Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-16 / 115. szám
2 &£Mtm 1988. MÁJUS 16.; HÉTFŐ Kabulból ma indulnak tovább a szovjet egységek A genfi egyezmény szellemében Managua! javaslat Az USA-ba utazik Tinoco p A dzsalálábádi szovjet helyőrség gépesített lövész- ^ ezredének katonái vasárnap reggel hat órakor elindul- tak hazafelé. A nemzetközi sajtó csaknem kétszáz kép- ^ viselője tagadhatatlanul világpolitikai súlyú esemény- ^ nek volt szemtanúja, amikor a szovjet konvoj első ^ zászlóalja vasárnap késő délután elérte az afgán fövá- ^ ros szélét. Az'oszlop hétfőn indul tovább, hogy Mazari- í Sarif érintésével néhány nap múlva átlépje a szovjet ? határt. Ezzel megkezdődött a genfi egyezmény gyakor- í lati végrehajtása. A sziklás {tegyek között kanyargó országúton beérkező konvoj üdvözlésére afgán katonák, felnőttek és gyerekek sorakoztak fel a főváros poli- csarkhi negyedében létesített ideiglenes „szálláshelyig” vezető több kilométeres út mentén. Kétnyelvű zászlók és feb- iratok hirdették: „Köszönet a hősi internacionalista katonáknak” — „Szerencsés hazatérést, jó utat” — „Éljen a megbonthatatlan szovjet—afgán barátság” — „Az afgán nép sorsa egybefonódik a nemzeti megbékéléssel”. A BTR— 60-as páncélozott szállító harcjárműveket, a BMP—2-es lövészpáncélosokat, a lánctalpasok vontatta ágyúkat, a csapatszállító teherautókat, a terepszínű híradó- és hadtápkocsikat rövid időn belül virágcsokrok borították, az út porától piszkos, de mosolygó szovjet katonák nyakába virágfüzéreket akasztottak az afgán emberek. Hétfő reggel ünnepélyes keretek között búcsúztatják őket. Az MTI tudósítójának értesülése szerint az első zászlóalj békés körülmények között tette meg a Dzsalálábád és a Kabul közötti száz-egynéhány kilométeres utat. A fogadás emelkedett hangulatát sem zavarták meg incidensek, bár a megelőző napokban a kormányellenes erők rakétatámadásai és pokolgépes robbantásai megzavarták Kabul életét. Szombaton is tizennégy rakéta csapódott be a főváros területére, két helyen Kétoldalú kapcsolatok Nurmi moszkvai látogatása A szovjet kormány vendégeként vasárnap Moszkvába érkezett Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter. Nurapi volt az a politikus, aki az Afganisztán körüli válság politikai rendezését elősegítő és a szovjet csapatok kivonását lehetővé tevő genfi megállapodásokról folytatott közvetett afgán—pakisztáni tárgyalásokon a pakisztáni küldöttséget vezette. Moszkvai megfigyelők ezért tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy Nurani éppen azon a napon érkezett a szovjet fővárosba, amelyen megkezdődött a szovjet katonák és fegyverek felvonása Afganisztánból. Bár a Nurani érkezését bejelentő rövid tényhír nem tesz említést arról, milyen programja lesz a pakisztáni külügyminisztérium második számú vezetőjének, az biztosra vehető, hogy a szovjet—pakisztáni kétoldalú kapcsolatok mellett a fő téma éppen az Afganisztán körüli helyzet rendezése lesz. Zain Nuranit érkezésekor Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte. pedig pokolgépes merénylet történt. A szovjet csapatkivonásról az április tizennegyedikén aláírt genfi egyezmény intézkedik. Kilenc hónapon belül az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt, az első három hónapban a kontingens fele tér haza hazájába. A már Kabulban tartózkodó ENSZ-megfigyelőcsoport képviselői újságíróknak azt mondották, hogy semmi fennakadást nem várnak a kivonási menetrendben. A csoporthoz tartozó ENSZ-katonák egy része a szovjet—afgán határra utazik. A nicaraguai kormány azt javasolta az ellenforradalmá- rokmaik, hogy a végleges fegyverszünetről folytatandó tárgyalások következő, negyedik fordulóját május 25. és 28. között tartsák Managuában. Ezt szombaton sajtóértekezleten közölte Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszter. A nemzetvédelmi mniszter bejelentette: Victor Hugo Tinoco külügyminiszter-helyettes hétfőn az Egyesült Államokba utazik, hogy a .kontrák” vezetőivel egyeztesse a megbeszélésekre vonatkozó ellentétes javaslatokat. DOKUMENTUMOK SZTÁLIN FIÁRÓL Jakov Dzsugasvili, Sztálin fia sorsának szentel terjedelmes cikket szombati számában a Krasznaja Zvezda. A szovjet hadsereg lapja emlékeztet arra, hogy a német fogságba esett főhadnagy életének felelevenítése nem jelenti Sztálin védelme- zését, hiszen Jakov Dzsugasvili becsületes szovjet emberként élt, haláláig teljesítette kötelességét, s ezért személye méltó a megemlékezésre. Jakov a háború első napjaitól a fronton harcolt, maid fogságba esett. Amikor & fasiszták felajánlották Sztálinnak, hogy a Sztálingrádnál fogságba esett Paulusra kicserélik, a szovjet főparancsnok a következőket válaszolta: „Katonát nem cserélek marsallra”. Jakov így német hadifogságban halt meg, de a körülményekről számos változat létezik. Jakov Sztálin első feleségétől született, s anyja halála után annak rokonainál nevelkedett. Csak 14 éves korában került Moszkvába, apja új családjába, ahol a feleség, Nagyezsda Alli- lujeva szeretettel fogadta, de Sztálin elég hűvös volt független és mindenfajta gyámkodástól ódzkodó fiához. Jakov házassága csak fokozta a feszültséget apa és fia között, így a fiatalok Leningrádba költöztek. 1937-ben a repressziók áldozatává,váltak Jakov édesanyjának rokonai is, akiknél nevelkedett. A szovjet lap különböző dokumentumok alapján arról számol be, hogy a háború első napjaitól harcoló Jakov 1941. július 16-án esett német fogságba. A fasiszták megpróbálták kihasználni ezt a tényt, már augusztusban röplapokat szórtak, amelyek szerint Sztálin fia a németek oldalára állt. Hogy mii érezhetett Sztálin, azt csak találgatni lehet, de Jakov második feleségét 1941 őszén bebörtönözték, s 1943-ig megáncellá- ban tartották, miközben lányuk, Galina Sztálin családjában nevelkedett. A kihallgatási jegyzőkönyvek alapján Jakov a fogságban nem mutatott hajlandóságot a fasisztákkal való együttműködésre, habár tudták róla, s megpróbálták kihasználni, hogy nem osztja apja politikai nézeteit, viszonyuk nem a legjobb. 1942-től kezdve már koncentrációs táborban tartották a fontos foglyot, s egy sikertelen szökési kísérlet után rendkívüli őrizetben különleges barakkban tartották Sachsen- hausenben. A zsákmányolt dokumentumok szerint halála 1943 áprilisára tehető. A szovjet lap több változatot is ismertet a főhadnagy halálának körülményeiről, s leginkább azt tartja valószínűnek, hogy amikor a meghiúsult osere után a németek kínzásokkal akarták kivégezni — hogy az erről készült filmet eljuttassák Sztálinhoz —, Jakov Dzsugasvili az elektromos feszültség alatt tartott szögesdrót kerítésnek rohant. TEGNAP ÓTA az Afganiste tánban internacionalista segítséget nyújtó szovjet csapatok ezerötszáz -főből álló első oszlopa útban van hazafelé. Ezzel pontosan, a szerződésekben rögzített menetrend szerint megkezdődött a szovjet katonai egységek kilenc hónap alatti kivonása a közép-ázsiai országból. Május végéig, Gorbacsov és Reagan moszkvai csúcstalálkozójának dátumáig, a jelenleg Afganisztánban levő szovjet csapatok negyedrésze már otthon lesz, s a tegnap elkezdődött három hónapos első szakaszban már a mostani létszám fele visszatér hazájába. Ez idő szerint tizennégy tartományban vannak szovjet alakulatok. Az első három hónapos időszakban kilenc tartományt ürítenek ki, azaz a meglévő tizennyolc helyőrségből és támaszpontból tizenegyet. Mint Gromov altábornagy, az afganisztáni kontingens főparancsnoka közölte, a kivonulás közben a szovjet csapatok nem kezdeményeznek harci cselekményeket, de ha támadás éri őket, nem hagyják viszonzatlanul a rajtaütést. Hozzáfűzte azonban, -hogy esetleges támadások miatt nem borulhat fel a kivonási menetrend. Az altábornagy kabuli nemzetközi sajtóértekezleten beszélt. A világ számos országából ugyanis több száz újságíró érkezett Afganisztánba, hogy a helyszínről adjon tudósítást a nagy jelentőségű eseményről. Ez nem is meglepő, hiszen egyik gyakorlati lépése ez annak a folyamatnak, amelynek célja az afganisztáni konfliktus békés rendezése. A, szovjet csapatkivonás azért kezdődhetett meg, mert Pakisztán kötelezettséget vállalt a kabuli kormánnyal létrejött szerződésében, hogy nem támogatja a lázadókat, s felszámolja a beavatkozás úgynevezett anyagi bázisát. Ez annyit jelent, hogy határövezeteit nem bocsátja a felker lök rendelkezésére, hogy ott kiképzőtáborokat tartsanak fenn s fegyverraktárakat létesítsenek. JEGYZET A kivonulás első szakasza JELENLEG mintegy másfélkétmillió afgán tartózkodik, az iszlámábádi kormány korábbi engedélyével, ezekben a zónákban. A szovjet kivonulás kezdetének előestéjén a pakisztáni kormány, egy időben a kabuli kabinettel nyilatkozatban erősítette meg, hogy az afganisztáni rendezés külső feltételeit biztosítani kívánó szerződéseket megtartják. Ami Iránt illeti, nem foglalt állást. Teherán nem vett részt abban a hat éven át tartó tárgyalássorozatban sem, amely elvezetett ahhoz, hogy Genfben aláírják a rendezésről szóló dokumentumokat. Pedig Iránba körülbelül egymillió afgán távozott és Teherán támogatja azokat a szélsőséges fegyveres csoportokat, amelyek azért harcolnak, hogy Kabulban is Khomeini ajatollah rendszeréhez hasonlót vezessenek be. Nagyon sok függ attól, hogy az Egyesült Államok' folytatja-e a lázadóknak a modern fegyverek szállítását. Mint emlékezetes, a genfi okmányok aláírásakor ott volt a a szovjet és az amerikai külügyminiszter is, s megállapodás született: a két világhatalom szavatolja azt, hogy az afgán belügyekbe ne történhessen beavatkozás, s így a közép-ázsiai ország népe külföldi befolyásolástól mentesen fejezhesse ki akaratát. A világ közvéleménye akkor nagy örömmel fogadta ezt a megegyezést, mert ez annyit jelentett, hogy a két világhatalom együttesen vállal szerepet egy helyi konfliktus békés rendezésében. Sajnos jelenleg még tovább érkeznek a washingtoni szállítmányok a lázadóknak. Az ellenzéki fegyveres csoportok így rakétatámadások egész sorát hajthatják végre kabuli és más célpontok ellen. Mint bejelentették: nem hajlandók semmiféle tűzszüneti megállapodásra, s közölték azt is, hogy támadásokat intéznek a hazájukba vonuló szovjet alakulatok ellen. A JELEK SZERINT tehát a kivonulás kezdete nem jelenti azt, hogy ne folytatódnának az összecsapások a szovjet alakulatok- és az afgán ellenzéki fegyveresek között. Ezeknek a harcoknak bizonyára még sok ' áldozata lesz. Amikor még a külső beavatkozást megszüntető megállapodásért vívtak fegyveres küzdelmet, magas fokú internacionalizmust tanúsítva a szovjet alakulatok, s ekkor esett el számos harcostársuk, mély volt akkor is a fájdalom, amit a tovább küzdők éreztek. Mennyivel nagyobb a gyász tehát azokért a jövendő elesettekért, akiket már a feladat teljesítése után, kivonulás közben ér a halálos golyó! Mint Nadzsibullah elnök abban a sajtóértekezleti megnyilatkozásában, amelynek során köszönetét mondott a szovjet katonai segítségért, megjegyezte: a józan ész azt kívánja, hogy a fegyveres ellenzék fogadja el a tűzszüneti felhívást. Mint az elnök rámutatott, több fegyveres csoport azt állította, hogy a szovjet csapatok távozásáért harcol. Ha ez így van, akkor miért akarják folytatni a vérontást, mikor megkezdődik a szovjet csapatok kivonása? Nem minden fegyveres csoport akarja azonban a háború folytatását. Vannak olyan realisták, akik letették a fegyvert, s bekapcsolódtak a politikai életbe. A Nadzsibullahkormányzat által meghirdetett megbékélési folyamat ért el sikereket is. Az elnök sajtóértekezletén elmondta, hogy tárgyalnak ellenzéki erőkkel a hatalom megosztásáról. Ennek keretében huszonnyolc tisztséget ajánlottak fel a tegnapi ellenségeiknek a kormányzati és állami irányításban. A kabuli vezetés jelenleg több mint hétszáz fegyveres és politikai csoporttal áll kapcsolatban. Sajnos a fegyveres ellenzék derékhadát irányító hét erő, amely a pakisztáni Pesavárban székel, nem tartozik ezek közé. Ezek vezetői nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni még a tűzszünetről sem a kabuli vezetéssel, amelynek híveit teljesen ki szeretnék re- keszteni Afganisztán jövendő kormányából, ök a polgárháború mellett vannak, s a szovjet csapatok távozása után is addig akarják folytatni a harcot, amíg el nem érik a kabuli kormány r- gdöntését. PEDIG A BEL3Ö békés rendezés, amelynek útja a megbékélési politika, olyan realitás, amelyet az öldöklést folytatni akaró fegyveresek vezetőinek figyelembe kellene venniük. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt befolyása és tekintélye áz utóbbi időben rendkívül növekedett. Az elmúlt hat hónapban harmincezren csatlakoztak soraihoz, s a tagok összlétszáma már meghaladja a kétszázezret. Közülük 150 ezren a fegyveres erőkben teljesítenek szolgálatot. Logikus tehát, hogy ennek az erőnek nemcsak hogy ott kell lennie Afganisztán új koalíciós kormányában, hanem jelentős hangadó szerepet is kell kapnia. Afganisztánban nemrég parlamenti választásokat tartottak, amelyeken Tisztségviselők cseréje Jugoszláviában Reif Dizdarevics az új elnök A jugoszláv államelnökség vasárnap Belgrádban megtartott ülésén a tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásoknak megfelelően megválasztotta új elnökét és alelnökét. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnökévé a következő egyéves megbízatási időre Raif Dizdarevicset, a bosznia-her- cegovinai tagköztársaság képviselőjét választották meg, miután Lazar Mojszov (Makedón Köztársaság) mandátuma lejárt. Az alelnök Sztane Do- lanc (Szlovénia) lett. A jugoszláv parlament vasárnap délelőtti ülésén a következő egy évre Dusán Po- povszki makedóniai képviselőt választotta meg elnökévé, miután Marjan Rozsics (Szlovénia) megbízatási ideje lejárt. A két ház együttes ülésén Branko Mikulics javaslatot nyújtott be a szövetségi kormány átszervezésére és személycserékre. A parlament megszavazta a javaslatot, amelynek értelmében megszüntetik a külkereskedelmi, a piac- és általános gazdaságügyi, az igazságügyi és közigazgatás-szervezési minisztériumot, valamint a szövetségi energetikai és ipari, továbbá törvényhozási bizottságot. Ezek helyett megszervezik a külgazdasági, a törvényhozási és közigazgatási, s a gazdasági minisztériumot. Az új külgazdasági minisztérium élére Nenad Krekics eddigi külkereskedelmi miniszter, a törvényhozási és közigazgatási minisztérium élére Petar Vajovics, eddigi igazságügyi és közigazgatásszervezési miniszter került. A hadirokkantügyi bizottság elnöke Milan Seselj lett. Felmentették nemzetvédelmi miniszteri tisztségéből a 67 éVes Branko Mamula flottatengernagyot, aki 1982 óta állt ezer> a poszton és most nyugállományba vonul. Helyét a 63 éves Veljko Kadijevics vezérezredes, eddigi nemzetvédelmi miniszterhelyettes foglalta el. * Raif Dizdarevics, a jugoszláv államelnökség új elnöke 62 éves. A bosznia-hercegovinai Fojnicá- ban született és muzulmán nemzetiségűnek vallja magát. Fiatalon, 1943-tól részt vett a jugoszláv antifasiszta népfelszabadító háborúban. 1945-ben felvették a JKP- ba. Az ország felszabadulása után, 1945-től 1951-ig az állambíz- tonsági szervekben dolgozott, majd a külügyminisztériumba került. Három évig Szófiában nagykövetségi másodtitkár, majd ezt követően ugyancsak 3 évig a moszkvai nagykövetségen első titkár volt. Később — 1963-tól — a prágai jugoszláv nagykövetség.ta- nácsosa lett. 1967-től a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának titkáraként, majd pedig külügyminiszter-helyettesként tevékenykedett 1974-ig. Ezt követően tíz esztendeig ft Bosznia-hercegovinai Kommunista Szövetség KB elnökségének tagja volt. 1974—1978 között a Bosznia-hercegovinai Szakszervezeti Szövetség Köztársasági Bizottságának elnöki tisztét töltötte be, 1978—1982 között pedig a Bosznia- hercegovinai Köztársaság Elnökségének elnöki teendőit látta eL 1982 májusától egy éven át a jugoszláv parlament elnökeként dolgozott. 1983-tól 1987 decemberéig Jugoszlávia külügyminisztere volt. Ilyen minőségben látogatást tett Magyarországon is. 1987 decemberében választották meg a Jugoszláv Államelnökség tagjává és egyben alelnökévé, azt követően, hogy Hamdija Pozderac, a Velika Kladusa-i Agrokomerc váltóbotránya miatt lemondott erről a tisztségről. Iraki légitámadás a Larak-szigeti kikötő ellen Ismét tankerek lángolnak Az iraki légierő a hétvégén súlyos csapást’mért Irán olajkereskedelmére. A több hultöbb, tavaly ősszel alakult párt is résztvett. Az új összetételű nemzetgyűlés, amely már részben tükrözője Afganisztán politikai sokszínűségének, május végén ül össze először. Napirendjén szerepel az új kormány megalakítása, s ez bizonyosan további nagy lépés lesz a megbékélési politika útján. Ha a fegyveres ellenzék nagy része a polgárháború folytatását mellett Száll síkra, számolnia kell azzal, hogy a kabuli vezetés harcokban kipróbált, ütőképes hadsereggel rendelkezik. Ezek egységei veszik át a távozó szovjet alakulatoktól a mintegy hatszáz millió rubel értékű, százhetven katonai létesítményt. Moszkva és Kabul katonai együttműködése a jövőben is folytatódik. Afgán katonatiszteket továbbra is kiképeznek a Szovjetunióban. S tekintve, hogy az afgán hadsereget szovjet fegyverekkel látták el, a harci technika szinten tartásához és a harckészültség megőrzéséhez a moszkvai vezetés ezután is segítséget nyújt. Afganisztánban maradnak szovjet — katonai és polgári — tanácsadók, s ezek biztonságáról a kabuli hatóságok gondoskodnak maid. Érvényesek lesznek ezután is természetesen mindazok a szerződések, amelyeket Kabul az ‘ ország gazdaságának fejlesztésére kötött a Szovjetunióval és a szocialista közösség más államaival. ÖSSZEGEZVE: ellentétben az ellenzéki fegyveresek és támogatóik állításával, a kabuli kormányzat olyan tekintélyes erő, amely „nem omlik össze automatikusan” a.szovjet csapatok távozása után, s amelynek a kormányzásban való részvétele nélkül nem képzelhető el reális, külföldi beavatkozástól mentes, békés kibontakozás. Természetesen mindehhez az szükséges, hogy az a szellem, amely az afganisztáni konfliktus rendezéséről intézkedő genfi tárgyaláson végül is kialakult és szerződésekben öltött testet, továbbra is érvényesülhessen. Árkus István Iámban támadó iraki gépek a Perzsa-öböl déli részén, Irán Larak-szigeti olajkikötőjénél legkevesebb öt, különböző országokban bejegyzett olajszállítót borítottak lángba, köztük a világ legnagyobb tankhajóját, a libériái „Seawise Giant”-ot. A szombati támadások után vasárnap hajnalban újból lecsaptak az iraki vadászrepülők — Bagdad megszokott szó- használatával élve — „egy igen fontos tengeri célpontra”. A halálos áldozatok számáról egyelőre nincs pontos adat. Egyes jelentések négy vagy öt személyről tudnak, más hírek szerint viszont még több tucat tengerész szerepel az „eltűntek” listáján. Irán azzal vádolj», az Egyesült Államokat, hogf az öbölben levő amerikai flotta az iraki légitámadások alatt zavarta az iráni radarokat. A Perzsa-öbölben megtalálták annak az amerikai katonai helikopternek a roncsait, amely egy hónappal ezelőtt tűnt el — akkor, amikor az amerikaiak megtámadtak két iráni olajszigetet. Az iráni légierő vasárnap iraki szárazföldi csapatösszevonásokat támadott. WCSAK RÖ VIDEN7.Hk EMILIO PAOLO BASSI, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete, életének 63. évében, május 13-án, súlyos betegség következtében Budapesten elhunyt — tudatja az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetsége. SZERGEJ GORSKOV, a Szovjetunió hőse, a szovjet haditengerészeti flotta tengernagya hosszú, súlyos betegség után 79 éves korában pénteken elhunyt. Gorskov mintegy harminc évig volt a szovjet hadiflotta főparancsnoka és honvédelmi miniszterhelyettes. AZ IZRAEL ÁLTAL megszállt területek palesztin lakossága vasárnap általános sztrájkkal tiltakozott a velük szemben folytatott politika ellen Izrael állam megalakulásénak 40. évfordulóján és Jeruzsálem „újraegyesítésének” ünnepségein.
