Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1988. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK A pártértekezletre készülve Viták formálta szintézist! A szavak és a tettek, a jogok és kötelességek egysége Sobiesky-emléktiíra Dunai programok A Szentendrei-sziget meg­kerülésére készül május 21 és 22-én a Hajós Alfréd Diáksport Egyesület víziszakosztálya. A következő hétvégén a So- biesky-emléktúrán vesznek részt, Vác és Esztergom kö­zött. MÁV-nyugdíjasoknak Taggyűlés Május 24-én, kedden dél­után 14 óra 30 perckor a MÁV nyugdíjasainak váci csoport­ja taggyűlést tart. Az állomás melletti Gödör kultúrtermé­ben találkoznak, ahová a cso­port vezetősége minden MÁV- nyugdíjast hív és vár. Konyhai lelemények Kosdi kóstoló A kosdi községi népfrontbi­zottság kezdeményezésére idén is megrendezik a tava­lyihoz hasonló sütés-főzést. Az asszonyok, de a vállalko­zó szellemű gyerekek is be­mutatják konyhai leleményei­ket. Május 21-én délután kö­zös mulatságon tartanak kós­tolót egymás főztjéből. Ök ezzel is színesítik a békehó­nap eseménysorozatát. Magyarkúton Megújuló üdülő Felújítják a tanácsi üdülőt Magyarkúton. A szükséges munkálatok pénzkeretét rész­ben a város környéki alapból, részben a városi tanács egy­séges pénzalapja ez évi tarta­lékkeretéből fedezik. Az előzményekről annyit, hogy. Sima Mihály, az UNI­CEF Magyar Nemzeti Bizott­ságának elnöke, hallva a vá­ros egészségnevelési akcióiról, érdeklődött az újabb ötletek felől. Amikor a kapcsolat lét­rejött, azonnal kialakult az is, idén melyik lesz az a szál, amelyre a program felfűzhető. Ez nem más, mint a magyar gyerekek életének bemutatá­sa. Annak bizonyságául, hogy nem csak a hasonló látványos megmozdulásokra koncent­rálnak az úttörőháziak, el kell mondani, miként indult pél­dául a Napsugár klub. A Kis­dobos című újság cikkét egy gyerekolvasó fedezte fel. Jó olvasmány volt, de csupán el­mélet maradt volna az egész­ségről, ha nem kezdenek já­tékba a váci gyerekek. Dr. Czeizel Endre sorozata volt az, ’ amelynek hatására az út­törőház vetélkedösorozata in­dult, ezúttal a kisdobos kor­osztály számára. A vetélkedő utolsó fordulójára és az ered­ményhirdetésre is ezen a szi­geti délutánon került sor. Ha kinyitjuk a műsorfüze­tet, idegen neveken akad meg a szemünk: Ruth Lederer, az UNICEF genfi központjából ér­kezik. Liv Vllmann svéd szí­nésznő ugyan nem lesz jelen, de a neve szerepel mint a Megy a gyűrű vándorútra cí­mű játék elindítója. Ennek mibenlétéről a májusi Kisdo­bos részletesen is beszámolt. Gyűrűkészítés helyben is lesz, de ezenkívül még számos sportverseny és látványosság várja a szigetre érkezőket Csak néhányat ízelítőül: vízi parádé, repülőmodell-készí- tés, makettépítés. Ahogyan péntek délután fél 2-kor a program kezdetén Vácról, úgy fél 6-kor visszafelé a Pokol­szigetről különjáratú komp indul. De ezzel még nem ért vé­get a nap. A Bartók Béla Ál­lami Zeneiskolában este 7 óra­kor kulturális bemutató kez­dődik. Megnyitja Bokorné dr. A pártértekezlet váci kül­dötteinek egyike Szerényt Gá­bor, a DCM főenergetikusa. Tősgyökeres váci. Nős, két gyermek apja, 1961 óta dol­gozik a vállalatnál. Ha vala­kiről, hát róla igazán el lehet mondani, hogy a ranglétra csaknem valamennyi fokát végigjárta. Mint villanyszere­lő állt annak idején munkába majd a villamos üzem műve­zetője, később főművezetője lett. Időközben elvégezte a Kandó Kálmán Villamossági Főiskolát, és üzemvezetővé léptették elő. Jelenlegi mun­kakörét 1983-tól. látja el. A pártba 1972-ben vették fel. Kezdetben pártcsoportbizal- miként, azután éveken át pro­pagandistaként tevékenyke­dett. A legutóbbi választáso­kon a gyári pártbizottság tag­ja lett. Jelenleg a gyári szb elnökének tisztét is betölti. Szegő Hanna, az UNICEF Ma­gyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. Először a rajzpályá­zat értékelésére kerül sor, majd a zeneiskola ütőhangsze­res együttese lép föl, Ezután a Hámán Kató Általános Is­kola énekkara következik, őket .az úttörőház művészeti csoportjai, a Vadvirág nép­táncegyüttes és a Kabóca ci- terazenekar követi. Így lesz teljes a kép, hiszen a zene, a tánc is hozzátartozik a ma­gyar gyerekek életéhez. Egy csendes, meleg délután köszöntöttem be a Sződi Ta­nácsra. Sándor István el­nök, mint mindenkor, most is szívesen beszélt a község életéről, miután arról kér­deztem, mi újság Sződön. — Amint befelé jött, lát­hatta — mondta a tanácsel­nök —, hogy a Dózsa György utat szélesítjük és felújítjuk a burkolatot, mintegy másfél kilométeres szakaszon. A munkálatok e hónapban befe­jeződnek. Kétmillió forintunk­ba kerül. A Tece-patak med­rét a Török utcáig rendez­zük, és a két partján négy­méteres út készül. Két átjáró- hid is épül. A munkálatokra azért van szükség, mert a patak olyan állapotba került, hogy belvízveszélyt okozhat. E munka is másfél millió fo­rintot emészt fel. Lassan itt az iskolai szünet. Minden év­ben találunk munkát a gye­rekeknek. Az idén a napközi felújítására kerül sor. A fa­lugyűlés megerősítette, hogy kifizeti a tehót, de erre. A napközi udvara ezer négyzet- méteren bitumenszőnyeget kap. öt tanterem padlózatát is kicseréljük. A folyosót be­üvegezzük, zárt lesz. Gamesz­Amikor a közelgő pártérte­kezletről kérdezem, minde­nekelőtt mérsékletre int. — Kétségtelen, hogy ki­emelkedően fontos esemény előtt állunk, mely azt hiszem, jelentőségében még az 1957-es értekezleten is túl fog tenni. Azonban számolni kell azzal, hogy nem vehetjük át a kong­resszus feladatkörét. E néhány nap elsődleges célja az intéz­ményrendszer, a pártirányí­tás, valamint a gazdaságpoli­tika korszerűsítésének meg­vitatása. Túlzott igényeket te­hát kár lenne támasztani, hi­szen a küldöttek, az egybe­gyűltek nem számolnak be mindenről, a tanácskozás nem adhatja a valóság teljes ke­resztmetszetét, nem zárhat le egy időszakot. # Az előbb említett te­rületek közül melyik az, ahol a legégetőbb lenne a változás? — Feltétlenül az intézmény- rendszer átalakítása kívánko­zik az élre. És itt most nem­csak a párton belüli megúju­lásra, hanem átfogóbban, a társadalom egészére gondolok. Szükséges lenne világosabban tisztázni a párt társadalmon belüli vezető szerepének kér­dését, a vezetés érvényesülé­sének módjait, a párt tömeg­kapcsolatainak problemati­káját. A megoldásnak min­denképpen a demokrácia fej­lesztésével kell összefonódnia. # Csakhogy az emberek, akik eddig nem éltek a le­hetőségeikkel, miért pont holnaptól használják ki azokat? A sokéves be­idegződések nem múlhat­nak cl pillanatok alatt. — Éppen ehhez kell tovább erősíteni a társadalmi morált, helyreállítani a — valljuk meg őszintén — megcsappant bizalmat. A szavak és tettek éppúgy, mint a jogok és köte­lességek kell, hogy ezentúl tényleg fedjék egymást. telephelyet létesítettünk a For­gács utcában. A területrende­zés, bekerítés és a faházak el­helyezése után várhatóan szeptemberben költözhetnek oda a dolgozók. Sándor Istvánt ezután arról kérdeztem, hogy mi újság a társközségekben. — Csörögön, a Vörösmarty utcában a lakosság segítsé­gével utcai vízvezeték-hálózat épül. A bekötéshez kérelmün­ket beadtuk, s bizakodom ab­ban, hogy ősszel a csörögiek az utcáról a lakásokba is be­vezethetik a vizet. Vácdukán a sportpálya építését folytat­juk. Az első ütemben a pá­lya füvesítésére kerül sor. Szeretnénk, ha az idén az is készen lenne. Végül a tervekről érdek­lődtem. — Júniusban elkezdjük a tanácsháza felújítását. Sze­retnénk az iskolát négy tan­teremmel bővíteni. Csörögön gázcseretelepet akarunk ki­alakítani, mert ez nagy se­gítség lenne az ott lakóknak. Terveink vannak, de a gazda­sági lehetőségek keretében kell gondolkodni. Solymosi László O A párton belül mi lenne a legfontosabb ten­nivaló? — Jó lenne végre helyükre tenni az alapszervezeteket. Hiányzik például a taggyűlés és a pártcsoport tevékenysé­gének összhangja. Ugyanezt mondhatjuk el az elvi irányí­tás és a végrehajtás kapcsola­táról is. Gond ugyanakkor, hogy a párttagok társadalmi megbecsülése sem megfelelő. Az elmúlt időszak hibái őket érintik legkedvezőtlenebbül. Az állandó számonkérések miatt egyre inkább védekező pozícióba kényszerülnek. Saj­nos, a párttagok felkészültsé­ge sem megfelelő. Nem tud­nak vitatkozni, nem tudják megvédeni magukat, de mit is várhatnánk tőlük, amikor az alapszervezetekben sincs iga­zi vita. Persze, mindez még összefügg a képzési rendszer hiányosságaival, és azzal, hogy sokszor nem válogathat­nak a jelentkezők közül. Én ezen a területen mindenkép­pen sokat várok a pártérte­kezlettől. Falusy Zsigmond A közgazdasági szakközép- iskola Géza király téri épü­letében május 21-én dél­előtt fél 10 órakor kezdő­dik a jubileumi névadó ünnepség. edves Iskolám! Kettős ün­neped lesz: születésnapi évforduló és újabb névadó. Ebből az alkalomból szállnak vissza gondolataim néhány év­tizedre. Hogy is volt? Vácott 50—60 évvel ezelőtt csak a fiúk részesülhettek magasabb oktatásban, az egy­kori patinás piarista gimná­ziumban, amelyben még Ma­dách Imre is vizsgázott. A lá­nyok legfeljebb az 1905-ben épült Karolina leányiskolában végezhették el a négy polgá­rit. Ne felejtsük el, abban az időben ez is nagy haladásnak számított! Ám az idők múlásával és városunk gazdasági fejlődésé­vel időszerűvé vált volna a lányok vészére is a magasabb képzettség, mert az időnkinti egyéves, végül kétéves keres­kedelmi szaktanfolyamok sem tudták kielégíteni az ipari igé­nyeket, hiszen szívesen alkal­maztak volna jól képzett leá­nyokat. De azok, akik akko­riban továbbtanulni óhajtot­tak, csalt Budapesten műve­lődhettek valamelyik intézet­ben, vagy beiratkozhattak a tanítóképzőbe. A Karolina Leányiskola ve­zetői, az irgalmas nővérek megérezték a gazdasági élet sürgető szelét, ezért a felsőbb hatóságoknál kérvényezték a leánvok részére a magasabb fokú oktatást. Szorgoskodásuk több-kevesebb sikerrel járt. Kaptak ugyan engedélyt, hogy a négy évfolyamú kereskedel­mibe, valamint a nöiparisko- lába jelentkezőket felvegye­nek, de épülete ezeknek az új intézményeknek nem volt. Ezért azután a Karolina épü­letében indultak el a kezdő osztályok az 1936/37-es tanév­ben. Ám magának a Karolina iskolának is gondjai keletkez­tek, a tanulók létszáma évről évre gyarapodott. És kérdés volt: hogyan tovább? Hiszen még a felsőbb hatóság is in­Egészségnevelési nap A napsugaras holnapért 5; A városban újabb egészségnevelési jelszót láthatunk: £ A napsugaras holnapért. A Hajós Alfréd Űttörőház ve- 4 zetőinck és munkatársainak sikerült megint valami új- 4 jal kirukkolniuk. Az UNICEF Magyar Nemzeti Bi- 4 zottságával karöltve tervezték meg tavaszi egészség- ^ nevelési napjukat. Május 20-án, pénteken, délután ke- í rül sor minderre a pokolszigeti úttörőtáborban. D. Z. A Sződi Tanácson hallottuk Felújítás a tanintézetben Limotisinok Franciaországból Állatpedikűr a karámban Évente egyszer körmözi a szakember a tenyészállatokat (Vimola Károly felvétele) Mondja marha, mért oly bús? — kérdezi a régi szlo­gen, majd imigyen fejezi be — ...olcsóbb a hal, mint a hús!” Nem tudni, töretlenül tartották-e magukat ezek az arányok, de ma is helytállók. Mégsem pártoltunk át teljesen a szálkásokhoz. S ha drága is, változatlanul keresett a hús. Hiába, a felsál, a hátszín he- lyettesíthetetlen. Ezt az igaz­ságot az állattenyésztők is tudják, s ennek megfelelően gondolkoznak. Igyekeznek munkájuk során egyre olcsób­ban, mind jobb minőségű ál­lományt nevelni. Talán a ridegtartáshoz kell a legkevesebb beruházás. Csak jó tűrőképességű fajták szük­ségesek, amelyek télen-nyáron a szabad ég alatt is megélnek, sőt gyorsan gyarapodnak is. Ez az állattartási forma a legősibb módszer, visszavezet nomád elődeinkhez. Manapság azonban mégsem lehet csak úgy kihajtani az istállókból a marhákat. A püspökhatvani termelő- szövetkezet Franciaországból 120 Limousin fajta tehenet vásárolt két éve. Ezt a törzs­tenyészetet azóta saját szapo­rulatával tartják fönn. A nö­vendék tenyészbikákat apa­állatnak adják el az ország különböző gazdaságainak. Ala­pos vizsgálatokkal választják ki, melyik egyedet hasznosít­ják további optimális keresz­tezésre, melyiket nevelik hús­állatnak. A Csővár melletti telepen ottjártunkkor éppen körmöz- ték a jószágokat. A szabad­ban tartott állatoknak ugyanis gyorsabban szarusodik a pa­tája, ezért gyakrabban kell attól megszabadítani őket. Ha csámpás a járásuk, nem fej­lődnek kellően, sőt, ha emiatt fájdalmuk lenne, az étvágyuk is elmegy. A figyelem meghozza az eredményt, sok és jó minősé­gű, exportra is küldhető hús­sal hálálja meg. Ezt a gya­korlat már be is bizonyította: jó vásárt csináltak. Azok is igazolhatják, akik tenyészbi­kát vettek. Idén már tizen­egyet adott el a tsz. D. Z. Jubiláló iskolámhoz gadozott és változtathatta vé­leményét, amíg végül is kije­lentette, hogy azok a kereske- delmisták, akik 1937 tavaszán, a tanév végén különbözeti vizsgát tesznek, a következő évben már II. évesként foly­tathatják tanulmányaikat. (Ta­lán arra gondoltak, hogy a lányok nem teszik le a vizs­gát!). Az osztály minden egyes tagja sikeresen külön- bözetizett, tehát az oktatással további gondja már nem volt, csak másra — tantermekre. Kaptunk egy kis segítséget, mert megkaptuk a Szent Mik­lós (mai Ifjúság) tér 1. számú földszintes lakóházat, amely­ből iskolaépületet alakítottak ki, és évveszteség nélkül ta­nulhattunk az 1937/38-as év­ben. Ez az állapot csak ideig­lenes volt, hiszen valódi isko­laépületünk még nem volt Csak gond ... Engedélyünk, nevünk is volt: a váci Róm. Kát. Ka­rolina Négyévfolyamú Felső­kereskedelmi Iskola tanulói.) Ha nem lenne meg az év­könyv, erre a hosszú névre alig emlékeznék teljesen.) S hogy hol lesz az új iskola? Nem tudtuk. Tanárok, diákok megoldást kerestek. Az akkori megyéspüspök értesült az irgalmas nővérek szorult helyzetéről, és eszébe jutott, hgy a Szt. Miklós téren áll egy nagyon öreg, egyeme­letes elemi fiúiskola. Ezt az épületet adta a nővéreknek. Lett erre öröm! A rozoga épü­letet lebontották és azon nyomban, gyors iramban ké­szült az új, egyemeletes, mo­dern, szép iskola. Az avató­ünnep után, szinte hihetet­len, de az 1938/39-es tanév már itt indult, az iskola fenn­állásának második évében. A nőipariskola kapta a föld­szinti részt, mi az emeletet. Most már igazán megnyílt az út célunk eléréséhez: az érett­ségihez, amelyet 1940 tavaszán le is tettünk. Boldog kis csa­pat lépett ki akkor, a tanév végén az iskola kapuján. Az első váci érettségizett lányok. Amikor végzős bizonyítvá­nyommal a kezemben én is útnak indultam, nem gondol­tam, hogy még találkozom ez­zel az iskolával. A második világháborút kö­vető békeidőben az iskola is változott. Jött az államosítás. Megszűnt a nőipariskola, ma­radt a kéri. Koedukálták, új nevet kapott: közgazdasági technikum lett, és becézték is, ő lett a közgáz. Később is­mét nevet változtatott: köz- gazdasági szakközépiskolává alakult. Csak egy nem válto­zott, az épület térfogata. Is­mét a régi gond: bővíteni — de hogyan? Az iskola kinőtte önmagát. Kecsegtették ugyan álomszép tervekkel, amelyek mégsem valósultak meg. Vol­tak belső átépítgetések, de ezek is csak olyan átmeneti jellegűek. Évek teltek így el, míg vég­re jött a megoldás. Felszaba­dult a Géza király téren az ottani, új építésű iskola. Ide költöztél át kedves iskolám, és remélem, most már elmúlnak a gondjaid. Az új épületben jubilálsz, és várod új nevedet. ÍVJ inket, régi növendékeket, 1TJ minden szép emlék a ré­gi épülethez fűz. Ott tanul­tunk mi, ott tanultak gyerme­keink és ott értük el a célt: váci lányok is felsőbb okta­tást kaphattak és megnyitot­tuk az utat a legfelsőbb in­tézményhez is. Kevesen kezd­tük, de vissza soha nem riad­tunk, és örülünk, hogy a fia­talságnak átadhattunk Vácott egy új iskolatípust. Szeretettel gratulálunk te­hát kedves Iskolám! Kíván­juk, hogy új helyen, új név­vel, de a régi szép munkával itt is sikerek és szép eredmé­nyek szülessenek, kedves ta­náraid és tanulóid örömére. Volt osztálytársaim nevé­ben is köszöntelek kedves, ju­biláló Iskolám! Pappné Bátorkeszi Valéria ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom