Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-22 / 121. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGOS PARTÉRTEKEZLET PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 121. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. MÄJUS 22., VASÁRNAP A TÁRSADALOM KÖZHANGULATÁNAK TÜKREKÉNT Ahol az egység alkotó erő, ott a vita a megújulás eszköze A párt feladatairól, a politikai Intéz­ményrendszer fejlesztéséről szóló állásfog­lalás vitájával folytatta munkáját szom­bat reggel 9 órakor a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete Budapes­ten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A tanácskozás szombati munka­napján huszonkilencen szólaltak föl. A kül­döttek a vitában elsősorban a párt veze­tő szerepének érvényesüléséről, a politikai, gazdasági és társadalmi megújulás szüksé­gességéről, a valódi reformok és a demok­rácia elodázhatatlanságáról, a politikai in­tézményrendszer korszerűsítésének módo­zatairól, valamint a személyi felelősségről beszéltek. A továbbiakban összefoglalót adunk a vitában elhangzottakról. A pártélet beíső gondjaival foglalkozott Sípos Géza. Elöl­járóban a pártértekezletet elő­készítő vitaanyagok ismert és sokat bírált fogyatékosságairól, a vezetők egymásnak ellent­mondó véleményeiről, a tár­sadalom ideológiai-erkölcsi, ér­tékrendbeli zavarairól szólt. Mint mondotta, egy nemzedék nőtt úgy fel, mintha a konf­liktus nem lenne az élet ré­sze. A reformfolyamatot, meggyorsítását a szocialista társadalom felépítése érde­kében a pártnak kell vezetnie, de erre csak akkor lesz ké­pes, ha változtatni tud mun­kastílusán. A párttagság kész a megújulás érdekében a ne­hézségeket is vállalni. Jó, hogy a párttagok, az alapszer­vezetek rádöbbentek saját fe­lelősségükre, szerepükre és arra, hogy a megoldásokban ma még alulértékelik lehető­ségeiket. Dévainé Seres Erzsé­bet szintén ezt a gondolatot fejtegette, s különösen nyo­matékosan szólt az alapszer­vezeti munka fontosságáról. A pártértekezletnek ki kell mon­dania, hogy az alapszerveze­tek a pártmunka műhelyei, nem pedig „a leosztott fel­adatok” végrehajtói. Hangsú­lyozta: elengedhetetlen a párt­tagság bevonása a döntések előkészítésébe. Mint rámuta­tott, a p^rt megújulása a munkahelyi pártalapszerveze- tek helyének, szerepének tisz­tázása nélkül lehetetlen. Szorgalmazta a pártélet nyitottságát, a tájékoztatás bővítését és ázt, hogy a párt­építésben minél előbb men­tesüljön a tagfelvétel gyakor­lata a statisztikai szempon­toktól. Javasolta: az állásfog­lalás-tervezetnek azt a meg­állapítását, hogy ,,a kialakult helyzetért felelősség terheli a Központi Bizottságot és vég­rehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit is” módosítsák úgy, hogy „o ki­alakult helyzetért a felelős­ség elsősorban a Központi Bi­zottságot és a végrehajtó szer­veit, továbbá a kormányt és intézményeit terheli”. Számos, hozzászóló — kö­zöttük Izsák Gyula is — fog­lalkozott a politika és a gaz­daság kapcsolatával. Mint mondotta, jelenlegi gondjaink döntő része éppen a gazda­sághoz vezethető vissza és eb­ből súlyos társadalmi feszült­ségek is keletkeztek. A politi­kának elsőbbsége van a gaz­dasággal szemben, de nem úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az objektív gazdasági töi'vényeket. Éppen ezért a politikának világos, érthető és értelmes programot kell adnia. Ám a párt a közelmúltban túl sokat vállalt fel a társa­dalmi munkamegosztásból, s ha a részletkérdések megha­tározása a politikától indul ki, könnyű kibújni a felelősség alól, mondván, rosszul dön­tött a politika. Egy-egy na­gyobb horderejű döntés előtt alapos vizsgálatot kell végez­ni: vajon mi lesz-annak a po­litikai, gazdasági, közhangula­ti következménye! Ennek a megállapításnak egy másik oldalát elemezte Tímár Judit, amikor a tele­pülésfejlesztés gondjairól, a falvak népességmegtartó ké­pességéről szólt, amelynek egyik elengedhetetlen feltéte­le a gazdasági megtartó ké­pesség is. Olyan időszakban, amikor a hatékonyságot tűz­zük zászlónkra, nem sok esé­lye marad a „levetett” techno­lógiával, ráfizetéssel dolgozó kisüzemnek. Szükség van a népesség megtartásához leg­alább a minimális infrastruk­túra kiépítésére. Éppen a kis­falvak oldaláról 'fogalmazta meg azt, amiről az alapszer­vezeti munka fontossága kap­csán Dévainé Seres Erzsébet beszélt: Szükség van arra, hogy a politikában mindenki egyenrangú fél legyen. Ha a falu érdeke most is csak a városi szűrőn át közvetítődik, akkor félő, hogy a kistelepü­lések pártalapszervezetei örök végrehajtóknak, számon kör­teknek érzik csak magukat. A stabilizációs és kibontako­zási program megvalósításá­nak azonban a belsőkön kí­vül számos külső feltétele is van. Ezekről beszélt Szűrös Mátyás. Bevezetőjében hang­súlyozta: a szocializmus a munkásmozgalom egésze, fe­lelősségteljes időszakot él át: történelmi korszakváltáshoz, világméretű reformkor kü­szöbéhez érkezett. Az elméle­ti alapokat is mélyen újra­gondolva, gyökeresen meg kell újulnia, mert csak így válhat jövőbe mutató alternatívává az emberiség számára. Egy szo­cialista ország elszigetelten, magára hagyatva nem képes következetes és átfogó re­formpolitika folytatására. Ne­künk fontos a háttér és a bá­torítás, hogy a közelebbi és távolabbi szocialista környe­zetünkben zajló történelmi je­lentőségű változások ma már nem hogy fékeznék, inkább ösztönzik és segítik törekvé­seinket. A nemzetközi politi­kai helyzetet elemezve azt emelte ki, hogy társadalmi rendszerünket és gazdaságun­kat úgy tehetjük hatékonnyá, ha hazai reformunk és nyi­tottságunk révén egyre több ponton és még szervezetteb­ben csatlakozunk a világgaz­dasági, a nemzetközi politikai rendszer egészéhez. Részt kell vennünk a számunkra is ked­vező külső feltételek formálá­sában és tartóssá tételében. A többi között a szocialista or­szágok két- és többoldalú együttműködésének tartalmi és szervezeti korszerűsítésében, abban, hogy létrejöjjön a KGST-nek a tagállamok fej­lődését dinamizáló funkciója. Erről a kérdésről Németh Miklós is szólt. Fontos feladat a fejlett tőkés országokhoz fűződő egyenjogú és kölcsönö­sen fejlődő kapcsolatok fej­lesztése, a nyugat-európai gaz­dasági integrációhoz való kap­csolódásunk elrendezése. A magyar külpolitikai mun­ka elemzése után rátért egy időszerű külpolitikai, ám bel- politikailag is indokolt fel­adatra: a határainkon túl élő magyarság sorsával való tö­rődésre. Mint mondotta, a problémát nem mi kerestük magunknak. Számos gondot a körülmények kényszerítettek ránk. Párttagságunk köré­ben gyakorlatilag teljes az egyetértés azzal, hogy párt­ós állami vezetésünk az utób­bi időben nyíltan is síkra száll minden nemzetiség kol­lektív és egyéni jogainak sza­vatolásáért, föllép a nemzeti önazonosság megőrzésének korlátozása, a méltatlan meg­különböztetés és a durva be- ' olvasztási törekvések ellen. A magyar közvéleményt különb- : sen és joggal aggasztja a Ro­mániában élő magyarság sor­sának alakulása. Az aggályo­kat erősíti a körükben töme­gessé vált áttelepülés kény­szere. Lakosságunk többsége sgyüttérez a hozzánk érke­zőkkel, kész segíteni rajtuk. Jgyanakkor, annak is tuda­tban vagyunk, hogy az átte- epülés nem oldhatja meg egy kétmilliós közösség gondjait. Vlinden ember természetes jo- ;a, hogy törvénytisztelő pol­gárként szülőföldjén boldogul- lasson. Népünk, párttagságunk ízt reméli, hogy ez a feszült- ég a civilizált nemzetközi nor- nák, a lenini nemzetiségi po- itika, a népek, nemzetek ön­rendelkezése elvének érvénye- lítésével végül megnyugtatóan rendeződik. Az MSZMP, a ma­gyar kormány ennek érdeké­ben cselekszik, és mindig kész a kielégítő megoldás elő­mozdítására. Sipos Géza is — több más felszólalóval együtt — azt hangsúlyozta, hogy a kommu­nisták várják: a pártértekez­let foglaljon állást abban, ami a bevezető előadásban is el- aangzott, miszerint a politikai intézményrendszer reformjá­nak célja a népi hatalom erő­sítése. Ebben kulcskérdés a párt saját tevékenységének megújítása, az, hogy növe­kedjék a társadalom demok­ratizálódása, az állam, vala­mint a társadalmi és tömeg­szervezetek szerepe. Ezzel a cérdéskörrel foglalkozott Pozs- gay Imre is, aki arról szólt, hogy tudjuk, milyen keve­set érnek azok a javaslatok, amelyek mögött szervezett érő­iét és szervezeteket nem tud­nak felsorakoztatni. Éppen most van itt az ideje, hogy elkötelezzük magunkat az új szervezeti elvek mellett, ame­lyek az egység görcsös és bé­nító követelményei helyett a Zitában az áramlatok küzdel­mében, a kisebbséget is védő, alkotó környezetben alakítják ti az új minőségű egységet. Shhez elegendő, ám nélkülöz- netetlen is a mély meggyőző- lés, és annak a nagy önural­mat kívánó türelemnek a megteremtése, amely tisztelet­ben tartja mások jogát az ön- ílló gondolkodáshoz. Ahol az sgység alkotó, ott a vita a megújulás eszköze. A tavaszi pártviták és a ;ársadalom megnyilvánulásai tapcsán azonban kiderült,, íogy nemcsak az elégedetlen­ség nőtt az országban, hanem i felelősségérzet és a cselek- íökészség is. A fennálló vi- izonyok elutasításában ma már nemcsak a népgazdasá- ;i és a háztartási veszteségek miatti elégedetlenség munkál, íanem az a hit is, hogy lehet :zt másképpen is csinálni. A ossz közérzet valódi és álta­(Folytatás a 2. oldalon.) A Pest megyei küldöttek egy csoportja az ülésteremben. (A kép felső részén) A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezle­tének második napján reggel 9-kor kezdték el a küldöt­tek a munkát Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában. Az elnöki tisztet Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára, Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Garaczi Károly, a Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyárának művezetője és Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója töltötte be. Elsőnek Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnöke kapott szót. (Be­szédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A vita következő hozzászólója Tímár Judit, az MTA Regionális Kutatások Központja alföldi kutatócsoport­jának munkatársa volt, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Utá­na dr. Tényi Jenő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem intézetvezető egyetemi tanára, Dévainé Seres Erzsébet, a Kaposvári Tejipari Vállalat osztályvezetője, Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára (beszé­de a 2—3. oldalon), Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Izsák Gyula, a bátaszé- ki Búzakalász Tsz elnöke és Sipos Géza, a Magyar Nép­hadsereg 1. hadtestének- ezredese, a pártbizottság első titkára fejtette ki véleményét. Fölszólalt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, majd Schmidt Ernő, a szombathelyi Falco Fakombinát vezérigazgatója, őt követte Katona Béla, az MSZMP XVIII. Kerületi Bizottságának első tit­kára. Szót kapott Gráf József, a szigetvári városi párt- bizottság első titkára, Kovács András filmrendező, Far­kas Kálmánná, a hatvani Bajza József Gimnázium igaz­gatója.,és Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a TOT elnöke is. Részese volt az eszmecserének Pintér Imre. a Tiszai Vegyikombinát pártbizottságának titkára, Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Prokop Zol­tán, a Belügyminisztérium dolgozója, alapszervezeti tit­kár, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatója, Tavaszi József, a Pestvidéki Gépgyár fődiszpécsere (felszólalása a 4. oldalon). A továbbiakban kifejtette véleményét Faragó Mészá­ros Vilmos, Zsombó Községi Tanácsának elnöke. Husz-^ ti Lászlóné, a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosna- ményi gyárának csoportvezetője, Sándor László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titká­ra, Schreiner László, a Győr-Sopron Megyei Tanács Kór­ház és Rendelőintézetének főorvosa, Olajos Imre, a kar­doskúti Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Nagy Gá­bor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazga­tója, Török Zoltán, a Tungsram zalaegerszegi gyárának művezetője és Baranyai Lőrinc, a Dorogi Szénbányák pártbizottságának titkára. Az országqs pártértekezlet szombaton befejezte a vi­tát a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről kialakítandó állásfoglalás felett. A napi­rendi ponthoz a két nap során összesen ötvenen mond­ták el a tanácskozás plénuma előtt hozzászólásukat. Az országos pártértekezlet vasárnap reggel a vitaösz- szefoglalóval folytatódik. Ez történt

Next

/
Oldalképek
Tartalom