Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

19S8. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK A kormányszóvivő tájékoztatója Gazdasági társaságok, bérreform Állást foglalt a Kamara A Magyar Gazdasági Kamarában szerdán Zányl Jeni alelndk tájé­koztatta az újságírókat a Kamara ügyvezetöségénck a gazdasági tár­saságokról szóló törvény tervezetével, valamint az előkészületben lé­vő bérreformmal kapcsolatban kialakított állásfoglalásáról. A bérreformmal kapcsolatos jelenlegi vita alapján úgy tű­nik, jövőre csak a bérmecha­nizmus átalakítására készül a kormányzat. Ezzel a Kamara nem ért egyet. Arra lenne szükség, hogy a versenyszfé­rában teljes mértékben meg­szűnjön a bérszabályozás, a bér ugyanolyan termelési költ­séggé váljon, mint minden más ráfordítás, s felhasználá­sáról a vállalatok saját jöve­delmezőségi érdekeit figye­lembe véve döntsenek. Hosz- szabb távon pedig ezt a rend­szert más területekre is ki kell terjeszteni. Jövőre 'sem­miképpen nem tartható fenn az idén érvényben lévő köz­ponti bérszabályozás, mert így nem biztosítható a dolgo­zók megfelelő anyagi ösztön­Az energiaigényes iparágak elterjedése, a közlekedés vi­lágméretű fejlődése, a háztar­tások növekvő energiaszük­séglete mindinkább megköve­teli az energiahordozók elég­séges és biztonságos jelenlé­tét. i Van még tartalék A szénhidrogén-kutatási eredmények biztatóak, de egy­ben figyelmeztetöek is: nem szabad erőltetni a kiaknázást. Másrészt gondolni kell arra, hogy legyen a kutatásokhoz elegendő pénz. Dr. Kákái János, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kutatási igazgatója, főgeoló­gus, a gyakorlati szakember érzékenységével vázolta a je­len és a jövő képét: — Népgazdasági szempont­ból alapvetően fontos, hogy jobban kiaknázzuk a meglé­vőt, tehát a művelés alatt ál­ló kőolaj- és földgázmezőket is. Másrészt törekedni kell ar­ra, hogy a szénhidrogén-ku­tatás elért eredményei a gya­korlatban megvalósuljanak. A földtanilag megkutatott eddigi vagyon 454 millió tonna kő­olaj egyenértékének felel meg. A még feltárható mennyiség 254 millió tonna kőolaj egyen- érték. Az említett adatok, gon­dolom, figyelmet érdemlőek. Évente egy-eg.y kőolajtelep készletének öt-hat százalékát lehet kitermelni. Geológiai szempontból ugyanis a kőzet pórusai nem engedik a na­gyobb léptékű kibányászást. — Mi várható a jövőben? — A kilencvenes évek köze­pétől 1,5 aztán fokozatosan 1,3, majd kétezerre éves szin­tén már csak 1 millió tonna kitermelhető kőolajjal számol­hatunk hazánkban. Földgáz­ból a jelenlegi hétmilliárd köbméter a későbbiekben 6,5 milliárd körül várható. A világátlag alatt A főgeológus rendkívül fon­tosnak tartja a beruházásokat és a fejlesztéseket, pontosab­ban azok időben történő meg­valósítását. — Már az idén is az ere­detileg tervezett kutatási-fel­tárási összegekhez képest 600 millió forinttal kevesebbet kantunk. A kieső pénzt az OKGT saját nyereségéből nem ható, hogy a társasági tör­vény — amennyiben az or­szággyűlési képviselők az őszi ülésszakon jóváhagyják — 1989. január elsején hatályba léphet. Attól 1 azonban óvja tagvállalatait a Kamara, hogy az új törvény lehetőségeivel élve