Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1988. MÁJUS 9., HÉTFŐ Küldött a pártértekezleten Az elhallgatás kárt okozott 5 Ceglédről és környékéről négy küldött utazhat a má- 4 jusi országos pártértekezletre. Közülük való Dobos Mi- ?• hály, a Közgép párttitkára is. — Egyetért-e azzal, hogy a mi társadalmunk is csak ak­kor válhat emberarcúvá, ha benne a tájékoztatás folyama­tai és a nyilvánosság rendsze­rei nem az elhallgatás elve alapján működnek? — Persze, ezzel nem is le­het nem egyetérteni. De az mindenképpen elvárható, hogy a tájékoztatás hiteles képet fessen. Sőt az is, hogy a tá­jékoztató eszköz nyíltan vál­lalja a pártosságot, és merjen állást foglalni. A határozott vélemény még akkor sem za­var, ha esetleg nem minden . részében igaz. De hogy egy szöveg a levegőben lógjon, azt nem tartom követendő­nek. — Ismeri-e a következő szituációt? A gondterhelt ve­zető egyszemélyes döntést hoz: Pszt, erről a témáról egy szót sem szabad kiszivárogtatni, mert nem lenne politikus! , — Nézze, ha a szóban for­gó ügy üzleti jellegű, akkor érthető a hírzárlat. Viszont rossz a szóhasználat. Nincs abban semmi sportszerűtlen­ség, ha azt mondom, hogy egy folyamatnak adott szakaszá­ban még nem lépünk a nyil­vánosság elé, mert ezzel csak a vetélytársaknak adnánk előnyt. — Már beszéltünk róla: nyilvánosság és elhallgatás egymást kizáró fogalmak. Ha nem veszi zokon, mégis meg­kérdezem: ön mit hallgatott el? — Személy szerint? Engem nagyon nyílt embernek ismer­nek. Nem hiszem, hogy tuda­tosan bármit is elhallgattam volna. Olyasmi előfordulha­tott, hogy nem beszéltem ar­ról, amihez még hiányoztak az adatok. Később aztán úgy tűnhetett, hogy titkolóztam. Abban a kollektívában, ame­lyik engem megválasztott, nincs lehetőség a taktikázásra. Egyébként nem is igen len­nék rá alkalmas, hiszen elég­gé élénken reagálok- minden­féle dologra. Van, amikor ta­lán a kelleténél élénkebben. De kicsit tágítva a kört: ahol a pártfegyelem elemei tisztán illeszkednek egymáshoz, ott az ilyen kérdés föl sem merül. — De a fordítottja talán igen. Mit hallgattak el ön elöl? — Tény, hogy jó néhány dologról nem kellő időben szereztem tudomást. Ha előbb jutok hozzá a hírhez, sokkal jobban tudom használni. — Például? — A kibontakozási program meghirdetését követően mi is (itt a Közgépben) rögzítettük a saját feladatainkat. Amikor aztán már mindent átgondol­tunk, egy teljesen új szituáció alakult ki. — Az adóról van szó? — Nem kifejezetten arról. Olyan közgazdasági szabályok léptek életbe, amelyek nagy­mértékben rontották az esé­lyeinket' a külföldi piacon, s amiknek nyomán körülbelül 10—12 millió forinttal több hitelkamatot fogunk idén fi­zetni, mint 1987-ben. Ha leg­alább megsúgják, hogy mi várható, eleve átalakítottuk volna a termékskálánkat. Ez az elhallgatás sok kárt oko­zott. — Egy évvel ezelőtt elter­jedt a városban a hír, hogy nagyobb lopássorozatra derült fény a Közgépben. így volt? — Az történt, hogy hárman a cégtől (egy buszvezető, egy brigádvezető és egy leszabó műhelybeli dolgozó) különbö­ző vasakat — mintegy 40 ezer forint értékben — a gyárka­pun kívülre juttattak. Az ügy­ben a rendőrség nyomozást folytatott. — Tájéikoztatták-e minder­ről az embereket? — Sajno? hármuk közül az egyik párttag. Ez az ember, aki egész életében még csak hasonló vétket sem követett el, a szabály szerint jelentet­te a dolgot. Ezt követően az alapszervezeti taggyűlésen is elmondták, hogy mi történt, és hogy a nyomozás pillanat­nyilag * milyen szakaszában tart. A többiek pedig az igaz­gatói körlevélből szereztek tu­domást az eseményről. — Még most is, a pártér­tekezlet előkészületeinek ide­jén akadtak olyan vezetők, akik azzal tértek ki a nyilvá­nosság elől, hogy mindaz, amiről az alapszervezetben szó esett, az a párt belső ügye. 1988-ban hány olyan belső pártügy van, ami nem 10 mil­lió. hanem csupán 800 ezer emberre tartozik? — Ha a taggyűlés kizárólag az alapszervezetet érintő kér­déseket tárgyal, akkor érthető és jogos az elzárkózás. Igen ám, csakhogy most éppen a KB állásfoglalás-tervezetéről vitáztunk, márpedig a doku­mentum körül forgó elképze­a aemoKracia, mint tuajuK, a korlátlan egyenlőség rend­szere. Vegyük akár a múlt századot* amikor szegénynek és gazdagnak, mint tudjuk, egyaránt szabad volt . a híd alatt aludnia, akár mai ha­zánkat, ahol, mint tudjuk, mindenkinek egyaránt joga van világútlevélhez. Az más kérdés, hogy francia gazda­gok aludtak-e híd alatt, avagy hogy egy mai nagyipari acél­öntő ,részt vesz-e a kanári­szigeteki üdüléseken. A demokratikus állam min­denesetre megkönnyíti azt, hogy éljünk a joggal. Például, aki illő mennyiségű dollárt tett le takarékba, az máris kellő mennyiségben akár ha­vonta is utazhat külföldre, akár a Papagáj-szigetekre is. Azt a dollárt persze ki kellett termelnie, gondolom, serény pincérészeti avagy hotelközve­títői tevékenységgel és egyéb, a konzervatívok szerint bün­tetendő utakon. Azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ők az idegenforgalomból igenis nemzetgazdaságunk javára termelték ki a dollárokat, ami közhasznúnak bizonyult, míg az acélolvasztás csak egy veszteséges iparág veszteségeit növelte. Mondjuk is neki, hogy dolgozzon gazdaságosab­ban, és akkor "néhány éven­ként akár az államtól is kap némi dollárt forint ellenében, érvényes árfolyamon. Namármost, a forintokat ugyancsak bárki demokratiku­san egyaránt gyüjtheti. Ha eleget keres és gyarapodik a vállalati nyereség, amiből ki­fizethetik még a személyi jö­vedelmi adókat is, 'akkor már csak a családi gazdálkodáson múlik, hogy jut-e, marad-e. Hiszen az árak is egyaránt emelkednek szegénynek, gaz­dagnak, legföljebb a szegény mindig csak fizet, a gazdag olykor, például mint közvetí­tő vagy egyéb vállalkozó, még nyer is rajta. A demokratikds szólássza­badság is kinek-kirtek birtoka. Szól is mindenki. Az írók pél­dául arról, hogy az ő köny­veiket miért kezelik épp úgy, mint árut, ám miért tesznek kivételeket olyan vállalatok­léseket nem lehet elhallgatni. A pártértekezleten megszüle­tik majd valamilyen határo­zat, aminek a megvalósítása attól (is) függ, hogy az alap­szervezetek kiket tudnak en­nek érdekében mozgósítani. Sehova nem jutunk, ha pél­dául nálunk a gyárban nem az egész gárda (mind a 900 ember) vesz részt a végrehaj­tásban. Hol van itt belső ügy? — A telkemre kötötték, hogy kérdezzem meg: eljutot­tak-e a felsőbb pártszervekhez a taggyűléseken megfogalma­zott vélemények? — Ilyen egyenes informá­cióáramlást, mint a mostani, én még sohasem tapasztaltam. Persze mindenkit sürgetett az idő. Mihelyst véget ért a gyű­lés, nyomban továbbítottuk a városi pb-nek a nyers jegyző­könyvet. De mivel a városi pártbizottság előbb tartotta meg az ülését, mint ahogyan a taggyűlések sora lezárult volna, ezeket a jegyzőkönyve­ket senki sem gyúrta össze, hanem továbbították őket a megyéhez. Jómagam is láttam a megyei állásfoglalás-terve­zetet, mert kérték, hogy te­kintsem át, és vegyem sorra, ami kimaradt belőle. Tehát amit a közgépes tagság fon­tosnak tartott, de a megyei összegzésből hiányzik. Ez a válasz a kérdésre. V. S. kai, mint, például1 az újságki­adók, amelyek nem adhatják el termékeiket mint árukat, miközben a papíripar, , a nyomda és postai terjesztés mint árutermelők emelik az áraikat. De hát ugyebár a de- nokrácia az érdekileg struk­turált társadalom. Aki vállal­kozik, az adókra panaszkod­hat nyíltan és szövetkezve, aki szövőnő, az a bérekre, nyíltan és szakszervezetben, de fohászkodhat az istenhez is, hógy jaj, csak el ne bo­csássák. Az utazási jog, amint fak­tummá válik, például szét- bomlik szektorokra. Van, aki saját kocsiján utazik, csinál útiprogramot, netán csinálnak neki, aztán jönnek a kalan­dok. Postakocsikat ugyan már nem rabolnak ki a banditák, de jó hírű országoknak jó hírű zsebmetszőik is vannak. Másol.: utazási irodákkal men­nek, amelyek versengenek, hogy ki ígér többet olcsób­ban, azután bebizonyítják, hogy a fogadó fél nem tartot­ta be a szerződéseket. És mi­vel mindenütt demokrácia van, aki kiutazik, mert szom­szédnője bundát vett olcsón, ő már annyiért csak kisköd- mönt kap. Az arany-, ezüst-, gyémántpartokon pedig saj­nos, közben a férőhelyeket odaadták a nyugati gazdagok­nak, akik feltehetően sze­mélyzetet is visznek maguk­kal. • míg magyar gazdag ezt ritkán teszi meg. Hanem. mint tudvalevő, kétféle kiutazó van: az egyik visszajön, ha másként nem, konzulátusi segéllyel, a má­sik nem jön vissza, mert úgy gondolkodik, hógy több hol­land guldent keres Hollan­diában, mint itt. Nemrégiben még ezek azért bizonytalanok voltak, mert öt évig nem" jö­hettek vissza, csak büntetés éllenében. Ma már nekivág­nak világot próbálni rizikó nélkül, legföljebb szabálysér­tést követnek el. Ha két hónapot maradnak el, fizetnek 3000, ha két évet, tízezer forintot. Na és annyi holmit csak megvásárolnák ott kint, amit ennyiért itthon eladnak, hiszen ott kint mint Nem kell hozzá útlevél Ha a csillagokat fürkészheti Békegyűlés Békegyűlés lesz a kőröste- tétleni Árpád-emlékműnél má­jus 9-én 17 órától. Az est programja fáklyás felvonulás^ sál kezdődik és tábortűzzel zárul. Véradás Május 11-én, szerdán 8-tól 15 óráig az abonyi művelődé­si házban véradás lesz. Azok­nak a 18 és 60 év közötti la­kosoknak a jelentkezését vár. ják, akik három hónapnál ré­gebben adtak vért. lyfenedzserkiub Politikai est Vértes Évának, a Magyar Rádió munkatársának közre­működésével közéleti beszél­getés lesz május 11-én 18 óra­kor az újszilvási művelődési házban. A Déli út és Petőfi utca sarkán kis ABC épül majd. A mun­kálatok megkezdése előtt a fővezetékre csatlakozó gáznyomás- szabályozot épít a Dutép. A munkálatok idejére a Petőfi utca e szakaszát le kellett zárni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Megváltozott a menedzser­klub legközelebbi foglalkozá­sának időpontja. Dr. Kupa Mi­hály pénzügyminisztériumi osztályvezető május 16-án dél­után négy órakor fog beszámo­lót tartani az adóreform eddi­gi tapasztalatairól, á reformot kiegészítő és korrigáló kor­mányintézkedésekről. ISSN 0133—209» (Ceglédi Hírlap) Szolid, csendes, kissé talán zárkózott fiatalembernek is­merik Berente Bélát, a Nagy­kőrösi Konzervgyár doboz- üzemének nyomdászát. De ha kedvenc témája kerül szóba, könnyedén megered a nyelve, erről napokig tudna beszélni. Amatőr csillagász, és a csil­lagok vizsgálata jelenti életé­ben az egyik legnagyobb örö­möt. — Hogyan alakul ki egy ilyen szenvedély? — Már gyermekkoromban érdekeltek a fantasztikus re­gények. Ezekben találkoztam először ilyen fogalmakkal, hogy teleszkóp, szökési sebes­ség stb. Lassan elmaradtak a kalandos részek, egyre inkább a technikai rész vonzott. Ha­marosan elkészítettem szem­üveglencsékből az első táv­csövemet, mellyel már láttam a Holdon a hegyeket és a Szaturnusz gyűrűjét. Majd hamarosan tükrös távcsöveket készítettem, és gimnazista ko­romban már .tüköroptikával dolgoztam, ekkor készítettem első csiszolt tükrömet. — Hogyan készül egy ilyen távcső? — Kiszámítom, hogy mi­lyen sugarú és fókuszú tükör­re van szükségem, ezután hoz­zákezdek a tükör durva csi­szolásához. A tükörfelületet polírozni kell, a fényhullám­hossz tizedére pontosnak kell lennie, .különben nem ad jó képet. Magáról nem szívesen be­szél, de tudom, csak azért ta­nult intenziven angolul, hogy a kevés magyar szakirodal­mat fordítással pótolhassa. Két éve márciusban, negy­ventagú expedíció tagjaként Kréta szigetén járt a Halley- üstökös tanulmányozására. Nagyon sikeres út volt. A leg­jobb felvételek az üstökösről Berente > Béla saját építésű távcsövével készültek. Az elmúlt évben megnő­sült, szülőfalujába, Kocsérra költöztek feleségével, aki a kocséri iskola tanára. — Változtatott-e ez a tény valamit a szenvedélyt ille­tően? — Semmit, hiszen felesé­gem, Csilla, nagy szeretettel segíti hobbimat. Megértő, • még anyagi vonatkozásban is, ugyanis annak ellenére, hogy mindent — még a mérőmű­szereket is — magam készí­tem, így is elég költséges szenvedély ez. ■ ■»•a iaaaa> — Jelenleg mivel foglalko­zik? — Vezetőségi tagja vagyok a Csillagászok Baráti Köré­nek, valamint a Meteor című, havonta megjelenő folyóirat egyik rovatának vezetője va­gyok. Hozzám érkeznek az amatőr csillagászok észlelései, tapasztalatai, gyakran az or­szághatáron túlról is. — Ezeket rendezem és ta­nácsokkal igyekszem ellátni az amatőröket. De a saját A Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet tájfutó- szakosztályának DSK-verseny- zői az elmúlt esztendőben 14 bronz és 2 ezüst minősítést szereztek. A szakosztály az or­szágos listán ugyan szerényen lépett előre az ötvenharmadik- ról az ötvenkettedik helyre. Viszont a DSK között csupán egy van, amely megelőzi a ceglédieket. Ügy tűnik, hogy 1988-ban folytatják a tavalyi sikeres szereplést. Legalábbis az utób­bi hetek ezt igazolják. Április közepén a kétnapos Postás Kupán a fiú C kategóriában az összesített versenyben Kal­ló Zsolt hatodik, Szatmári Zol­tán pedig a hetedik lett, A fiú 15 C-ben Kovács László má­sodik helyezést ért el, mind­össze 43 másodpercen múlott, hogy nem ő állhatott a dobo­gó legmagasabb fokára. Néhány nappal később Ko­munkámra is sok időt fordí­tok. Izgalmas feladatba fog­tam. Most építek egy 25 cen­timéteres optimális átmérőjű, úgynevezett Cassegran-rend- szerű távcsövet, mellyel, re­mélem, nagyszerű felvételeket tudok majd készíteni. — Közéleti tevékenység? — Nagyon elfoglalt ember vagyok, hiszen naponta uta­zom Nagykőrösre dolgozni, de ha megkérnek és hívnak, szí­vesen beszélek szenvedélyem­ről és élményeimről. Adtam elő már a kocséri általános iskolában is. A gyerekek na­gyon élvezték az előadást, remélem, akad köztük néhány követőm. Egész héten a .munkahely, esténként a szakirodalom ta­nulmányozása, hét végén táv­csőkészítés. így él az amatőr csillagász, akinek legnagyobb boldogsága, ha az égboltot vallathatja. Szerinte a világ­mindenség, a csillagok világa maga a csoda. vács László Kecskeméten a Bács megyei diákolimpián is bizonyított, ahol harmadikként teljesítette a távot. Az április végén a festői Zirc környékén megrendezett Tipgráfia Ku­pán — amelyen 7 ország több mint 900 versenyzője indult — a bemesek újabb sikereket könyvelhettek el. Kalló Zsolt és Kovács László is harmadik helyen végzett a kategóriában. Május elsején a Csesznek térségében lebonyolított nem­zetközi vasutaskupán a lányok eredményesen futottak. Hiszen a női 17 C-ben Szatmári Judit első, míg Dudás Aranka ne­gyedik lett.' Ugyancsak ritka­ságnak számít a fiúk teljesít­ménye. Egyszerre három ceg­lédi léphetett fel a dobogóra. Kovács László első, Szatmári Zoltán második, Kalló Zsolt harmadik lett. Az utánpótlás tagjai — Sági Péter, Horváth N. János és Kovács Zsolt — szintén értékes helyezéseket, minősítéseket értek el. A Tán­csics és Mészáros iskola te­hetséges fiúkat és lányokat adott a szakosztálynak, amely előkelőbb helyen szeretne vé­gezni 1988-ban az országos ranglistán. Zárlat az úton Boros László Tájfutás h mái15 dobogón A bunda és a kisködmön tányérmosogatók megkeresték az árá.t, avagy a bányában, míg be nem zárták, mert ott is demokrácia van és csőd és tőzsde, egyszóval nincsenek elmaradva tőlünk. G. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom