Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

2 lufijai) 1988. MÁJUS 20., PÉNTEK mi Hét végi viiÁcpoLmKAjju Felgyorsult diplomáciai tevékenység Előkészületek a moszkvai Gorbacsov—Reagan találkozóra Jóváhagyja-e a szenátus a csúcstárgyalásig a rakétaszerződést? Pakisztánnak meg kell tartania a genfi egyezmények előírásait Általános PILLANATKÉP Alig több, mint egy héttel a moszkvai csúcstalálkozó előtt felgyorsult, szinte min­den világpolitikai kérdésben, a diplomáciai tevékenység. Ez természetes is, hiszen a két vi­lághatalom legmagasabb szin­tű értekezletén a nemzetközi problémák nagy sokaságát vi­tatják meg. Tanácskoznak a leszerelési ügyekről csakúgy, mint a regionális válságokról, a kétoldalú kapcsolatokról és az egyéb nemzetközi kérdések széles köréről, Ismert már az, hogy Reagan és Gorbacsov öt alkalommal ül a tárgyalóasz­talhoz és arról is elhangzott tájékoztatás, hogy valószínű­leg több megállapodás aláírá­sára sor kerül majd a szov­jet fővárosban. Az már teljesen bizonyos­nak látszik, hogy nem kötik meg a moszkvai csúcsértekez­leten azt a szerződést, amely felére csökkentené a hadásza­ti támadófegyverzet szovjet és amerikai arzenálját. Bár a külügyminiszterek, a csúcsér­tekezletet megelőző több ta­nácskozásukon igyekeztek kö­zelíteni az ellentétes álláspon­tokat, a megállapodástervezet számos pontjában nem jött létre egyetértés. így változat­lanul gondot okoz a tengeri és légi indítású manőverező robotrepülőgépek csökkenté­sének ellenőrzése. Továbbra is zsákutcában vannak a megbeszélések _ a változtatható indítóállású bal­lisztikus rakéták ügyében. Amerikai vélemény szerint ugyanis a vasúti kocsikra sze­relt szovjet földrészközi raké­táknál — mivel ezek helyének változtatására a hatalmas szovjetországban szinte korlát­lanok a lehetőségek — az öt­venszázalékos csökkentést le­hetetlen ellenőrizni. Ezért ab­szolút ellenőrzési jogot köve­telnek az egész szovjet va­gonpark és a vasútvonalak és vasúti raktárak felett, hogy így meggyőződhessenek arról, hogy Moszkva nem szegi-e meg a csökkentésre vonatko­zó megállapodást. Ezt azon­ban a szovjet vezetés nem fo­gadhatja el, s joggal hivatkoz­hat arra, hogy a kölcsönös bi­zalom normális minimuma szükséges ahhoz, hogy egy ilyen, az egymás biztonsági érdekeit alapvetően érintő íegyverzetcsökkentés egyálta­lán létrejöhessen. S ha ez megvan — minthogy a már aláírt 500—5500 kilométer ha­tótávolságú rakéták megsem­misítésére decemberben alá­írt megállapodás ezt tükröz­te —, akkor az ellenőrzési rendszabályoknak is ehhez kell igazodniok. Ezek lehetnek szi­gorúak, kiterjedhetnek a hely­színek széles kőiére, a vizs­gálatok gyakoriságát növelni lehet, de nem lehet abszolu­tizálni azokat. Az ellenőrzés nem önmagáért van, hanem azért, hogy kontrollálja egy megállapodás megtartását. a részmegoldások ESHETŐSÉGE A jelek szerint amerikai szről is kezdik felismerni t. Mindenesetre a mozgat- itó indítású rakéták fegyver- rukban való alkalmazására, imár ők is nagyobb súlyt vánnak helyezni. Carlucci ädügyminiszter utasítására, a sh tagon szerződést irt alá nerikai cégekkel, amely 330 illió dollárt bocsát rendelke- •sükre olyan tervek kidolgo- ísára, amelyek nyomán a gnagyobb hatóerejű MX iIdrészközi rakéták egy ré­tét különleges vasúti kocsi- on helyeznék el. Ezek a két :X rakétáknak indítóállást :olgáltató szerelvények bé- eidőben vasúti raktárakban [Inának, s háborús válság lején futnának ki és tenné- ek utakat a vasútvonalakon, ogy így „ellenséges rakéták­nak ne szolgáltassanak köny- nyű célpontot”. Az Egyesült Államoknak je­lenleg is vannak Midget tí­pusú, csupán egy atomrobba­nófejjel ellátott rakétái, moz­gatható kilövőállásban. Ezeket különleges gépkocsikra szerel­ték fel, s az országutakon változtatnák a helyüket, ha nukleáris csapásváltás veszé­lye fenyeget. Amerikai kom­mentátorok rámutatnak, hogy a döntés egyelőre csak a vasúti kocsik terveinek elké­szítésében és prototípusának gyártásában született meg. s valószínűleg az elkövetkező kormányzatra vár majd a fel­adat, hogy határozzon, teher­autókon helyezi-e el vagy vas­úti kocsikon az Egyesült Ál­lamok földrészközi rakétáinak egy részét. Mindenesetre az autókra szerelt, s már szol­gálatba állított amerikai moz­gatható rakéták kapcsán Moszkva ugyanolyan jogcímet táplálhatna, mint ahogyan Washington a szovjet vasutak­kal kísérletezik. Követelhetné például az Egyesült Államok valamennyi teherautója feletti ellenőrzést és az egész or­szágúti hálózat felügyeletét... Ha nem is lesz a hadászati támadó fegyverzet ötvenszáza­lékos csökkentésében ünnepé­lyes aláírás Moszkvában, hír- magyarázók, értesüléseikre hi­vatkozva elképzelhetőnek tart­ják, hogy részmegállapodáso­kat kötnek. Okmányokban rögzítik azokat a pontokat, amelyekben már sikerült meg­egyezni, s ezek megtartására előzetesen kötelezettséget vál­lalnak. Ugyanakkor utasítják külügyminisztereiket és szak­értőiket, hogy gyorsítsák meg a kompromisszumok elérésé­re vonatkozó eszmecseréket a még vitatott problémákban. Máris bizonyosra vehető, hogy Moszkvában más aláírás­ra kész dokumentumok is ke­rülnek a tárgyalóasztalra. Így az a szerződéstervezet, amely a közös ellenőrzéssel végre­hajtott egyszeri nukleáris kí­sérletekről, valamint a föld alatti robbantások ellenőrzésé­nek új módszereiről szól. Egyes hírek szerint Gorbacsov és Reagan moszkvai találko­zóján külön megállapodást kötne, amely kötelezővé teszi minden olyan kísérlet előzetes bejelentését, amelyet balliszti­kus rakétával végeznek. Ez a dokumentum kétségtelenül hozzájárulna a bizalom köl­csönös erősítéséhez. AKIK HÁTRÁLTATJÁK A RATIFIKÁLÁST Mint várható volt, a múlt heti Sevardnadze—Shultz megbeszélés után, az ameri­kai szenátus e héten meg­kezdte a decemberben meg­kötött rakétaegyezmény ratifi­kációs vitáját. Shultz lígyanis a szenátusi bizottságok által kifogásolt mind a kilenc pont­ban biztosítékokat kapott Se- vardnadzétől a tavaly aláírt okmány ellenőrzési előírásai­nak értelmezése ügyében, s így — mint emlékezetes — új, kiegészítő megállapodá­sokban tették félreérthetetlen­né a washingtoni honatyák által kifogásolt szövegrésze­ket. Amerikai hírmagyarázók ezek után bizonyosra veszik, hogy a testület jóváhagyja a tavaly decemberben aláírt szerződést. Abban azonban már meg­oszlanak a vélemények, meny­nyire bizonyos, hogy május 29-ig, a moszkvai csúcs kez­deti dátumáig bekövetkezik-e a becikkelyezést jelentő sza­vazás? Nunn, a szenátus ka­tonai bizottságának elnöke szerint 60:40 százalék az esély erre. Richard Lugar, a kül­ügyi bizottság egyik befolyá­sos republikánus tagja még bizakodóbb, a csúcstalálkozóig való ratifikálás lehetőségét 70:30 százalékra becsülte. A szenátus konzervatív tag­jainak egy csoportja azonban, élén Jesse Helms szenátorral, ellenzi a jóváhagyást. E sza­vazásnál nem veszélyeztetné ugyan a ratifikálást, hiszen a felmérések szerint megvan az ehhez szükséges kétharmados többség, s a szerződés ellen­felei kisebbségben maradnak. Helms azonban egész sor olyan módosító indítványt kí­ván előterjeszteni a szerződés szövegéhez, amellyel — ha el­fogadják — az egész doku­mentumot újra kellene tár­gyalni a Szovjetunióval. Ez pedig természetesen visszavet­né a decemberben megkezdő­dött oly ígéretes leszerelési fo­lyamatot, amely eddig a ra­kétaszerződésben öltött testet. A szenátus hevessége és gyor­sasága, amellyel elutasította Helmsnek a vita alkotmányos voltát egyáltalán kétségbe vo­nó indítványát, mindenesetre biztató. S az is reményt kel­tő, hogy nem engedték, hogy időhúzás céljából felolvastas­sa a többkötetes okmányt. A kommentátorok vélemé­nye szerint a honatyák tuda­tában vannak, hogy a moszk­vai csúcs légkörét mennyire meghatározza majd, hogy ra- tifikálták-e vagy sem addig a tavaly decemberi szerződést, így valószínűnek tartják, hogy a testület addig becikkelyezi a rakétaszerződést. TÖBB SZÁZ TEHERAUTÓNYI HADIANYAG Az Afganisztánból kivonuló szovjet csapatok első 1300 fő­nyi menetoszlopa már hazai földön van, s a többi alaku­lat tervszerűen készül a visz- szatérésre. Az ország déli ré­szeiben, a pakisztáni határhoz közeli helyőrségek kiürítésé­vel kezdődött el az akció. Az egységeket Kabulba irányít­ják, majd onnan indulnak to­vább a szovjet határ felé. A kiürített helyőrségek védelmét ezek után már a kabuli kor­mány csapatai látják el. A Pakisztánból visszatérő lázadó fegyveresek, akik egyesülnek az afganisztáni gerillacsopor­tokkal, arra készülnek, hogy ostrom alá vegyék ezeket a helyőrségeket, s elfoglalják az általuk ellenőrzött városokat. Szeretnék főleg elérni, hogy a határvidék közelében fekvő két nagyvárost, Dzsalálábádot és Kandahárt birtokukba ke­rítsék, s így katonai sikerek­kel a maguk oldalára állítsák azokat az ingadozó törzseket, amelyek eddig is bizalmatla­nul fogadták a kabuli kor­mány megbékélési politikáját. A helyzet további alakulá­sa sok mértékben függ atjól, hogy a pakisztáni kormány mennyiben tartja meg az áp­rilisban aláírt megállapodáso­kat. Mint emlékezetes, ezek­ben kötelezettséget vállalt, hogy nem ad lehetőséget ki­képzőtáborok és támaszpontok fenntartására országában az afgán lázadóknak és nem en­gedi. hogy fegyverszállítmá­nyok jussanak át a határon a kormányellenes erőknek. A helyszínen levő 50 ENSZ-meg- figyelő közül több azonban azt jelentette, hogy mintegy négy­száz hadianyaggal és fegy­verrel megrakott teherautó haladt Pakisztánban a határ felé. Más jelentések már ar­ról számoltak be, hogy eze­ket a járműveket a határőrök átengedték az afganisztáni ol­dalra. Hírek szerint a láza­dóknak küldték ezt az után­pótlást. Moszkvában, az ott tárgya­ló pakisztáni külügyminisz­ter cáfolta, hogy kormánya tudtával szállítottak hadi­anyagot a lázadóknak és azt mondta, hogy Pakisztánban nincsenek a gerilláknak ki­képzőtáboraik. ígérte, hogy az iszlámábádi kabinet betű sze­rint megtartja a genfi szer­ződéseket. Ez valóban nélkü­lözhetetlen is ahhoz, hogy külső beavatkozástól mente­sen rendeződjön az afganisztá­ni regionális válság. Árkus István Moszkva Hivatalos látogatás A szovjet kormány meghívá­sára csütörtökön hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett Eszmat Abdel-Megid, az Egyip­tomi Arab Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, kül- ügymiinszter. A vendéget a repülőtéren Gennagyij Ve- gyernyikov miniszterelnök- helyettes és Julij Voroncov, a külügyminiszter első helyette­se köszöntötte. Versó Súlyos szerencsétlenség Csütörtökön a reggeli órák­ban az északnyugat-lengyel­országi Pila városának köze­lében súlyos vonatszerencsét­lenség történt. Az eddigi vizsgálat szerint egy katonái szállítószerelvény egy vasúti elágazásnál ketté­szakadt és ez okozta a balese­tet, amelynek kivizsgálására Zbigniew Nowak vezérezredes, lengyel nemzetvédelmi minisz­terhelyettes vezetésével kü­lönleges bizottság alakult. Befejezte ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága Tagországok együttműködése MCRÉNYLCmüV Valószínűleg szervezett össze­esküvés áll a Jesse Jackson el­len tervezett merénylet hátteré­ben. Mint jelentettük, Missouri államban letartóztattak egy há­zaspárt, mert júliusra merény­letet terveztek a Demokrata Párt elnökjelöltségéért küzdő fekete polgárjogi vezető ellen. A büntetett előéletű házaspár egy újfasiszta szervezet tagja volt, és a vizsgálati adatok sze­rint letartóztatásuk előtt egy titkos rendőrügynöknek el­mondták: ők csupán a szerve­zet alacsony rendfokozatú tag­jai, végrehajtó szerepük van, a merénylet tervét nem ők ké­szítették el. Az újfasiszta „Árja Nemze­tek” nevű szervezet tagjai már több merényletet, erőszakos ak­ciót követtek el. A házaspár birtokában több fegyvert is ta­láltak. A házaspár egyébként letar­tóztatása előtt megtudta, hogy titkukat éppen rendőrségi in­formátorral közölték, és azt tervezték, hogy őt is meggyil­kolják, mielőtt a merénylet ter­véről módja lenne beszámolni. A KGST Végrehajtó Bi­zottsága május 17—19-én Moszkvában megtartotta 127. ülését, amelyen a tagországok állandó képviselői vettek részt. Magyarországot Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese képviselte. A vb ülésén Rudolf Rohli- cek, Csehszlovákia képviselő­je elnökölt. A végrehajtó bizottság ülé­sének munkájában a központi helyet a KGST soron követ­kező ülésszaka elé terjeszten­dő dokumentumok megvitatá­sa foglalta el. A dokumentu­mok között, vannak azok is, amelyek a KGST-tagországok közötti többoldalú együttmű­ködés és szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakítására vonatkoznak. A vb ülésén nagy figyelmet fordítottak annak a tervezet­nek a megvizsgálására, amely a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás 1991—2005-ig ér­vényes időszakra szóló közös koncepciójára vonatkozik. A tervezetet ugyancsak a KGST ülésszaka elé terjesztik. A KGST ülésszakán való előterjesztésre elfogadták a tagországok 2000-ig szóló, a gépipar, a rádiótechnika, az elektronikai ipar és vegyipar területén megvalósítandó sok­oldalú termelési szakosodás és kooperáció fejlesztésének táv­lati programjait, valamint az európai tagországok Viet­nammal. Kubával és Mongó­liával folytatandó többoldalú együttműködése komplex programjainak tervezeteit. Az ülésen önálló kérdések­ként vizsgálták meg a közle­kedés, a távközlés, a gyógyá­szati, a gyógyszerészeti és az élelmiszeripar területén foly­tatandó együttműködés töké­letesítésével kapcsolatos té­makört. Megállapodás szüle­tett arról, hogy bővítik a szá­mítógépes technika alkalma­zását a KGST közös vagon­parkjának keretében, kidol­gozzák az elektronikus táv­közléshez szükséges újabb be­rendezéstípusokat előállító ipar fejlesztését célzó intéz­kedéseket, szilárdítják az együttműködést a gyógyászati technikai és a gyógyszerké­szítmények termelése terén. Jóváhagyták azokat az in­tézkedéseket, amelye^z az 1949 januárjában létrehozott KGST alapításának 40. év­fordulójával kapcsolatosak. Az ülésen megvitattak más, a KGST-tagországok együtt­működésével és a KGST te­vékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Ausztriába látogat június végén a pápa Résztvevők t várják II. János Pál pápa közelgő ausztriai látogatásának prog­ramjáról csütörtökön nemzet­közi sajtótájékoztatót tartottak Budapesten a római katolikus hittudományi akadémia dísz­termében. Magyar Ferenc, a katolikus püspöki sajtóiroda igazgatója megnyitóját köve­tően a pápalátogatás előké­szítő bizottságának képvise­lői — Johannes Neuhardt, a bizottság főtitkára, Franz Hummer sajtófőnök és Stefan László kismartoni megyés püs­Nemzetiségek az autonóm tartomány nyugalmáért Koszovói folyamodvány Száztagú koszovói panaszos küldöttség érkezett csütörtö­kön Belgrádba és kérte, hogy fogadják a jugoszláv parla­mentben. A delegáció a 2 milliós lé­lekszámú autonóm tartomány 50 600 szerb, crnagorac, albán, török, muzulmán és cigány lakosának aláírásával ellátott folyamodványt nyújtott át Du­sán Popovszkinak, a parla­ment elnökének. A dokumentum aláírói fel­szólítják az ország legfelelő- sebb párt- és állami szerveit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel zúzzák szét a koszovói ellenforradalmat, sürgősen foganatosítsanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a tartomány szerb és crnagorac lakóinak nyu­galmát, békéjét és egyenjogú­ságát, mert enélkül Jugoszlá­via békéje és biztonsága sem képzelhető el. A petíció a többi között megállapítja: Koszovón az al­bán nacionalisták és irreden­ták 1981 tavaszán lezajlott el­lenforradalmi megmozdulásai óta a politikai-biztonsági hely­zet semmit sem javult, sőt inkább rosszabbodott. Az al­bán soviniszta mozgalom vál­tozatlan erővel tevékenykedik, gócai és védelmezői vannak az államhatalmi és igazgatási szervekben. A küldöttség tagjai Dusán Popovszkival folytatott meg­beszélésük során kijelentették, hogy a soknemzetiségű tarto­mány lakóinak testvérisége- egysége mellett szállnak sík­ra. Ehhez kérik a parlament támogatását. Popovszki vála­szában hangoztatta, hogy a kép­viselőház minden tőle telhe­tőt megtesz a JKSZ KB Ko- szovóról hozott határozatának gyakorlati megvalósításáért. pök, illetve Kacziba József püspök, az Actio Catholica országos igazgatója adott tá­jékoztatót a június 23—27. közötti eseményről, kiemelten a június 24-i, magyar vonat­kozású rendezvényről. Miként elhangzott: a láto­gatás eseményeire 140 ezer résztvevőt várnak, közöttük 50 ezer magyar és mintegy 10 ezer jugoszláviai horvát hí­vő jelezte részvételi szándé­kát. A magyarországi katoli­kus egyház képviseletében Paskai László esztergomi prí­más érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke vezetésé­vel tíztagú küldöttség utazik a magyar—osztrák határtól mintegy 10 kilométerre lévő Darázsfalvára. A magyar püspöki kar kép­viselői is bekapcsolódnak a pápai mise szertartásába. A mise végén a pápa — a tervek szerint — magyarul szól a magyar hívőkhöz, horvátul a horvátokhoz. A tájékoztatón elmondták, hogy a pápaláto­gatásra mintegy kétezer kül­földi újságírót várnak. wimCsÁK GRÓSZ KÁROLY, a Minisz­tertanács elnöke interjút adott a Novoje Vremja című szov­jet hetilap budapesti tudósító­jának. A lap csütörtöki számá­ban megjelent interjúban Grósz Károly kijelentette, hogy Magyarországon nagyon nagy az érdeklődés az országos párt­értekezlet iránt, s az értekez­let legfontosabb feladata, hogy megteremtse az ország eszmei egységét, a pártegységnek pe­dig új tartalmat adjon. Grósz Károly kiemelte. hogy az MSZMP-nek, a magyar kor­mánynak és a magyar népnek érdeke a szovjetunióbeli meg­újulás sikere. PÁRIZSBAN Palotás Rezső magyar és Wolfgang Schallen­berg osztrák nagykövet át­nyújtotta Bécs és Budapest kérelmét az 1995-ös világkiál­lítás megrendezésére Jacques Rolandnak, a kiállítások nem­zetközi irodája igazgatójának Mint ismeretes, a magyar és NACHMANN ÉS A MILLIÓK A nyugatnémet kormány teljes támogatásáról biztosítja az NSZK-beli zsidók központi tanácsát abban a törekvésében, bogy hiánytalanul feltárja a tanácsnál előfordult súlyos anya­gi visszaélés hátterét — közölték Bonnban hivatalosan. Felté­telezések szerint ugyanis — mint már jelentettük — az év elején elhunyt Werner Nachmann, a tanács volt elnöke a ná­cizmus üldözöttéi szamára folyósított jóvátételekből 1980 óta összesen 33 millió márkát fordított saját céljaira. Az esettel, amelyet ülésen megvitatott a kabinet, foglalko­zik a szöveségi számvevőszék, valamint a karlsruhei állam- ügyészség is. Ez utóbbi feladata, hogy kiderítse: voltak-e Nachmann-nak bűntársai. az osztrák főváros közösen szeretné megrendezni a világ- kiállítást és közös pályázatot nyújtott be. KÍNA ÉS TAJVAN jelezte, hogy csatlakozni szeretne a GATT-hoz, az általános vám­tarifa és kereskedelmi egyez­ményhez. DAVID MELLOR brit kül­ügyi államminiszter nem tesz eleget romániai meghívásának — közölte csütöriökön a lon­doni külügyminisztérium szó­vivője. Mellor május 17-én kapta a meghívást, de nem adott rá hivatalos választ. A brit fél azzal indokolja a döntést, hogy Romániában nem történt javulás az embe­ri jogok tiszteletben tartása terén. BECSBEN csütörtökön meg­tartotta évi ülését az úgyneve­zett Zangger-bizottság. Ez az atomsorompó-egyezmény azon 23 aláíró országából áll, amely nukleáris anyagokat és beren­dezéseket exportál. A bizott­ság tagjai együttműködnek ab­ban, hogy a nukleáris termé­kek kivitele összhangban le­gyen az atomsorompó-egyez­mény előírásaival A bécsi ta­nácskozáson a bizottság tagja­ként Magyarország is képvi­seltette magát. POKOLGÉP robbant csütör­tökön Törökországban, Isztam­bul központi autóbusz-pálya­udvarán. Kilenc személy meg­sérült, kettő közülük súlyosan. A terrorakció elkövetője is­meretlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom