Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
1988. MÁJUS 10., KEDD 5 Gyönyörű környezetben A filmesek elmentek, a turisták megjöttek Cigánykocsi döcög a pusztában ff A boróka- és galagonya- ff bokrok között szegénylegé- í nyék kurjantása hangzik, amint éppen tüzes paripái- ff kát hajtják a délibábos ff pusztában, hogy minél ff előbb szomjukat olthassák ff az egyik közeli csárdában, ff A marhákat őrző csordá- ff sok, illetve juhászok ka- f lapjában árvalányhajat lenget a szél, a távolból ff furulyaszó hallik. Valahogy ff így festhetett a táj a XVII. ff század végén és a XVIII. ff század elején, amikor a ff történet kezdődött. * S Keresve sem találhatott volna jobb helyet II. Rákóczi Ferenc, hogy szerelmének, Sarlós Sárinak felépíttesse vidéki kúriáját. A történelem kereke azonban gyorsan forgott, s a gyönyörű környezetben álló pihenőház — vagy talán találkahely? — nem sokáig adott otthont a szeretőknek. Tulajdonosai váltogatták egymást, mígnem a dabasi Halász család birtokába jutott a fogadó. Állapota egyre romlott, amihez az is jócskán hozzájárult, hogy a felszabadulás után gazdasági épületnek, raktáraknak használták a több száz éves kúriát. Szerencsére a sors vágj' talán egy rendezői ötlet megmentette a már sarlóspusztai épületet. Történt ugyanis, hogv a hetvenes években helyszínt kerestek a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című film forgatásához, s ezt az ácsai Vörös Október Termelőszövetkezet tulajdonában lévő birtokban meg is lelték. A felújítás azonnal megkezdődött, s a forgatás befejezése óta a lovasturizmus paradicsomává lépett elő a fogadó. S az azóta eltelt alig egy évtized alatt miként sikerült elérni, hogy évente már több mint 20 ezer vendéget fogadjon Európa egyik legszebb és legnagyobb lovasfogadója? A válasz nehéz. Azoknak a soksok évvel ezelőtt még labancoknak nevezett uraknak az utódai bizonyosan nem őseiktől hallották a hírét. Pedig ma már többnyire német szót hall az idelátogató hazai turista. Talán a lovakkal kötött barátság hozta ide a nagyszámú vendégsereget, esetleg a magyar puszta szépsége? Négy keréken, de Bizonyára ezek is hozzájárultak a népszerűségéhez. Ez azonban még nem minden. A Pest megye déli csücskében megtalálható Sarióspuszta igazi turistaparadicsommá változott, s ez szolgáltatásaikban is mérhető. A már négy esztendeje szerződéses formában működő fogadó természetesen elsősorban a lovak barátait szolgálja ki, s számukra bemutatókat, túrákat, piknikeket, no meg oktatást is biztosítanak. A felsorolt programok persze bármelyik nyugat-európai országban is elérhetők, de ott hiányzik valami, amit ezen a sokak számára egyhangúnak tűnő síkságon megtalálnak. A szabadság, a nomád élet nosztalgiája nagyón sok külföldit is a hatalmába kerít. Nem számít, ha a mindennapi robot után a pihenésük alatt ismét „munkába állnak”, lovakat etetnek, szerszámoznak, s néha talán a csizmatalpra is jut a számukra szokatlan szagú trágyából. Nem számít! Az élmény a lényeg, amit másutt nem kapnak, nem kaphatnak meg ilyen formában. Hajdanán hasonló Amint elhagyjuk az úszómedencével, teniszpályával rendelkező és még számtalan, a kikapcsolódást segítő szolgáltatást nyújtó lovasfogadót, cigánykocsikat pillantunk meg. Hajdanán hasonló alkalmatosságokkal járták a vidéket a patikáriusok, a kézműcsak két lóerővel vesek vagy a színészi társulatok. Igaz ugyan, hogy az egykori vászontetőt felváltotta a műanyag borítás, ám ez nem csökkenti az értékét a többnapos kocsitúrákon részt vevő, nosztalgiázó vendégek szemében. Sok külföldi polgár Az említett járgányoknál jóval nagyobb kényelmet nyújtó gépkocsiban ülve felidézem egy beszélgetés mondatait, amelyen a vendéglátás szakemberei és néhány, az ő munkájukat kritizáló honfitársunk vett részt. S hogy mi volt a nézeteltérés forrása? Röviden fogalmazva: a puszta-módi. Ugyanis nagyon sok külhoni polgár szemében még mindig úgy él nemzetünk, mint a lovakon száguldozó, barackpálinkát vedelő és birkagulyással táplálkozó csikósok nemzete. A kép természetesen hamis, s ehhez hozzájárultak a néha néphagyományokon alapuló, gyakrabban csak a szórakoztatást szolgáló bemutatók, illetve lovasprogramok. Való igaz. ezt a berögződött képet illik megváltoztatni, ám azt sem szabad elfeledni, hogy amíg nem rendelkezünk olyan fejlett elektronikai iparral, vagy elismerésre okot adó termékekkel, mint az etalonnak tekintett nyugati államok, addig azzal kell kiszolgálni vagy csalogatni a turistákat, amivel tudjuk. Igaz, tisztes keretek között. Bánsági György A TIT nyári táborai Olcsón tanulni és nyaralni Már három éve annak, hogy a TIT Pest megyei szervezete nyári táborok rendezésével próbálkozik. A szülök részéről egyre erősödő igény mutatkozik arra, hogy gyermekeiket olyan nyári táborokba írassák be, ahol viszonylag mértéktartó áron nemcsak nyaralhatnak, hanem játékosan tanulhatnak is. Balogh Lászlóné főmunkatárs már az elmúlt év novembere óta járja a megyét, hogy egyeztessen az intézményekkel időpontot, helyet, költségeket. Az idén először lesznek nyelvi táborok, az eddigi nagy népszerűségnek örvendő számítástechnikai és környezetvédelmi tábor pedig ismét fogadja a jelentkezőket még május középéig. — Megéri a TIT-nek, hogy bajlódjon nyári táborok szervezésével? — kérdezem Balogh Lászlónét. — Be kell vallanunk, minimális a nyereség — válaszolta. — Nem mondok újat azzal, hogy az idén a táborok költségvetése lényegesen magasabb, pedig a fogadóintézmények csak a 25 százalékos áfával növelték meg az árakat. Általában a nyári táborok a mienknél jóval drágábbak. — Csak a megyéből jelentkezhetnek gyerekek ezekre a nyári tanfolyamokra? — Elsősorban a megyei tanulókkal szeretnénk a táborhelyeket betölteni, de ha nem lesz elég jelentkező, akkor budapestiek is részt vehetnek. A számítástechnikai tábor, amely az idén Szigetszentmártonban lesz július 4—10-ig, 5—8. osztályos tanulóknak, eddig is kedvelt volt. A Ráckevei-Duna- ág partján fekvő úttörőtáborba szintén szívesen jöttek a gyerekek. Egy személyi számítógépet csak két gyerek használhat, azért, hogy az egyhetes táborban a Basic-progra- mozás alapfogásait elsajátíthassák. A tábor vezetői fiatal tanárok lesznek. — Ügy hallottam, hogy Ceglédre, a környezetvédelmi táborba is nagy a túljelentkezés. — Cegléden és környékén megvan az a sajátos növényi kultúra, amelynek védelme igényelte és lehetővé tette a környezetvédelmi bázis kiépítését. Dr. Surányi Dezső, a biológiai szakosztály elnöke 1986-ban ennek megvalósítására egy pályázatot nyert meg. Ehhez a programhoz kapcsolódik a Dózsa-kollégiumban megrendezendő környezetvédelmi tábor is. amely június 20-tól 25-ig. illetve a második turnus június 27-től július 2-ig tart. — Pest megye melyik csücskében sikerült megszervezni az orosz, angol és a német nyelvű táborokat? — Július elején, közepén, végén és augusztus elején a négy tábor közül kettő Vácott, az ipari szakközépiskola kollégiumában lesz, a harmadiknak szintén Vácott, a pokol-szigeti úttörőtábor ad helyet. A negyedik, a legnépszerűbb, a Börzsönyben, a kemencéi ifjúsági szállóban lesz. Érthető, hogy legszívesebben ide küldenék a szülők gyermekeiket, hiszen ott a hegyi kisvasút, s a közelben a kirándulóhelyek: a Nagy-Hideg- hegy és a Törökárok. A pokolszigeti úttörőtáborból viszont könnyen át lehet jutni a szentendrei oldalra, ami azt jelenti, hogy a szabadidős programok alkalmai lehetnek a művészeti nevelésnek. A táborok közül a legolcsóbb a két váci ötnapos, amely kétezer forintba kerül. Valamivel drágább a pokol-szigeti, de az nyolcnapos, kétezer-hatszáz forintért, és a legdrágább a tíznapos kemencei táborozás, amely háromezer-kétszáz forint lesz. A teljes ellátás költségein kívül ennek a részvételi díjnak fedeznie kell a napi 4—5 órás nyelvoktatást és a szabadidős programok kiadásait. Figyelembe véve azt, hogy kis csőMegyei művészek a Műcsarnokban '( A Magyar Képző- és Iparai művészek Szövetségének ff tagjai mutatkoznak be kö- ff zös tavaszi tárlatukon a Mű- ff csarnokban május 29-ig ff egy, általuk választott al- f. kutassal. Május 15-ig lát- f hatók a százhalombattai f, Fischbein Nándor és Sebők ff Anett, továbbá Zálogh Sán- ff dór művei a II. kerületi ff Marczibányi téri művelő- f. dési központban. Tavaszi tájak Kezdeményezés a javából, hogy ezúttal a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagjai saját választás alapján egy művet küldtek a tavaszi tárlatra —, így mindenki önmagát zsűrizte. Mintegy ötszáz festmény, szobor, grafika és iparművészeti tárgy igazolja alkotóink növekvő értékrendjét, felelősségérzetét, örvendetes, hogy a Pest megyei festők, szobrászok és grafikusok is a megújulást szolgálják közösséget és a jövőt gyarapító műveikkel. Kristóf János és Hock Ferenc Dunabogdányban alkot. Ezúttal Kristóf svájci tájelemzést küldött a tárlatra, Hock Ferenc tavaszi körképet. Mindkettő derűs, optimista festmény, amely az embert örömre, alkotásra serkenti. Dömsö- dön fest a Bazsonyi—Vecsési művészházaspár. Mindketten kiemelkedő lelki együttérzéssel és magabiztos eszközrendszerrel tisztelegtek szüleik emlékének. Bazsonyi Arany édesapját, Vecsési Sándor pedig édesanyját örökítette meg. Blaskó János váci szobrász remek Csalad kompozícióval szerepel. A monori Kampí József mintázta az egyik legjobb portrét ifj. Tímár Józsefről, a nagy színész festőfiáról. Hasonlóan megoldott Rajki László arcmása Erdei Ferencről; a szentendrei szobrász egyenletes magabiztossággal, következetes szilárdsággal építi életművét. Már más szemlélet Nagykörösön született az a Csikai Márta, aki a Táncvirág című szoboregyüttessel mutatkozik be: az öt figura minden- ség-alapegység — a játék, az ifjúság naprendszere. Redő Ferenc Leányfalun alkot. Most narratív jeliegű gobelinja kelt figyelmet. Remsey Flóra fali- szőnyege a színek frisseségével a gödöllői hagyományokat portokban történnek a foglalkozások — tehát több tanárt kell alkalmazni —, úgy gondolom, rendkívül olcsók vagyunk. — Mennyiben lesz a számítástechnikai és a környezet- védelmi tábor? — A számítástechnikai foglalkozások a gépidő és a megfelelő oktatói gárda megnyerése miatt lényegében ugyanannyiba kerülnek, tehát a hatnapos tábor kétezer-hatszáz forint. A környezetvédelmi tábor költségei a legalacsonyabbak, így ennek megfelelően a részvétel a két ötnapos táborra ezernégyszáz forint. — Bár az árak — különösen a fővárosi bejáró tanfolyam részvételi díjával összehasonlítva — valóban mértéktartóak, mégis felvetődik bennem, hogy vajon nem érin- ti-e túlzottan kedvezőtlenül éppen azokat a családokat ez az áremelkedés, amelyeknek igényük, hogy a gyermekeik tanulva nyaraljanak? — Az eddigi jelentkezések alapján úgy tűnik, az érdeklődés nem csökkent, bár tény, hogy pont azokat az értelmiségi családokat terhelik a pluszköltségek, amelyek ugyan igénylik ezt a szolgáltatást, de pénztárcájuk szűkre szabott. Bízunk azért abban, hogy még így is viszonylag olcsón kínálunk nyári nyaralást. A jelentkezéseket a TIT Pest megyei szervezet székházában várjuk. Címünk: 1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 3. Telefon: 850-492, levélcímünk: 1502 Budapest, Pf.: 173. Ű. í. fejleszti. A szigetszentmiklósi születésű Szilágyi Ildikó ötvösművészetünk egyik mértéke. A kiállítás egyik legmeg- rendítőbb képe a Sződligeten alkotó Szüts Miklós Zsoltár című alkotása. Más-más szemlélettel jelentkeztek a szentendrei művészek. Rózsa Ferenc szoborban elmélkedik a táncról, Ligeti Erika a szerelemről. Izgalmas kezdeményezés Farkás Ádám plasztikája, a Vastánc. Luko- viczky Endre Negyedik dimenziója újdonság. Ez jellemzi Gy. Molnár István és Balogh László egyéni karakterű műveit is. Felrázó erejű Magyar Gábor Marathonja. Sajátosan groteszk hangvétellel jelentkezett ezúttal Szántó Piroska és Ef Zámbó István. A szentendreiek közül Kocsis Imre és különösen Aknay János megújulása hat a példa erejével. A megállapítás a po- mázi Asztai Csaba munkásságát is jellemzi. Káka Ferenc szerénynek bizonyult. Nem a főművót, hanem a Csepűrá- gókat, azt az 1988-as alkotását küldte a kiállításra, amely egy sorozat nyitóképe lehet. Pirk János életnagyságú portréja maga a tavasz, ugyanúgy, mint Kórusz József dunai tájképe a virágzó fákkal. Ez a témája Kántor Andornak is, aki sajátos domboldaláról sem feledkezik meg. Miháltz Pál őszi rapszódia egyenletessé-«' gének tanúbizonysága. A Pest megyei alkotók jelenléte gazdagította a szövetségi tagok tavaszi tárlatát, művészetük hozzájárulás nemzeti képzőművészetünk új értékeihez. Igaz, többen — így Deim Pál. Cs. Nagy András — hiányoztak. búcsúzóul még láthattuk Barcsay Jenő egyik kisméretű kompozícióját és a ceglédi Dohnál Tibor emlékeztetőjét Barcsay klasszikus nagyságáról. A tőle megszokott szabatossággal szerepelt ezúttal is a nagymarosi Kaubek Péter —, szoborfeje minden tekintetben arányos mű, lelki tartalmat jelöl. Hazai képző- művészetünk seregszemléje a Pest megyei alkotók nélkül hiányos lenne, velük együtt azonban a teljességet közelíti. Tárlat Budapesten Fischbein Nándor grafikáiban a könny és a mosoly ellenpontját kutatja; életünk két fontos érzelmi pólusát komoly szándékkal és teljesítménnyei, Zálogh Sándor igényes rajzi felkészültséggel és sikerrel törekszik a gondolatok, sorsok és hangulatok rögzítésére. Sebők Anett az iparművészet komoly ígérete; erről tanúskodnak kulturált színrendű batikjai. Losonci Miklós Hazánk mezőgazdasága diákszemmel A legjobbak tárlata Az idén lett nagykorúvá a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című pályázata, amelyet immár tizennyolc esztendeje hirdet meg általános és középiskolás tanulók részére. Azóta 60 ezer 623 pályamunka érkezett be. A mostani alkalomra 3376 pályázatot küldtek az általános iskolások és 290-et a középiskolások. A pályázaton az ország 300 iskolájából mintegy 3500 tanuló vett részt. A hét végén 256 rajzból, 29 textilből és 119 kisplasztikából nyílt kiállítás a múzeumban, ahol átadták a legjobb eredményt elért általános iskolás diákoknak a díjakat, jutalmakat. Rajz kategóriában a Pest megyei gyerekek közül egyéni díjat kapott Somogyi Erika, nyolcéves, a gyáli Ady Endre Általános Iskola tanulója. Az iskola — amelynek rajztanára Fegyó Béla — csoportos díjban is részesült. Növendékei — Hidi Andrea, Hornyák Hajnalka, Deli Gábor, Somogyi Erika, Ladjánsz- ky Tímea, Hasznos Zsolt, Tóth István. Deák Krisztina és Végh Viktória — munkái a kiállításon is szerepelnek, akárcsak Vaszari Tibor és Vadas Emese rajzai; ők a százhalombattai 2-es Számú Általános Iskolába járnak. Láthatók még Baranyai Judit, Karajt Beáta, Simári Andrea és Markovid Ármin hernádi diákok munkái, és itt látható az abonyi Vizner Tamás és a váci úttörőházból Virágh Laura rajza. Kerámia és kisplasztika kategóriában díjat kapott Höli Andrea és Bednárik Edina Hernádról, valamint Balogh Mónika Gyálról. A gyáli Ady Endre Általános Iskola tanulóinak — Zenalkó Edina, Lad- jánszky Tímea, Révai Mária, Varga László és Révai János — munkált kiállították. A növénytermesztés alakulása lakóhelyem környékén a múltban és a jelenben című dolgozatáért Borda Sándor, a tahitótfalui általános iskola tanulója harmadik díjat kapott. Mit láttam egy erdei kiránduláson? című pályázatával Fűzi Sándor, a fóti általános iskola tanulója első helyezést ért el. Jutalomban részesült Lakóhelyem környezet- védelmi gondjai című munkájáért Ezékiel Péter, a tahitót- falui iskola diákja. Páva tolla a misztika Meglepő formájú gyermekjátékok fogadják Visegrádon, a mogyoróhegyi kirándulóközpontba érkezőket. A mászókák, mérleghinták leginkább állatokra emlékeztetnek. A páva farktollait utánzó mászóka sokkal vonzóbb, mint a vaslétra. (Vimola Károly felvétele.)