meggondolatlan, előkészí­tetlen átalakításokra határoz­zák el magukat. A Kamara legutóbbi ügyve­zetői ülésén behatóan foglal­kozott a népgazdaság export­teljesítményének alakulásával, figyelembe véve a növekvő Cegléden Bérbe adott szőlőtáblák képes pótolni. Ennek az .az eredeti oka, hogy számotte­vően romlott vállalatainknál a jövedelmezőség. Már ebben az évben 37 ezer méterrel kény­szerülünk csökkenteni a kuta­tófúrások hosszát. Pedig vol­na mit feltárni! őszintén re­méljük, a kormány és a Pénz­ügyminisztérium arra az állás­pontra jutnak, hogy a jövő érdekében megkapjuk az in­dokolt, tehát a megfelelő fej­lesztési összegeket. Aggódunk szakmailag azért, hogy a fej­lesztések és kutatások terén ne kerüljünk lépéshátrányba. Az anyagárak ismert emel­kedése, érthető módon kihat az OKGT gépparkjára, a ku­tatóberendezésekre és azok üzemeltetésére is. A gondok súlyosságát jelzi, hogy ebben a tervidőszakban 4 milliárd forinttal kevesebb áll rendel­kezésre a feltárásokhoz. Pedig a fényekhez az is hozzátarto­zik, hogy hazánkban a szén- hidrogének kitermelésének költsége rendkívül kedvező, messze a világátlag alatt van. Nehezen viseli el A témához kapcsolódóan József Gábor, az OKGT ve­zérigazgató-helyettese a kő­olaj-feldolgozással kapcsolat­ban a Dunai Kőolajipari Vál­lalatot hozta fel példaként. — Tavaly összességében 9,3 millió tonna kőolajat dolgoz­tak fel. A népgazdaság ener­giaigénye azonban ennél lé­nyegesen nagyobb. Tekintettel kell lenni arra, hogy a Paksi Atomerőmű következő blokkja csak a 90-es évek közepén kezdheti meg a termelést. Köztudottan a szénbányászás is alatta marad a kívánal­maknak és ha nincs szén, ak­kor jöhet a kőolaj. — Mennyi az importból származó kőolaj? — A Szovjetunióból évente 6,5 millió tonna érkezik. Eh­hez jön a jelenlegi, a hazánk­ban kitermelt 1,8 millió ton­nányi. Természetesen a Dunai Kőolajipari Vállalat nagyobb mennyiség feldolgozására is képes. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy mielőbb végre kell hajtani a DKV-ban a műszaki rekonstrukciót. Keserű szájízzel említette, hogy ez a sikeres ágazat idén könnyen alaphiányos lehet. A kőolajipar eddig eredménye­adósságszolgálati terheket. A tapasztalatokból a kamarai szakemberek arra következtet­nek, hogy a külgazdasági egyensúlyt elsősorban a kon­vertibilis külkereskedelmi for­galom növelésével — tehát az export és az import egyide­jű felfuttatásával — lehetne a kívánt mértékben javítani. A Kamara számos módszert ajánl az export felfuttatására, így például speciális zárt pénz­ügyi elszámolási rendszerek létrehozását, a bartel üzlete­ket, az állami vállalatok rész­vénytársasággá alakítását, s a részvények egy részének kül­földi értékesítését. hasznot hoz művelőjének és a tulajdonosnak egyaránt. Az eddigi sikereken felbuz­dulva a tangazdaság úgy dön­tött, hogy bérbe adja a cse- mői kerületben levő 97 hektár szőlőt, és a nagykőrösi határ­ban levő 66 hektárnyi ültet­vényt. A szőlőtermés teljes meny- nyiségét a tangazdaság vásá­rolja fel. készlet sen válaszolt a hazai energia- fogyasztási kihívásokra. Arról viszont nem tehet, hogy válto­zatlanul késik a termékszer­kezet modernizálása, korsze­rűsítése. Elég, ha az ólom­mentes benzint említjük. — A tőkés export 19§7-ben 322 millió dolláros bevételt hozott' s '■hédgaMíftágnák. Ar ez évi terv 300 millió. Félő, hogy ha elmarad a DKV-ban a már említett termékszerke­zet-korszerűsítés, akkor csők. kenhet a tőkés export. Nagy előnye az ágazatnak, hogy koncepcionálisan évekre előre tervezhető. Ám mosta­nában a késedelmes műszaki fejlesztés és beruházás követ­kezményeivel is számolni kell. És ezt már, miként azt a két szakember is megfogalmazta, nehezen viseli el az ágazat. Gyócsi László (Folytatás az I. oldalról.) számának növekedése valószí­nűleg a január elsején életbe lépett kedvezőbb hitelezési és szociálpolitikai támogatási fel­tételeknek tulajdonítható. So­kat elárul a helyzetről az is, hogy az építési kölcsönök szá­ma az előző évinek mintegy másfélszerese. Az állami bérlakások eladá­sával kapcsolatban — ugyan­csak a Népszava érdeklődé­sére — megnyugtató választ adott: senkinek — így pél­dául kiskeresetűek, fiatalok, nyugdíjasok — feje fölül sem lehet eladni a lakást. Az a bérlakásra jogosult személy, aki a felajánlott bérleményt nem tudja vagy nem akarja megvásárolni, mindaddig a la­kásban maradhat, amíg a jo­gosultsága fennáll. Ha a bérlő jövedelmi viszonyai megvál­toznak, s így elveszti jogosult­ságát, akkor is további öt év türelmi időt ad a jogszabály. Ezután nyilatkoznia kell, hogy megvásárolja-e a lakást, vagy sem. Ha nem él ezzel a le­hetőséggel, akkor a lakás el­adható és a bérbeadó a to­vábbiakban nem az IKV, ha­nem az új tulajdonos lesz. Az új tulajdonos további két évig nem mondhatja fel a bérleti jogviszonyt, és ezután is csak akkor, ha megfelelő lakást biztosít a bérlő számára. Az MTI tudósítójának kér­désére Bányász Rezső el­mondta: április végéig csak­nem 2 milliárd forintot ért ei a kincstárjegyek forgalma. Mint ismeretes, a Pénzügymi­nisztérium az állami költség- vetés rövid távú hiteligényé­nek fedezésére március 21-én három, hat, illetve 9 hónapos lejáratú kincstárjegyet bocsá­tott ki. Ezek közül a legna­gyobb érdeklődés a 9 hónapos lejáratú, 10 százalékos kama­tozású értékpapírok iránt mu­tatkozott. Emelkedett a lakossági betétállomány összege Ugyancsak az MTI-nek vá­laszolva a szóvivő tájékozta­tást adott arról, hogy a lakos­sági betétállomány március 31-én 286,9 milliárd forint volt. A megtakarítások össze­ge — a kamatjóváírás nélkül — 339 millió forinttal emel­kedett a tavaly december vé­gihez képest. A szóvivő (az MTI érdek­lődésére) utalt a Becs—Buda­pest Világkiállítás megrende­zésének előkészületeire is. Mint mondta: a Miniszterta­nács egyik novemberi határo­zata feladatául szabta az il­letékes tárcaközi bizottság­nak, hogy az előkészítő mun­káról tájékoztassa a sajtót. E pillanatban a legfontosabb, hogy május 9-én Bécsben egyeztető megbeszélést tarta­nak, s ezután az operatív bi­zottság részletesen informálja a közvéleményt. Megemlítet­te azt is, hogy a világkiállí­tásra több pályázó is jelent­kezett, de a párizsi székhelyű Nemzetközi Kiállítási Iroda egyelőre még nem döntött: ki kapja a rendezés jogát. Nagyobb az érdeklődés a szakmai képzés iránt Bányász Rezső beszámolt ar­ról (a Népszava kérdésére fe­lelve), hogy a szakmunkáskép­zés mechanizmusának további javításáról tárcaközi megbe­szélések folynak. Ennek célja, hogy a helyi és a területi irá­nyító szervek a jövőben a je­lenleginél sokkal nagyobb sze­repet kaphassanak a népgaz­daság szakember-szükséglete és a képzés összhangjának megteremtésében, ezen belül a helyi igényeknek megfelelő felvételi keretszámok megha­tározásában. Az idén egyéb­ként a csaknem 150 ezer nyol­cadikos közül több mint 145 ezren jelentkeztek továbbta­nulásra. A korábbinál keve­sebben választották a gimná­ziumot, jóval többen kívánják szakközépiskolában, illetve szakmunkásképző iskolában folytatni tanulmányaikat. A sokakat.foglalkoztató kor­rupciós ügyekről véleményt formálva (a Magyar Hírlap kérdésére) kifejtette: Mosta­nában többet hallunk ilyen esetekről, a közvélemény és a sajtó is nagyobb figyelmet szentel ezeknek. A hatóságok a korrupció elleni,, fellépést ma is, a jövőben is napi mun­kájuk elengedhetetlen részé­nek tekintik. A kormány szor­galmazza, hogy a hatóságok a leghatározottabban járjanak el a korrupciós jelenségekkel szemben. A Veszprémi Napló mun­katársa beszámolt arról, hogy több helyi vállalat az elmúlt hetekben 10—30 százalékos áremelést jelentett be. Meg­kérdezte: lehet, hogy csak rö­vid ideig volt hatásos a kor­mány felhívása az áremelé­sekkel összefüggő önmérsék­letre? Bányász Rezső az or­szágos tapasztalatok alapján vitába szállt ezzel, mondván: az önmérséklet továbbra is jellemző a vállalatok túlnyo­mó többségére, s o kormány általában elégedett ezzel a korrekt vállalati magatartás­sal. Igaz, hogy a bejelentési kötelezettség részleges feloldá­sát követően áprilisban vol­tak áremelkedések, de ezek egyelőre nem veszélyeztetik az egész évre előre jelzett 15 szá­zalékos határt. A bejelentési kötelezettség egyébként a ter­mékek jelentős körében to­vábbra is fennmaradt, ezt az illetékes árhatóság az év vé­géig folyamatosan vizsgálja és csak folyamatosan szünte­ti meg. A szóvivő — a Magyar Tu­dományos Akadémiától kapott információ alapján — tájé­koztatást adott arról is (a Magyar Nemzet érdeklődésé­re), hogy sikerült megterem­teni az Üj Magyar Lexikon elkészítésének anyagi alapjait, s kialakultak már a tartalmi elképzelések is. A szervezés és az előkészítés a befejező stádiumba jutott. Az MTA el­nöksége megkülönböztetett fi­gyelemmel kíséri e nagy vál­lalkozás menetét, s a lexikon témája minden bizonnyal sze­repelni fog az Akadémia ha­marosan kezdődő közgyűlésé­nek napirendjén. Az Üj Ma­gyar Lexikon előkészületének helyzetéről az Akadémiai Ki­adó a közeljövőben sajtótájé­koztatón ad részletes infor­mációkat. Szájtátva Minek nevezzelek? Tizenegyszer kérdi ezt magától, szerelmétől a köl­tő, Petőfi Sándor ötszaka­szos versében. Nem tudni, hányszor kérdezték maguk­tól és egymástól ugyanezt annak az egyesületnek a létrehozói, amely megszer­veződött a közelmúltban Dabason, harminchét ala­pító taggal. Amint egyikük mondja, tréfából ugyan, de felmerült az az elképzelés is, hogy legyenek városi jogú nagyközségszépítő egyesület... a település je­lenlegi jogállása ugyanis ez, városi jogú nagyköz­ség. Nem az egyetlen fából vaskarika leleménye ez a hazai közigazgatási frazeo­lógiának, jelezve a zavart bizonyos formák és tartal­mak között. Végül is per­sze az egyesület, a jövő reményeire gondolva, a városszépítő nevet vette fel. Parányi példácska ez ar­ra, miként vizsgáznak a gyakorlatban az íróasztal mellett kiagyalt, -ötölt sar- zsik, melyeknek dolga (lett volna) tekintélyt adni, tük­rözni. A mesterségesen ki­alakított hierarchiáknak az a baja. hogy sokféle tor­zulással képesek csak kife­jezni a valóságot, mint történt, történik ez a vá­rosi jogú nagyközségek esetében is. Ezzel a logi­kával gondolkodva ugyan­is nem találhatjuk idegen­nek, idegesítőnek akár a nagyközségi jogú községet sem... de a végén még tippeket adunk, bár tip- pekben a keresztapák egy időben nem szűkölködtek. Így jött azután létre a vá­ros környéke, a nagyközség környéke település, a köz­vetlen megyei irányítású nagyközség, szemben a nem közvetlen megyei irányításúval... Minek nevezzelek tehát, te település, „aki” hol sze­repkör nélkülinek nyilvá­níttatott (létezik-e telepü­lés. amelynek nincsen sem­miféle szerepköre?), hol alapfokúnak, amint van­nak kiemeltek, társközpon­tok, városkörnyék nélküli városok ... Nem sok ez? Főként ahhoz képest, va­jon nem sok ez, amilyen kevés történt a település- szerkezet tényleges és egészséges formálása érde­kében? MOTTÓ A busa húsa Az utóbbi időben meglehe­tősen sokat hallottunk a saj­tóban az egészséges táplálko­zást elősegítő halfajról, a bu­sáról. Eme igénytelen halat is tenyésztik az öt esztendeje megalakult szigetszentmiklósi HAL-INNÓ Agrárfejlesztő Kö­zös Vállalatnál. A kimerült, 8 hektáros kavicsbánya tóban ketrecben tartják a finom cse­megét a szakemberek. A több­nyire az őszi tenyészidőszak végén idekerülő halak koráb­bi élőhelyükön felszedett, kel­lemetlen ízt adó anyagoktól megtisztulnak, s ízük így jóval élvezhetőbb lesz. mint tár­saiké. zese. A társaságitörvény-terveze- tet illetően, a szakemberek több vitatott kérdéssel fog­lalkoznak. Például azzal, hogy alakíthatnak-e kizárólag ma­gánszemélyek részvénytársa­ságot, vagy hogy a külföldiek részt vehetnek-e magánsze­mélyek által létrehozott kft- ben. A Kamara úgy véleke­dik. hogy e téren biztosítani kell a fokozatosságot. Az ed­digi munkálatok alapján vár­A Ceglédi Állami Tangazda­ság három évvel ezelőtt bérle­ti művelésbe adta a Budai út mentén fekvő 57 hektáros sző­lőskertjét. A próbálkozás si­keresnek bizonyult. Olyany- nyira, hogy mind szélesebb körben terjed a szőlők bérbe­adása. Az eddigi tapasztalatok meg­győzően bizonyítják, hogy a szőlő jócskán meghálálja a gondoskodást, szorgalmat: Ha kell az olaj, miért kevés a pénz? Kitermelhető a hazai A hazánkban feldolgozott kőolaj egynegyedét bányásszák Ide­haza, a többi import és a szovjet piacról származik. Magyarország szénhidrogén-vagyona a kutatások alapján cgymílliárd tonnára te­hető. A kőolaj iparszerű kitermelése fél évszázados múltra tekint vissza. Délnyugat-Dunántúlon, Budafán 1937-ben hozták a felszínre először a fekete kincset. Statisztikai kimutatások szerint napjain­kig 68 millió tonna kőolajat és mintegy 123 milliárd köbméter föld­gázt bányásztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom