Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

4 dálián 1988. MÁJUS 6., PÉNTEK Nem vetélytárs Sokatmondó Évek óta olvassuk az üze­mi kiadványokat, s újabban követik őket a városok, köz­ségek helyi orgánumai. Nem konkurensek, nem vetélytár- sak, hanem társak a köteles­ség teljesítésében. Tájékoz­tatni olvasóikat a közösség éle­téről, megismertetni a ténye­ket, hogy ezek tudatában dön­teni, hozzászólni, belátásuk szerint cselekedni tudjanak. Ezt a hivatását teljesíti a Dunamenti Híradó is, amely új számában áttekinti a szö­vetkezet szocialista brigádmoz­galmát, értékeli a fiatalok if­júsági parlamentje keretében lezajlott tanácskozást, megem­lékezik az anyák napjáról, hírt ad a kismama-találkozóról, azokról a szervezeti, szemé­lyi változásokról, melyek sze­rint egyebek közt az erdészeti ágazat a szokolyai faüzemmel együtt erdészeti és faipari ága­zattá alakult. Az öntödei, elektronikai és gépjárműjaví­tó ágazat elnökhelyettesi ha­táskörbe került, a rehabilitá­ciós üzem a MŰFÉM főága­zathoz tartozik ezután. A ze- begényi fém- és villamosipari főágazat a szobival bővült. A tsz új részlege a mezőgazda- sági kooperációs iroda. Veze­tője Nagy Miklós mezőgazda- sági üzemmérnök. Ismét ajánlhatjuk a lapot azok figyelmébe is, akik nem a gödi tsz-ben dolgoznak. Kü­lönben Együd Péter cikke in­dokolja ezt, aki egy műemlék épület felújításáról ad képes beszámolót, a ház történelmi nevezetességű egykori tulajdo­nosaira is ráirányítja a figyel­met. Virágos ágak bólogatnak Mindig jól jön a megrendelés Valószínűleg nem gondoljuk komolyan, amikor kijelent­jük: ha nyernénk a lottón, soha többé nem dolgoznánk. A munka nemcsak a megélhetés feltétele, hanem az értelmes életé is. Bár igaz, az utóbbi években az anyagiak kerültek elő­térbe. Pénzt akar keresni a kisnyugdíjas, a korhatár előtt le­százalékolt beteg, s ezek az emberi gondok érthetőek. Akinek filléres gondjai vannak, azon segíteni kell. Ez a szándék vezette a vá­rosi tanács vezetőit is, ami­kor létrehozták a szociális fog­lalkoztatót. Hogy az itt dolgo­zókon kívül hány embernek kellene még munkát adni, azt nehéz megállapítani. Gilányi István, a városi szakszerveze­ti bizottság titkára viszont ar­ra biztatott: látogassam meg az intézményt, írjam meg, hogy kevés a munkájuk, ad­jon nekik, aki csak tud be­dolgozói megbízást, egyéb részmunkát a nagyvállalatok közül. — Változott a helyzet — közli Szabó György a jó hírt. — A kapacitásunkat a követ­kező negyedévre is lekötöt­tük. Négy-öt embert még fel is tudnánk venni. Kölcsönösen bemutatkozunk. Kinek is tiszteljem? Ugye igazgató — kérdezem, s ter­mészetesnek tartva a választ, már jegyezném is. de közbe­szól: Kell a pénz — Vezető. így a helyes. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az ablaka mögötti világban kint, a vi­rágzó gyümölcsfák látványa szimbólum. Egy humánus in­tézményé. amelyben az a be­nyomásom, hogy az eredetileg autó- és repülőgép-szerelő fog­lalkozású fiatalember, aki ké­sőbb egészségügyi okok miatt mesterséget változtatott, b gondolkodása és érzései sze­rint nagyon is erre a poszt­ra való. örül, hogy ide ke­rült. s azt mondja: a huszon­negyedik órában jött létre ez a vállalkozás, mert most már nem lenne rá pénz. Különö­sen Kupái Gábornét és Hor­váth Zoltánnét dicséri az ak­kori ügybuzgalmuk miatt. Tényleg úgy lehet, ahogy állítja: ez nem csak állás, az ügyek intézéséhez kell egy kis túlfűtöttség, bizonyos hely­zetek még úgynevezett lelki traumákat is okoznak, ha nem próbál az illető tárgyilagos maradni. Bérmunkában Nehéz viszont tárgyilagos­nak lenni olyan esetek láttán, amikről Szabó György mesél. Egy huszonkilenc éves hölgy­nek születése óta hiányzott a bal kézfeje. Ennek ellenére dolgoznia, jobban mondva kínlódnia kellett egy rosz- szul fizető adminisztrátori ál­lásban, mert senki sem mond­ta meg