Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-04 / 105. szám

Te nem akarsz örökbe fogadni? £ A következő történetet egy £ ismerősöm mesélte el. Nem ^ fűzött hozzá magyarázatot. ^ Igyekszem úgy továbbadni, ^ ahogy tőle hallottam. Egy nyári délutánon. 1975- ben bent jártam egy nevelő- otthonban. Népes kis gyerek- társaság jött velem. szembe az óvónő kíséretében. Három­négy éves apróságok, fiúk, lá­nyok. Körülvettek, s csak úgy záporoztak felém a kérdések: —■ Ki vagy te? — Nem te vagy az anyu­kám? — Honnan jöttél? — Vigyél haza! Megtetszett egy duci, szőke hajú, rték szemű kislány, aki el nem engedte a ruhám szé­lét. Megsimogattam a fejét, és ezt kérdeztem tőle: Kéthetenként nálam töltöt­te a hétvégeket, kihoztam a tavaszi, téli és nyári szünet­ben. Kedvére főztem, haját vágtam, az ország legszebb tá­jaira kirándultunk. — Hogy hívnak? — Normák, És téged? — Kati néni vagyok. — Hol van a te házikód? — Messze, nagyon messze, — Vigyél oda! — Nem lehet, hosszú az út... — Jó lennék a buszon ... Másnap elmentem Nóriért. A buszt nem bírta a gyomra, ezért többszöri kényszerátszál­lás után érkeztünk haza. Tet­szett neki a „házikó”, de leg­jobban a tortáján levő törpe marcipánfigurák. Hapci na­gyokat tüsszentett. Kuka utá­nozta. Tudor okoskodott. Vi­dor nevetgélt, Morgó folyton zsörtölődött, ezen jókat derül­tünk, s így történt, hogy Nó- rinak „véletlenül” én lettem a patronálója. Teltek az évek, nagyobb lett. Zavart, hogy ügyetlen. Nem tudott kenyeret vágni, vásárolni, nem ismerte a tár­gyak és a pénz értékét. Ösz- szekeverte a cukrot a sóval, a fahéjat a kakaóval. Elhatároz­tam. nem leszek vasárnapi szülő . . Előszói’ megmutattam neki a fűszereket. Meg is ízlelte. — Milyen érdekes ... Ebből készül az igazi 'ebéd? — Ebből. Megtanítottam teát 'főzni, bele citromot csavarni. Aztán tojásrántottát sütötünk együtt. Először elsóztuk, másodszor már ehető volt. 'Pudingot ké­szítettünk. Sok lett bele a cu­kor, de azért megettük. Köz­ben jókat nevettünk. Gyomláltam a zöldséget. Odajött. — Mit csinálsz? — Gyomlálok. — Gyomlálsz ... az meg mi? — Kiszedem a gazt a kis sárgarépák közül, hogy job­ban nőjenek. — Érdekes! Én mind gaznak látom. — Hozd be a tojást, Nóri- kám! Jön szomorúan. — Ma egyet sem tojtak a kakasok. — Talán a tyúkok . .. — Jó, akkor azok! És a li­Kézilabda, vízilabda Egy győzelem, egy vereség A férfi kézilabda NB I/B hatodik fordulójában nem kí­sérte siker — mint a most zajló bajnokság eddigi ide­genbeli összecsapásain — a Közgép együttesét. TFSE—Ceglédi Közgép 28-21 (12-7). Cegléd: Fejes — Nagy (6), Pásztor (3), Tóth (1), Dávid (5), Dér (4). Csere: Viszkok (kapus), Tündik (1), Szalisz- nyó (1). A ceglédiek továbbra is tartalékos összeállításban sze­repelnek, a kispadon pedig a beteg lmregi Ferencet a szak­osztályvezető, Hörömpő József helyettesítette. Kértük, eleve­nítse fel a hatvan perc tör­ténéseit: — Taktikai elképzelésünk sajnos nem vált be. Először hatos fallal — zavaró nélkül — védekeztünk, s akkor a hazaiak átlövője, Varjú rend­re betalált a kapunkba. Meg­próbáltuk „megfogni” a TFSE irányító játékosát, de ez leg­alább annyira nem vált be, mint az előző. Következett Varjú őrzése. Ez már jónak mutatkozott/ de ekkor renge­teg ziccert hibáztak el a játé­kosok, később, a hajrában pe­dig egyeseken a fáradtság je­lei mutatkoztak, összességé­ben el kell ismernünk, nem tudtunk mit kezdeni a gyors hazaiakkal, játékuknak nem találtuk meg a hatásos ellen­szerét. A mieink küzdöttek, de ez csupán arra volt elég, hogy szünet után „csak” to­vábbi két góllal nőtt a hátrá­nyunk — mondotta a szakosz­tályvezető. Szombaton a tornacsarnok­ban egyéb sportesemény lesz, így már most felhívjuk arra a figyelmet, hogy a Közgép- Főt találkozóra kivételesen va­sárnap — 10.30-tól — kerül majd sor. ★ A vízilabda OB II/A osztá­lyában a hetedik fordulóban győzelmet arattak — a baj­nokság során a másodikat — a ceglédi vízilabdázók. Évig Ceglédi VSE—Egri Víz­mű 13-11 (2-4, 4-3, 3-1, 4-3). Évig CVSE: Józsa — Beck, Ócsai (1), Ungvári (2), Kiss (1), Lakatos, Papp (3). Cse­re: Bábis *(4), Kelemen (1). Tóth (1). Fiatalokkal kezdtek a qeg- lédiek, főként azért, hogy sok úszással „mozgassák” meg, fárasszák ki a hazai „örege­ket”. Ez, valamint a sok cse­re — mint később kiderült — a harmadik negyedtől éreztet­te hatását. A mérkőzés rosszul kezdő­dött, az Eger két potyagólt lőtt, s az első játékrészben 4-2-re elhúzott. Nyíri, a cse­rekapus már el is ment me­legíteni. Beállítására viszont nem került sor, mert Józsa a későbbiekben nagyon jól vé­dett. A változást a harmadik negyed hozta meg, a ceglé­diek fordítottak az eredmé­nyen, s a hajrában még be is biztosították megérdemelt győ­zelmüket. Sikerüket elsősorban annak köszönhetik, hogy most sen­ki sem játszott gyengén, s akinek nem ment jól a játék, az is küzdött. Jól sikerült az emberelőnyös helyzetek érté­kesítése, tizenháromból nyolc végződött góllal, öt esetben pedig akció végén találtak a kapuba a ceglédiek. — Örülünk a győzelemnek, kellett már a sikerélmény. Kü­lönösen azért, mert a közeli időszakban még többet kell vállalniuk a játékosoknak, az edzésekre is idegenbe kell utazniuk. Cegléden az uszoda felújítási, javítási munkái miatt nincs víz, s nem is lesz egy ideig. — A tervek szerint a héten kétszer Kecskeméten lesz fog­lalkozás, s így készülünk a hétvégi, KSI elleni találko­zóra — mondotta Magó Gá­bor, az Évig CVSE edzője. V. L. Küzdelem nélkül Folytatja győzelmi soroza­tát a megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokságban a Ceglédi VSE gárdája. Legutóbb a má­sodik helyezett otthonában nyert magabiztosan. A Vas­utas ezzel az újabb sikerével tovább erősítette első helyét. Ceglédi VSE—VOSE 4-1 (2-1) VSE: Boda — Herczeg, Fe­kete, Ványi, Máté — Vágó, Darázs Z., Vígh — Nagy, Far­kas, Csűri. A ceglédiek meglepően jó teljesítménye miatt a várt nagy küzdelem elmaradt. A négy gólnál többet is lőhettek volna. Gólszerzők: Darázs, Ványi, Vígh, Farkas. Említésre méltó teljesít­ményt hatan nyújtottak: Fe­kete. Vágó, Vígh, Nagy és Csűri. bak meg úgy hápogtak, biz­tos éhesek. — Azok kacsák. Viszünk ne­ki!: enni . .. Most megtanu­lunk vásárolni. Alma, cukor, tej — mindnek más az ára. A pénzt olyan helyre keli tenni, hogy el tíe hagyjuk. Hazafelé ismeretlennel nem szabad szó ba állni, s főleg elmenni. Aztán fürdőhab helyett be­leöntött fél üveg sampont a vízbe. Megszeppenve nézett rám. — Nem baj. máskor azonban jobban vigyázz, nem szabad pazarolni. Mást mindnyáján haja.t mosunk. — Szeretnék egy új frizu­rát! — Jó. vágok. — Milyen szép lettem. Mint a Kudlik! Ugye hasonlítok rá? — Igen. — Mi is az a ház. előtt, amin a 22-es van ? — Az ott a kuka. ■ ■ Jé. ezt a szót már hal­lottam. Az Ivanics azt mond­ja, őt ott találták. Lehet, hogy csak henceg vele ... Ahhoz képest jó nagy már. Most, bele se férne. De már beat sincs. Örökbe fogadták. Elvitték Dunaújvárosba. Egy doktor bácsi és a felesége. Csak meg­látták és elcsodálkoztak: Hi­szen ez meg szakasztott olyan, mint a mi kis Évikénk volt, azelőtt a ... hajókirándulás előtt — mondták. Nóri hallgatott egy kicsit. — Te nem akarsz örökbe fogadni? Akkor mindig ma­radhatnék ... Aztán akadt kis barátnője. Átjártak egymáshoz. Ott is nagyon szerették őt. Egyszer elkéredzkedtek ibolyázni. Ha­zajövet a kapu előtt parázs verekedésbe kezdtek. Cibálták szét az ibolyát, s ezt kiabál­ták: — Nem a te anyukádé! — Az én anyukámé! Nóri belevörösödött a küz­delembe, de ő győzött. Hoz­ta két kis markában a szét­tépett ibolyákat, 'Tányérba tet­te, vizét öntött rá, s így mél­tatlankodott: — Nabát„ ez a pulyka kis híján elvette tőlem azt, ami neked jár.... Fogadd szeretet­tel! Így teltek a szünetek és a hétvégek Nórival. Unatkozni nem volt időnk. Egyszer aztán- tizenkét éves korában azt mondja: — Itt volt az anyukám! Mérges volt, hogy nem talált benn. — Elhallgatott, majd folytatta: — A jövő héten is el fog jönni... — Jó, a jövő hét a tied. — Beszélgetés után egy héttel ta­lálkoztunk. Nóri zavarban volt, lesütötte a szemét, elvö­rösödött, és azt mondta hal­kan: — Nem jövök többé .. ne haragudj .... a saját anyám megígérte.., hogy örökre ha­zavisz. Panyi Mária inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 105. SZÁM 1988. MÁJUS 4., SZERDA Kutatni a miérteket Az utat mindig homály fedi Március 29-én megjelent, Amiben világelsők vagyunk cí­mű cikkünk szerzője utalt ar­ra, hogy nehéz helyzetben van. aki a szűltebb területünkön elkövetett öngyilkosságokról szeretne ismereteket gyűjte­ni. Minden további nélkül fel­tételezhető. hogy az önpusztí- tás . tényének lelagadásához, leplezéséhez különféle érdekek fűződnek, így a halállal vég­ződő öngyilkosságok számát valószínűleg nem lehet teljes pontossággal megadni. Pláne akkor — mint szerzőnk eseté­ben is —. ha a rendelkezés­re álló adatok, források köre igen szűk. Ennek ellenére az egyházi berkekből származó , számso­rokból és a cikkíró (Mácz Ist­ván) által kikövetkeztetett adatokból megközelítőleg hi­teles kép bontako7,ott ki. Sta­tisztikája szemmel láthatóan harmonizál azzal az adathal­mazzal, amit nemrégiben a Ceglédi Rendőrkapitányság ak­táiból volt módunk előboga­rászni, s ami helyi szinten a leginkább hitelesnek tekint­hető. 1983-ban 26, 1984-ben 25, 1985-ben 23, 1986-ban 31, 1987- ben pedig 19 halálos öngyil­kosságot jegyeztek fel Ceglé­den. önkényesen kiragadva és végigböngészve az 1986-os esztendő iratkötegét, kiderül az a közhely, hogy bár né­hány igen általános fogalmat odacsomózhatunk az öngyil­kossági esetek mellé, amikkel a közvetlen kiváltó okot — nem is túl nehezen — megje­lölhetjük, de a tettig vezető utat, aminek ismerete éppen a megelőző munka miatt lenne fontos, többnyire homály fe­di. Italozó életmód, széthullott család, vagyis ahogyan a tár­sadalom működési zavarai le­csapódnak, majd minden ön- gyilkosság hátterében kulissza­ként jelentkeznek. Önmaguk­ban semmire sem adnak ma­gyarázatot, pláne, hogy egy hosszabb folyamat állomásai, ilyenformán valaminek a kö­vetkezményeiként kezelhetők. Azt gondolhatnánk, hogy a hátrahagyott búcsúlevelek megnyitják a rejtély kapu­ját. de csupán az öngyilkosok elenyésző hányada érezte szük­ségét annak, hogy közlemény­nyel forduljon a megmaradók­hoz. A néhány szűkszavú le­vél pedig nyilvánvalóan nem bír azzal az életút-összefoglaló igénnyel, amivel Déry Tibor Befejezetlen mondatának törsztvezére, Parcen-Nagy Ká­roly veti papírra sorait, mi­előtt önszántából a halálba lépne. A ceglédi öngyilkosok lis­táján (1986-ban) 30 éven alu­li személyt nem találunk, en­nek ellenére ott sorakoznak az aktív korosztályok tagjai, és korántsem kevesen az idős emberek közül. Vajon milyen kínokat kellett kiállnia annak, s milyenek elé nézett, aki 88 esztendősen betegsége miatt választotta az önpusztítást? Az elkövetési módozatokat illetően az országos tendencia érvényesül: a mérgezés és az önakasztás túlsúlya jellemző. De érdekes, hogy akad példa az életkörülmények változásá­val lassanként kivesző kútba- ugrásra is. Aztán volt olyan is. aki gyógyszer túladagolásá­val. légpuskával, önoltással, vetett véget az életének, vagy éppen a vonat alá feküdt. Abban az esztendőben leg­inkább ' veszélyes időszaknak számított a február 4 öngyil­kossággal, a május 5-tel, a július 4-gyel és a szeptem­ber 4-gyel. V. S. Cegléd a hazai lapokban A Képes 7 március 12-i számában jelent meg Végh- Alpár Sándor: Kossuth hintá­ja kinek a hintája? című írá­sa, amelyben annak a hintó- nak a sorsát próbálja feltárni, amellyel Kossuth Lajos a szabadságharc bukása, a vi­lágosi fegyverletétel után 1849. augusztus 17-én — a feltéte­lezések szerint — elhagyta az országot. Ez a hintó — ame­lyet „Kossuth hintája” néven emleget a szakirodalom — 1938 és 1966 között Cegléden volt, a maradvány roncsait 1966. szeptember 2-án szállí­tották el a budapesti Közle­kedési Múzeumba. A Vas Népe március 22-i számában olvastuk a Módos Gábor tárlata Cegléden című írást, amely bemutatja a szombathelyi születésű Módos Gábor fotóművészt abból az alkalomból, hogy aktfotóiból március közepén nyílt kiállí­tás a ceglédi Kossuth Műve­lődési Központban. Az Esti Hírlap március 26-i számában látott napvilágot az ifjabb cigányklubok című írás, amelyben — egyebek kö­zött — azt olvastuk, hogy „... Cegléden a gyerekeknek szerveznek rendszeres tartal­mas időtöltést a cigányklub­ban .. A Népszabadság március 29-i számában megjelent Pil­lanatképek az ünnepekről cí­mű tudósításában beszámol az „Ünnepélyek gyerekeknek” címmel kiírt országos pályá­zat eredményhirdetéséről, amelyen a forgatókönyvek ka­tegóriájában második díjat nyert a ceglédi Mészáros Ag­nes A fájdalom is lehet ener­giaforrás jeligéjű pályamunká­jával. Az Esti Hírlap március 30-i számában jelent meg a Véde­lemre javasolják című írás. Felsorolja azokat az újabb területeket, amelyeket a rit­kaságnak számító növényzete vagy jellegzetes és kipusztuló- félben levő állatvilága miatt védetté akarnak nyilvánítani Pest megyében. „... Nagykö­rösön például kezdeményezik, hogy a tíz éve már védett Strázsa-domb mellett óvják meg a környéken levő évszá­zados tölgyeseket is. Ilyen ér­tékes fák hazánkban már csak maradványokban találhatók. Ugyancsak védelemre javasol­ják Pest megye egyetlen la­pos területét, a Gerje-patak csemői szakaszát... Értékes »madárvárta«, s ezért szintén védett lesz Cegléd határában a cigányszéki időszaki halastó is.. Összeállította: Kósik Lajos Permetezés a répaföldön mm A CÁT cifrakerti kerületében 470 hektáron eetettek cukorrépát. Cseh Benő — képünkön — Herriau-géppel állati kártevők ellen permetezi a táblákat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Délután teke A tömegsportrendezvénye­ken a kispályás labdarúgás után tekében volt a legtöbb az indulók száma a korábbi években. A kedvező tapaszta­latok alapján írták ki idén is a városi alapfokú csapat- bajnokságot, melyre a felhí­vást elküldték a vállalatoknak, üzemeknek. A szervezőkhöz eddig na­gyon kevés tekecsapat neve­zése jutott el. Valószínű, hogy az illetékes sportfelelő­sök elfeledkeztek a jelentke­zések elküldéséről, így azok beérkezési határidejét május 4-ig meghosszabbították. Nevezési cím: Sportfelügye­lőség, Kossuth tér 1. A sor­solást a Közgép pályáján, délután négy órakor tartják. U. L. A vendég: Bárdy Május 7-én, szombaton 19 órakor a helyőrségi klubban Gizella-napi bált rendeznek, amelyen bemutatkozik a klub új zenekara. Az est meghívott vendége Bárdy György szín­művész. R-GO koncert Az R-GO együttes vendé­geskedik csütörtökön Ceglé­den, s ad koncertet a színház­teremben. ISSN 0133-2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom