Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

1988. MÁJUS 10., KEDD 5 Gyönyörű környezetben A filmesek elmentek, a turisták megjöttek Cigánykocsi döcög a pusztában ff A boróka- és galagonya- ff bokrok között szegénylegé- í nyék kurjantása hangzik, amint éppen tüzes paripái- ff kát hajtják a délibábos ff pusztában, hogy minél ff előbb szomjukat olthassák ff az egyik közeli csárdában, ff A marhákat őrző csordá- ff sok, illetve juhászok ka- f lapjában árvalányhajat lenget a szél, a távolból ff furulyaszó hallik. Valahogy ff így festhetett a táj a XVII. ff század végén és a XVIII. ff század elején, amikor a ff történet kezdődött. * S Keresve sem találhatott vol­na jobb helyet II. Rákóczi Ferenc, hogy szerelmének, Sarlós Sárinak felépíttesse vi­déki kúriáját. A történelem kereke azonban gyorsan for­gott, s a gyönyörű környezet­ben álló pihenőház — vagy talán találkahely? — nem so­káig adott otthont a szeretők­nek. Tulajdonosai váltogatták egymást, mígnem a dabasi Halász család birtokába ju­tott a fogadó. Állapota egyre romlott, amihez az is jócskán hozzájárult, hogy a felszaba­dulás után gazdasági épület­nek, raktáraknak használták a több száz éves kúriát. Szerencsére a sors vágj' ta­lán egy rendezői ötlet meg­mentette a már sarlóspusztai épületet. Történt ugyanis, hogv a hetvenes években hely­színt kerestek a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című film forgatásához, s ezt az ácsai Vörös Október Termelőszövet­kezet tulajdonában lévő bir­tokban meg is lelték. A fel­újítás azonnal megkezdődött, s a forgatás befejezése óta a lovasturizmus paradicsomává lépett elő a fogadó. S az azóta eltelt alig egy évtized alatt miként sikerült elérni, hogy évente már több mint 20 ezer vendéget fogad­jon Európa egyik legszebb és legnagyobb lovasfogadója? A válasz nehéz. Azoknak a sok­sok évvel ezelőtt még laban­coknak nevezett uraknak az utódai bizonyosan nem őseik­től hallották a hírét. Pedig ma már többnyire német szót hall az idelátogató hazai tu­rista. Talán a lovakkal kötött barátság hozta ide a nagyszá­mú vendégsereget, esetleg a magyar puszta szépsége? Négy keréken, de Bizonyára ezek is hozzájá­rultak a népszerűségéhez. Ez azonban még nem minden. A Pest megye déli csücskében megtalálható Sarióspuszta igazi turistaparadicsommá változott, s ez szolgáltatásaik­ban is mérhető. A már négy esztendeje szerződéses formá­ban működő fogadó természe­tesen elsősorban a lovak ba­rátait szolgálja ki, s számuk­ra bemutatókat, túrákat, pik­nikeket, no meg oktatást is biztosítanak. A felsorolt programok per­sze bármelyik nyugat-európai országban is elérhetők, de ott hiányzik valami, amit ezen a sokak számára egyhangúnak tűnő síkságon megtalálnak. A szabadság, a nomád élet nosz­talgiája nagyón sok külföldit is a hatalmába kerít. Nem szá­mít, ha a mindennapi robot után a pihenésük alatt ismét „munkába állnak”, lovakat etetnek, szerszámoznak, s né­ha talán a csizmatalpra is jut a számukra szokatlan szagú trágyából. Nem számít! Az él­mény a lényeg, amit másutt nem kapnak, nem kaphatnak meg ilyen formában. Hajdanán hasonló Amint elhagyjuk az úszó­medencével, teniszpályával rendelkező és még számtalan, a kikapcsolódást segítő szol­gáltatást nyújtó lovasfoga­dót, cigánykocsikat pillantunk meg. Hajdanán hasonló alkal­matosságokkal járták a vidé­ket a patikáriusok, a kézmű­csak két lóerővel vesek vagy a színészi társula­tok. Igaz ugyan, hogy az egy­kori vászontetőt felváltotta a műanyag borítás, ám ez nem csökkenti az értékét a több­napos kocsitúrákon részt vevő, nosztalgiázó vendégek szemé­ben. Sok külföldi polgár Az említett járgányoknál jó­val nagyobb kényelmet nyújtó gépkocsiban ülve felidézem egy beszélgetés mondatait, amelyen a vendéglátás szak­emberei és néhány, az ő mun­kájukat kritizáló honfitársunk vett részt. S hogy mi volt a nézeteltérés forrása? Röviden fogalmazva: a puszta-módi. Ugyanis nagyon sok külhoni polgár szemében még mindig úgy él nemzetünk, mint a lo­vakon száguldozó, barackpá­linkát vedelő és birkagulyás­sal táplálkozó csikósok nem­zete. A kép természetesen ha­mis, s ehhez hozzájárultak a néha néphagyományokon ala­puló, gyakrabban csak a szó­rakoztatást szolgáló bemuta­tók, illetve lovasprogramok. Való igaz. ezt a berögződött képet illik megváltoztatni, ám azt sem szabad elfeledni, hogy amíg nem rendelkezünk olyan fejlett elektronikai iparral, vagy elismerésre okot adó ter­mékekkel, mint az etalonnak tekintett nyugati államok, ad­dig azzal kell kiszolgálni vagy csalogatni a turistákat, amivel tudjuk. Igaz, tisztes keretek között. Bánsági György A TIT nyári táborai Olcsón tanulni és nyaralni Már három éve annak, hogy a TIT Pest megyei szerve­zete nyári táborok rendezésével próbálkozik. A szülök részé­ről egyre erősödő igény mutatkozik arra, hogy gyermekeiket olyan nyári táborokba írassák be, ahol viszonylag mértéktar­tó áron nemcsak nyaralhatnak, hanem játékosan tanulhatnak is. Balogh Lászlóné főmunkatárs már az elmúlt év novembe­re óta járja a megyét, hogy egyeztessen az intézményekkel időpontot, helyet, költségeket. Az idén először lesznek nyelvi táborok, az eddigi nagy népszerűségnek örvendő számítástech­nikai és környezetvédelmi tábor pedig ismét fogadja a jelent­kezőket még május középéig. — Megéri a TIT-nek, hogy bajlódjon nyári táborok szer­vezésével? — kérdezem Ba­logh Lászlónét. — Be kell vallanunk, mini­mális a nyereség — válaszol­ta. — Nem mondok újat azzal, hogy az idén a táborok költ­ségvetése lényegesen maga­sabb, pedig a fogadóintézmé­nyek csak a 25 százalékos áfá­val növelték meg az árakat. Általában a nyári táborok a mienknél jóval drágábbak. — Csak a megyéből jelent­kezhetnek gyerekek ezekre a nyári tanfolyamokra? — Elsősorban a megyei ta­nulókkal szeretnénk a tábor­helyeket betölteni, de ha nem lesz elég jelentkező, akkor bu­dapestiek is részt vehetnek. A számítástechnikai tábor, amely az idén Szigetszentmártonban lesz július 4—10-ig, 5—8. osz­tályos tanulóknak, eddig is kedvelt volt. A Ráckevei-Duna- ág partján fekvő úttörőtáborba szintén szívesen jöttek a gye­rekek. Egy személyi számító­gépet csak két gyerek hasz­nálhat, azért, hogy az egyhe­tes táborban a Basic-progra- mozás alapfogásait elsajátít­hassák. A tábor vezetői fiatal tanárok lesznek. — Ügy hallottam, hogy Ceg­lédre, a környezetvédelmi tá­borba is nagy a túljelentke­zés. — Cegléden és környékén megvan az a sajátos növényi kultúra, amelynek védelme igényelte és lehetővé tette a környezetvédelmi bázis kiépí­tését. Dr. Surányi Dezső, a biológiai szakosztály elnöke 1986-ban ennek megvalósítá­sára egy pályázatot nyert meg. Ehhez a programhoz kapcso­lódik a Dózsa-kollégiumban megrendezendő környezetvé­delmi tábor is. amely június 20-tól 25-ig. illetve a máso­dik turnus június 27-től július 2-ig tart. — Pest megye melyik csücs­kében sikerült megszervezni az orosz, angol és a német nyelvű táborokat? — Július elején, közepén, végén és augusztus elején a négy tábor közül kettő Vácott, az ipari szakközépiskola kol­légiumában lesz, a harma­diknak szintén Vácott, a po­kol-szigeti úttörőtábor ad he­lyet. A negyedik, a legnépsze­rűbb, a Börzsönyben, a ke­mencéi ifjúsági szállóban lesz. Érthető, hogy legszívesebben ide küldenék a szülők gyer­mekeiket, hiszen ott a hegyi kisvasút, s a közelben a ki­rándulóhelyek: a Nagy-Hideg- hegy és a Törökárok. A pokol­szigeti úttörőtáborból viszont könnyen át lehet jutni a szent­endrei oldalra, ami azt jelen­ti, hogy a szabadidős progra­mok alkalmai lehetnek a mű­vészeti nevelésnek. A táborok közül a legolcsóbb a két váci ötnapos, amely kétezer forint­ba kerül. Valamivel drágább a pokol-szigeti, de az nyolc­napos, kétezer-hatszáz forin­tért, és a legdrágább a tízna­pos kemencei táborozás, amely háromezer-kétszáz forint lesz. A teljes ellátás költségein kí­vül ennek a részvételi díjnak fedeznie kell a napi 4—5 órás nyelvoktatást és a szabadidős programok kiadásait. Figye­lembe véve azt, hogy kis cső­Megyei művészek a Műcsarnokban '( A Magyar Képző- és Ipar­ai művészek Szövetségének ff tagjai mutatkoznak be kö- ff zös tavaszi tárlatukon a Mű- ff csarnokban május 29-ig ff egy, általuk választott al- f. kutassal. Május 15-ig lát- f hatók a százhalombattai f, Fischbein Nándor és Sebők ff Anett, továbbá Zálogh Sán- ff dór művei a II. kerületi ff Marczibányi téri művelő- f. dési központban. Tavaszi tájak Kezdeményezés a javából, hogy ezúttal a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségé­nek tagjai saját választás alap­ján egy művet küldtek a ta­vaszi tárlatra —, így minden­ki önmagát zsűrizte. Mintegy ötszáz festmény, szobor, grafi­ka és iparművészeti tárgy iga­zolja alkotóink növekvő érték­rendjét, felelősségérzetét, ör­vendetes, hogy a Pest megyei festők, szobrászok és grafiku­sok is a megújulást szolgálják közösséget és a jövőt gyarapí­tó műveikkel. Kristóf János és Hock Fe­renc Dunabogdányban alkot. Ezúttal Kristóf svájci tájelem­zést küldött a tárlatra, Hock Ferenc tavaszi körképet. Mind­kettő derűs, optimista fest­mény, amely az embert öröm­re, alkotásra serkenti. Dömsö- dön fest a Bazsonyi—Vecsési művészházaspár. Mindketten kiemelkedő lelki együttérzés­sel és magabiztos eszközrend­szerrel tisztelegtek szüleik em­lékének. Bazsonyi Arany édes­apját, Vecsési Sándor pedig édesanyját örökítette meg. Blaskó János váci szobrász remek Csalad kompozícióval szerepel. A monori Kampí Jó­zsef mintázta az egyik legjobb portrét ifj. Tímár Józsefről, a nagy színész festőfiáról. Ha­sonlóan megoldott Rajki Lász­ló arcmása Erdei Ferencről; a szentendrei szobrász egyenle­tes magabiztossággal, követke­zetes szilárdsággal építi élet­művét. Már más szemlélet Nagykörösön született az a Csikai Márta, aki a Táncvirág című szoboregyüttessel mutat­kozik be: az öt figura minden- ség-alapegység — a játék, az ifjúság naprendszere. Redő Fe­renc Leányfalun alkot. Most narratív jeliegű gobelinja kelt figyelmet. Remsey Flóra fali- szőnyege a színek frisseségé­vel a gödöllői hagyományokat portokban történnek a foglal­kozások — tehát több tanárt kell alkalmazni —, úgy gon­dolom, rendkívül olcsók va­gyunk. — Mennyiben lesz a számí­tástechnikai és a környezet- védelmi tábor? — A számítástechnikai fog­lalkozások a gépidő és a meg­felelő oktatói gárda megnye­rése miatt lényegében ugyan­annyiba kerülnek, tehát a hat­napos tábor kétezer-hatszáz fo­rint. A környezetvédelmi tá­bor költségei a legalacsonyab­bak, így ennek megfelelően a részvétel a két ötnapos tábor­ra ezernégyszáz forint. — Bár az árak — különösen a fővárosi bejáró tanfolyam részvételi díjával összehason­lítva — valóban mértéktar­tóak, mégis felvetődik ben­nem, hogy vajon nem érin- ti-e túlzottan kedvezőtlenül ép­pen azokat a családokat ez az áremelkedés, amelyeknek igé­nyük, hogy a gyermekeik ta­nulva nyaraljanak? — Az eddigi jelentkezések alapján úgy tűnik, az érdek­lődés nem csökkent, bár tény, hogy pont azokat az értelmi­ségi családokat terhelik a pluszköltségek, amelyek ugyan igénylik ezt a szolgáltatást, de pénztárcájuk szűkre szabott. Bízunk azért abban, hogy még így is viszonylag olcsón kíná­lunk nyári nyaralást. A je­lentkezéseket a TIT Pest me­gyei szervezet székházában várjuk. Címünk: 1117 Buda­pest, Karinthy Frigyes út 3. Te­lefon: 850-492, levélcímünk: 1502 Budapest, Pf.: 173. Ű. í. fejleszti. A szigetszentmiklósi születésű Szilágyi Ildikó öt­vösművészetünk egyik mérté­ke. A kiállítás egyik legmeg- rendítőbb képe a Sződligeten alkotó Szüts Miklós Zsoltár cí­mű alkotása. Más-más szemlélettel jelent­keztek a szentendrei művé­szek. Rózsa Ferenc szoborban elmélkedik a táncról, Ligeti Erika a szerelemről. Izgalmas kezdeményezés Farkás Ádám plasztikája, a Vastánc. Luko- viczky Endre Negyedik di­menziója újdonság. Ez jellem­zi Gy. Molnár István és Ba­logh László egyéni karakterű műveit is. Felrázó erejű Ma­gyar Gábor Marathonja. Sajá­tosan groteszk hangvétellel je­lentkezett ezúttal Szántó Pi­roska és Ef Zámbó István. A szentendreiek közül Kocsis Imre és különösen Aknay Já­nos megújulása hat a példa erejével. A megállapítás a po- mázi Asztai Csaba munkássá­gát is jellemzi. Káka Ferenc szerénynek bizonyult. Nem a főművót, hanem a Csepűrá- gókat, azt az 1988-as alkotását küldte a kiállításra, amely egy sorozat nyitóképe lehet. Pirk János életnagyságú portréja maga a tavasz, ugyanúgy, mint Kórusz József dunai tájképe a virágzó fákkal. Ez a témája Kántor Andornak is, aki sa­játos domboldaláról sem fe­ledkezik meg. Miháltz Pál őszi rapszódia egyenletessé-«' gének tanúbizonysága. A Pest megyei alkotók je­lenléte gazdagította a szövet­ségi tagok tavaszi tárlatát, mű­vészetük hozzájárulás nemzeti képzőművészetünk új értékei­hez. Igaz, többen — így Deim Pál. Cs. Nagy András — hiá­nyoztak. búcsúzóul még láthat­tuk Barcsay Jenő egyik kis­méretű kompozícióját és a ceg­lédi Dohnál Tibor emlékezte­tőjét Barcsay klasszikus nagy­ságáról. A tőle megszokott szabatossággal szerepelt ezút­tal is a nagymarosi Kaubek Péter —, szoborfeje minden te­kintetben arányos mű, lelki tartalmat jelöl. Hazai képző- művészetünk seregszemléje a Pest megyei alkotók nélkül hiányos lenne, velük együtt azonban a teljességet közelíti. Tárlat Budapesten Fischbein Nándor grafikái­ban a könny és a mosoly el­lenpontját kutatja; életünk két fontos érzelmi pólusát komoly szándékkal és teljesítménnyei, Zálogh Sándor igényes rajzi felkészültséggel és sikerrel tö­rekszik a gondolatok, sorsok és hangulatok rögzítésére. Sebők Anett az iparművészet komoly ígérete; erről tanúskodnak kulturált színrendű batikjai. Losonci Miklós Hazánk mezőgazdasága diákszemmel A legjobbak tárlata Az idén lett nagykorúvá a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című pályázata, amelyet immár tizennyolc esztendeje hirdet meg általá­nos és középiskolás tanulók részére. Azóta 60 ezer 623 pá­lyamunka érkezett be. A mos­tani alkalomra 3376 pályáza­tot küldtek az általános isko­lások és 290-et a középiskolá­sok. A pályázaton az ország 300 iskolájából mintegy 3500 tanuló vett részt. A hét végén 256 rajzból, 29 textilből és 119 kisplasztiká­ból nyílt kiállítás a múzeum­ban, ahol átadták a legjobb eredményt elért általános is­kolás diákoknak a díjakat, ju­talmakat. Rajz kategóriában a Pest megyei gyerekek közül egyéni díjat kapott Somogyi Erika, nyolcéves, a gyáli Ady Endre Általános Iskola tanu­lója. Az iskola — amelynek rajztanára Fegyó Béla — cso­portos díjban is részesült. Nö­vendékei — Hidi Andrea, Hornyák Hajnalka, Deli Gá­bor, Somogyi Erika, Ladjánsz- ky Tímea, Hasznos Zsolt, Tóth István. Deák Krisztina és Végh Viktória — munkái a kiállításon is szerepelnek, akárcsak Va­szari Tibor és Vadas Emese rajzai; ők a százhalombattai 2-es Számú Általános Iskolá­ba járnak. Láthatók még Ba­ranyai Judit, Karajt Beáta, Simári Andrea és Markovid Ármin hernádi diákok mun­kái, és itt látható az abonyi Vizner Tamás és a váci úttö­rőházból Virágh Laura rajza. Kerámia és kisplasztika ka­tegóriában díjat kapott Höli Andrea és Bednárik Edina Hernádról, valamint Balogh Mónika Gyálról. A gyáli Ady Endre Általános Iskola tanu­lóinak — Zenalkó Edina, Lad- jánszky Tímea, Révai Mária, Varga László és Révai János — munkált kiállították. A növénytermesztés alakulá­sa lakóhelyem környékén a múltban és a jelenben című dolgozatáért Borda Sándor, a tahitótfalui általános iskola tanulója harmadik díjat ka­pott. Mit láttam egy erdei kiránduláson? című pályázatá­val Fűzi Sándor, a fóti általá­nos iskola tanulója első helye­zést ért el. Jutalomban ré­szesült Lakóhelyem környezet- védelmi gondjai című munká­jáért Ezékiel Péter, a tahitót- falui iskola diákja. Páva tolla a misztika Meglepő formájú gyermekjátékok fogadják Visegrádon, a mogyoróhegyi kirándulóközpontba érkezőket. A mászókák, mérleghinták leginkább állatokra emlékeztetnek. A páva farktollait utánzó mászóka sokkal vonzóbb, mint a vaslétra. (Vimola Károly felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom