Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

Kerepestarcsa Sziklakért Kerepestarcsán a kettes számú általános iskolában — a kerepesi községrészen — a kerítés elkészülte után a par­kosítás következő szakaszá­hoz kezdtek. Ebben az oda­hordott mészköveket olyan alakba rakták, hogy egy szép sziklakért alapja lehessen. A gyerekek Sallai Sándor igaz­gatóhelyettes vezetésével dol­goznak, Most éppen a dísznö­vényeket telepítik. A szikla­kért új dísze lesz az iskola Vörösmarty utca felőli olda­lának. Korábban már fákat is ültettek, s ezt tervezik folytatni az ősszel is. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1988. MÁJUS 24., KEDD Együttes tanácsülés Isaszegen Fejlesztés minden területen 'j Együttes ülést tartott az isaszegi tanácstestület és a J Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága. A háromórás ^ tanácskozás egy sor napirendi pontot tárgyalt. Felmen- ^ tették tanácstagságukból — saját kérésükre — Kövesi ^ Józsefet és Halászi Lászlót. Helyükbe a 4. tanácstagi ^ körzetben dr. Nagyrőczei Ottó, a 7. számú körzetben 4 Ragács Mihály póttanácstagok kerültek. A megtárgyalt f, előterjesztések közül most arról írunk részletesebben, í amely a múlt évi pénzügyi terv teljesítéséről szól. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: Játék — beszél­getés a pszichológussal, 16 órától. Alkotó rajztanárok munkái, kiállítás, megtekinthető: 17 órától. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környeze­tünk, kiállítás, várostörténeti bemutató, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművésze­te, állandó kiállítás, 30 éves a Petőfi Múzeum, időszaki ki­állítás. A hónap műtárgya: Galgahévíz nagyközség cí­mere, megtekinthető 10—18 óráig. Szeleburdi vakáció. Színes magyar filmvígjáték. 4 óra­kor. Kellemes húsvéti ünnepeket. Színes, magyarul beszélő fran­cia filmvígjáték. 6 és 8 óra­kor. Csillagvitéz a halállal kar­öltve több jelmezes szereplő társaságában megjelent az egyik reggel az Erkel iskolá­ban. Felvonulásukkal diák­társaikat invitálták a múlt he­ti és a május 27-én délelőtt 10 órakor kezdődő előadásra a gödöllői művelődési köz­pontba. Különösen az alsósok körében volt nagy sikere a személyes meghívásnak. Ezt nekünk csinálják a nagyok! — suttogták egymásnak bol­dogan. Danku István tanár ren­dezi Sánta Miklóssal közösen Sütő András Kalandozások lhaj-Csuhajdiában című me­sejátékát. Négy évvel ez­előtt az akkori nyolcadikosok Moliére: Gömböc úr című víg játékát adták elő. Ez ak­kora élményt jelentett a gye­rekek számára, hogy máig is emlegetik. — A Moliére-darab sikere ösztönzött bennünket arra, hogy ismét előadjunk egy színdarabot — mondja Dan­ku István. A közös munká­ban nemcsak a szereplő gye­rekek vesznek részt, bekap­csolódott a tanári kar nagy része és a szülők is. Az is­kola műhelyében készültek a díszletek. A házilagos kivite­lezésű jelmezek főként a szü­lők munkáját dicsérik. Ere­deti bútorokat, régi pénzeket kaptunk a helytörténeti gyűj­teményből. — Hogyan esett a választás Sütő András darabjára? — Főként szép nyelvezete ragadott meg, csak színpadra állítás ' közben derült ki, mennyi technikai nehézséggel Gödöllői telephelyű vállalat felvételre keres szakképzett munkatársat vezető könyvelő és pénziijyt előadói munkakörbe, lehetőleg július 1-jei belépéssel. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet „Számítástechnikai ismeretek előnyben" jeligére, a Gödöllői Hírlapnál (Gödöllő, Pf.: 14.). Isaszeg Nagyközségi Taná­csa tavaly 80 millió 94 ezer forint bevétellel gazdálkodott. Kiadásainak összege 75 millió 978 ezer forint. Annak ellené­re, hogy év közben kétszer is volt elvonás, a pénzmaradvány meghaladja a négymillió fo­rintot. összefoglalva a tavalyi gazdálkodást, megállapítható, hogy intézményeiket folyama­tosan tudták fenntartani és működtetni, emellett a legfon­tosabb fejlesztési feladatokat is elvégezték. Kiugró teíekbevéteP Hogyan sikerült a bevétele­ket túlteljesíteni? A lakossági kell megbirkóznunk, lövéssel, robbanással, vízbe ugrással. A bátor Csillagvitéz történeté­hez, amelyben szerelméért még a halállal is megküzd, mezőségi népdalok adják a zenei kíséretet. Szeretnénk, ha a búcsúzó nyolcadikosok ma­radandó élménnyel hagynák el iskolánkat. Napjainkban, amikor a film, a video, a gépzenehall­gatás csupán passzív befoga­dásra szoktatja a gyerekeket, újra fel kell fedeznünk az aktív részvételt igénylő for­mákat. Azért hagyhatott mély nyomokat az ilyen előadás az iskolásokban, mert ők is be­kapcsolódhattak egy előadás színre vitelébe. Báthy Ágnes EGY TELEPÜLÉS létrejöt­te általában bővizű forráshoz, élő vízfolyáshoz, vagy na­gyobb tóhoz kötődött. Bizo­nyára a Rákos-patak volt ezen a tájon az ember megjelené­sének és letelepedésének egyik előfeltétele. Az ember és a patak évszá­zadokon át sorsközösségben volt. Ez utóbbi ugyan nem görgetett aranyhomokot, de életet adott embernek és ál­latnak. A lankákon legelésző állatok éhet, a patak vize szomjat oltott, a ligetek ár­nyat, az erdők oltalmat nyúj­tottak. A táj mikroklímája volt az. amely eleinket ide kö­tötte. A harmonizáló tájegyüt­tesből egy földrajzi fogalom született. Gödöllő. A forrást környező akácerdők mélyén volt az a pazsali méhesként leírt kirándulóhely, amely a Grassalkovichok kedvtelését szolgálta, de megihlette ez a táj a nemzet csalogányát! Blaha Lujzát is. Pihenőházá­nak a helyét már a krónikák sem említik. A Rákos történetéhez több évtizedes személyes élmé­nyeim alapján közelítek. 1954 tavaszán kútfúróként a bla- hai strandmedence töltéséhez a patak vizéhez kiegészítésül 2 kutat mélyítettünk le. Csak néhány évvel sikerült a strand életét meghosszabbítani, a kellő vízcsere hiánya miatt a közegészségügyi hatóság be­záratta Gödöllő utolsó szabad fürdőjét is. Megkedveltem a tájat, elin­dultam a forrásvidék megis­merésére. Parányi szivárgá­adóbevétel 14 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet, ez az adóhátralékok befizetéséből adódott, 5 millió 723 ezer fo­rint gyarapította a kasszát. Ki­ugró többlet mutatkozott a te­lekeladásnál. A 155 százalékos tervteljesítés kiegyenlíti az egyéb bevételek 8—10 százalé­kos kiesését. A módosított előirányzat 3 millió 870 ezer forint bevétellel számolt a te­lekeladásból, a tény 6 millió 14 ezer forint. A gyermekintézményeknél is bevételi többlet volt. Ennek az a magyarázata, hogy a ter­vezettnél több gyermeket élel­meztek és év közben a térítési díjak is emelkedtek. A műve­lődési otthon is követte a pél­dát, mert gyakrabban tartott rendezvényeket. A beszámo­lónk elején említett bevétel nyolc százalékkal nagyobb, mint a módosított előirányzat, a 74 millió 323 ezer forint. Bővülő hálózatok Elkölteni a megszerzett pén­zeket lehet, de természetesen a kiadások érdeklik inkább a lakosokat. Ezekből is látják, mivel gyarapodott a telepü­lés. A közel 33 és fél milliós működési kiadásból 13 millió 396 ezer forint bér. A köz- tisztasági szolgálatnál a ha­laszthatatlan bányarendezés vitt el több pénzt. A szolgálati lakásoknál a gázbevezetést fedezték a tervezetten felül. Az óvodákban videokészüléket és színes televíziót vásároltak. Az I. számú napközi otthon­ban, a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban korszerűsítették a fűtést, a megrongálódott padozatot PVC-burkolatra cserélték. A Tóth Árpád utcai iskolában tavaly kezdték építeni a bitu­menes sportpályát, mára elké­szült, a festés van még hátra. A működési kiadások tervét három, a fejlesztésit 2 száza­lékkal teljesítették túl. Az utóbbi területnek nagyobb az aránya. Épült a gázhálózat, bővült a közvilágítás. Járda­építéshez járdalapokat és ho­mokot vásároltak. A többi tár­sadalmi munkában végződött. Elkészültek a tervezett busz­várók, kulturáltabb várakozá­si lehetőséget nyújtva a busz- szal közlekedőknek. A vízgazdálkodási ágazatban bővítették a hálózatot és négy­millió forinttal járultak hozzá egy tárolómedence építéséhez. Kedvező, hogy eredeti tervü­kön felül sikerült elkészíteni a szennyvízelvezetés tanulmány- tervét Isaszeg területén. Helyi támogatás A lakáshoz jutás helyi támo­gatására tucatnál több kérel­met fogadtak el, összesen 960 ezer forintot osztottak ki. Egy család vissza nem térítendő kölcsönt kapott. A lakásgaz­dálkodásban egy szolgálati la­kásból kiköltözött pedagógust támogattak, mivel a megüre­sedett lakást ideiglenesen tan­terem céljára vették igénybe. Egy jövőbeli egészségházhoz tervet készítettek. A Kossuth Lajos utegi iskolában gázka­zán és fűtési hálózat szerelé­séhez kezdtek. A művelődési otthon tovább épült. A köz- művelődési alaptól 1987—88-ra másfél millió forintos támoga­tást kapnak ehhez. A 42 és félmilliós fejlesztési kiadások legnagyobb tétele a gázszolgáltatás 25 millió 371 ezer forintja. A következő a közművelődésre szánt közel hétmillió forint. A sportkört négyszázezer forinttal támo­gatták, ebből vásároltak buszt. A tanácstestület a beszámo­lót elfogadta. B. G. Egykar volt sorskszesség & csilláráé homok értéke sok gyöngyöztek fel a homok­buckák alól, a vizenyőssé vált környék láttán, megértettem, miért is csökkent a forrásho­zam átlagosan 80 liter/percre, holott az akkor még ritkán lakott környék idősebbjei sze­rint, az ő gyermekkorukban még ennek három-négyszere­se volt. Nem fogták össze a szivárgásokat megfelelő for­rásfoglaló műtárggyal. A táj vonzása végül is it­teni letelepedésre késztetett. Egyik emlékem 1962-ből va­ló: a tavaszi hóolvadással egyidejűleg tartós esőzés ál­lott be, amely megmutatta a különben nagyon békés kis patak haragját. A Szilháti érrel összegyűlt vize házakat mosott alá, hidakat rongált meg és elsodorta a halastó- rendszer gátjait. Az áradat rázúdult Isaszegre. Ezt kö­vetően az illetékesek megér­tették, hogy a település csa­padékvíz levezetésének a megoldása halaszthatatlan. Befogadója a Rákos lett. Még község volt a település, amikor a rendezési terv olyan összefüggő parti sétány kiala­kítását tervezte az Alsó park­tól a forrásig, amely a közel­ben építendő lakótelepi gyer­mekeknek kreativitásra ne­velő és késztető játszóhelye­ket, az idősebbeknek pihenő­részeket alakított volna ki. Nem valósult meg, talán ez­zel is szegényebbek lettünk. Szegény volt és szegény ma­radt mára is a gödöllői ember, mert a természetadta gazdag vízfelületeit sohasem élvez­hette, azok a múlban is a je­lenben is, kiváltságokat szol­gálnak. Ellentmondásnak tűnik — mégis igaz, hogy a civilizációs fejlődéssel az emberi környe­zet szennyeződése állandóan nő. A part mente beépült, a patak vize egyre szennyezet- tebb lett. Az első lakótelepek szennyvize — átmeneti táro­lás után — közvetlenül folyt a Rákosba, azt bűzös vízfo­lyássá változtatta. Lényege­sen csak akkor csökkent — de még ma sem szűnt meg teljesen — amikor a város- közp. ntot és minden egyes lakótelepet rácsatlakoztattak a megépült szennyvízfőgyűj­tőre, amely szennyvizét a vá­roson kívül ömlesztetté bele a Rákosba. A patak mindinkább a település köztisztaságát szol­gálta, Ezzel az egészségmeg­őrző szolgálatát teljesítette. Végül is lényeges előfeltétele lett a várossá nyilvánításnak és manapság a városiasabb életvitelnek. Rendezték a medrét és bur­kolták a partfalat. Remény­kedtünk hogy ezután meglát­juk a meder alján a csillámló homokot a tiszta vízben. Még az esetenkénti szagártalom Kalandozások lhaj-Csuhajdiában Mesejáték iskolásoknak Véd a teflonbevonat Különféle ipari és háztartási gépeket, berendezéseket von­nak be teflonnal a péceli Rákosvölgye Tsz mogyoródi üze­mében. Nagyvállalatok is akadnak, például az ISG, amelyek ipari berendezéseik felületvédelmét ilyen módon végeztetik el velük. Képünkön: Barkóczi Gyula felületkikészítő grillsü­tőket szór be teflonnal. (Vimola Károly felvétele) övéneknek, szülőknek A gyermekrajzok értéke A gyermekrajzok értéke címmel tart előadást Molnár V. József grafikus, a népi műveltség kutatója a városi művelődési központban május 26-án, csütörtökön délután 5 órakor. Az előadást diavetí­tés és gyermekrajz-kiállítás egészíti ki. Elsősorban óvó­nőknek és szülőknek szánják. Az előadók és a szervezők abból indulnak ki, hogy a gyermekek sokáig azt rajzol­ják, amit éreznek, nem pedig, amit látnak. Sok minden je­lenik meg a papíron, ami na­gyon messze van a valóság­tól. Éppen ezért a szülők és nevelők igyekeznek lebeszélni, leszoktatni őket az ilyesmiről. Az iskolába kerülve tudatos­sá válik ez a törekvés. Az előadáson arról szeretnék meg­győzni a felnőtteket, hogy helytelenül cselekszenek. Arra akarják rábírni őket, hogy ne pusztítsák ösztönös és egészséges rajzkészségüket, legalább abban a korban ne, amikor a gyerek még azt rajzolja, amit érez. Azt mondják, ha ez a készség ki­hal, vissza többé nem hozha­tó. Marad a műszaki terve­zés és a fényképezés típusú másolás. Holott a másolás nem alkotás, és nem önkifejezés. Másoláskor a gyermek nem azt adja, ami benne van, ha­nem, amit várnak tőle. Kirándulunk Kit érdekel ez ma már? A GYEREKEK hetek óta lázasan készültek az osztály- kirándulásra. Az év eleje óta tervezték, hová mennek, mit néznek. Az utolsó értekezleten a tanárnő külön felhívta a szülők figyelmét a Balaton- íelvidék nevezetességeire, Veszprém és Székesfehérvár látnivalóira, s kérte, mindenki ismeretei szerint készítse fel a gyermekét, keltse fel múltunk iránti érdeklődését. Javasol­ta, olvassanak előre a gyere­kek, készüljenek, s a legjob­bak mint kis idegenvezetők tájékoztathatják társaikat a buszon. A szülők meghallggt­megszűnését is vártuk. Csa­lódtunk. A városközpontban a mű­velődési ház és az autóbusz­állomás között gyalogosan közlekedünk és keresztezzük a Rákost, a hídról letekintve — a sötétbarna mederben a partfalhoz rögzült hulladékot és szemetet látunk, amelyet talán csak esőzéskor úsztat vagy görget tovább a patak. Ez az útszakasz a város leg­forgalmasabb helye, ahol a környék lakosai is tanúi a látványnak, nemkülönben a távolsági autóbuszjáratok UtclScli A CSÜF LÁTVÁNYT meg­hökkenésig fokozza, hogy a partfalat burkoló betonlapok ki nem töltött hézagaiból gaz, aljnövényzet és már erős tör­zsű bokrok burjánzanak elő. Az itt végzett felelőtlen mun­ka felelősök után kiált! A mulasztás — legalábbis er­kölcsileg — nem évülhet el! Melyik gazdálkodó szerv kö­telessége a meder karbantar­tása? A közterület-felügyelők nem észlelik ezt a rendelle­nességet? Kedves gödöllői lakótársaim, van min szégyenkeznünk, ha a HÉV-en utazva, a főváros­ban keresztezve ugyanezt a Rákost* letekintünk az ottani ugyancsak betonlapos burko­lás sima tisztaságára. Idillikus kép megrajzolásá­val kezdtem soraimat — saj­nos, eme csúfság megítélésé­vel kell befejeznem olyan szándékkal, hogy minden megszólalás remény lehet a jobbrafordulásra. Szakonyi Dezső ták, de sokan úgy voKsk- ez­zel, egyik fülükön be, a má­sikon ki. Eljött az indulás előtti nap, a mamák lázasan vásároltak, sütöttek, főztek csemetéjük­nek, még gyorsan megvették a legdivatosabb trikót vagy nadrágot, ki emlékezett már a felkészítésre, a szellemi táp­lálékra, a kíváncsiság felkel­tésére? Akinek nem volt sem Ide­je, sem ereje arra, hogy vá­sárolj an, csak fáradtan lero­gyott egy székbe. Eszébe ju­tott a tanárnő kérése, majd sorolni kezdte gyermekének a tizenöt-húsz évvel ezelőtti, ezen a tájon tett kirándulá­sok megmaradt emlékeit. A gyerek figyelt, még könyvet keresett, s odakészítette háti­zsákja mellé, hogy az úton használni tudja. Reggel mindenki ott topor- gott az iskola udvarán. Vár­ták a buszt, sok mama is el­kísérte gyermekét. A beszél­getések meglepték a várakozó és figyelő felnőtteket. A té­ma: ki mennyi pénzt hozott. Száz és nyolcszáz közötti ösz- szegekkel indították útnak a szülők a tíz évnél idősebb csemetéket két napra. Megle­pő. AZ ÚTRA VALÖ könyvet csak két gyerek szorongatta kezében. Nekik a pénzeszsá­kot cipelő így szólt: — El­ment az eszetek ilyen nehéz könyvvel útnak indulni! Kit érdekel ez már? A. M. Á szadii Autóbontó felvesz műhelyvezetőt, autószerelőt, autófényezőt^ karosszéria-lakatost. Jelentkezni lehet mindennap 8-tól 16 óráig: Szada, Vasút u. 9. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hirlao)

Next

/
Oldalképek
Tartalom