtani. Elen­gedhetetlenül szükség van a kutatóhálózat korszerűsítésé­re, működésének új elemek­kel történő kiegészítésére, szorosabb együttműködésre az egyetemi és a vállalati kutató­helyekkel, s nem utolsósorban a kutatásfinanszírozás és -ter­vezés lényeges átalakítására. Az új feltételekhez valóal- kamazkodás nemcsak a ku­tatóbázis, hanem a kutatás­irányítás átalakítását is elő­térbe állítja. Az Akadémia jelenlegi irányítási rendszere a tudomány természetéhez jobban illeszkedő önigazgatás jegyében fejleszthető tovább. A tudományos teljesítmények­nek a valóságos alkotások szakmai értékelésére alapozott véleményezését kell megte­remteni az akadémiai testüle­tek, tudományos bizottságok szerepkörének növelésével. Enélkül az alapkutatások or­szágos gondozása nem lehet­séges, és a korszerű verseny­pályázati finanszírozás is eset­leges. Pulóver Ceglédbercelről Ceglédbcrcclcn tizennyolc nőnek biztosít tisztes munkát a Ceg­léd és Környéke Háziipari Szövetkezet részlege. Az itt dolgo­zók férfi- és női pulóvereket kötnek, valamint gyermekruhá­kat varrnak. Felvételünkön: Andó Lászlóné egy modern, lyuk­kártya vezérelte gép segítségével norvégmintás férfipulóvere­ket köt. (Hancsovszki János felvétele) Ezt követően a tudományos minősítés tervezett átalakítá­sáról szólt az MTA elnöke. A kutatással kapcsolatos belső kérdések taglalása után a nagy jelentőségű kormány­zati döntések előkészítésében való akadémiai közreműködés­ről szólt Berend T. Iván. Ki­emelte: nem kevesebbről van szó. mint arról, hogy mennyire hasznosítja az ország különö­sen nehéz feladatai megoldá­sa során a rendelkezésre álló szellemi kapacitást. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy a tudo­mány művelői nem tartják kezükben a bölcsek kövét; a gyakorlati kérdésekre sokszor nem tudnak a politika számá­ra használható válaszokat ad­ni. Hiszen egy-egy kérdést a politika síkján nem lehet pél­dául csak közgazdasági ráció alapján megválaszolni.' Ennek ellenére, az Akadémia tava­lyi véleményező munkája kö­vetkezetes, szókimondó, önál­ló arculatú tevékenység volt. Állásfoglalásai felelősségtelje­sen vitázva törekedtek segítő­készségre, kifejezve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia felelősnek érzi magát mind­azért, ami az országban tör­ténik, s lehetőségeinek megfe­lelően közreműködik az or­szág sorsának formálásában. A véleményező tevékenység továbbfejlesztése érdekében az elnökség szükségesnek tart­ja kialakítani a kormányzati döntés-előkészítést segítő tu­dományos munka új rendsze­rét. Ennek lényege az előké­szítő munkában való részvé­tel, az elméleti szakemberek kezdettől történő bevonása a koncepciók megvitatásába — mondta végezetül Berend T. Iván. Láng István akadémikus fő­titkári beszámolójában az Akadémia anyagi helyzetéről szólva elmondta: két év alatt 150 millió forinttal csökkent az Akadémia költségvetése, az országos tudományos kutatá­si alapból azonban ebben az időszakban az Akadémia 500 millió forintot kapott. Ez az összeg nagyrészt pótolja az elvonásokat és az infláció okozta értékcsökkenést. Minimális célként azt kell kitűzni — hangsúlyozta a fő­titkár —, hogy 1989-ben és 1990-ben a tudományos kuta­tások feltételei és jelenlegi szintjének reálértéke megma­radjon, s kisebb fejlődés is le­gyen. Ugyanakkor elő kell ké­szíteni, majd ki kell dolgozni a 90-es évtized első felében várható külső és belső igé­nyekhez igazodó minőségi fej­lesztési programot, annak összes tudománypolitikai, szer­vezeti és gazdasági összefüg­gésével együtt. Az ország ku­tatóhálózatának korszerűsítése napirenden van — mondotta a továbbiakban. Az erők jobb koncentrálása érdekében egyes intézetek összevonását tervezik. Szellemi tőkénk és az infrastruktúrában megtes­tesülő lehetőségeink minél jobb hasznosítása, erőink egyesítése égetően szükséges — mondotta a továbbiakban. Fokozottan érvényes ez az egyetemekkel való együttmű­ködésre. Az utóbbi közgyűlés óta 15 egyetemmel és egy fő­iskolával alakult ki kölcsönö­sen kezdeményezett, szoros együttműködés. Céljuk a pers­pektivikus és szelektált kuta­tások tematikai összehangolá­sa, elsősorban az alapkutatá­sok területén, közös kutatási pályázatok, programok kidol­gozása és végrehajtása, na­gyobb horderejű kutatási vál­lalkozások megszervezése, ál­lami megrendelések vagy hosszú távú távlati megbízá­sok keretében. A továbbiakban azokat a munkálatokat ismertette, ame­lyek az alapkutatások orszá­gos irányításával kapcsolat­ban folynak az Akadémián. Szükséges, hogy az Akadémia a jövőben is nagyfokú önálló­sággal működő, túlnyomóan alapkutatást folytató saját in­tézményhálózattal rendelkez­zék. Az alapkutatások irányí­tásának már ma működő, fontos eszköze a pályáztatás, azon belül az országos tudo­mányos kutatási alappályáza­tok rendszere. Az OTKA-bi- zottság meghirdette a második témapályázatot az 1988—91-es időszakra, összesen 400 millió forint áll rendelkezésre, ezzel szemben a több mint 1300 pá­lyázó 3,3 milliárd forintot igé­nyelt. Az OTKA-bizottság döntése szerint 501 pályázatot részesí­tenek támogatásban. A jövőre vonatkozóan vannak olyan el­gondolások, hogy az OTKA le­gyen továbbra is a színvonalas alapkutatások állami mecéná­sa. Támogassa azokat a kuta­tásokat, amelyek eredményes­ségét valószínűsíti a témave­zető és a kutatásban részt ve­vő személyek korábbi teljesít­ménye. Ügyanakkor találjon lehetőséget arra is, hogy fia­tal kutatók újszerű elképzelé­seinek megvalósításához ad­hasson mértéktartó támoga­tást. Legyen alkalmas arra is, hogy gyorsan reagálhasson a váratlan, új tudományos té­mák, irányzatok felkarolására. A főtitkár bejelentette: megkezdődött az MTA könyv­tára új épületének műszaki átadása. A nagyközönség szá­mára ez év' novemberében ad­ják át az új könyvtárépületet. Ebben az ötéves tervben a KFKI kutató atomreaktora és a könyvtár rekonstrukciója valósul meg. Az Akadémia 148. közgyűlé­se véget ért. Weisz Manfrédnél kezdett dolgozni még 1940-ben, majd a Jupiter repülőgépgyár, aztán a Dunai Repülőgyár, s végül a Csepel Autógyár volt a munkaadója. Aki kicsit is já­ratos a hazai ipar történeté­ben. az jól tudja, hogy jósze­rivel egy helyen dolgozott Kovács Zsigmond 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig. Párt­tagságát 1946-tól datálja, s a pártkongresszuson ő is képvi­seli a ráckevei kommunistá­kat. — Mióta nyugdíjba men­tem, a nagyközségi pártalap- szervezet titkára vagyok — mondja Kovács Zsigmond. — Rendkívül színes az a csapat, hiszen a legfiatalabb párttag huszonkettő, a legidősebb nyolcvanhat esztendős. Van közöttük olyan, aki négy ele­mit végzett, s olyan is, aki., két diplomával rendelkezik. Sokrétűsége ellenére mégis úgy érzenv'fiog.v a párttagság egészében vannak nálunk sok­kal számottevőbb alapszerve­zetek. Gondolok itt például az Ipari munkásságra vagy a termelőszövetkezeti paraszt­ságra. Ezért nem értem, hogy miért épp engem, a nagyköz­ségi pártalapszervezet titká­rát választották meg kül­döttnek. — Az elmúlt negyven-egy- néhány esztendő során óriási változások történtek az életé­ben, az országban. De biztos, Fárasztó éjszakás műszak után ültünk le beszélgetni Hamza Antal esztergályossal, aki a Monori Mezőgazdasági Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 2-es szá­mú gyárának dolgozója. Hu­szonnégy munkásév köti eh­hez a céghez, ebből húsz esz­tendő 12 órás műszakok vég­zésével telt el. Kisvárdán született, s kilencen voltak testvérek. Neki csak egy 21 éves fia és érettségi előtt lé­vő leánya van, de ahhoz, hogy valaki nyugodtan, meg­felelő anyági háttér biztos tudatában felnevelje gyerme­keit, ma már a kilenc gyer­mek talán soknak bizonyulna. Szavaiból a munkahelyhez és a munkatársakhoz való kötődés tűnt ki. A számjegy­vezérlésű, programozható esz­tergagép ebben az angyalföl­di műhelyben a törődés, a szakszerű működtetés ered­ményeként már hetedik éve zavartalanül üzemel. A fel­adatokhoz való becsületes hozzáállása mutatkozik meg a pártmunka végzésében is. Tagja az MSZMP Budaörsi Városi Bizottsága végrehajtó bizottságának. Küldöttként vehet részt a közelgő három­napos országos pártértekezle­ten. Közvetlen környezetében már több éve tapasztalja munkatársai elégedetlenségét, s a gyakori panaszok között elsősorban a munka becsüle­tének, s a felmutatott telje­sítményeknek az aránytalan elbírálását. A vállalati gaz­dasági munkaközösségek le­hetőséget adnak a többletjö­vedelmekhez, de nem mind­egy, hogy milyen áron!? Ezek a pluszmunkaórák sok eset­ben az egészség, a családi élet rovására mennek. A ve­teránok, az idősebb szaktársai gyakorta számon kérik, hogy vajon mikor vesztette el rangját a beígért nyolcórás munkaidő, s miért olyan a je­lenlegi bérpolitika, amilyen ... Olyan bérpolitikára lenne szükség, amely valóban ösz­tönözné a munkásokat a több és jobb munkára, s így ezzel elősegíthetnék a meghirdetett párt- és kormányprogram végrehajtását, a kibontakozás sikerét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom