Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
19*8. MÁJUS 31., KEDD &ßHan 5 Világhírű alkotások Ünnepi könyvhét ’88 Pampuska és rongyoskapca A Képzőművészeti Kiadó tavaly indította útjára a rögtön nagy sikert aratott Remekművek című új sorozatát. Az igényes művészeti albumok közül az elmúlt esztendőben a Hagia Szophia és a Raffaello freskói a Vatikánban című látott napvilágot. Most, a könyvhét előtt napokban került a boltok polcaira Kelényi György kötete, Rubens Medici-galériája címmel, amelyben az író az egyetemes barokk művészet legjeiemő sebb alkotójának fő művét — amelyet a párizsi Louvre-ban őriznek — elemzi. A 24 darabból álló festmenysorozat Medici Mária rendelésére készült a 17. század elején. A képek a IV. Henrik özvegyeként uralkodó királynő életének és országosának viharos eseményeit örökítik meg. Kelényi György a mű elemzése kapcsán számba veszi a korszak művészetének átt.alá- nos jellegzetességeit, gondolva a barokkal szembeni ellenérzésekkel is. Az eddig elmondottakból — és természetesen igazán a kötetből — kitűnik, hogy a művek keletkezése mögött a francia történelem és politika milyen eseményei, illetve az uralkodócsalád életének milyen epizódjai húzódnak meg, Szinte észrevétlenül tárul fel az olvasó előtt ez a bonyolult, áttekinthetetlennek tűnő korszak. Rendkívül érdekes a könyv ikonográfiával foglalkozó fejezete, amelyb íl megismerhetjük az allegóriák, emblémák szimbolikus ábrázolásának világát. A rubensi barokk színessége, szertelensége, gondolati bonyolultsága a modern festészet alapjának is tekinthető. A kötet a teljes sorozatot mutatja be, kiemelve különböző részleteket is, hogy Rubens ecsetkezelése, alkotói módszere ugyancsak érzékelhető legyen. A jobb megértést 30 szövegközi fekete-fehér és ugyanannyi — részben színes — képmelléklet szolgálja. A kiadó természetesen tovább kívánja folytatni a Remekművek című sorozatot. Évente két kötet megjelenését tervezik; mindig olyanokét, amelyek világhírű alkotásokkal kívánják megismertetni az olvasót. Ezek a művészeti értékek olyanok, amelyeket a külföldre látogató magyar turista teljes bizonyossággal megtekint. A jövendő elképzelések között itt szerepel például Giotto művészetének bemutatása, Rembrandt csoportportréi a San Pietro templom, illetve a világ szent vallási helyeinek képzőművészeti és történeti ismertetése. Nemzedékké váltak Elismerésre méltó vállalkozásra szánta él magát a Zrínyi Kiadó akkor, amikor megjelentette a Tűz-tánc antológiát — 30 év múltán. A költészetet szerető olvasók jó része bizonyára emlékszik rá, hogy három évtizeddel ezelőtt rendkívüli körülmények között készült az első, az eredeti Tűz-tánc antológia. Az 1956-os kataklizma után elsőként ocsúdó fiatal költők verseinek gyűjteménye nagy feltűnést keltett, és a szokatlanul nagy olvasói érdeklődés hamarosan szükségessé tette a kötet újbóli kiadását. Jelentkezésüket ilyen vagy olyan előjellel, de szenvedélyesen fogadta az irodalmi közvélemény ... írja bevezetőjében Jovanovics Miklós. A Tűz-tánc antológiában szereplő költők valamennyien olyan egyéniségek, akiknek líráján keresztül maradandó életműveket, korszerű magatartásformákat ismert meg az olvasó. Nem akartak nemzedékként fellépni és mégis, mintha azzá váltak volna. Gondoljunk csak olyan kimagasló alkotókra, mint Váci Mihály, Ladányi Mihály vagy Garai Gábor. Az 1988-as kiadás afféle megismételt találkozó, ahol a kiadó azt kívánja a líra szerelmesei elé tárni, hogyan gondolkoznak a valamikori antológia szereplői 30 év után. A szerkesztők felkérő leveleire az eredeti gárda még élő tagjai szinte kivétel nélkül készségesen jelentkeztek. Voltak, akiket posztumusz idéztek még életművük utolsó szakaszának jellegzetes verseivel, megint mások a szerkesztés időszakában távoztak az élők sorából. Annak idején Garai Gábor versétől kölcsönözte címét a Tűz-tánc antológia. S most, csaknem 30 év múlva, ismét Garai Gáboré a Tűz-tánc 2 című, programnak is beillő, az új antológia mottójaként fölfogható vers: „ ... ne süllyedjünk magunk költötte halálba. / Várjuk be a természetes véget, úgyis eljön. / Csak addig férjünk meg valahogy a Földön: / hogyan, miképp — nincs rá biztos receptem, / de nem vállalom a dezertáns reménytelenséget sem;.. A hagyományostól picit eltérően az idén az ünnepi *-* könyvhét május vége helyen június első napjaiban lesz; 3-tól 8-ig. Az országos megnyitót Budapesten, a Vörösmarty téren tartják, június 3-án, 14 órakor. Ünnepi beszédet Köpeczi Béla művelődési miniszter mond. A megyei megnyitóra ugyanezen a napon Gödöllőn kerül sor, délután fél ötkor, Tarján Tamás irodalomtörténész bevezető szavai után, a városi könyvtárban. Az írott szó ünnepe immár 59. születésnapjához érkezett. A színes könyvsátrakban most 23 kiadó 79 könyvét kínálják az olvasóknak, összesen mintegy másfél millió példányban. A legtöbb művel a Magvető és a Szépirodalmi jelentkezett, az előbbi 23-mal, az utóbbi pedig 17-tel. Ez igy természetes, hiszen elsősorban az ö feladatuk, hogy közreadják a magyar szépirodalmi alkotásokat. A Kossuth műhelyeiben négy alkotás készült el, s a Móra is ugyanennyivel örvendezteti meg fiatal olvasóit. Három-három új kiadványa van az Európának, a Helikonnak, a Múzsáknak és a Zrínyinek. Az Akadémia, a Corvina, a Gondolat és a Népszava két-két könyvvel képviselteti magát. Első ízben kaptak helyet az ünnepi kínálók között az új kiadók — például a Maecenas, a Háttér, az Artunion, a Szabadtér —, amelyek komoly értékek közreadására vállalkoztak, örvendetes jelenség a vidéki kiadók jelentkezése is. A debreceni Csokonai Kiadó, a TIT Komárom Megyei Szervezete, a pécsi Pannónia könyvek szerkesztősége egyaránt rangos műveket vonultat föl. Gazdag tehát a választék, s így nem könnyű a válogatás sem. Reméljük, recenziós összeállításunkkal segítséget tudunk nyújtani olvasóinknak a nehéz, ám kellemes feladat megoldásához! Rózsák háborúja „Minden országnak van vágyait / kifejező totemállata. Amerilcáé és / Németországé a sas. A franciáké / a harcias kakas. Angliáé az oroszlán, j Meg a bulldog.” (J. Nehru). Ez a mottója Szántó György Tibor: Anglia története című könyvének, amelynek címlapján természetesen egy nem túlságosan kellemes külsejű bulldog látható. A Móra Könyvkiadó arra a feladatra vállalkozott, hogy a Kozmosz könyvek sorozatban bemutassa Anglia történetét; elsősorban a középiskolásoknak vagy annál nagyobb diákoknak, esetleg a felnőtteknek. Az érdekfeszítő, olvasmányos kötetben az író megpióbálja végigkalauzolni az olvadót az angol história teaecvénycs útjain. A könyv azokra a tényekre épül, amelyek e történelem vázrendszeiet alkoiják, s mintegy drámai csomópontjait a szigetország történetének. Ezeket kommentálja színesen, olykor szarkasztikusán. Már a fejezetcímek is figye- lemfelkeltőek: Gyilkosság a székesegyházban, Szentföldön és föld nélkül, A korona legszebb gyémántja, Kő a trónus alatt. Rózsák háborúja, Jenkins kapitány füle, Twist Oliver és az Üdvhadsereg, Őfelsége leánykori neve, Munkásvezér cilinderben, Úriember a lövészárokban, Bomba ellen esernyő, Első hegedűs a második sorban. A könyvet időrendi áttekintés egészíti ki, de megtalálhatjuk benne kronológiai sorrendben az angol urmkudóház tagjainak névsorát és uralkodásának Idejét, valamint azt is, hogy mettől meddig ki volt Anglia miniszterelnöke. Hasznos ismeretterjesztő könyvet adott ki a Múzsák Közművelődési Kiadó: megjelentette Sabján Tibor: A Búbos Kemence című kötetét, amelyben az író ismerteti a búbos kemence kialakulásának történetét, bemutatja a különféle kemenceformákat és típusokat, megismertet bennünket a kemenceépítés módjával, megtudjuk, hogyan kell a kemencét fűteni, karbantartani, s azt is, hogyan süthetünk, főzhetünk benne. Ez utóbbit úgy tárja elénk a szerző, hogy a leírások alapján az ételek valóban elké- szfthetőek. Szó van a kenyérsütésről, a kenyértésztából készíthető ételekről — például a kolbászos cipóról, a zsíros bodagról, a réteges lán- gosról, a pomposról, a pam- puskáról, a papácskáról vagy éppen a rongyoskapcáról, a dübbencsről. Megtanulhatjuk hogyan kell kemencében száraz babból leveseket és főzeléket készíteni, hogyan főzzük különböző módokon — birkahússal vagy anélkül — a káposztát, s hogyan a legfinomabb, vászonfazékban főtt, friss disznóhúsból készült or- jalevest. Megismerhetjük a kukorica kemencében V3ló elkészítésének különböző módozatait és a húsfélékkel kapcsolatban is számos recept szerepel a könyvben. Megtalálható természetesen a soksok. kemencében sült sütemény elkészítése is. Az elmúlt években érezhetően nőtt az érdeklődés a hagyományos paraszti élet emlékei iránt. Ismét népszerűvé vált a falusi turizmus, sokan vásároltak parasztházat vagy tanyát, amelyet nyaralónak rendeztek be. Ezekben, de új lakóházakban is egyre többen szeretnének hagyományos fűtőberendezéseket építeni, amelyek közül mind a mai napig a búbos kemence a legismertebb. Azoknak, akik éreznek annyi ügyességet & bátorságot magukban, hogy elkészítésével próbálkozzanak, tanácsokat, terveket és anyag- kimutatásokat is közöl a kötet. Nemcsak a szobai, hanem a házon kívüli, szabadban felállított kemencéket is bemutatják, azoknak a kedvéért, akiknek a kemence építésére csak az udvarban, a kertben van helyük. A kiadó nem titkolt célja az. ha elérhetné: a kemenceépítés, a kenyérsütés, a kemencében sütés-főzés ne sorolódjon a múlt elfelejtett emlékei közé. Ma még minden megtanulható, átörökíthető, de egy-két évtized múlva már nem. Nem lesz kitől tanulni és népi műveltségünk újabb színfolttal szegényedik.., Egy év novellái Furcsa dolog egy novella- válogatás. Az idei Körkép huszonhét írását olvashatom egyvégtében is, megpróbálva képet alkotni arról, hogy íróink milyennek látták az elmúlt évet. De csemegézhetek is, kiválogatva a számomra kedvesebb szerzőket, le-letéve a kötetet, majd alkalomszerűen ismét kézbe véve. Az Körkép 88; Oidipusz szőnyege A Maecenas ezen a könyvhéten bizonyítja, hogy támogatni akarja a klasszikus és a kortárs szerzőket egyaránt. Az előbbiek csoportjába Jászt Oszkár tanulmánya tartozik, a jelenhez pedig Görgey Gábor regénye, a Vadászszőnyeg. Múlt és jelen keveredése, a Arabul is megjelenik Régi adósságot törleszt a Képzőművészeti Kiadó Az iszlám művészet története című kötetének megjelentetésével. A könyv, annak ellenére hiánypótló, hogy az utóbbi években már megjelentek kisebb-na- gyobb, egy-egy részi net földolgozó írások erről a témáról. A most naDvilágot látott tudományos igényű összefoglaló munka eligazít bennünket az iszlám művészet teljes történetében. a kezdetektől egészen napjainkig: a művészet valamennyi ágában a kerámiától a fémművességig, az építészettől a kalligráfiáig, a festészetig, de képet kaphatunk a textil- művészet különféle ágairól, a fém- és üvegművességrói vagy éppen a fafaragásról is. Egy kötetben ilyen tudományos igényű munka még soha >em jelent meg és így a külföldi könyvpiacon sem található. Létezik-e művészeti egység az iszlámban? Beszélhetünk-e iszlám művészetről? Ezekre a kérdésekre is válaszol Fehérvári Géza, a londoni egyetem tanára. Az iszlám művészettel és régészettel foglalkozó professzor 1982-ben kezdte el gyűjtőmunkáját és három esztendőbe tellett, amíg a kötetet összeállította. Az igényes, 600 oldalas album igen gazdag képanyagának — 250 színes és 232 fekete-fehér — jó rész - Is a szerző munkája A kötet a 19. száz id végéig tekinti át a tárgykultúra történetét oly mpdon, hogy szám ba veszi és elemzi az iszlám által meghódított területek fontosabb emlékeit. Az olvasó így találkozhat a mohamedán uralom alá került Arábia Perzsia, Törökország, Spanyol- ország, Belsö-Ázsia, Egyiptom sajátos és mégis egységesnek tűnő művészetével. Képet kap arról a kultúráról, amely a régi hagyományokra épült, azokat megőrizte, de a meghódított területeket az iszlám szellemével mélységesen átitatva összekapcsolta. Fehérvári Géza könyve méltó kiegészítő folytatása azon nagy magyar tudósok munkáinak — Goldziher Ignác, Ger- manus Gyula —, amelyek a mohamedanizmu. ..dományos igényű földolgozását tűzték ki célul. A könyv iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik számos nyugati országból, de mint megtudtuk, rövidesen — a szaúdi király finanszírozásában — arabul is megfenik. Ez annál inkább érdekes, mert ilyen átfogó, az iszlám művészetét alaposan elemző munka a nagy iszlám országok birtokában sincs. színek és formák emlékeket idéző technikája már nem új találmány. Itt egy szőnyeg sorsa, a kitelepítések, az ötvenes évek hangulata és egy nő testi birtokbavételének részletes története fonódik össze. Csakhogy ez a három szál már kissé sok, kettő-kettő ellenszegül az akaratnak. Megszűnik az egység látszata és felborul a kényes harmónia. Az utalások, a váltások eről- tetetté válnak. Ám nem ez a legnagyobb probléma. Kissé üresek a szereplők, sémákban gondolkodnak. Holott régi igazság, hogy a történelmet nem jóságosak és gonoszok, nem uralkodók és elnyomottak, hanem emberek élik. Ha alig titkoljuk az önéletrajzi ihletést, a személyes sorsvállalást, akkor nem szabad az alakokat megfosztani valódi arcuktól, ellentmondásosságuktól. Éppen a hitelesség érdekében, merj; csak így válik egy réteg, az arisztokrácia tragédiája feldolgozhatóvá, megérthetővé a mai kor számára. Pedig fontos dokumentum ez a könyv minden fiatalnak, akiknek már csupán tananyag a személyi kultusz. Különösen azért, mert Görgey Gábor rendelkezik a szemtanúk ismeretével és mesterségbeli tudása is alkalmassá teszi a krónikás szerepére. Talán lesz még könyve, ami ezzel a témával foglalkozik. De akkor is úgy vélem, hogy a szőnyeg díszmadarát kár büntetni, hiszen legkevésbé ő tehet az emberek viselt dolgairól... ; Boíii ám 70,- Ft| Könyvhéti ára 35,- Ft| í összes alkotóról nem lehet itt véleményt mondani. Bizonyára kinek-kinek ízlése szerint más és más tetszik. Esetleg Lázár Ervin tündérmeséinek egy újabb darabja az emberségről, a szerétéiről. (Bár ez alkalommal a téma mintha kissé direktebb lenne a megszokottnál.) Vagy Kőbányai János tanítónőjét kísérhetjük figyelemmel, aki elbukik az élet kisszerű küzdelmeiben, de még ebben a bukásban sem tud felmagasztosulni. Az egyetlen zavaró momentum, hogy kissé idegen a szerző túldíszített stílusa, hiszen eddig épp az ellenkezőjét szokhattak meg tőle. A folyóiratok hasábjain már megjelent novellák is visszaköszönnek, értékükből ebben a közegben sem veszítve. Így például Karinthy Ferenc emlékei Malamud budapesti látogatásáról, vagy Nádas Péter esszéje, a Mese a tűzről és a tudásról. Érdekes, hogy az itt felvetődött problémák még sokakat izgatnak. A kör tét egyik legszínvonalasabb, legkiemelkedőbb írása Ottlik Géza Hajónaplója szintén ide tartozik. Sorolhatnánk még hosszasan a nemzetünk közel- vagy régebbi múltjával foglalkozó, illetve az értékeket menteni, megőrizni próbáló alkotások szerzőit és címeit. Ehelyett inkább azt ajánlanám, vegyük kézbe a kötetet és válasszunk magunknak belől« tetszésünk szerint.
