Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-17 / 116. szám
1988. MÄJUS 17., KEDD 3 ^£Mem Parlamenti bizottság tárgyalta A távközlés fejlesztése Hétfőn a Parlamentben Stadinger István elnökletével ülést tar tott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A testület az írásos előterjesztés, valamint Tóth Illés államtitkárnak, a Magyar Posta elnökének szóbeli kiegészítése alapján megvitatta a távközlés gyors ütemű fejlesztésének eddigi eredményeit. A VII. ötéves tervidőszakra 40,1 milliárd forintot irányzott elő a posta a távközlés fejlesztésére. A tervidőszak eddigi részében a fejlesztés a programnak megfelelően alakult. Ez év végéig 200 ezer főközponti kapacitást hoznak létre, várhatóan üzembe helyezik a belföldi és a nemzetközi távhívó központot, a videotex rendszert és bővítik a telex- hálózatot. Az új adórendszer és a szabályozási változások a posta jövedelempozícióját közvetlenül nem változtatták meg, ám már ebben az évben is feszültséget okoz a távközlésfejlesztés költségvetési forrásainak 700 millió forintos csökkentése, valamint a már több éve húzódó szolgáltatási tarifaemelések elhalasztása. A posta modellszámításokat készített arra, hogyan lehetne megteremteni a felzárkózáshoz szükséges pénzügyi alapokat. Ezek szerint feltétlenül szükséges, hogy a távközlési díjszint évente 4 százalékkal emelkedjék. Szükség van arra is, hogy a saját források mellett az állam is járuljon hozzá a fejlesztésekhez, és az eddiginél fokozottabban vonják be a lakossági erőforrásokat. A vitában tizenhatan fejtették ki véleményüket. Többen — így Koltai Imre (Pest megye 23. vk.) — hangsúlyozták, hogy indokoltnak tartják a posta fejlesztési elképzeléseinek támogatását, mivel a kibontakozás az információtechnika javítása nélkül elképzelhetetlen. Csak kiemelt fejlesztéssel lehet telefonügyben megteremteni hazánkban az európai állapotokat. Második napirendi pontként a kistelepülések helyközi közlekedésének fejlesztési terveiről hallgatta meg a testület Ónozó György közlekedési miniszterhelyettes szóbeli előterjesztését. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a közlekedési tárca fontos feladatnak tekinti a kistelepülések közlekedési helyzetének javítását. Az ország több mint háromezer települése között 21 olyan helység van, amelynek közlekedési alapellátottsága feltétlenül javításra szorul. A minisztérium több intézkedést is előkészített a gondok orvoslására. Hamarosan lehetővé válik például, hogy — a szükséges garanciák mellett — magán- személyek, illetve társaságok is részt vállaljanak a tömeg- közlekedési feladatokból. Filozófiai és világnézeti nevelés Szakosztályi ülés Vácott A filozófiai és világnézeti nevelés, ismeretterjesztés helyzetét és feladatait tekintette ót a TIT megyei filozófiai szakosztálya tegnapi, kihelyezett ülésén. Mint Vácott, a Katona Lajos Városi Könyvtárban megtartott tanácskozáson vitaindítójában dr. Nagy Sándor; a Politikái Főiskola docense, a filozófiai szakosztály elnöke elmondta, ezzel a kihelyezett üléssel egy olyan gyakorlatot kívánnak meghonosítani, amely alkalmas a helyi tevékenységek, és problémák megismerésére. Az elmúlt időszak pártdokumentumainak, téziseinek vitái, a tagkönyvcserét megelőző egyéni beszélgetések sok olyan véleményt, tapasztalatot hoztak felszínre, amelyek elemzése, figyelembevétele a filozófusok, a filozófiai szakosztály feladata, felelőssége is. Mint a nemrég megalakult filozófiai tanács leszögezte, nem lehetünk elégedettek a filozófiai kultúra helyzetével, az ideológiai munka, a filozófiai ismeretterjesztés, az oktatás megújítása alapvető követelmény. Fontos feladat a filozófia társadalmi presztízsének erősítése, az élet által felvetett kérdések megválaszolása. Mindez módszertani megújítást is kíván. A világnézeti nevelés helyzetéről, a középiskolai filozófiai oktatás tapasztalatairól Szabóné Kiss Katalin beszélt. Weisz Gábor, a könyvtár igazgatója a ki nem használt lehetőségekre hívta fel a figyelmet, amelyek a nyilvános közintézményekben — így a váci városi könyvtárban is — rendelkezésre állnak. Németh Árpád a városi művelődési pártbizottság titkára a dokumentumok vitái során összegyűlt tapasztalatok alapján a párttagság politikai műveltségéről szólt. A KSH megyei igazgatóságának jelentése Tájékoztató az 1988 első negyedévének eredményeiről A gazdasági szervezetek 1988. évi tevékenységüket a korábbi időszakoktól lényegesen eltérő körülmények között kezdték. Nagymértékben módosult a vállalati gazdálkodás feltétele. A változásokra a gazdálkodó szervezetek az elmúlt év második felében ár- és béremelésekkel, a fogyasztók pedig előrehozott vásárlásokkal, valamint pénzben! megtakarításaik átrendezésével készültek. Az új adórendszerre történő átállás jelentős többletmunkával és -költséggel terhelte a gazdasági szervezeteket, ugyanakkor — a rendeletek késői megjelenése miatt — minden területen bizonytalanság volt tapasztalható. Ipar 1938. edső három hónapjában a szocialista ipar termelése az egy évvel korábbinál mérsékeltebben — 2,4 százalékkal — emelkedett. Ezen belül az állami ipar alig, a szövetkezeti szektor viszont az idén is intenzíven növelte teljesítményét. A nehéziparba tartozó gazdálkodó szervezetek termelése együttesen gyorsabban nőtt a megyei átlagnál, az ágazatok közül egyedül a villamosenergiaiparban következett be visz- szaesés. A könnyűipar termelése a tavalyi kismértékű emelkedés után az idén nem érte el az 1987. első negyedévit, az élelmiszeripar eredményei azonban kedvezőbbek voltak annál. A megye ipara az év eddig eltelt időszakában átlagosan 84 ezer főt foglalkoztatott, mindössze 85-tel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A létszámfogyás a könnyű-, az építőanyag-, valamint az egyéb ipart érintette, a ipbbi területen többen dolgoztak, mint az előző év első három hónapjában. Az élőmunka termelékenysége Is az egy évvel korábbinál jóval szerényebb mértékben, 2,5 százalékkal javult. Az értékesített ipari termékek mennyisége kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A mérséklődés teljes egészében a belföldi értékesítés visszaeséséből adódott, ezen belül azonban a nagy- és kiskereskedelemnek átadott termékek mennyisége lényegében az előző évi szinten maradt. A gazdálkodó szervezetek fokozták exportjukat, és ez évben is folytatódott a kivitel szerkezetének kedvező irányú változása. Rubelrelációkba 3, nem rubelelszámolásúba pedig több mint 20 százalékkal szállítottak több terméket, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Építőipar Az első negyedévben a megyei székhelyű kivitelezők 636 millió forint értékű saját építési, szerelési tevékenységet végeztek, összehasonlító áron számolva 15 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezzel az építőipari szervezetek 1988. évi előirányzatuk 14 százalékát teljesítették, amely kedvezőtlenebb az előző évekénél. Ebben az időszakban is tovább nőtt a befejezett vállalkozói termelésből a fenntartási munkák aránya. A megyei székhelyű kivitelező építőiparban 1988 első negyedévében átlagosan 13 500 főt foglalkoztattak, 2,0 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző év hasonló időszakában. A csökkenés üteme — a kisszövetkezetek számának erőteljes növekedése eredményeként — kisebb volt, mint a korábbi években. Ugyanakkor romlott a munka termelékenysége, az egy fizikai munkavállalóra jutó termelés egytizedével volt alacsonyabb az 1987. I. negyedévinél. Mezőgazdaság Az enyhe időjárás kedvezett az őszi kalászosok áttelelésé- nek, a növényállomány minősége kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A tél folyamán mindössze 500 hektár pusztult ki, melynek felét a belvíz okozta. A tavaszi munkák végzésében is megmutatkozik az időjárás előnyös hatása, április végéig az előirányzott területnek csak egytizede volt még vetetlen. 1988. március 31-én a megye állatállománya — a szarvasmarha és a tyúkfélék kivételével — nem érte el az egy évvel korábbit. A szarvas- marhák száma az országossal ellentétben kis mértékben nőtt, a teheneké ugyanakkor csökkent. A sertésállomány 5,6 százalékkal, ezen belül az anyakocáké 3,1 százalékkal volt kevesebb mint tavaly, s ez az országos átlagnál is kedvezőtlenebb. A háztáji és kisegítő gazdaságok tulajdonában is kevesebb szarvas- marha és sertés volt az egy évvel korábbinál. 1987. december 31. óta valamennyi állatfaj száma gyaGifggoíva, hétrét görnyedve araszol A palántanevelő kertbarát m Flóris Andrásné átveszi a palántát IMppel Jánostól A pajszer semmiképpen, bár az embernek nemcsak a kinyílt bicska jut eszébe, de valami ütleg is, amikor arcpirító árakat lát egy-egy zöldségüzletben. Mindez akkor ötlött fel bennem, amikor betértem a dunabogdányi áfész- boltba. Hogyan lehet — május közepén! — 22 forintot kérni egy retekcsomóért, tizenhatot egy darab paprikáért. Flóris Andrásné — akivel véletlenül találkoztam a Petőfi Sándor utcában — sem tudja megfizetni a primőrt, hiába javasolja a Teledoktor a természetes vitamintároló növények fogyasztását. Az idős asszony inkább maga termelte paprikát, paradicsomot, retket fogyaszt, igaz, nem áprilisban-májusban, hanem a nyár közepén. Amikor tenyérnyi veteményeskertjében beérnek a földi javak. Most éppen palántáért igyekszik, mint mondja, csak ide a szomszédba, Rippel Jánoshoz, a Petőfi Sándor utca 10. szám alá. A férfi szabadságon van — „civilben” a helyi Úttörő Termelőszövetkezet parkmestere —, földbe vájt üvegházai, palántabölcsői között serénykedik. Itt aztán van mit tenni reggeltől esti! Az udvaron — a palántabölcsők mellett — hatalmas üvegház, benne magasra kúszó lugasuborkatövek százai. Túlnan a málnás, a szőlő, a saját veteményes. — Ezek a palánták fémzárolt, kitűnő magokból keltek — mutatja a paprika- és paradicsomtöveket Rippel János. — Tizennégyféle növénynyel foglalkozom, van itt káposzta-, karalábé-, zeller-, de még dinnyepalánta is. — Hogyan adta fejét erre a mesterségre? — Jól mondja, mesterség ez, nem hobbi. Szakképzettség is kell hozzá, nos, nekem az is megvan. Kilenc évvel ezelőtt elvégeztem a zöldség- termesztő és -hajtató szakmunkásképzőt, s amikor megnősültem, foglalkozni kezdtem a palántaneveléssel. — Jellemző Dunabogdányra a kertszeretet? — Hogyne. Itt minden családi hajlék mögött hosszú kertek húzódnak, az emberek nemigen járnak zöldségboltba. Magam is tagja vagyok a kertbarát körnek, hetvenen járunk össze rendszeresen. Tapasztalatokat cserélünk, tanácsokat adunk az érdeklődőknek. Ha ide, a lakásomra bárki eljön, s kérdez a növény- termesztéssel, növényvédelemmel kapcsolatban, szívesen — és persze, ingyen! — adok felvilágosítást. — És a palánták mibe kerülnek? — Kettő-négy forintba. Ha jól megszámolom, nem fizetek rá, de nem is gazdagodom meg. Nekem ez a szakmám, s hogy fölszámolták a téesz kertészetét, ebben találom meg a napi örömöket. Azt például, hogy tudom: Dunabogdány, Pilismarót, vagy Tatabánya kertjeiben az én palántáim erősödnek, s hoznak termést. — A vetőmagot hol szerzi be? — A budapesti Rottenbiller utcai szakboltban. Hajtatóládába ültetem a magokat, majd a már kikelt, két szikleveles palántákat termőkonténerekbe rakom át. Pepecs munka, de ha én ezt szeretem csinálni! — Van a környéken hasonló palántás ember? — Nem tudok róla. Itt. a faluban biztosan nincs. Távolabb sem igen lehet, mert mondom, messziről is fölkeresnek. — Hányszor hajol le egy- egy idényben? — Ha arra gondol, mennyi palántát nevelek egy esztendőben, elmondom: legalább húszezret. Hajolni nemigen kell, inkább guggolva, hétrét görnyedve araszolni a hajtató- ágyásokban. Az sem könnyebb. Flóris Andrásné közben meg is vette, el is vitte már a tíz paprika- és a hat paradicsompalántát. Negyvennégy forintot fizetett Rippel Jánosnak. Két csomó retek árát... Besze Imre rapodott. Három hónap alatt szarvasmarhából 3,0, sertésből 6,3, tyúkféléből 25 százalékkal nőtt az állomány. A tehénállomány ugyanakkor csökkent, s az anyakocáké is csak kismértékű emelkdést mutat. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban a szarvasmarhák száma az első negyedévben is tovább fogyott, sertésből viszont már többet tartottak. A megye nagyüzemi gazdaságaiban folytatódott a foglalkoztatottak számának mérséklődő ütemű csökkenése. Az év eddig eltelt időszakában az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben átlagosan 80 200-an dolgoztak, 3,1 százalékkal kevesebben, mint 1987. első három hónapjában. Életkörülmények 1988 első negyedévében az összes foglalkoztatottak havi átlagbére — a nettó átlagbérek alapján számítva — a megfigyelt népgazdasági ágak többségében erőteljesebben emelkedett, mint egy évvel korábban, amelyben nagy szerepe volt az elmúlt év folyamán végrehajtott béremelések áthúzódó hatásának is. A növekedés a vízgazdálkodásban és az állami gazdaságokban volt a legnagyobb mértékű. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is általában gyorsabb volt az összes foglalkoztatottak bérnövekedése, mint a fizikai dolgozóké. Az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél elhelyezett lakossági takarékbetét-állomány március 31-én 17 milliárd forint volt, 4,0 százalékkal több, mint 1987 ugyanezen időpontjában. Az év első három hónapja alatt mindössze 2 millió forinttal emelkedett az állomány a tavalyi év ugyanezen időszakának 563 millió forintos gyarapodásával szemben. A hitelállomány 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A tárgynegyedévi 495 millió forintos növekedés — döntően a lakásépítési hitelek iránti igények jelentős növekedésének hatására — más- félszerese volt az 1987 első negyedévinek. A kiskereskedelmi hálózat egységei az év első három hónapjában 10 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le — fogyasztói folyó áron —, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az idén is a magánkereskedelem növelte legerőteljesebben a bevételét. A kiskereskedelmi árak az első negyedévben 8,6 százalékkal emelkedtek. Az év_ folyamán a legnagyobb mértékű növekedés januárban (8,1 százalékos) volt, majd februárban további 0,2, márciusban pedig 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. Az áralakulást is figyelembe véve az eladott áruk mennyisége 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Emelkedés csak a vegyes iparcikkeknél volt tapasztalható, amelyet elsősorban a tüzelőés építőanyagok forgalomnövekedése eredményezett. A tartós fogyasztási cikkekből — néhány kivételtől eltekintve — jóval kevesebb fogyott, mint 1987 első három hónapjában. A többi árufőcsoport értékesítésének mennyisége a tavalyi szint alatt maradt, legnagyobb mértékben a vendéglátás forgalma csőikként. Az áruellátást — különösen a negyedév első felében — a kereset—kínálat 1987 végén megbomlott egyensúlyának további romlása jellemezte. Az üzletek sem mennyiségben, sem választékban nem tudták biztosítani a keresletnek megfelelő árucikkeket. A személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetése a lakossági áruvásárlásokat az olcsóbb árfekvésű áruk irányába tolta el. Ez a ruházati cikkekre és az élelmiszerekre egyaránt jellemző. Ezért is kedvezőtlen, hogy hiányoznak az üzletekből az olcsóbb húsfélék, a belsőségek, az alacsonyabb árú baromfiaprólék. Választékhiány mutatkozott pipereszappanból, fogkrémből — főleg az olcsóbb hazai árukból —, nem volt elegendő papírszalvéta, papírzsebkendő, egészségügyi papír és alufólia. A január—februári ruházati árubeszerzést nehezítette a nagykereskedelmi vállalatok kedvezőtlen összetételű árukészlete, s az, hogy több esetben az árakat nem tudták közölni. A bébi-, gyermek-, bakfis-, valamint kamaszkonfekció és kötöttáru árának ugrásszerű emelkedése a keresletet jelentősen csökkentette. Hiánycikkek voltak viszont a fiú, a leányka, a gyermek atlétatrikó, a fehér, a fekete cérna és egyes kézimunka- fonalak. A bébi-, valamint a gyermekcipőkből a hatósági áremelést követően túlkínálat alakult ki. a női cipő választéka viszont hiányos volt. A vegyes iparcikkek közül romlott az ellátás hagyományos és automata mosógépből, centrifugából, hűtőszekrényből, valamint mélyhűtő ládából. Keveset szállítottak bútorokból és itt is hiány van az olcsóbb típusokból. Az idényáras cikkek piaci felhozatala az idén kedvezően alakult, a fontosabb zöldség- és gyümölcsfélék kínálata szinte kivétel nélkül jóval nagyobb volt az előző év első negyedénél. Például primőr paradicsomból kétszer annyi, sárgarépából 92, petrezselyemből 88, vöröshagymából 74, korai salátából 66, primőr uborkából 45 százalékkal nőtt a felhozott mennyiség. Az árak alakulásában érezteti hatását a gazdagabb kínálat; a zöldségféléket 33 százalékkal olcsóbban vásárolhatta meg a lakosság, mint 1987 első negyedévében, a burgonya és a gyümölcs árszínvonala viszont 68, illetve 16 százalékkal emelkedett. Így a termékek együttes árszínvonala 1,9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Hőközpontok műszerei Vecsésen a Ferroelektrika Kisszövetkezet mechanikai üzemében készülnek a hőközpontokhoz használatos különféle mérőberendezések cs szelepek. Felvételünkön Vári Dezsőné a for- róvízmérű műszert rakja össze, amelyből évente mintegy ezer darab készül a szövetkezetben. (Hancsovszki János felvétele)
