Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
Te nem akarsz örökbe fogadni? £ A következő történetet egy £ ismerősöm mesélte el. Nem ^ fűzött hozzá magyarázatot. ^ Igyekszem úgy továbbadni, ^ ahogy tőle hallottam. Egy nyári délutánon. 1975- ben bent jártam egy nevelő- otthonban. Népes kis gyerek- társaság jött velem. szembe az óvónő kíséretében. Háromnégy éves apróságok, fiúk, lányok. Körülvettek, s csak úgy záporoztak felém a kérdések: —■ Ki vagy te? — Nem te vagy az anyukám? — Honnan jöttél? — Vigyél haza! Megtetszett egy duci, szőke hajú, rték szemű kislány, aki el nem engedte a ruhám szélét. Megsimogattam a fejét, és ezt kérdeztem tőle: Kéthetenként nálam töltötte a hétvégeket, kihoztam a tavaszi, téli és nyári szünetben. Kedvére főztem, haját vágtam, az ország legszebb tájaira kirándultunk. — Hogy hívnak? — Normák, És téged? — Kati néni vagyok. — Hol van a te házikód? — Messze, nagyon messze, — Vigyél oda! — Nem lehet, hosszú az út... — Jó lennék a buszon ... Másnap elmentem Nóriért. A buszt nem bírta a gyomra, ezért többszöri kényszerátszállás után érkeztünk haza. Tetszett neki a „házikó”, de legjobban a tortáján levő törpe marcipánfigurák. Hapci nagyokat tüsszentett. Kuka utánozta. Tudor okoskodott. Vidor nevetgélt, Morgó folyton zsörtölődött, ezen jókat derültünk, s így történt, hogy Nó- rinak „véletlenül” én lettem a patronálója. Teltek az évek, nagyobb lett. Zavart, hogy ügyetlen. Nem tudott kenyeret vágni, vásárolni, nem ismerte a tárgyak és a pénz értékét. Ösz- szekeverte a cukrot a sóval, a fahéjat a kakaóval. Elhatároztam. nem leszek vasárnapi szülő . . Előszói’ megmutattam neki a fűszereket. Meg is ízlelte. — Milyen érdekes ... Ebből készül az igazi 'ebéd? — Ebből. Megtanítottam teát 'főzni, bele citromot csavarni. Aztán tojásrántottát sütötünk együtt. Először elsóztuk, másodszor már ehető volt. 'Pudingot készítettünk. Sok lett bele a cukor, de azért megettük. Közben jókat nevettünk. Gyomláltam a zöldséget. Odajött. — Mit csinálsz? — Gyomlálok. — Gyomlálsz ... az meg mi? — Kiszedem a gazt a kis sárgarépák közül, hogy jobban nőjenek. — Érdekes! Én mind gaznak látom. — Hozd be a tojást, Nóri- kám! Jön szomorúan. — Ma egyet sem tojtak a kakasok. — Talán a tyúkok . .. — Jó, akkor azok! És a liKézilabda, vízilabda Egy győzelem, egy vereség A férfi kézilabda NB I/B hatodik fordulójában nem kísérte siker — mint a most zajló bajnokság eddigi idegenbeli összecsapásain — a Közgép együttesét. TFSE—Ceglédi Közgép 28-21 (12-7). Cegléd: Fejes — Nagy (6), Pásztor (3), Tóth (1), Dávid (5), Dér (4). Csere: Viszkok (kapus), Tündik (1), Szalisz- nyó (1). A ceglédiek továbbra is tartalékos összeállításban szerepelnek, a kispadon pedig a beteg lmregi Ferencet a szakosztályvezető, Hörömpő József helyettesítette. Kértük, elevenítse fel a hatvan perc történéseit: — Taktikai elképzelésünk sajnos nem vált be. Először hatos fallal — zavaró nélkül — védekeztünk, s akkor a hazaiak átlövője, Varjú rendre betalált a kapunkba. Megpróbáltuk „megfogni” a TFSE irányító játékosát, de ez legalább annyira nem vált be, mint az előző. Következett Varjú őrzése. Ez már jónak mutatkozott/ de ekkor rengeteg ziccert hibáztak el a játékosok, később, a hajrában pedig egyeseken a fáradtság jelei mutatkoztak, összességében el kell ismernünk, nem tudtunk mit kezdeni a gyors hazaiakkal, játékuknak nem találtuk meg a hatásos ellenszerét. A mieink küzdöttek, de ez csupán arra volt elég, hogy szünet után „csak” további két góllal nőtt a hátrányunk — mondotta a szakosztályvezető. Szombaton a tornacsarnokban egyéb sportesemény lesz, így már most felhívjuk arra a figyelmet, hogy a Közgép- Főt találkozóra kivételesen vasárnap — 10.30-tól — kerül majd sor. ★ A vízilabda OB II/A osztályában a hetedik fordulóban győzelmet arattak — a bajnokság során a másodikat — a ceglédi vízilabdázók. Évig Ceglédi VSE—Egri Vízmű 13-11 (2-4, 4-3, 3-1, 4-3). Évig CVSE: Józsa — Beck, Ócsai (1), Ungvári (2), Kiss (1), Lakatos, Papp (3). Csere: Bábis *(4), Kelemen (1). Tóth (1). Fiatalokkal kezdtek a qeg- lédiek, főként azért, hogy sok úszással „mozgassák” meg, fárasszák ki a hazai „öregeket”. Ez, valamint a sok csere — mint később kiderült — a harmadik negyedtől éreztette hatását. A mérkőzés rosszul kezdődött, az Eger két potyagólt lőtt, s az első játékrészben 4-2-re elhúzott. Nyíri, a cserekapus már el is ment melegíteni. Beállítására viszont nem került sor, mert Józsa a későbbiekben nagyon jól védett. A változást a harmadik negyed hozta meg, a ceglédiek fordítottak az eredményen, s a hajrában még be is biztosították megérdemelt győzelmüket. Sikerüket elsősorban annak köszönhetik, hogy most senki sem játszott gyengén, s akinek nem ment jól a játék, az is küzdött. Jól sikerült az emberelőnyös helyzetek értékesítése, tizenháromból nyolc végződött góllal, öt esetben pedig akció végén találtak a kapuba a ceglédiek. — Örülünk a győzelemnek, kellett már a sikerélmény. Különösen azért, mert a közeli időszakban még többet kell vállalniuk a játékosoknak, az edzésekre is idegenbe kell utazniuk. Cegléden az uszoda felújítási, javítási munkái miatt nincs víz, s nem is lesz egy ideig. — A tervek szerint a héten kétszer Kecskeméten lesz foglalkozás, s így készülünk a hétvégi, KSI elleni találkozóra — mondotta Magó Gábor, az Évig CVSE edzője. V. L. Küzdelem nélkül Folytatja győzelmi sorozatát a megyei ifjúsági labdarúgó-bajnokságban a Ceglédi VSE gárdája. Legutóbb a második helyezett otthonában nyert magabiztosan. A Vasutas ezzel az újabb sikerével tovább erősítette első helyét. Ceglédi VSE—VOSE 4-1 (2-1) VSE: Boda — Herczeg, Fekete, Ványi, Máté — Vágó, Darázs Z., Vígh — Nagy, Farkas, Csűri. A ceglédiek meglepően jó teljesítménye miatt a várt nagy küzdelem elmaradt. A négy gólnál többet is lőhettek volna. Gólszerzők: Darázs, Ványi, Vígh, Farkas. Említésre méltó teljesítményt hatan nyújtottak: Fekete. Vágó, Vígh, Nagy és Csűri. bak meg úgy hápogtak, biztos éhesek. — Azok kacsák. Viszünk neki!: enni . .. Most megtanulunk vásárolni. Alma, cukor, tej — mindnek más az ára. A pénzt olyan helyre keli tenni, hogy el tíe hagyjuk. Hazafelé ismeretlennel nem szabad szó ba állni, s főleg elmenni. Aztán fürdőhab helyett beleöntött fél üveg sampont a vízbe. Megszeppenve nézett rám. — Nem baj. máskor azonban jobban vigyázz, nem szabad pazarolni. Mást mindnyáján haja.t mosunk. — Szeretnék egy új frizurát! — Jó. vágok. — Milyen szép lettem. Mint a Kudlik! Ugye hasonlítok rá? — Igen. — Mi is az a ház. előtt, amin a 22-es van ? — Az ott a kuka. ■ ■ Jé. ezt a szót már hallottam. Az Ivanics azt mondja, őt ott találták. Lehet, hogy csak henceg vele ... Ahhoz képest jó nagy már. Most, bele se férne. De már beat sincs. Örökbe fogadták. Elvitték Dunaújvárosba. Egy doktor bácsi és a felesége. Csak meglátták és elcsodálkoztak: Hiszen ez meg szakasztott olyan, mint a mi kis Évikénk volt, azelőtt a ... hajókirándulás előtt — mondták. Nóri hallgatott egy kicsit. — Te nem akarsz örökbe fogadni? Akkor mindig maradhatnék ... Aztán akadt kis barátnője. Átjártak egymáshoz. Ott is nagyon szerették őt. Egyszer elkéredzkedtek ibolyázni. Hazajövet a kapu előtt parázs verekedésbe kezdtek. Cibálták szét az ibolyát, s ezt kiabálták: — Nem a te anyukádé! — Az én anyukámé! Nóri belevörösödött a küzdelembe, de ő győzött. Hozta két kis markában a széttépett ibolyákat, 'Tányérba tette, vizét öntött rá, s így méltatlankodott: — Nabát„ ez a pulyka kis híján elvette tőlem azt, ami neked jár.... Fogadd szeretettel! Így teltek a szünetek és a hétvégek Nórival. Unatkozni nem volt időnk. Egyszer aztán- tizenkét éves korában azt mondja: — Itt volt az anyukám! Mérges volt, hogy nem talált benn. — Elhallgatott, majd folytatta: — A jövő héten is el fog jönni... — Jó, a jövő hét a tied. — Beszélgetés után egy héttel találkoztunk. Nóri zavarban volt, lesütötte a szemét, elvörösödött, és azt mondta halkan: — Nem jövök többé .. ne haragudj .... a saját anyám megígérte.., hogy örökre hazavisz. Panyi Mária inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 105. SZÁM 1988. MÁJUS 4., SZERDA Kutatni a miérteket Az utat mindig homály fedi Március 29-én megjelent, Amiben világelsők vagyunk című cikkünk szerzője utalt arra, hogy nehéz helyzetben van. aki a szűltebb területünkön elkövetett öngyilkosságokról szeretne ismereteket gyűjteni. Minden további nélkül feltételezhető. hogy az önpusztí- tás . tényének lelagadásához, leplezéséhez különféle érdekek fűződnek, így a halállal végződő öngyilkosságok számát valószínűleg nem lehet teljes pontossággal megadni. Pláne akkor — mint szerzőnk esetében is —. ha a rendelkezésre álló adatok, források köre igen szűk. Ennek ellenére az egyházi berkekből származó , számsorokból és a cikkíró (Mácz István) által kikövetkeztetett adatokból megközelítőleg hiteles kép bontako7,ott ki. Statisztikája szemmel láthatóan harmonizál azzal az adathalmazzal, amit nemrégiben a Ceglédi Rendőrkapitányság aktáiból volt módunk előbogarászni, s ami helyi szinten a leginkább hitelesnek tekinthető. 1983-ban 26, 1984-ben 25, 1985-ben 23, 1986-ban 31, 1987- ben pedig 19 halálos öngyilkosságot jegyeztek fel Cegléden. önkényesen kiragadva és végigböngészve az 1986-os esztendő iratkötegét, kiderül az a közhely, hogy bár néhány igen általános fogalmat odacsomózhatunk az öngyilkossági esetek mellé, amikkel a közvetlen kiváltó okot — nem is túl nehezen — megjelölhetjük, de a tettig vezető utat, aminek ismerete éppen a megelőző munka miatt lenne fontos, többnyire homály fedi. Italozó életmód, széthullott család, vagyis ahogyan a társadalom működési zavarai lecsapódnak, majd minden ön- gyilkosság hátterében kulisszaként jelentkeznek. Önmagukban semmire sem adnak magyarázatot, pláne, hogy egy hosszabb folyamat állomásai, ilyenformán valaminek a következményeiként kezelhetők. Azt gondolhatnánk, hogy a hátrahagyott búcsúlevelek megnyitják a rejtély kapuját. de csupán az öngyilkosok elenyésző hányada érezte szükségét annak, hogy közleménynyel forduljon a megmaradókhoz. A néhány szűkszavú levél pedig nyilvánvalóan nem bír azzal az életút-összefoglaló igénnyel, amivel Déry Tibor Befejezetlen mondatának törsztvezére, Parcen-Nagy Károly veti papírra sorait, mielőtt önszántából a halálba lépne. A ceglédi öngyilkosok listáján (1986-ban) 30 éven aluli személyt nem találunk, ennek ellenére ott sorakoznak az aktív korosztályok tagjai, és korántsem kevesen az idős emberek közül. Vajon milyen kínokat kellett kiállnia annak, s milyenek elé nézett, aki 88 esztendősen betegsége miatt választotta az önpusztítást? Az elkövetési módozatokat illetően az országos tendencia érvényesül: a mérgezés és az önakasztás túlsúlya jellemző. De érdekes, hogy akad példa az életkörülmények változásával lassanként kivesző kútba- ugrásra is. Aztán volt olyan is. aki gyógyszer túladagolásával. légpuskával, önoltással, vetett véget az életének, vagy éppen a vonat alá feküdt. Abban az esztendőben leginkább ' veszélyes időszaknak számított a február 4 öngyilkossággal, a május 5-tel, a július 4-gyel és a szeptember 4-gyel. V. S. Cegléd a hazai lapokban A Képes 7 március 12-i számában jelent meg Végh- Alpár Sándor: Kossuth hintája kinek a hintája? című írása, amelyben annak a hintó- nak a sorsát próbálja feltárni, amellyel Kossuth Lajos a szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után 1849. augusztus 17-én — a feltételezések szerint — elhagyta az országot. Ez a hintó — amelyet „Kossuth hintája” néven emleget a szakirodalom — 1938 és 1966 között Cegléden volt, a maradvány roncsait 1966. szeptember 2-án szállították el a budapesti Közlekedési Múzeumba. A Vas Népe március 22-i számában olvastuk a Módos Gábor tárlata Cegléden című írást, amely bemutatja a szombathelyi születésű Módos Gábor fotóművészt abból az alkalomból, hogy aktfotóiból március közepén nyílt kiállítás a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. Az Esti Hírlap március 26-i számában látott napvilágot az ifjabb cigányklubok című írás, amelyben — egyebek között — azt olvastuk, hogy „... Cegléden a gyerekeknek szerveznek rendszeres tartalmas időtöltést a cigányklubban .. A Népszabadság március 29-i számában megjelent Pillanatképek az ünnepekről című tudósításában beszámol az „Ünnepélyek gyerekeknek” címmel kiírt országos pályázat eredményhirdetéséről, amelyen a forgatókönyvek kategóriájában második díjat nyert a ceglédi Mészáros Agnes A fájdalom is lehet energiaforrás jeligéjű pályamunkájával. Az Esti Hírlap március 30-i számában jelent meg a Védelemre javasolják című írás. Felsorolja azokat az újabb területeket, amelyeket a ritkaságnak számító növényzete vagy jellegzetes és kipusztuló- félben levő állatvilága miatt védetté akarnak nyilvánítani Pest megyében. „... Nagykörösön például kezdeményezik, hogy a tíz éve már védett Strázsa-domb mellett óvják meg a környéken levő évszázados tölgyeseket is. Ilyen értékes fák hazánkban már csak maradványokban találhatók. Ugyancsak védelemre javasolják Pest megye egyetlen lapos területét, a Gerje-patak csemői szakaszát... Értékes »madárvárta«, s ezért szintén védett lesz Cegléd határában a cigányszéki időszaki halastó is.. Összeállította: Kósik Lajos Permetezés a répaföldön mm A CÁT cifrakerti kerületében 470 hektáron eetettek cukorrépát. Cseh Benő — képünkön — Herriau-géppel állati kártevők ellen permetezi a táblákat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Délután teke A tömegsportrendezvényeken a kispályás labdarúgás után tekében volt a legtöbb az indulók száma a korábbi években. A kedvező tapasztalatok alapján írták ki idén is a városi alapfokú csapat- bajnokságot, melyre a felhívást elküldték a vállalatoknak, üzemeknek. A szervezőkhöz eddig nagyon kevés tekecsapat nevezése jutott el. Valószínű, hogy az illetékes sportfelelősök elfeledkeztek a jelentkezések elküldéséről, így azok beérkezési határidejét május 4-ig meghosszabbították. Nevezési cím: Sportfelügyelőség, Kossuth tér 1. A sorsolást a Közgép pályáján, délután négy órakor tartják. U. L. A vendég: Bárdy Május 7-én, szombaton 19 órakor a helyőrségi klubban Gizella-napi bált rendeznek, amelyen bemutatkozik a klub új zenekara. Az est meghívott vendége Bárdy György színművész. R-GO koncert Az R-GO együttes vendégeskedik csütörtökön Cegléden, s ad koncertet a színházteremben. ISSN 0133-2500 (Ceglédi Hírlap)