Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
1988. MÁJUS 4.; SZERDA Jogi tanácsok A hagyatéki tartozás • A nyugdíj átcseré* lése • A gyermek igazolatlan mulasztása Tartásdíj külföldről ® Öröklési szerződés felbontása L O H. K. J. gombai nyugdíjas tíz évig gondozta édesanyját, mielőtt az elhunyt. A vidékén élő testvéré — aki nem is törődött szülőjével éppen úgy a teljes örökségre tart igényt, mint olvasónk. Az örökhagyó halálával nem minden vagyon száll át az örökösökre, mert az örökségből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozásokat és az ezt követően megmaradt vagyont kell az öröklés szabályai szerint felosztani. Ilyen hagyatéki tartozás lehet az örökhagyó illő eltemetésének költsége, a hagyatéki költségek, a köteles részen és az elhunyt hagyományán, meghagyásán alapuló kötelezettségek, valamint az örökhagyó tartozásai. Olvasónk követelése is ilyen hagyatéki tartozás. Az elhunyt gyógyíttatásával, ápolásával felmerült költségeket, ide számítva azokat is, amivel a már beteg örökhagyó élelmezését feljavították, hagyatéki tartozásként kell figyelembe venni. Ugyanígy meg kell téríteni azt a munkát is, amelyet az elhunyt háztartásának vezetése során végeztek. Olvasónknak meg kell határozni a hagyatéki tartozás összegét és ezt a hagyatéki eljárásban — természetesen, ha állítását igazolni is tudja — más örökösökkel szemben érvényesítheti. Ha az örököstársá a követelését nem vitatja, a tartozás levonása utáni hagyatékot a törvényes öröklés szabályai szerint fogják felosztani. Amennyiben vitatja, a követelést csak polgári peres úton lehet érvényesíteni. • Nyugdíjazását követően éjjeliőrként dolgozott B. M. budakeszi lakos. Háronv .éven keresztül keresete lényegesen magasabb volt, mint a korábbi jövedelme. Kérheti-e a nyugdíja átcserélését? Az öregségi nyugdíj mértéke a nyugdíjazás után ledolgozott idő figyelembevételével, kérelemre, módosítható. Ez akkor lehetséges, ha a nyugdíj folyósítását ezen idő alatt szüneteltették. Sor kerülhet az öregségi nyugdíj összegének az új kereseti átlag alapján történő újbóli megállapítására is. Ennek előfeltétele, hogy a nyugdíjas a korábbi nyugdíj megállapítását követően legalább 36 havi átlagkeresettel rendelkezzék, valamint, hogy a nyugdíjtörvény szerint jogosult is legyen nyugdíjra. Az átcserélésre jogosultság szempontjából közömbös, hogy mikor, milyen jogszabály alapján állapították meg azt a nyugdíjat, amelyiknek az átcserélését kéri. Korábbi nyugdíjazáson azt az időpontot kell érteni, amikortól az átcserélési kérelem előterjesztésekor járó összeget megállapították. Nem lehet azonban nyugdíjazásnak tekinteni a nyugdíj módosítását, ha erre a szolgálati idő utólagos beszámítása és újabb kerseti adatok igazolása, utólag kifizetett munkabér, utólagos kiegészítés, rokkantsági nyugdíjak esetén állapotváltozás miatt került sor. Nyugdíjazásnak számít viszont a korábbi jogszabályok alapján történő átcserélés, illetve újbóli megállapítás. Az átcserélést lehetővé tevő legalább 36 havi (1095 napi) kereset szempontjából a korábbi nyugdíjazást követően szerzett szolgálati idő alatt elért keresetet kell számításba venni, mégpedig függetlenül attól, hogy ezen idő alatt a nyugdíj folyósítását korlátoz- ták-e vagy sem. • B. L. ceglédi takarítót a helyi tanács megbírságolta, mivel gyermeke üt napot igazolatlanul mulasztott az iskolából és már ezt megelőzően Is előfordult ilyen eset. A büntetést túlzottan súlyosnak tartom, mert több gyermek neveléséről gondoskodom és a birság fizetese igen nagy terhet róna rám — Írja. A tanköteles gyermek gondviselőjének gondoskodni kell arról, hogy a kiskorú testilelki fejlődését biztosítsa. Ezért, ha a gondviselő hibájából a gyermek ugyanabban a tanévben másodízben, vagy ennél többször elmulasztotta az iskolai oktatást, szabálysértés történt. Az iskola igazgatója köteles a gyermek gondviselőjének figyelmét írásban felhívni az igazolatlan hiányzásra. Ebben a felhívásban a szülő figyelmét — a törvényes következményekre való figyelmeztetéssel — arra irányítják, hogy a tanköteles tanuló rendszeres iskolába járásáról gondoskodjék. A másodízben — vagy ennél többször — mulasztó tanuló gondviselője ellen az igazgató feljelentést tesz a helyi tanácsnál, amely a mulasztó felet 5000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja. A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságot méltányosságból mellőzni lehet, fia a hatóság határozatának meghozatala után az elkövető helyzetében olyan változás következik be, ami nagyon megnehezítené a pénzbírság megfizetését. Ilyen esetben a pénzbírság teljes összege, vagy annak egy része elengedhető. • Külföldi útjáról nem tért haza a férjein, csali levélben jelezte, hogy elhatározása végleges. ’ ttogy juthatnék tartásdíjhoz a közös két gyermekünk után? T- kérdezi egy bu- datétényi olvasónk. Sajnos, igen gyakran előfordul, hogy a jogellenesen külföldre távozók tartásra szoruló kiskorúakat hagynak itthon. Az ilyen esetben először is azt kell figyelembe venni, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettnek maradt-e belföldön vagyona. Ha ugyanis ilyen van, ebből a tartásdíj minden további nélkül behajtható. Az sem akadály, ha a belföldi vagyont az, állam elkobozta, vagy azt más módon állami tulajdonba vették, mivel az állam az ilyen esetekben felelősséget vállal a tartás- díjért. Amennyiben a kötelezettnek nem maradt itthon vagyona és a tartózkodási helye ismert, külföldről is be lehet hajtani a tartásdíjakat. A külföldi tartásdíjak behajtását a Magyar Népköztársaság által kötött két- és többoldalú nemzetközi szerződések, jogsegélyegyezmények teszik lehetővé. Az egyezményekhez csatlakozott országok illetékes hatóságait keresi meg — természetesen a tartásra jogosult kérelme alapján — a magyar Igazságügyi Minisztérium, amely megteszi, akár per útján is, a szükséges intézkedést a tartásdíjnak a magyarországi jogosult részére való átutalására. A tartásdíj érvényesítése olyan országokban is megkísérelhető, amelyekkel nincs érvényes jogsegélyegyezményünk. Ilyenkor azonban a külföldi állam jogszabályainak megfelelően pert kell indítani, melyhez a Pénzintézeti Központtól előzetes engedélyt kell kérni. Súlyos fegyházbüntetések A négytagú rablóbanda • Évekkel ezelőtt öröklési szerződést kötöttem epy idős bácsival, és vállaltam eltartását. Viszonyunk az utóbbi időkben annyira megromlott, hogy fel kívánjuk bontani a szerződést. Én ezt nem is elleneztem, de a bácsi kijelentette, a tartás fejében egy fillérre sem számíthatok tőle — írja F. P. nagykovácsi adminisztrátor. A tartás ellenében kötött öröklési szerződést a bíróság bármelyik fél kérelmére megszüntetheti, ha annak eredeti célja semmiféle 'körülmények között nem biztosítható. A szerződés felbontásakor a bíróságnak hivatalból kell gondoskodni arról, hogy a felek megfelelő kielégítést kapjanak. Ez nem kizárólag elszámolási kérdés. Ilyen esetekben nem a szerződéskötés előtti állapotot kívánják visszaállítani, ezért az elszámolásnál nemcsak a „tartozik-követelt” veszik figyelembe, hanem azt is, hogy a szerződés megszüntetésére ki adott alapos okot, s ki milyen helyzetbe kerül a megállapodás felbontását követően. Alaposan vizsgálja a bíróság a szembenálló felek vagyoni, jövedelmi viszonyait, az eltartott létfenntartásának további alakulását, az eltartó által viselt terheknek a befolyásoló jelentőségét is. Az adott és kapott szolgáltatások számbavétele után a megfelelő kielégítést oly módon kell biztosítani, hogy egyik fél se jusson meg nem érdemelt előnyhöz, de ne kerülhessen hátrányosabb helyzetbe sem. Az elszámolásnak, a felek kielégítésének általában egy időben kell történnie. Előfordulhat, hogy ezt valamelyik fél nem tudja egy összegben visszaadni. Ilyenkor a kötelezett méltányosságból a tartozását részletekben fizetheti vissza. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. kötött barátság Borban fürödtek a betörők A minden hájjal megkent bűnözők világában is rekordnak számíthat az a betöréssorozat, amit a közelmúltban a Godó Ádám — Rajnai Gyula páros elkövetett. A két érdemes férfiú a börtönben kötött barátságot, ahol hasonló cselekmények elkövetése miatt büntetésüket töltötték, és elhatározták, hogy kiszabadulásuk után együtt „dolgoznak”. Segélyből élt A huszonkilenc esztendős Godó Ádám egyébként — vallomása szerint — tanácsi segélyekből élt, melyeket mint gyengén látónak folyósítottak neki. Ám, mint a továbbiakban kiderült, szembetegsége nem akadályozta meg abban, hogy betörjön a Buda környéki víkendházakba, ott rongáljon, és elvigye, amit talál. Öt éjszaka A történet ott kezdődik, hogy Godó Ádám, miután kiszabadult a börtönből, hat évvel idősebb barátja Budakeszin lévő lakásába költözött. Onnan indultak együtt portyáikra, és hogy nem lazsáltak, mutatja az eredmény: öt éjszaka alatt harmincöt ví- kendházba törtek be. Magukkal vitték, amit találtak: műszaki cikkeket, ruhafélét, italt, ennivalót. Egy alkalommal a háztulajdonosok Zapo- rozsec gépkocsiján távoztak, amivel eljutottak Szentendrére, ott azonban a kocsi leA személyi jövedelemadó szerint Honvédelmi hozzájárulás Honvédelmi hozzájárulást azok a hadkötelesek fizetnek, akik egyáltalán nem vagy hat hónapnál rövidebb ideig teljesítenek sorkatonai szolgálatot. Tizennyolc hónapig köteles honvédelmi hozzájárulást fizetni az. aki sorkatonai szolgálatot nem vagy két hónapnál rövidebb ideig teljesített. Tizenkét hónapon át fizet az, aki hat hónapnál rövidebb ideig, de legalább két hónapig sorkatona volt. Az új jogszabály a személyi jövedelemadó 50 százalékában határozta meg a honvédelmi hozzájárulás mértékét. E rendelkezés következtében a korábbiakhoz képest ez lényeges csökkenés. Csak kettőszáz forintot rónak ki azokra a hadkötelesekre, akik egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelerpadót, illetve akiknél annak alapja az évi 48 ezer forintot nem haladja meg. A minimális összeg mellett a jogszabály legfeljebb havi kettőezer forintban állapítja meg a hozzájárulás legmagasabb összegét. A fizetési kötelezettség kezdetéről a hadkötelest a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság értesíti, és mellékel számára egy jövedelem igazolására szolgáló nyomtatványt is. A kitöltött nyomtatványt a hadkötelesek annak az évnek március húszadikáig küldik el az adóhatóságnak, amelyben fizetési kötelezettségük keletkezett. Az adóhatóság a tárgyévet megelőző év igazolt jövedelme után esedékes személyi jövedelemadó alapján állapítja meg a fizetendő hozzájárulás összegét. Korábban a fizetés alól csak azok mentesülhettek, akik munkaképességüket legalább 67 százalékban elvesztették. Az új jogszabály szerint azoknak a hadköteleseknek, akik testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt munkaképességüket 50 százalékban elvesztették, nem kell honvédelmi hozzájárulást fizetniük. Dr. K. É. állt, és Így az útszélen hagyták. Figyelemreméltó dolog, hogy a két bűnöző nemcsak fosztogatott, hanem miután a helyszínen talált italokból jócskán berúgtak, esztelen pusztítást is végzett a hétvégi házakban. Falhoz vágták a lekváros és beföttes üvegeket, az élelmiszerekkel összekenték az ágyneműt, törtek-zúztak maguk körül. Egyik ház pincéjében 150 liter bort találtak, azt kiengedték a ballonokból és pancsoltak benne. Érthető dolog, hogy a Buda környéki víkendházak tulajdonosai nagyon felháborodtak a vandál pusztításon, fosztogatáson, és egy alkalommal — ez lett volna a hatodik éjszaka — sikerült meglesni, rendőrkézre juttatni a betörőket. Gyengén lát A két cimbora egyébként igyekezett egymást minél jobban bemártani, és a saját szerepét szépíteni. Godó Ádám, aki már öt alkalommal került előzőleg összeütközésbe a törvénnyel, azt állította, hogy mivel gyengén lát, mindenhová a barátja vezette, azt sem tudta, merre járnak. Rajnai Gyula ezzel szemben — aki jóval alacsonyabb termetű társánál — azt bizonygatta, hogy félt erősebb barátjától, aki visszaélt azzal, hogy neki gyenge a fizikuma, és kényszerítette arra, hogy menjen vele víkendházakat fosztogatni. A két bűnöző előzetes letartóztatásban van, ügyükben a Budai Rendőrkapitányság folytat vizsgálatot. Ga. J. Tíz nap rendeletéi A tiirzsgárdáröl szóló jogszabályokat 1988. május 1-jé- vel hatályon kívül helyezte a 33/1988. (IV.25.) MT rendelet. A jövőben tehát a vállalatok az erkölcsi és anyagi elismerés formáit a helyileg legösz- tönzőbb módon alakíthatják ki. Múzeumi kedvezmények körét határozta meg a 8/1988. (IV. 25.) MM rendelet. A jövőben az eddigiekhez hasonlóan a múzeumok látogatása a hét Gondatlan veszélyeztetés A rossz tréfából tragédia lett Példás büntetést szabott ki a Ráckevei Bíróság egy négytagú rablóbanda ügyében. A főleg Pest megye területén fosztogató társaság vezetője a büntetett előéletű, 22 éves Balázs Piroska volt, aki sorozatos bűncselekményeiért hatévi fegyházat kapott és négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. A taksonyi Gyetkó Józsefet négyévi fegyházra ítélték. Srágli Béla 38 éves komorói lakos büntetése négyévi börtön, míg Páris Ferenc 22 éves dánszent mikl ősi lakost kétévi javító-nevelő munkára ítélték, ő a lopásokban volt bűnrészes. A csoportosan elkövetett rablás tettesei közül hárman fellebbeztek, a negyedrendű vádlott az ítéletet tudomásul vette. A. J. A munkavédelmi előírások megszegőivel szemben — cselekménytől és annak következményeitől függően — kü-, lönböző szankciók alkalmazhatók, melyeknek az a céljuk, hogy az eLkövetőt, s példáján keresztül másokat is visszatartsanak a hasonló cselekedetektől. A présgép esete A felelősségre vonás legsúlyosabb fajtája a büntetőjogi. A munkavédelmi szabályok megszegésével elsősorban a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye valósulhat meg. E szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy énzbüntetéssel büntetendő. Súlyosabb büntetés jár akkor, ha a cselekmény maradandó testi fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz (3 évig terjedő szabadságvesztés). Amennyiben a foglalkozás szabályainak megszegése egy vagy több ember halálát okozza, a kiszabható szabadság- vesztés 5, illetve 8 évig terjedhet. Mind ez ideig a gondatlanságból elkövetett bűncselekményekről beszéltünk. A gondatlanságnak két formája van: az egyik, amikor az elkövető azért nem látja előre cselekménye lehetséges következményét, mert . elmulasztja a tőle elvárható körültekintést, figyelmet. Ilyen volt annak a dolgozónak az esete is, aki beindította azt a présgépet, amelybe a másik oldalon dolgozótársa mélyen behajolt. Ez az ember fel sem foghatta azt a végzetes tragédiát — társa halálát —, amelyet cselekménye kiválthatott, mivel a számára- kötelező figyelmet, körültekintést elmulasztotta. Könnyelműen bízik A gondatlanság másik, súlyosabbnak minősülő formája az, amikor az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményét, de könnyelműen bízik annak elmaradásában. Ide sorolhatók azok az esetek, amikor a dolgozók kiiktatják a gépen a kényszer- kapcsolást, „megpatkolják” a biztosítékot, vagy más egyéb módon tudatosan megszegik a biztonsági előírásokat. Társuk sérülését, halálát ilyen esetben természetesen nem kívánják előidézni, cselekményük lehetséges következményeivel azonban tisztában vannak. A foglalkozás körébm elkövetett veszélyeztetés másik csoportját a szándékosan előidézett veszélyeztetés jelenti. Ebben az esetben csak a veszélyhelyzet teremtésének szán dékosságáról lehet szó, hiszen ha valakit a káros következmény (sérülés, halál) létrehozásában terhel szándékosság, az már a testi sértés vagy az emberölés bűncselekményét valósítja meg. Elvették a létrát A veszélyhelyzet szándékos előidézésének lehetünk tanúi a sokszor tragikus végű ugratásoknál, rosszízű tréfáknál. A sűrített levegővel dolgozók néhány helyen a munka végeztével — foglalkozási szabályaik megszegésével — ruhájukat oly módon tisztítják, hogy levegőt fújnak rá. Egy ilyen esetben a dolgozók egyik társukat úgy akarták megtréfálni, hogy az altéstébe levegőt fújtak. Á hatalmas nyomású levegő szétroncsolta a szerencsétlen belső szerveit, és azonnali halálát okozta. Szándékosan teremtettek veszély- helyzetet azok az ipari tanulók is, akik elvették azt a létrát, amelyen társuk 8 méter magasra felmászott, hogy egy ott levő lámpában kicserélje a kiégett izzót. A fiatal fiú ijedtében megcsúszott és lezuhant. A foglalkozási szabályok megszegésével szándékosan veszélyhelyzetet előidéző cselekményét, ha az közvetlenül fenyegette , a dolgozó életét, testi épségét, illetőleg testi sérülést vagy halált okozott, a büntető törvénykönyv súlyának megfelelően értékeli: az elkövetőt 3,5, illetőleg 12 évi szabadságvesztéssel sújtja. egy napján díjtalan.' Ingyenesen látogathatják a múzeumokat bármelyik nyitva tartási napon az erre jogosító engedéllyel rendelkező személyek. Nem kell belépőt váltani a tanulókat kísérő pedagógusoknak, valamint a mozgássérülteknek sem. ’ A nyugdíjasok 50%-os kedvezményre jogosultak. Az adóigazgatás! eljárásról szóló jogszabály végrehajtásáról rendelkezik a 13/1988. (IV. 25.) PM rendelet. Ennek alapján a jogszabályokban meghatározottakon túl nem kell adóbevallást benyújtania annak a magánszemélynek sem, akinek adóköteles jövedelme csak attól a fegyveres erőtől, illetve testülettől származik, amelynek a tagja vagy alkalmazottja. Ezek a rendelkezések azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a testületi tag nyilatkozatot tesz arról, hogy az onnan származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme az adóévben nem volt. A rendelet előírásait 1988. január 1-jétől kell alkalmazni. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1988. évi 16. száma közli. A büntetett előéletű Fejes Vilmos 48 éves mátra- szelei alkalmi munkás, Balogh Sándorné 41 éves bö- könyi nőismerősével, Halásztelken, hétvégi házakba tört be. A nyaralók tulajdonosai a nyári időszakra felkészülve élelmiszert, ruhaneműt és egyebet raktároztak az épületekben, így a betörök bőséges zsákmányra akadtak. Közben egy közeli presszót is feltörtek, ahonnan különböző ingóságokat vittek magukkal. A lopott holmi egy részét a közeli erdőben kívánták elrejteni, de az erdóőr ellenőrző útja során megzavarta őket, így rendőrkézre kerültek. A tolvajpárt a Ráckevei Bíróság fogja felelősségre vonni. A. I.
