Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

A icpárbaj döntött A részvétei is csaknem győzelem A Magyar Honvédelmi Szö­vetség 40. évfordulójára a tar­talmas rendezvénysorozat ke­retén belül a Szocialista ha­zánkért elnevezésű vetélkedőt is meghirdették a klubokban, iskolákban. Körzeti szinten és a megyei elődöntőn már meg is mérkőztek a négyes létszá­mú csapatok. A monori kör­zetből is különböző korosztá­lyokhoz tartozó kollektívák ad­tak számot tudásukról, s ér­tékes helyezéseket értek el. Korábbi tudósításunkban hely­szűke miatt nem volt lehe­tőségünk bemutatni a megyei elődöntőn Dabason dicsérete­sen szerepelt és helytállt csa­patainkat. így most utólag teszünk ennek eleget. Csapatmunka volt A tartalékos honvédelmi klub felnőttcsapatában Bu- kovszky István, Ácsai Zoltán, Kovács Endre és Aschenbren­ner András indult. Remekül szerepeltek, fej fej mellett ha­ladtak a nagykőrösi és a ceg­lédi csapattal, s végül az igen értékes II. helyezést szerez­ték meg. Az azonban drámai végkifejletű volt. Igaz, akadt olyan, ominózus pillanat, ami­kor egy történelmi kérdés jó megválaszolása eldönthette volna számukra az első hely sorsát, de beállt a rövidzár­lat. Végül egy újabb kérdés után, holtverseny alakult ki a ceglédiekkel, amit — az ő ja­vaslatukra — löpárbajban döntöttek el. Az öt, légpuská­val leadott lövésből végül Aschenbrenner András nagy hidegvérrel 3 köregys éggel többet lőtt, mint ceglédi ve- télytársa, így megvolt a máso­dik hely. Bukovszky Istvánnal, a pili­si pjvíbizottság titkárával a cs»js«tttkapitánnyal amikor visz- »«ftidézzük e pillanatokat, bi­zony sajnáljuk az elmulasz­tott nagy lehetőséget, az első h'ely megszerzését, amitől „haj­szálnyira” voltak. — Nagyon nagy verseny völt — emlékezik vissza. — Ácsai Zoltán, Kovács Endre tanárok az elméleti, a politi­kai, irodalmi és művészeti kérdésekben mozogtak ottho­nosan, míg Aschenbrenner András az ügyességi (lövészet) és állóképességi feladatokban (gránátdobás, távolugrás stb.) volt kiváló, de mint csapattag, mindenki átlagon felüli telje­sítményt nyújtott. No és a csapatkapitány? Ezt hadd mondja el a króni­kás, aki jelen volt a verse­nyen, hogy Bukovszky István méltó társa volt a többieknek. Sokoldalú politikai képzett­sége és olvasottsága nagy hasz­nára volt csapatának a siker kivívásában, amelyet oklevél­lel és egy-egy hatdarabos pezs­gőspohár készlettel ismertek el. Mondták az esküt Andó László a monori-erdei általános iskola magyar—tör­ténelem szakos tanára — kér­désemre — sorolja a neveket: Gál Melinda (VI. o.), Kovács Attila (V. o.), Bálint Gábor (VIII. o.) és Szabó István (VII. o.). Ök negven vívták ki a dobogós igen értékes III. he­lyezést az általános iskolások korosztályában. — Végig versenyben voltak tanulóink az első három he­lyezés bármelyikéért, pedig nem voltaik könnyűek a kér­dések — emlékezik vissza a csapatot elkísérő tanár, aki egyben felkészítő és drukker is volt egy személyben. Külö­nösen az irodalmi (vers-) és történelemforrás-idézetek vol­tak nehezek, de mondhatni, jól felkészültek gyerekeink, nem vallottak szégyent. Min­denki a „fedélzeten” volt: Ko­vács Endre (történelem), Blas- kó Mihályné igazgatóhelyettes (magyar), Gál Attila (testne­velés) tanárok, valamint jó­magam és két régi munkás- őrünk Kerekes Feri bácsi és Kovács Józsi bácsi a lövészet­re, a tájolásra és a gránát­dobásra készítették fel kis csapatunkat. Az igazgatóhelyettes külön megerősíti a két munkásőr áldozatkész, nagy „honvédel­mi” tapasztalatát. Körülbelül öt éve patrónusai az iskolá­nak, ők készítik fel a fegy­veresek napjára a diákokat az akadályversenyre, ők mondják az ifiavatáson az eskü szöve­gét, s eredményesen működ­nek a mumkásőr-utánpótlás érdekében. Az ügyességi szá­mokban — mint ahogy a kör zeti versenyen — most is egészen kiválót nyújtottak monori-erdei iskolások, ami végül is összeredményüket meghatározta. Kis csapatunk megérdemelten és büszkén ve­hette át az okleveleket és az annyira népszerű egy-egy tár­sasjátékot a Dili-dominót. A középiskolásokat a mono­ri József Attila Gimnázium és Szakközépiskola diákjai kép viselték. Máté Lujza (IV. B.), Kovács Pál (III. C.). Pálinkás Renáta (II. A.) és Méhész Il­dikó (I. A.) — az ötödik he­lyet szerezték meg, ami ké­pességeik alatt maradt, mert felkészülésük nem a legjob­ban sikerült. Tartalékosán Mentségükre legyen mondva: „tartalékosán” álltak ki, de na­gyon lelkesen, nagy akarással küzdöttek. Csak a lövészetben nyújtottak átlagon felülit (2. hely), az elméleti és ügyességi feladatok megoldását nem tud­ták ugyanilyen szinten teljesí­teni. Mindezekkel együtt di­cséret illeti az ő szereplésüket is, hiszen ez azért megyei elő­döntő volt. Hörömpö Jenő Üllőn Jubileum Az üllői ének-zene tagoza­tos általános iskola jubileumi hangversenyt rendez május 7-én, a Malom utcai épület tornatermében. A 15 órakor kezdődő rendezvényre szere­tettel várják az érdeklődőket. Rendkívüli tanácsülés Pályáznak a városi címre Rendkívüli tanácsülést tar­tottak Monoron. A megtár­gyalásra került három napi­rend: pályázat Monor város­sá nyilvánítására, a tanácsel­nök jutalmának megállapítá­Monor és Vidéke Áfész Színvonalas üzletek Változatlanul tartja előkelő helyét a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezetei között a Monor és Vidéke Áfész. Mint azt Meggyes Nagy István el­nöktől megtudtuk, a szövetke­zet eredményességében meg­határozó a kiskereskedelmi alaptevékenység. Azaz: hogyan dolgoznak ABC-kisáruházaik, vegyesboltjaik. S itt meg kell említeni az olyan „húzóüzlete- ket”, mint az üllői 902-es, a 600 négyzetméteres vecsési ABC, a monori Vasút ABC, a csévharaszti üzlet, hogy csak néhányat említsünk. Már csak azért sem mindegy, hogyan dolgoznak ezek a ke­reskedelmi létesítmények, mert az áfész ellátási területe Mo­nor vonzáskörzetének 11 köz­ségére terjed ki, s ebben a körzetben több, mint 70 ezren élnek. Igaz, az áfész az állami és magánkereskedelemmel együtt elégíti ki a lakosság ke­reskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltatási igényeit. Amit kereskedelmi munká­jukban igen fontosnak tarta­nak: a szerződéses üzletek biz­tonságos üzemeltetése, a kész­letcsökkentés, a pénzgazdálko­dás javítása, a megfelelő mér­tékű eszközfenntartás. Az áfész vezetőségének. elképze­lése találkozott a tagság vé­leményével, hiszen nőtt a szö- vekezet iránti bizalom: 1987. óta több mint 3 millió forinttal gyarapodott