neki, hogy leszázalé­kolhatják. Azóta elmondhat­ja, hogy véletlen találkozásuk szerencsés volt. Az orvosi bi­zottság gyorsan dolgozott. Az üzemben dolgozó lét­szám csak maroknyi, nagyobb a bedolgozóké. A többség nyugdíjas korú, de akad itt olyan 15 éves fiatal is, akire állandóan vigyáznak, s ha a napi négyórai munkája után haza indul, előtte megkapja a gyógyszerét. Az orvos sze­Egy avatás margójára Gitározó, éneklő költő-tanárok „örökségünk a múlt, .] a re­mény támaszkodik rá, / hogy szebbet hozzon a jövő, / a je­lent írjuk át.” Két gitáros fiatalember énekli Virág Márton Áldott a fény című versét. Egyikük szerző is, most az ő dalát ad­ják elő, láthatóan nagy ha­tással. A közönség érti, átérzi a dal mondanivalóját. Áz ün­nepség tudósítója is a hatá­suk alá kerül, a szöveg és a zene hullámai rárakódnak az előző pillanatokban sugárzott érzelmi, esztétikai élmények­re. Tanúi voltunk többször is már, hogy a Fóti Gyermek- városban nagyon értenek az olyan szabadtéri rendezvények szervezéséhez, melyekkel ma­radandó emléket akarnak ál­lítani valaminek. Most pél­dául az új ifjúsági otthon és szolgáltatóház és a könyvtár felavatásának, ami valóban városi színvonalú. Térköltészet — jut eszembe az égszínkék és fehér zásztóerdő láttán, melyekkel ritmusra lépnek a sportruhás lányok, íülbemá­A közös ház klubszobája szó dallamokat játszik a fú­vószenekar. Nehéz felbecsülni a szellemi-művészi értéket, amely időnként itt Foton a szemünk elé tárul. Forrása le­hetne a környék sok-sok tár­sadalmi-kulturális eseménye gazdagításának. Vannak események, melyek tőkéjéről a tudósító nehezen tudja betakarítani a termést, a bőség zavarával küzd. Ilyen volt a fóti avatás is, melyről május 2-i számunkban csak röviden szólhattunk, s most megint itt tartunk a terjedel­mi korlátoknál. Bővebben ezért csak a gyermekvárosban nevelkedett két költő-énekes­ről szóljon még az írás. Virág Mártonról, aki a Zsámbéki Tanítóképző Főisko­la hallgatója, de minden re­ménye szerint ide tér majd vissza a fóti alma materbe, ahol különben motorszerelést is tanult, s most minden ked­den hazajön próbálni. Egyéb­ként hivatásos énekes, műkö­dési engedéllyel. A barátja, művésztársa pedig Bakos Vik­tor, aki mar végzett tanár, az ő új otthonában, a 26 négy­zetméteres garzoníakásban is­merkedünk egymással. Nagyon humánus gondolko­dású ez a két fiú. Annyira, hogy még a mai élet konflik­tusaitól is félteni lehet őket. Azt mondják: Sokat köszön­hetnek Kunszt Gábornénak, aki magyart tanított, no meg igaz emberséget, s ezért any nyira figyelmesek iránta ma is, ha jön a névnapja, szüle­tésnapja, mert tisztelik, be csülik. Könyvek, tűzzománc- és kerámiafigurák. Olcsó poszter helyett Bihari István: Fekvő akt című képe a falon, 5300- ért. Ezek már a házigazda ízlé séről is árulkodó saját szer­zemények. — Tudom-e? — kérdezik, hogy megalakult az Otthon­teremtők Egyesülete, amely a hasonló sorsú fiatalok támoga­tását vállalta küldetéséül Mindketten tagjai lettek. Mar­ci a vezetőségé is. rint két-három év alatt rend­be jöhet, csak a stresszhatá­sokat kerülje. A keresetek az egészségtől függően változó teljesítmény alapján különböznek, ezeröt­száztól a havi hétezerötszá­zig. A termékszerkezet? Hát, mindig azt kell csinálni, meg­tanulni, amit rendelnek. Az úgynevezett bérmunka fajtái követik a magyar gazdaság termékszerkezetének alakulá­sát is. A Dukát Kisipari Szö­vetkezetnek itt szerelik össze a Medibox gyógyszeradagoló dobozait, a náluk készülő kontaktlencsék alkatrészeit. A Fóti Papíripari Szövetkezet önindigós papírjait a helyszí­nen csomagolják, oda szállí­tani kell az embereket. Ezt az egyik dolgozó teszi meg Hy- comat Trabantjával, s bürok­ratikus kötöttség, hogy fejtö­rést okoz a kilométer elszá­molása. Sokat persze nem le­het töprengeni, idő nincs, dönteni kell, s a kockázat a kijáró büntetés. A konzervnyitó, meg a kör szárító is Dükát-megrendelés. A Geotron Kisszövetkezetnek mérőműszerek tápegységeit szerelik, a RICO Kötszergyár­nak steril gézt csomagolnak. Az Újpesti Cérnagyár öreg masináján cérnagombolyagok tekerednek. s kerülnek dobo­zokba. Az ágynemű-garnitúra saját termék, de az új szabá­lyok szerint nem érdemes el­adni, ráfizetnének az adóval. Marad a polcon ... Egyre nehezebb Idebent vagy tíz, odakint kilencven-száz ember sorsá­nak gazdasági érdekei alapján kell őrködni. Varga Józsefné, a körszárító mellett, vagy a vele dolgozó kolléganője örül a jó keresetnek,, de talán mit sem sejt azokról a gondokról! melyek árán a munkát meg szervezik a vezetők, s akiknek ugyanolyan adó és más fel­tételek között kell dolgoz­niuk nyereséget hozva, mint egy nagyvállalatnál. Ezt elég nehéz megérteni.,. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jogosan szerzett elismerés Útkereső gazdaságok — Hát nem érdekes? — tette fel a kérdést valaki előttem. — Állandóan az ország nehéz gazdasági helyzetéről beszélünk, arról, hogy a vállalatoknál gyenge a szervezés színvonala, alacsony a hatékonyság, ugyanakkor osztogatjuk a kiváló címeket. A kérdés jogos. Reményi Józseffel, a dunakeszi városi pártbizottság munkatársával beszélgetve azonban kiderül: a sor elején többen is keresik az új utakat, s nem is ered­ménytelenül. A MÉM Kiváló Vállalata lett például az Ala­pi Állami Gazdaság, melynek jó kezdeményezéseiről lapunk­ban is többször adtunk hírt. Tihanyi források A termőföld igaz, gyenge, de a legjobb átlagot igyekeznek mégis megtermelni. Ami pe­dig nem jön be a réven, hoz­zák a vámon, vagyis a me­zőgazdasággal rokon, vagy né­ha attól távol is eső kiegé­szítő ágazatokkal. Legutóbb például kenyérgyárat építet­tek. Ám mielőtt még valaki azt gondolná, a környékben akarnak versenyezni a saját búzából sütött cipóval, az té­ved. Nem a népes kenyér- gyártási mezőnyt, hanem a Balatont, azon a vidéken is Tihanyt választották. Lehet dicsérni a váci szőlő- telepítést, a szándékot, hogy borjúvágóhidat *' építenek a körzetben, s ha a számítások beválnak, a gyógyszer-alap­anyagnak eladott borjúvér annyit hoz, hogy a hús ter­melési költségét is kifizeti. A cím odaítélői különösen sokra tartották azt a vállala­Füves pályán gurul a labda Az ellenfél is segített Van ennek a városnak egy sportegyesülete, amelynek mérkőzéseiről, belső életéről csak mi adunk hírt a duna­keszi mellékletben. A maga­sabb osztályban játszó Vasutas sportkör elvitatja az elsőbbsé­get a nyilvánosság terén is, amit megtehet, mert a köz- igazgatási határon túl, alig tudhatja más, mint a helybe­liek. hogy a DSE, azaz a Du­nakeszi Sportegyesület, jog­elődje pedig az Alagi SC lé­téhez, amely 1914. március 1-jén alakult, emlékek, érzel­mek kötődnek. Sikerük, gya­rapodásuk a múltat ismerők és tisztelők öröme, amelyről heti levelében Solymosi Lász­ló. az egyesület elnöke is hírt adott. A hír pedig az, hogy felavatták az egyesület füves labdarúgópályáját, s ebből az alkalomból a közönség köré­ben ott volt Domoszlai Gábor, a városi pártbizottság titkára és Fritz János sportfelügyelő is. Ezen a napon az acsai lab­darúgók voltak a vendégek, a soros ellenfelek, akik az 1921 óta egyesületi tag Szakáll Fe­renc — most 85 éves — volt labdarúgó, később elnök kez­dőrúgása után nem valószínű, hogy ünnepi gesztusként ve­szítettek 4-1-re. Igaz. a siker­ben nemcsak az játszott köz­re, hogy a 25. percben Török a léc alá bombázott, hanem az is, hogy az 55. percben a vendé­gek hátvédje, Kossuth János öngólt rúgott. A DSE összeállítása egyéb­ként mostanában így alakul: Szalai András, Zsigó, Bordás, Orbán, Szalai Tamás, Tóth, Seltenreich, Kovács, Tóth, Augusztin, Török. Itt azonban nincs vége a sornak, mert a csapathoz tartozik még: Hor­váth, Borszáki, Dián, Patkó. Az edző: Merk György. ★ A Körösi Csorna Sándor Ál­talános Iskolában rendezett, Körösi Kupa elnevezésű or­szágos sakkversenyen har­mincegy csapat vett részt. A kétszer 15 perces küzdelemben így alakult a sorrend: 1. Bp. Statisztika, 2. Vác 3. Bp. Sta^ tisztika II. A dunakeszi isko­lások a 8., 11., 14., és 30. he­lyeket szerezték meg. A kupa végleg a Statisztika csapatá­hoz került. Díjazók: a Dukát, az Alagi Bőripari Kisszövet­kezet, a KIOSZ és a rendező iskola. ti magatartást, hogy az ala- giak a kiegészítő ágazatból származó bevételeket Is az úgynevezett alaptevékenység­re, a mezőgazdasági termelés javítására fordítják. A gödi Dunamenti Terme­lőszövetkezetben semmi más nem bizonyítja jobban, mint a zárszámadás eredménye, hogy dinamikusan fejlődnek, ök a TOT és a MÉM Kiváló Szövetkezete címet kapták meg az idén. Törekvéseik fő jel­lemzője szintén az új utak keresése. A gazdasági szerke­zetet a felismert kereslethez, a várható lehetőségekhez iga­zítják, jó érzékkel fedezve fel újabbnál újabb gazdasági for­rásokat. Saját kibontakozási programjukban az a példa­mutató, hogy nem vártak fel­sőbb utasításra, azt tűzték cé­lul, ami a legfontosabb, a ma­guk felismerése szerint. Áru a boltokban A Duna Élelmiszer- és Ve­gyiáru Kereskedelmi Vállalat helvi raktára a Kiváló Fiók címet nyerte el, évi 25 mil­lió forintos forgalmával. .Hoz­zátéve, hogy jelenléte óta so* kát javult a körzet boltjainak ellátása. Az elismerések hallatán nem szabad megfeledkeznünk az elmúlt évek jelentős gazdasá­gi újításairól. Köztük például a munkaerőhiány diktálta, de mégis kitűnő ötlettel megszer­vezett gyümölcstermesztési ak­ciókról, a Szedd magad moz­galomról, amivel jól járt pél­dául a fóti Vörösmarty Ter­melőszövetkezet, de ugyanígy a lakosság is. A tsz a MÉM és a TOT elismerő oklevelét kapta meg május 1-re, ugyan­akkor még egy díjat is meg­szerezve a gyümölcstermeszté­si ágazati versenyben. A leg­jobbnak kijáró elismerést, melyet szintén a MÉM és a TOT ítélt oda. Reményi József példákkal il­lusztrálva jegyezte meg, hogy a Pest megyei szövetkezetek, mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági eredményeikkel a legjobbak között találhatók, s a díjak indoklásakor is eb­ben a meggyőződésben erősí­tették meg az ágazat országos vezetői. Péntektől PÉNTEKic — Ma 15 órakor. Két jelen­tős társadalmi eseményre ke­rül sor a város életében. A Járműjavítóüzem vöröskeresz­tes alapszervezete a József At­tila Művelődési Központ vörös termében tartja összejövetelét. A KISOSZ szervezésében a színházteremben tartják meg Dunakeszi és környéke kiske­reskedőinek csoportgyűlését. — A Kaláka Gödön. Nálatok laknak-e állatok? — kérdő­címmel szerepel a nagyközség művelődési házában május 8-án délelőtt 10 órakor a ne­ves együttes. Azt a műsorukat mutatják be, amelyiket a bu­dapesti Thália Színházban is nagy sikerrel játszanak, de zenés könyv formájában is találkozhatnak vele a gyere­kek. — Figyelem! Határidő! A MÁV Járműjavító KISZ-bi- zottsága által meghirdetett Duna Kupa, május 28-án meg­rendezésre kerülő kispályás labdarúgótorna nevezési ha­tárideje május 7. Cím: az üzem KISZ-bizottsága. — Hibaigazítás. Két héttel ezelőtti képaláírásunk miatt elnézést kérünk Szűcs Rozália bőrdíszműves szakmunkástól, akit tévesen betanított mun­kásként mutattunk be. — DSE-program. Május 8-án az egyesület sportolói részt vesznek a törökmezői béke­nap versenyein. Május 15-én, Bernecebarátiban: Bernece­baráti—DSE, a váci körzet II. osztályú labdarúgó-bajnoksága keretében. Ifjúsági: 14 óra 30. Felnőtt: 16 óra 30 perckor. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly A dunakeszi OTP-fiök középis­kolai végzettséggel rendelkező munkatársat keres. Jelentkezni lehet a helyi OTP-flők vezetőjé­nél. Fizetés megegyezés szerint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom