Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
8 1988. MÄJUS 14., SZOMBAT A budai hegyekből már kipusztult az encián Nem is kopár a budaörsi kopár Miután részletesen elemzi, hogyan értelmezi a magyar ember a különböző madarak énekét, ezt írja Herman Ottó a Madarak hasznáról és káráról című könyvében: „Itt csak arról tettem tanúbizonyságot, hogy Teneked, jó Népem, megvan a madár iránt a jóindulatod: eleven eszeddel megérted az életét, hasznát, kárát, szavának megadod a bölcs értelmét is, ez az értelmezés pedig sokszor saját magad és embertársad tükre." Majdnem másfél száz esztendővel ezelőtt vetette papírra e szavakat a neves természettudós, s olybá tűnik, ez a másfél száz esztendő bizony nagy idő. Mintha sokunkból kiveszett volna a madár iránti jóindulat, hiszen az' erdőt járó ember akarva-akarat- lan tetteivel pont az ellenkezőjéről tesz tanúbizonyságot. Szubmediterrán sziget Még szerencse, hogy . vannak hivatásos természetvédők, akik megpróbálják felvenni a harcot a pusztító kezekkel. Sajnos gyakran sikertelenül, hiszen csak a jogszabályok fegyverével inthetik jobb belátásra a kárt tevőket, bár ezek értelmében a természetvédelmi őrök használhatják lőfegyverüket. De legtöbbjük nem azzal az oldalán indul el a Fekete-hegyekbe vagy a budaörsi kopárokra, Pedig ezek is nemzeti vagyonunk részei, amelyet sokan gátlástalanul herdálnak. A budaörsi kopárok különösen figyelemreméltó természeti képződmények. Keletkezésüket a földtörténeti középkorra, az úgynevezett mezozoikumra teszik a tudósok. Körülbelül százötven-kétszáz millió esztendővel ezelőtt jött létre úgy, hogy a területet borító Thetys nyílt tengerében, a meleg éghajlat alatt lerakódott a diplopórás dolomit. Ezt a Diplopora aunulata elnevezésű alga választotta ki. Tipikus i üledékes képződmény, amely úgy egymillió esztendővel ezelőtt vehette fel jelenlegi formáját. Különböző mozgások során emelkedett ki a ma Budaörshöz tartozó Odvas-hegy, Kő-hegy, Farkas-hegy, Szekrényes és Szállás a többi dolomitorommal egyetemben. Az imént név szerint felsorolt „hegyeli” különösen fontosak, hiszen ezek alkotják a budaörsi kopárok szigorúan védett zónáját. Hogy miért ez az elővigyázatosság? A messziről teljesen kopárnak tűnő dolomithegy- együttes a Dunántúli Közép- hegység szubmediterrán szigeteinek egyike. Ilyen a Bala- ton-felvidék, a Vértes, a Sashegy, a gyöngyösi Sár-hegy és a tokaji Kopasz-hegy egy-egy oldala is. Olyan növények és állatok találhatók itt meg, amelyek a Földközi-tenger melléke kivételével máshol nemigen fordulnak elő. Tipikus mediterrán állatfajok élik itt életüket, olyanok, mint a haragos sikló, a Pannon gyík, s pár esztendővel ezelőtt még láttak a környéken vörös hasú, kék fejű kövirigót is. Sajnos ezek az utóbbi időben már visszahúzódtak dél felé. Ki tudja, miért? Lehet, hogy az erdő csendjén felverő motorosok üldözték el őket, mert bizony e hazai mánia képviselői gyakorta dübörögnek kétkerekű szörnyetegeikkel a szigorúan védett részeken. S lehet, hogy miattuk látogat már erre a környékre ritkábban az apáca hantmadár, s valószínű ezért emlegetik a környéket a sövénysármány fészkelőhelyének múlt időben. Sok az a másfél száz esztendő, ami eltelt Herman Ottó könyvének megírása óta, de azért még mindig akadnak itt védeni való fajok. Ilyen például az erdei pacsirta, mely a kopárok egyik jellegzetes madarának számít, s a hüllők közül a már említett Pannongyík, amelynek ez a legészakibb előfordulási területe. Öröm és keserűség S bár a természetvédők nem igazán elégedettek a mai helyzettel, számos mediterrán növény is gazdagítja itt a hazai biológiai kincset. A Balkánon honos félcserjék egész sora, naprózsa, kakukkfű, különböző sziklagyepek hazája a dolomithegy. De virágba borul itt a daravirág, a törpemandula, az árvalányhaj, a tavaszi hérics és a leánykökörcsin is. Megannyi kipusztulásra ítélt növény és állatfaj, megannyi öröm s megannyi keserűség. Hiszen a természetvédők gyakran érzik úgy, hogy hiábavaló a fáradozásuk. A budaörsi kopárok szigorúan védett területe körülbelül kétszáz hektáron fekszik. Itt tulajdonképpen csak a kijelölt úton szabadna közlekedni a turistáknak, s tilos lenne leszakítani bármilyen virágot. Mégis: sokan fittyet hánynak a figyelmeztető táblákra, feliratokra, az utat lezáró sorompóra. A már említett motocross megszállottjai olyan durván lekoptatták a dolomitok talaját, elpusztítva ezzel a növények életterét, hogy még a laikus is megdöbbenéssel tapasztalja az irtást. Légi felvételeken látszik a motorkerekek által vágott út fehér nyoma a zöld területen. Nem úszna meg — De legnagyobb bajunk a virágszedőkkel van — mondja Nagy Antal a Budai Tájvédelmi Körzet munkatársa. — Leszedik a kökörcsint, a tavaszi héricset, pedig úgyis elszárad; elfonnyad, mire leérnek a buszmegállóba. Nemhiába találták ki ezek eszmei értékét. A kökörcsiné kétezer, a héricsé ötszáz forint. El sem tudják képzelni a turisták, mekkora kárt okoznak ezzel, így pusztították ki például a budai hegyekből a kirándulók pár esztendő leforgása alatt az enciánok összes fajtáját, s a kosborok, vagyis hazai orchideafélék nagy részét. — Van-e egyáltalán valami eszközük a tudatlan, vagy éppen tudatosan kárt okozók ellen? — Ha épp a szemünk előtt szakítanak le egy virágot, megbüntethetjük őket, de mindenki tudja jól, hogy hazánkban nemigen fizetnek ilyenért az emberek. Figyelmeztethetjük az erdőn járót, de előfordul, hogy durván vágnak ilyenkor vissza. Ennek ellenére még mindig az a véleményem, hogy jó szóval többet érünk el, mint fenyegetéssel. Északi szomszédunkban, Csehszlovákiában ötszáz korona alatt aligha úszna meg büntetést olyan „természetbarát”, aki leszakít a Tátrában egy védett virágot. Nálunk legfeljebb figyelmeztetni tudják. Néha az jut eszembe, mi lenne, ha kifizettetnék a kirándulókkal a letépett virág eszmei értékét. Biztos nem vennék jó néven. Gyakran eszembe jut egy pár évvel ezelőtti kép: egy kisváros piacán egy idősebb néni kökörcsineket árult. Egy csokorba, melyet tíz forintra taksált, tíz szál virágot kötött. Egy kökörcsin eszmei értéke — ismétlem — kétezer forint. De csak addig, amíg van a kopárokon ... Fiedler Anna Mária Falu Úgy hat óra körül járhat az idő. Az ügyintézések ideje. Három feladatom van: megkérdezni az autószerelőt, miért kopog valami a kocsi elején, szólni a vízvezeték-szerelőnek a zúgó csap miatt, és homokot rendelni a fuvarosnál. Először a vízvezeték-szerelőhöz megyek. Hiába, „munkán van”. Következik az autó- szereiő. Csak a felesége van otthon, mondom, majd visz- szajövök. Irány a fuvaros. A kapu tárva, a teherautó már ott áll a ház előtt, de senki nincs a házban. Talán az apósánál van, szól oda valaki a szomszédok közül . . . Nem várok, inkább visszamegyek az autószerelőhöz. Még mindig csak a felesége van otthon. A kapuban beszélget egy asszonnyal, aki rögtön meg is szólít: Maga keresett bennünket, vagyis a fuvarost? A meglepetéstől az igent is csak nehezen tudom kimondani, s mire kimondom, már oda is lép egy férfi: Hallom, hogy keresett, mondja, és bemutatkozik. A fuvaros . . . Azon már nem is csodálkozom, hogy hazafelé menet összetalálkozom a vízvezeték- szerelővel, aki éppen hozzánk indult, mert hallotta, hogy zörög nálunk a csap. s gondolta, mielőtt még „fájrontot” csinál, beugrik megnézni, mi a baj . . . Ezek után pedig abban is biztos vagyok, hogy rövid időn belül megtudom — egy szomszédtól vagy éppen az élelmiszerüzlet valamelyik eladójától —, hogy mi a baj a kocsimmal, s mikor vihe- tem a szerelőhöz. Fél nyolckor azzal a jó érzéssel ülök le megnézni a híradót, hogy mindent elintéztem. Még akkor is, ha a vízcsap holnap is zörögni fog, ha a homok csak nem akar megérkezni, s ha az autószerelő az elkövetkezendő napokban egyáltalán nem ér rá. Mert ezek mind-mind eltörpülnek a figyelem és figyelmesség fenti megnyilvánulásai mellett — amelyben egy sze gény városlakónak sohasem lehet része. — nos, Százmilliós árbevétel — kövekből Megújul egy régi mesterség Mit kezdjünk a látszatra értéktelen, szürke kövekkel? Ha laikusok vagyunk, aligha tartjuk azokat valamire, ám a szakember fantáziája az alaktalan tömbök, moha benőtte sziklafalak láttán is működni kezd. Zsezserán László, a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet és az Alagi Állami Gazdaság közös Bányaművelési Gazdasági Társaságának igazgatója elsősorban gazdasági vezetőként keresi a természetes anyagokból származó jövedelmek forrásait, s minél több lelőhely feltárására bíztatja szakértő kollégáit. Irodájában finom csiszolású, fényes kőlapocskákat forgatunk kezünkben, miután megérkeztünk egyik kavicsbányájukból. Nemcsak nyersanyag formájában lehet eladni azt sem. A 43-as Számú Állami Építőipari Vállalat Római Cserépgyárának finom kvarc- anyaga mellett az osztál.vozó- nál szelektált nagy méretű darabok ugyanígy kerülnek a pesti építkezésekre, de később kifejleszthetik a kész beton gyártását, aztán meg a helybe szállítását oda, ahol éppen az alap, vagy a koszorú betonozása folyik. A fényesre csiszolt, drága gépekkel vékony szeletekre vágott bazalt díszítő-, falburkoló elem is lehet, nem csak formára darabolt útburkoló. Ez Bér községből, a Cserhát hegység egyik Nógrád megyei kis falujából érkezik a megmunkáló telepre. Kóspallagon nem kell már sajnálkozniuk amiatt az embereknek, amiről pár éve beszéltek, hogy megszűnt egy helyi kereseti forrás, bezárták a kőbányát. Az ott található andezit miatt érdemes ismét művelni, ehhez gépsort vásárolni, a régi, jó mestereket ismét felkutatni, hogy az ősi mesterség ismét kivirágozzon, a kor követelményei, a piac igényei szerint megújuljon. Rhodesiái Nérókő — mutatja az egyik darabot az igazgató. Láthatunk itt svéd gránitot, fekete márványhoz hasonló finom bazaltot, amiket megmunkálva külföldi vevőknek szállítanak. A Balaton mellől négyzet alakú kemény mészkő érkezik. Sokféle anyagot mutat, magyaráz annak bizonyítékául Zsezserán László, hogy a kövekből is lehet jó pénzt csinálni, terveket is érdemes készíteni, akár hosszú távra, ha jó kezekbe kerül a dolog. A dunakeszi, a váci és a közeljövőben Kóspallagon nyíló bányák kincseire lehet alapozni, s a mintegy száz embert foglalkoztató gazdasági társaságnak hosszú távra is megalapozható a jövője. Ennek legfőbb bizonyítéka a tavalyi eredmény. A százmilliós árbevétel, a húszmilliós mérleg szerinti eredmény komoly siker a kemény köveken. K. T. I. Ahol mernek vállalkozni / Nem jótékonysági intézmény — Meg kell kérni Béres elvtársikat, elfilegezzék meg nekünk a 17 millió forintot, valamilyen hitelügylet tormájában. A magabiztos javaslat Érden, a tanácstesület napokban tartott ülésén hangzott el az afeletti vitában, hogy a szennyvíztisztító-telep bővítéséhez ígért és most kényszerűen visszavont megyei tanácsi céltámogatás hiányzó összegét honnan teremtsék elő ahhoz, hogy folytathassák a leállított munkálatokat. Sokak arcán mosolyt fakasztott a javaslat, ám korántsem gúnyosat. És ez szólt a címzett, Béres László igazgatósági elnök személyében az Érd és Vidéke Takarékszövetkezetnek is. Ugyanis a bizalmat kifejező, szinte magától értetődően elhangzott kijelentésnek vannak előzményei, tehát a tanácstag ajánlata egyáltalán nem volt alaptalan. Érden ugyanis jól tudják, ha a konkrétan ebből a dologból nem is lesz semmi — bár ki tudja? —, nem ez lenne az Most már lemerülhetünk A víznél nyaraló gyerekek álmainak netovábbja a búvárfelszerelés. Ebből szerelnek évente több mint félmilliót a farmost Tápiómente Tsz helyi üzemében. A tatai Műanyagipari Szövetkezet a különféle típusú búvárszemüvegeknek, légzőpipáknak és az uszonyoknak a gyártója, a farmosi asz- szonyok pedig az összeszerelői. Termékük igen keresett — olyannyira, hogy a hazai piacra sem jut mindig elegendő —, magyar búvárfelszereléssel kémlelik a vizek titkait a csehszlovák, a lengyel és az NDK-beli gyerekek is. Farmoson a szerelés után egyenként meózzák a darabokat, különösen a szemgüvegeket, hiszen ezek a legkényesebb részei a felszerelésnek. Csomagolás előtt a gumiból készült részeket szilikonréteggel kenik be, így védve a kiszáradástól. Képeinken: A szemüvegnek vízhatlannak kell lennie (balra fent). Fontos alkatrész a tartópánt (jobbra fent), A puding próbája... (Erdösi Ágnes felvételei) első eset, hogy a takarékszövetkezet közvetlenül is részt vesz pénzével vagy pénzügyleteivel a településfejlesztési célok megvalósításában. A legnagyobb visszhangja a városi gázprogram egész városrészeket, több száz családot, illetve ingatlant érintő támogatásnak volt azzal, hogy felvállalta a pénzügyek lebonyolítását. Megelőlegezte a lakosságnak hitelként, kedvezményes feltételekkel és kamatozással a teljes költség 70 százalékát. S minthogy a gázprogram folytatódik — ha már benne vannak —, Liget után most már Postástelepet, Vincellért és a városközpont egy részét, összesen így vagy kétezer Ingatlant érintően takarékszövetkezeti közreműködéssel jut az otthonokba a környezetkímélő, gazdaságos fűtőenergia. Azoknak is adnak kölcsönt, akiknek nagyobb összegű, hosszú lejáratú házépítési, lakásvásárlási hiteltartozásuk van bárhol. Sokszer futottak Persze nem konfliktusmentes az együttműködés. A lakosság úgy gondolta, a pénzügyek vállalása kiterjed a kivitelezés körüli panaszok elintézésére is. Sokszor futottak kezdetben ilyesmivel a takarékszövetkezet érdligeti központjába, míg megértették, ez nem oda tartozik. Részt kért a szövetkezet a tőszomszédságában két ütemben épülő bevásárlócentrum építkezéséből is. A beruházás elhúzódott, az erre szánt pénzük elfeküdt, márpedig ezt ugye egy nyereségre törő pénzintézet nem engedheti meg magának. Mert azt talán mondani se kell, hogy a vállalkozásokba, amelyek igen kedvezőek a lakosság, az ügyfelek számára, nem jótékonysági intézményként vág bele a takarékszövetkezet. Éppen vállalkozó kedvével és merészségével — hiszen a vállalkozások mindig rejtenek bizonyos kockázatot — vált nemcsak a megye egyik legnagyobb létszámú szövetkezetévé, hanem gazdálkodási, pénzügyi mutatói, eredményei dolgában is ott áll a legelsők között. Tombolán Dáciát Szintén az elsők között kezdtek az ingatlanforgalmazásba a múlt év tavaszán, amint erre jogosítványt, vagy mondjuk inkább úgy. lehetőséget, ajánlást kaptak felsőbb szerveiktől. Vesznek és eladnak házakat, lakásokat, és az idén már nemcsak Érden és körzetében, hanem például Székesfehérvárott és a fővárosban is. A vásárláshoz pedig adják az ismert hitelt, ha nincs elég pénze az otthonalapítónak. Aztán tavaly a Tárnoki Tanács megbízásából 7 millió forintos házhely-értékesítést bonyolítottak le a községben. A pénzből a tanács most tornatermet épít az éppen elkészült új iskola mellé. A rábízott pénzekkel bizony ügyesen kell gazdálkodnia a takarékszövetkezetnek, hiszen azok után, ha betét, kamat jár, ha részjegy, a kamaton belül még prémiumot is illik fizetni. Az érdiek az utóbbira az idén összesen 12 száza lékot adnak. Nem különben meg kell teremteniük a me már igen széles körű pénzüg" szolgáltatásaiknak az anyagi alapját. Emellett vannak apróbb ügyes „húzásaik”, amelyek tovább növelik ügyfeleik bizalmát. Gondolunk itt a világtakarékossági naphoz kapcsolódó tombolára, amellyel Dacia személygépkocsit nyert legutóbb Takács József érc’ parkvárosi lakos. Aztán az egyéves cascoátvállal ás, hu náluk fizetik he a gépkocsit. Meg a különböző kedvezményes vásáriéi hitelakcióik a : Érdi Skála Áruházzal. Miííárdos forrni Nem is csökkent., sőt az érdi takarékszövetkezet kilenc fiókjánál a múlt évben tovább nőtt a takarékbetét-állomány akkor, amikor — jól emlékszünk — mindenütt máshol sorban álltak az emberek a pénzükért. Így a múlt évi betétállományuk jóval meghaladta a tervezettet. Sőt, az országos 6-8 százalékos növekedést is. Betét- és kölcsön- forgalmukat már jócskán mil- liárdban számolják. Kádár Edit