a célrész­jegyállomány. Kovái Jván Monoron a Vasút ABC-ben azt vallják: a vevővel foglalkozni kell. Ez meg is látszik az üzlet magas forgalmán (A szerző felvétele) sa és a vb-titkár jutalmának bejelentése, valamint óvoda ideiglenes megszüntetése. Kétségkívül az első ígérke­zett a legizgalmasabbnak: a testületnek meg kellett fogal­maznia, egyetért-e azzal, hogy a nagyközség várossá nyilvá­nításához szükséges, már ko­rábban az illetékesek elé ter­jesztett pályázatot, az abban megjelölt szándékot fenntart­sa? Az ezzel a napirenddel kapcsolatosan elhangzottakra részletesebben visszatérünk. A tanácsülés egyhangúlag megszavazta a várossá nyilvá­nításra beadott pályázat ja­vaslatát. Ugyancsak megsza­vazta a tanácsi vezetők jutal­mát, végezetül pedig azt, hogy június 15-vel átmeneti időre megszüntetésre kerüljön az Ady Endre utcai óvoda, épü­letét használatra átvegye a József Attila Gimnázium és Szakközépiskola. ŐRI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1988. MÁJUS 3., KEDD Indokolt elsőbbség Ésszerű tervezés, takarékosság A településfejlesztés és a tanácsi gazdálkodás központi anyagi lehetőségeinek — a tanácsokat érintő pénzügyi szabályozók érvényesülése alapján — mérséklő tényezői valamennyi tanács tavalyi gazdálkodásában érezhetően jelen voltak. Az Üllői Nagyközségi Tanács a szűkösen tervezhető célok ellenére is eredményesen gazdálkodott a múlt esztendőben. A tanácsi gazdálkodás lényegét te­kintve újszerű folyamat az önállóság növekedése. A ter­vezési, irányítási és gazdálkodási rendszer teljes átala­kuláson megy keresztül, ennek jelei már két éve tapasz­talhatók, de tavaly jelentkeztek a legmarkánsabban. Az elmúlt gazdasági évben egységes pénzalappal gazdál­kodott az Üllői Tanács. Elsőd­legessé vált az ésszerű terve­zés, a_ takarékosság, valamint az is, hogy a működési kiadá­sokra folyamatosan legyen anyagi fedezet. Ez a felelősség már a végrehajtásban jelent­kezett. Az intézmények fenn­tartása, a lakossági alapellátás kapott indokolt elsőbbséget, a fejlesztési célokban pedig a már megkezdett beruházások befejezése. A felsőbb szintű anyagi támogatások, a szabá­lyozott bevételek együttvéve ténylegesen csak a szintentar- tást tették lehetővé Üllőn (is). Üllőn az egységes pénzügyi bevételi terv 46 millió 426 ezer forint volt. A szabályozott for­rásokból a működéshez a várt­nál több pénz folyt be. A nö­vekedés a gyermekintézmé­nyek térítési díjainak emelke­déséből, az építésrendészeti bírságok befizetett összegeiből adódik. A lakossági adókból származó Összegek is jóval meghaladták a tervezettet. A többletet az önadózók előírás nélküli befizetéséből, az ellen­őrzések során feltárt adóhiá­nyok és a hátralékok beszedé­séből érték el. Az állami hoz­zájárulás 10,5 millió forintot tett ki a múlt esztendőben. Szorosabb kapcsolatok A településfejlesztési hozzá­járulások 1,9 millió forinttal gazdagították a közös kasszát 1987-ben. amely 117 százalékos teljesítésnek felel meg. A la­kótelkek, ingatlanok értékesí­téséből viszont hiányt regiszt­ráltak, mert év közben több telek visszaadására került sor és a vételárat visszatérítet­ték. Az úgynevezett átvett pénzeszközök eredeti előirány­zata félmillió forinttal növe­kedett, mert az üllői székhe­lyű Monor Vidéki Áfész közös célú feladatok teljesítéséhez ennyivel többet adott. A bevételek teljesítésének elemzésénél fontos szólni még az 1987. évi gazdálkodás sike­re érdekében készített Munka­program feladatainak végre­hajtásáról. Szorosabbá váltak a tanács kapcsolatai a gazdál­kodási szervezetekkel, ame­lyek kölcsönös előnyökön ala­pultak. Helyi erőből Nagyjavításokra (felújítá­sokra) 1 millió 894 ezer forin­tot költöttek Üllőn, ebből a legnagyobb tétel (884 ezer fo­rint) a lakás és egyéb célú létesítmények renoválása volt. Az oktatási intézmények fel- újítására is csaknem ugyan­ennyit fordítottak. Az utak, járdák, hidak karbantartására a tervezettnél jóval nagyobb összeget használtak fel me­gyei támogatásból és helyi erőből. Az egészségügyi alapellátás­ban javították a működési fel­tételeket. A körzeti orvosokat CB-rádiós készülékkel látták el. Mindezzel sikerült a hét­közi éjszakai és hétvégi ügye­leti feltételeket javítani. Az általános iskola a megyétől, a fogyasztási-értékesítő szövet­kezettől. a szülői munkaközös­ségtől könyvjóváírással 100 ezer forint értékű szemléltető eszközt kapott. A fejlesztési célú feladatok nem olyan látványosak, hiszen erre futotta a legkevesebb pénz a közös bugyellárisból. Az összevont körzeti orvosi rendelő (egészségház) így is tető alá került még a múlt év­ben, a költségek eddig 6.5 millió forintot emésztettek fel. Segített a lakosság A lakosság segítségével, társadalmi munkában 1,7 ki­lométer hosszúságú betonjár­dát építettek. A makadám- szerű útépítést is lakossági se­gítséggel folytatták, ily módon 2 kilométer elkészült. A la­kosság társadalmi munkájá­nak értéke tavaly meghaladta az 5,4 millió forintot. G. J. Labdarúgás Menekülés az alsóházból Pillanatkép Kölcsönkenyér.. Az öreg bácsi kosárba ka­rolva ténfereg az ABC-ben. Szabad kezével zsebében ko­torász, kimarkolja pénzét, át­teszi a másik tenyerébe, hogy megszámolja, majd elindul a kenyér és a tejes rekeszek fe­lé. Elvesz fél kiló kenyeret és egy literes tejet. A tejet kis tétovázás után visszazöttyenti. helyette félliterest tesz a ko­sárba. A másik oldalon a hen­tes pultnál beáll a sorba és amikor rákerül a sor, kér tíz deka főzőkolbászt. Az eladónő benyúl a pultba, kivesz egy darabot, rádobja a mérlegre, fejben számol és kérdi: — Maradhat? Tizennyolc deka! — Sajnos nem. Nincs annyi pénzem — mondja az öreg röstelkedve. A nő másik darabot vág, mér és Írja is az árat a cso­magoló papírra, ami talán két dekát is kitesz. — Tizenegy deka! — mond­ja kurtán. — Csak tíz dekát kértem, mert nem tudom, hogy futja-e a pénzem. Az idős férfi tétován nyúl az áruért. — Kifizetem magának azt az egy dekát! — csattan fel mérgesen a hölgy és a háta mögül előkapja a pénztárcáját. A bácsika szégyenkezve ki­fordul a pult elől és sietve to­tyog a pénztárhoz. A pénztá­rosnő blokkol, az öreg meg leszórja az apróból álló pén­zét. Számolás után visszakap harminc fillért. A pénzt resz­kető két ujja közé fogja, visz- szamegy a hentesárut kiszol­gáló eladónőhöz. A sor előtt felteszi a harminc fillért a ki­adó polcra és csak ennyit mond: — Aranyoskám! Ennyi ma­radt. Fizesse be magának a nyugdija kiegészítésére ... Tarró József (ISSN 0133-2651 (Monorl Hírlap). Labdarúgás, megyei II. osz­tály, Déli csoport: Monor— Tököl 3-0 (0-0), Monor, 250 néző, vezette: Agócs. Az első játékrészre borul­jon a feledés jótékony homá­lya. Aztán a 62. percben Gáspárt buktatták, a tököli kaputól 18 méterre a balösz- S7.ekötő helyén. A szabadrú­gást Kucsera a bal felső sa­rokba csavarta, 1-0. Tíz perc­re rá Ohát a jobbösszekötő helyén jól kapott vissza egy kényszerítőt Kucserától, és igazítás után laposan a hosz- szú sarokba helyezett, 2-0. Közben Gáspár lövését védte a kapufa segítségével a tö­köli kapus, majd Tóth gurí­tott nagy helyzetben mellé. Egy perccel a vége előtt Tóth jól ment el a jobb ol­dalon. Visszarúgását Major még a kapusba lőtte, a labda ismét Tóth elé került, akinek újbóli beadását Kucsera a rövid alsó sarokba pörgette, 3-0. Második félideji játéka alapján a Monor megérde­melten jutott a nagyon fon­tos két pont birtokába. Jó: Varga, Bokros R., Ja- rábik. valamint a második félidőben az egész csapat. Ifi: Monor—Tököl 0-1 (0-1). K. J. Nagykőrös—Üllő 2-2 (1-0), Nagykőrös, 200 néző, vezette: Nagy I. Meglepően gyér érdeklődés kisérte a rangadó jellegű ta­lálkozót. A nézők távolmara­dása annál is inkább furcsa volt, mert a hazaiaknak még van esélyük az érmes helye­zésre. Ennek ellenére az Üllő cseppet sem tisztelte a városi legénységet, akik néha a kelleténél keményebb esz­közökkel próbálták fékezni a vendégek rohamait. Egy dur­va szerelés után az egyik kö­rösi máris mehetett zuha­nyozni, majd büntetőhöz ju­tottak, amellyel vezetést sze­reztek. Fordulás után Garai bom­bagóllal egalizált, majd ismét a Kőrös jutott előnyhöz. A vendégek Marozsán révén vívták ki az igen értékes döntetlent. Az Üllő közelebb állt a győzelemhez. Jó: Dobos, Garai, Kriskó J., Tóth L. Ifi: Nagykőrös—Üllő 2-1, gól: Szabó S. Bá. T. Dabas—Sülysáp 4-0 (1-0), Dabas, 300 néző, vezette: Széki (jól). Hiába támadott többet a Sülysáp, a hazaiak egyetlen épkézláb támadása — a 24. percben — góllal végződött. Szünet után hamar döntés­re vitték a dolgot a daba- siak, mert a 48. percben már 2-ü-ra vezettek. Á sülysápiak játéka minden elképzelést nélkülözött, egykedvűen fut­balloztak, így a Dabas a ta­lálkozó hátralévő részében tovább növelte előnyét, s ilyen arányban is megérde­melten győzött. Jó: Turcsik, Motolai. Ifi: Dabas—Sülysáp 3-0. Körzeti bajnokság: Maglód —Vecsés 2-0, Ecser—Gyömrő 0-4. Monori-erdő—Mende 2-3. (Részletes tudósítások hol­nap!) G. J. fcTtro Nagyon szép 5 hóna­pos keverék kan kis­kutyának jó gazdit keresek. Csúó Sándor- né. Pilis, Jávorka A. ü. 2._____________________ Műszerészt, univerzá­lis képességűt, eszter- gályozsshoz. kemény- (an-asztáshoz értőt, sürgősen felveszek. Monor, Ady u. 41. Sui­za a. KV rendszámú. 4 éves Skoda 105 S-es eladó. Érdeklődni: Gál And­rás. Gyömrő, Fürdő u 6. szám. HIRDESSEN- A MONORI HÍRLAPBAN! A Monor Városi Jogú N a gy köz,s égi K őz ös Tanács V. B. Építő­ipari Költségvetési Üzem felvételre keres kőm ű v eseket az ón n a l i belépésre. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Ta­kács Endre igazgató­nál (Mornor, Vörös Hadsereg u. 21.) az üzem központjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom