Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-19 / 118. szám
i?K> PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS XXXII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Ara: 1,110 forint 1988. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a tavaszi BNV A piaci megmérettetés napjai Szerdán délelőtt 29 ország — köztük hazánk — és Nvugat-Be»r- V" íobb mint 2 i zcr kiállítójának, továbbá izraeli és tajvani egyéni kiállítóknak a részvételével a kőbányai vásárvárosban ünnepélyesen megnyitották a 87. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A vásárváros főterét a Nemzetközi Vásárok Szövetségének emb- lemaja és a résztvevő országok nemzeti lobogói díszítették. A megnyitóünnepségre a főtéren gyülekeztek a vendégek, köztük Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a kormány több tagja. Jelen voltak a külföldi vendégek: Edward kenti her- ce^, a Brit Kereskedelmi Tanács elnökhelyettese. Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszter, valamint Rolf Ro- denslock, a müncheni és felső-bnjorországi ipari kereskedelmi kamara elnöke. Ott volt a megnyiíén a diplomáciai képviseleteit számos vezetője és tagja, valamint a hazai és kiilíüldi kiállítók sok képviselője. A Himnusz elhangzása után reknek nem közömbös: miMarjai József miniszterelnök- helyettes. kereskedelmi miniszter mondott beszédet. A bevezetőben köszöntötte a vásár megnyitására megjelent vendégeket, majd így folytatta: a BNV több mint 100 éves hagyományokra tekint vissza és annak is immár több évtizede, hogy tavasszal kerül sor a beruházási javak bemutatójára. Az idén a vásár a számítástechnika és a híradás- technika ágazataival kiemelten foglalkozik, ami jelzi a növekvő magyarországi érdeklődést a korszerű tudományostechnikai eredmények gyakorlati alkalmazása iránt. Marjai József hangsúlyozta: a kormány — programja alapján — szigorú feltételeket Jere/ntőj gazdaságpolitikát és a piaci viszonyokat szocialista alapon kiteljesítő reformpolitikát folytat. A kormányzat eddigi' és tervezett intézkedései egytől egyig a gazdaság áttekinthetőségét, a piaci és pénzügyi- viszonyok kiépítését célozzák. Ez«tin- Marjai József arról szólt, hogy a külföldi partneként alakul Magyarország helyzete. Az együttműködés távlatai akkor biztatóak, ha Magyarországot politikailag szilárd, .saját .helyzetével józanul számot vető, reális programot követő, izmosodó gazdaságú Országnak tekinthetik. A tavaszi BNV külföldi látogatói kivételes helyzetben vannak, hiszen figyelemmel kísérhetik a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő országos értekezletének munkáját, minden bizonnyal tanúi lehetnek a reformok mellett elkötelezett gazdaságpolitika megerősítésének. Befejezésül arról szólt, hogy a KGST és az EGK remélhetőleg hamarosan megkezdődő együttműködése megteremtheti a feltételeket néhány fontos összeurópai együttműködési program kialakításához és végrehajtásához. Magyar- országot is közelről érinti az EGK közös belpiacának 1990- re tervezett létrehozása. Ez egyaránt eredménvezhéti az EGK-ban résztvevő országok további elzárkózását a másik A megye vezetői is ellátogattak a kiállítókhoz (Erdősi Ágnes felvételei) A SZOT nyitott a kezdeményezésekre Nagyobb önállóság A tudományos kutatóintézeti dolgozók érdekképviseletének, érdekvédelmének fokozására önálló szakszervezet jött létre a közeli hetekben a Közalkalmazottak Szakszervezetén belül, amely a tervek szerint szövetséggé alakul — jelentették be szerdán a Közalkalmazottak Szakszervezetének székházában. A szervezőbizottság a jövő héten ül össze, létrehozza a szerkesztőbizottságot, amely kidolgozza a tudományos dolgozók szakszervezetének program-, illetve működési szabályzat- tervezetét. Baloghné Szőcs Klára, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára elmondta, hogy a szervezeti változtatással a szakszervezet azt. szeretné elérni, hogy a különböző szakmák alapszervezetei jobban kifejezzék a munkavállalói érdekeket. Erre a legalkalmasabb szervezeti forma a szövetségi rendszer kialakítása lehet, önállóságot adva a szakmai érdekvédelmi tömörüléseknek. Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője a korábbi állásfoglalásokra emlékeztetve hangoztatta, hogy a SZOT nyitott minden olyan kezdeményezésre, támogat minden olyan törekvést, amely a tagság részéről a szakszervezeti munka jobbítására irányul. Ennek szellemében támogatja olyan tagozatok, szövetségek megalakítását, amelyek a már meglévő struktúrák működésének eddigi pozitív tapasztalataira építenek, illetve a tagság részéről új igényként jelentkeznek. A szóvivő a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetével kapcsolatban, amely szombaton tartotta alakuló ülését, hangoztatta: a SZOT-nak mindenekelőtt meg kell ismernie azt a politikai platformot, programot, amelyet ez a szervezet magáénak akar vallani... Ezen belül e szervezetnek teljesen egyértelműén le kell szögeznie viszonyát a párthoz, a magyar szakszervezeti mozgalom egészéhez. Thaiföld kormányfője Hazánkba látogat Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz hazánkban Prem Tinszulanonda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke. Rendhagyó francia -Rendhagyó váiasztá_ _ , sí kampány ez több korfeshad/arair szempontból is. Egyrészt azért, mert eddig nem volt példa arra, hogy alig több mint másfél hónap alatt négy ízben voksoljanak a francia választópolgárok. Meghatározó jellegű az is, hogy az új szavazások közvetlenül követik az elnökválasztás két fordulóját.” (2. OLDAL) K. r ' • Ásványvíz helyett r' törlesztés „A regionális rendszer a Bicske környéki üj bányák nyitásához, az eocéfyprogramhoz kapcsolódik. A bányaművelés biztonságossá tételéhez nélkülözhetetlen a mélyebb rétegekből nagymennyiségű karsztvíz kivétele. A hatalmas víz- mennyiség három megye sok településének ellátását javítja.” (3. OLDAL) Plsné%ttwSffűír Sre -Rí is kelt volna jo áron, ksnoHSfsnsf l ha hjrteIen nagy eső nem mesemi tog/álf kerekedik, és le nem mossa róla a festéket. Ott állt szegény hófehéren. Azóta hívják az abonyiakat tarka borjús abonyiaknak. Valamikor ezért a csúfolódásért nagyon haragudtak a helybéliek, még bicskáztak is miatta.” (5- OLDAL) Marj'ai József szalagvágásával megnyílt a tavaszi vásár két európai gazdasági integrációtól, ám kedvező esetben eszköze lehet az Európa egészére kiterjedő együttműködés erősítésének is — mondotta Marjai József, majd megnyitotta a Budapesti Nemzetközi Vásárt. •k A legtöbb látogató, elfáradva a többórás nézelődéstől, a vásár kapuján kilépve bizonyára megnyugvással gondol arra, Hogy érdemes volt leszurkolni a belépőjegyért a forintokat. Mpgérte körülnézni, hiszen talán már a második, vagy a harmadik cég standjánál megállapíthatta az (Folytatás a 3. oldalon.) Köpeczi Béla a közoktatás gondjairól Tudás nélkül nincs kibontakozás A közoktatás időszerű kérdéseiről tartott országos értekezletet a megyei és fővárosi tanácselnök-helyetteseknek, művelődési osztályvezetőknek, pedagógiai intézcli igazgatóknak a megyei pártbizottságok propaganda- és művelődési osztályvezetőinek. a megyei és budapesti KISZ-bizottságok titkárainak, az úttöröszö- vetség megyei és fővárosi elnökeinek valamint a pedagógus-szakszervezet megyei és fővárosi titkárainak Köpeczi Bála művelődési miniszter, a Pest Megyei Tanács dísztermében. A tanácskozáson részt veit dr. Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke is. Mint a miniszter bevezetőjében mondotta, az ország jelenlegi helyzetébon az irányítás minden szintjén sürgető szemléletváltásra van szükség. Alapvető kötelesség tehát megértetni mindazokkal, akikre tartozik, hogy gazdasági felemelkedésünk és a napirenden levő átfogó társadalmigazdasági reform nem lehet sikeres a tudás, az általános- és szakmai műveltség lényeges gyarapítása, s a kifejlesztett szellemi potenciál hatékony felhasználása nélkül. UgyanKöpeczi Béla előadását tartja. Mellette (bal oldalon) Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyeites, dr. Balogh László tanácselnök. (Hancsovszki János felvétele) akkor az oktatási erőforrások gyorsítását nem lehet teljesen függővé tenni a gazdaság jövedelemtermelő képességének remélt növekedésétől. Annál is inkább nem, hiszen ennek is alapfeltétele a szaktudás, a készségek, képességek kibontakozása, a szákértelem társadalmi presztízse — se folyaPÉNZ ÉS SZEMLÉLET V ásott gyerkőcök régi szórakozásainak egyike az, hogy a fővárosi mozgólépcsők kapaszkodószalagja mellett lévő fémvályúban aprópénzt csúsztatnak le a magasból, s nevetgélve nézik, a sok ember figyelmét miként vonja magára egy pillanatig az eldobált tíz- és húszfilléres. Legutóbb már kétforintosoktól szabadult meg az egyik játékos kedvű tinédzser, s ezzel- a nagyvonalúságával ki is váltotta társainak néhány másodpercig tartó elismerését. Nem tudható, hogy ezek a tizenévesek megmondják-e szüleiknek, miként dobálják el a munkával keresett filléreket, forintokat. Tartok tőle azonban, hogy a pénz könnyelmű elherdálásának példáját — ha riem is ebben a formában — ők is a felnőttektől látták. Mert nagyon gyakran előfordul, hogy ugyanazok a felnőttek, akik egészségük károsodása, becsületük besározása árán is igyekeznek nagy összegekre szert tenni, könnyelműen téközolják a már birtokolt ezreseket. A pénzhajsza és a pénzszórás gyakran ugyanannál az állampolgárnál egyszerre tapasztalható. Az olyan, ötvenes éveiben járó ember, mint e sorok írója, aki még azt hallotta gyerekkorában a felnőttektől, hogy minden fillért becsüljön meg, mert semmilyen árut sem kap meg a boltban, ha annak vételárából egyetlen krajcár is hiányzik — szóval az ilyen intelmekkel nevelkedett ember idegenkedve és nyugtalanul nézi az említett jelenséget. Még ma is túl sok azoknak a száma, akik munkahelyükön csellengenek csupán, hó végén mégis vastag borítékot tesznek zsebre, hogy aztán valamelyik kocsmában egyetlen estén akár ezer forintot is otthagyjanak belőle. Nyugati turistáktól hallottam: nem értik a nálunk dívó gaval- léros borravaiózást, hát ennyire nem becsüljük mi magunk sem a pénzünket?! Természetesen nem a pénzimádatot hiányolom, amelyet világhírű rernek- művek alkotói oly sokszor elítéltek, kipellengéreztek már. De aggódom annak a közmondásban megfogalmazott igazságnak a mind általánosabb szemléltető- dése miatt, miszerint ebül szerzett jószág ebül vész el. Mert úgy gondolom ma is, hogy a tisztességes életvitellel, tisztességes és normális emberi munkával szerzett pénz becsülete százszor nagyobb, mint azé, amelyre más módon tettek szert. Ez a más mód ezerféle formát ölt napjainkban. A kikényszerített borravalók, hála- és csúszópénzek, a munkahelyekről kilopott anyag és szerszám eladása, a vizsgajegyek árusítása, a sikkasztások, a csalások. a vesztegetések mind-mind az olyan jövedelem forrásai, amely jövedelemnek az erkölcsi értéke még azoknak a szemében is alászáll, akik azokat zsebrevágják. Az anyagi javak birtoklásában, élvezetében meg- • nyilvánuló gőg, kivagyiság, fennhéjázás, könnyelműség oka a legtöbbször az, hogy azokat a javakat nem a társadglnjilag hasznos munkával arányos jövedelmekből szerezték.. S még nagyobb baj, hogy- akik az ‘ilyen jövedelemszerzéshez ' hozzászoktak, azok erről lemondani nemhogy ■ rábeszélés, de még a törvény szigorának alkalmazása nyomán sem akarnak többé. Mert ' eluralkodik bennük és felettük az olyan szemlélet.. amely sodorja őket a vétkes vagy bűnös . könnyelfnűség útján. Éppen ezért járhat nagyon sok konfliktussal majd, ha valóban érvényt .tudunk szerezni egyszer a , társadalmi és gazdasági élet minden területén annak a törekvésnek, hogy csak a munkával arányos jövedelmek szolgálhassák kinek-kinek az anyagi jólétét, avagy okozzák megélhetésének szűkösebbé válását. Ettől az időponttól azonban — legalábbis úgy tűnik — még igencsak távol vagyunk. M ost még a pénzszerzés gátlástalanságát és a pénzszórást látjuk sokfelé, s csak remélhetjük, hogy egyszer ennek is vége lesz, mert muszáj lesz végét vetni. S akkor a ma még a pénzüket hajigáló tinédzserek is elítélik majd a szórakozásnak ezt a formáját, mert amihez — képletesen vagy valóságosan — verejték- cseppjük tapad, apra más szemlélettel tekintenek, mint napjainkban. Cseri Sándor mat részeként a közoktatás növekvő részesedése a nemzeti jövédéleimből. A közoktatás azonban az irányítás megújításával maga is hozzájárulhat a feltételek javításához, az iskoláik önállóságának, érdekeltségének fokozásában rejlő tartalékok mozgósításával. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények helyzetéről szólva a miniszter ■ megállapította, hogy az általános iskola mai gondjai szervesen összefüggnek a tárgyi, anyagi és személyi ellátottság ■ tartósan alacsony színvonalával. Az elmúlt időszak nagyarányú tainteremfejlesztése ellenére a tanulócsoportok szá(F oly tatás a 3. oldalon.) Csúcstalálkozó Folytatódik a párbeszéd Reagan amerikai elnök szerint a moszkvai csúcstalálkozón folytatják majd a párbeszédet a nukleáris fegyverek számának csökkentéséről, különös tekintettel a hadászati támadó fegyverekre. Az elnök a parti őrség akadémiájának évzáró ünnepségén mondott beszédében^ röviden kitért az alig több, mint tíz nap múlva sorra kerülő moszkvai csúcs- találkozóra. A regionális válságokról szólva Reagan azt mondotta, hogy ezekben „az Egyesült Államok támogatja a brutális kommunista diktatúrák elleni szabadságharcos erőket”, és kijelentette, bár figyelembe veszik, hogy megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból, Amerika továbbra is támogatja a bátor mudzsahedin szabadságharcosokat. A kétoldalú kapcsolatokról szólva az elnök azt mondotta, hogy növelni kívánják egyebek között a diákcserét és előkészítették aláírásra a két ország közötti szerződést a tengeri szerencsétlenségek felkutatásában, az áldozatok mentésében kialakítandó együttműködésről. Egyébként öt alkalommal tárgyal egymással a moszkvai csúcstalálkozó idején Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan.
