Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

1988. MÁJUS 14., SZOMBAT 3 Ä közéleti nyilván&sságról Politikai vitafórum Rendkívül aktuális és sokakat foglalkoztató kérdéskörben vállal­kozott tájékoztatásra dr. Csikós József, az MSZMP KB alosztályveze­tője a megyei pártbizottság tegnapi vitafórumán. A rendezvényen részt vevők — a városi jogú pártbizottságok vezető munkatársai, propagan­distái, a megvei társadalmi szervezetek aktivistái — a politikai köz­életi nyilvánosság helyzetéről és a fejlesztés szükséges tennivalóiról hallhattak bevezető előadást. A nyilvánosság nem valami­féle öncél vagy luxus — hangsúlyozta dr. Csikós Jó­zsef —, hanem a politika ha­tékonyságának elengedhetetlen feltétele, amely a társadalmi kibontakozás számára többlet- energiát biztosít. Ezért gondo­latilag és a gyakorlatban is meg kell haladni azt a régi felfogást, amely a nyilvános­ságot csupán a felvilágosítás, az egyirányú tájékoztatás kö­zegének tekinti, egynek a mindentudó és mindig helyes célokat és törekvéseket képvi­selő „felsőbbség” transzmisz- sziós közvetítő eszközei közül. Ma már világos, hogy nem tartható fenn a nyilvánosság ilyen tekintélyelvű és szelektív értelmezése. Társadalmunk érett arra és igényli is azt a demokratikus kontroll- és részvételi mechanizmust, amely biztosíthatja a nézetek és vélemények nyíltabb meg­jelenését és ütközésük lehe­tőségét. A szocialista pluraliz­mus működési formáit keres­ve a nyilvánosság az a fontos közvetítő közeg, amely lehe­tőséget nyújt a társadalmi kommunikációra állam és ál­lampolgár, vezető és vezetett között, megteremti az érdek- egyeztetéshez elegendhetetlen információs csatornákat a kü­lönböző társadalmi közössé­gek, csoportok, intézmények és szervezetek, illetve tagjaik számára. Ez sokkal több annál, amit általában ide szoktunk sorol­ni — hívta fel a figyelmet az előadó. — A sajtó, a tömeg­kommunikáció mellett a köz­életi-politikai nyilvánosság fó­rumai lehetnek a klubok, a kulturális egyesületek, a ter­melőegységek közgyűlései vagy éppen a lakóterületi ósz- szejövetelek is. Á működé­sükhöz megfelelő társadalmi- politikai keretet adó jogi sza­bályozás azonban még sok vonatkozásban hiányos. Bár a sajtó- és szólásszabadság, az egyesülési és gyülekezési jog deklarative megfogalmazódik az alkotmányban, konkrétan azonban nincsenek meghatá­rozva érvényesítésük lehető­ségei és korlátái. A pontosí­táshoz szükséges előkészítő munka már megkezdődött; kidolgozás alatt áll az egyesü­lési jogot szabályozó törvény, amely szándéka szerint a je­lenlegi egyesületi szabályozá­son túllépve kezelhetővé teszi a politikai motívumokat is hordozó egyesülési törekvése­ket is. A jelenlegi sajtótörvény Tölcsérek \z Örkénnyel határos Felső- ajos Almavirág Szakszövet­kezetében egy évtizede igen irtékes ipari tevékenységre, a iörös-, boros- és pezsgőspalac­kok zárófóliáinak gyártására vállalkoztak. Űjabban a meg­levő eszközök jobb kihaszná­lásával — például a Budatej GT számára is — jégkrémtöl- cséreket készítenek. (Fehér Ist­ván felvétele) helyébe majd új kommuniká­ciós törvény léphet, ami ga­rantálhatja egy tagoltabb és mozgékonyabb közlési és saj- tönyilvánossági struktúra ki­alakulását. Előadásának utolsó részében dr. Csikós József a párt nyil­vánosságával kapcsolatban azt emelte ki, hogy párhuzamo­san kell fejleszteni a párt te­vékenységének az egész tár­sadalom előtti nyilvánosságát és a különböző szintű vezető testületek munkájának a párt­tagság előtti nyitottságát. A párttagok többsége ennek hí­ján csak végrehajtóvá degra­dálódik, és a döntések alakí­tásában való szervezett rész­vétel nélkül azokat hatéko- n> an képviselni sem tudja. Mindezek a kérdések szoros összefüggésben, kölcsönhatás­ban vannak a párt vezető sze­repének érvényesülésével és a politikai intézményrendszer fejlesztésével, ami a közeli pártértekezlet napirendjére kerül majd. Így az országos pártfórum döntései a nyilvá­nosság alakulására is közvet­lenül hatnak — állapította meg végül az előadó, aki be­fejezésül a hallgatóság kérdé­seire válaszolt. B. A. Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt, a ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő, régi harcosát 80. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, az MSZMP főtitkára levélben köszöntöt­te. A levelet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT elnöke nyújtotta át Marosán György­nek azon az ebéden, amelyet pénteken az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének el­nöksége adott tiszteletére. Az ebéden részt vett vendéglátó házigazdaként Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottságának elnöke, az ÉDOSZ elnöke. A lakossági betétek után Emelik a kamatokat 1988. június 1-jével emelke­dik o lakossági betétek kamata és kamatprémiuma. A mostani intézkedések következtében az egy éven túli lekötésű betétek kamata — a kamatprémium­mal együtt — 15,5—17,5 száza­lék között alakul. Például a takaréklevél esetében hatéves lekötés után a prémiummal együtt évi 16,5 százalék, az életbiztosítás nélküli nyug- díj-előtakarékossági betét ese­tében 5 év után évi 17,5 szá­zalék kamatjövedelem illeti meg a betétest 1988. június 1- jétől. Az intézkedés célja a lakos­sági megtakarítások ösztönzé­se, annak a folyamatnak a megállítása, amely az utóbbi hónapokban a betétállomány növekedésének lelassulásához vezetett. Az 1 éves és azon túli lekö­tésű kamatozó betétek és csekkszámlabetétek, a taka­réklevél, a lakás célú betétek, a nyugdíj-előtakarékossági be­tétek, a gyámhatósági betétek és a közérdekű célra juttatott adományok, valamint az át­utalási betétek kamatai átla­gosan közel 3 százalékkal emelkednek. A lakossági pénzintézetek a tartós lekötésű betétek kama­tának kiegészítéseként az 1987 októberében meghirdetett, egy­szeri, évi 3 százalékos prémiu­mot 1988. június 1-jétől évi 4 százalékos mértékűre emelik fel. A kamatprémium-emelés az 1—3 éves lekötésű könyves­és csekkszámlabetéttel, taka­réklevéllel, a lakás célú betét­tel és a nyugdíj-előtakarékos­sági betéttel rendelkezőket il­leti meg 1988. június 1-jétől az év végéig. A prémium a már jelenleg is betétben le­vő, valamint az 1988. év végéig betétben elhelyezett összegek után jár. A pártértekezlet küldöttei Értékükön mérjük a dolgokat! Mint ismeretes, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága április 23-i ülésén összegezte az országos pártértekez­let állásfoglalás-tervezetéről folytatott viták tapaszta­latait. Kialakította és rögzítette a testület álláspontját és megválasztotta a május 20-ára összehívott tanács­kozás küldötteit. Sorozatunkban azt villantjuk fel: milyen útravalóval indulnak a pártértekezletre me­gyénk kommunistáinak küldöttei. Nem javítani — átformálni A pártértekezletre készülve önkéntelenül is eszünkbe jut a XIII. kongresszust megelőző politikai légkör. Tavaszi Jó­zsef, a Pest Vidéki Gépgyár fődiszpécsere akkor is a kül­döttek között volt, s mint mondta, a megpezsdült köz­élet, a lelkesült hangulat azt sugallta: ilyen körülmények között lehetséges a társadalom egészséges és normális to­vábbfejlesztésére vonatkozó program kialakítása. Most utólag úgy látja, hogy a jó­zan és kritikus hangvétel el­lenére föloldódott a kong­resszus abban a hangulatban. Ezért fontosnak tartja, hogy az ünnepélyes külsőségek, a fölfokozott várakozás és ten­ni akarás ezúttal ne térítse el a tanácskozást a reális hely­zetfelméréstől, ne terelje el a figyelmet a lényeges tartalmi kérdésekről! Ugyanígy elen­gedhetetlen az is, hogy a meg­fogalmazandó gondolatokon, feladatokon mindenki ugyan­azt értse... Tavaszi József is azok közé tartozik, akik szerint társadal­mi. gazdasági gondjaink meg­oldásának a demokrácia, a nyíltság kiterjesztése a kulcs­kérdése. A politikai in­tézményrendszer működését, egész mechanizmusát újra kell értékelni. A mostani helyzet­ben azonban nem elég javí­tani rajta, hanem gyökeresen át kell formálni. Ha szót kap, azt is elmondaná a pártérte­kezleten, hogyan képzeli el ezt a demokráciát. Az ólet szolgáltatta hozzá a példát. Tavaly ősszel történt, hogy radikális változás következett be a kormány élén, ezzel együtt programot dolgoztak ki, s azt nagy többséggel elfogad­ta a Parlament. Ez a demok­rácia, s nem az, hogy egy szűk körű csoport mérlegeli, hogy mire érett a társadalom és mire nem. Döntse el maga. Tárjanak a nyilvánosság elé alternatívákat, s a tagság an­nak alapján tegye le a vok- sát. Lehet, hogy ez tévedések­hez is vezet, de a demokrácia magában rejti a korrekció le­hetőségét is. A demokrácia, a nyíltság vezet el a politikai, gazdasági teljesítmények valós megméretéséhez, kritikájához, s ha kell, a szükséges beavat­kozáshoz. Ezt, az egész társa­dalomra, a gazdaságra kiter­jedő folyamatot a pártnak kell gerjesztenie. Néha egy ciklus is sok Záboji Attila, a gyáli Sza­badság Tsz csoportvezetője hirtelen nem is tudja, mit vá­laszoljon arra a kérdésre: mit vár leginkább a pártértekez­lettől? Annyi mindenről be­széltek a taggyűléseken, any- nyi fontos tennivaló jött elő, hogy legszívesebben mind­egyikkel előhozakodna. De ta­lán mindennek az alapja a bizalom helyreállítása ... Mert a legutóbbi kongresszuson azt ígérték az embereknek, hogy a következő néhány évben ugyan nehezebb lesz a hely­zet, de utána rendeződnek a dolgok. Most látható, hogy nem így történik, hosszú idő­be telik a kibontakozás. Ezért a pártértekezleten pon­tosan meg kell határozni, hogy mire számíthatunk a kö­zeljövőben. Záboji Attila szerint a gaz­daság megerősítése a legsür­getőbb. Már csak azért is, mert ez a feltétele az anyagi gondok enyhítésének. Sok munkás él egyik hónapról a másikra, egyik fizetéstől a másikig, s ez hosszú távon elégedetlenséget szül. Záboji Attila hozzáteszi azt is: a gazdaság megreformálása nem a párt feladata. Jelölje ki a célokat és bízza a végrehaj­tást a szakemberekre. De úgy, hogy a felelősség többé ne sikkadjon el. Akik a munka­padnál dolgoznak, úgy érzik, nem tehetnek róla, hogy föl­halmozódtak a problémák. Nem hiszik, hogy ők lennének a felelősek. Ezért támogatják azt a ja­vaslatot, hogy bizonyos funk­ciókat csak két ciklus erejéig lehessen betölteni. Mert akad­nak olyanok, akik 10-15 esz­tendeje állnak ugyanazon a poszton, vagy egyre följebb kerültek, pedig a környezetük tudja róluk, hogy nem alkal­masak a vezetésre. Záboji At­tila sarkosan fogalmaz: akad­nak olyan pártmunkások, akikből egy ciklus is sok! Ezt mondaná el, ha szót kapna a pártértekzeleten. Erre valószí­nűleg nem kerül majd sor, hiszen tudomása szerint me­gyénk küldötteinek legalább a fele fel akar szólalni. Erre a tervezett három nap során pedig aligha lesz lehetőség... K. L. HÉT HIRE KERTI ÉSZ 0 A gazdasági vezetők tanácsa a gazdasági társaságokról szóló törvény alapelveit vitatta meg. 0 Budapesten árverést rendeztek fotó- és optikai régisé­gekből. 0 A Szépművészeti Múzeumban kiállítás nyílt meg Reneszánsz és klasszicizmus címmel. 0 A hét híre az is, hogy tudományos tanácskozást rendez­tek a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen a fáj­ás kerté pítőmérnök-képzés 25 éves jubileuma alkal­mából. Oklevelek adatai tanúskod­nak róla, réges-régi dologról szólunk, amikor a kertekről beszélünk. A megyében a XIII.—XIV. század fordulójá­tól már egyre gyakrabban buk­kannak fel adatok kertek meg­létére. Őszét és más népek nyelvéből vette át a kifejezést — sok-sok jövevényszava egyi­keként — a magyar. A kerí­tett hely a ridegen tartott, le­gelő állatoktól védte az átla­gosnál kényesebb, munkaigé­nyesebb növényzetet, termést. A jelentésátvitellel kialakult fogalom pályája szinte átte­kinthetetlenül gazdag. Mint maguk a kertek. Mert milyen kerteket értsünk a fogalom említésekor? Hiszen van sző­lős-, dinnyés-, virágos-, irtás-, kenderes-, gyümölcsöskert, csupán néhányat említve meg a lehetségesek közül. S persze, akikor még szóba sem került a szérűs-, a szállás-, a csűrös-, a pajtás-, az istállóskert, amint van . (volt) borjúkért is, érzé­keltetve a fogalmi gazdagság­gal a tevékenységbeli sok­színűséget. Ma is sokféle kertjük van az embereknek. A ház előtti te­nyérnyi virágágyást, a ház mö­götti, hosszan elnyúló telek­részt éppúgy kertnek nevez­zük, mint a település szélén álló, a szántóföldekkel ölelke­ző zártkerteket, a néhány tő virággal szerénykedőket épp­úgy, mint a különleges dísznö­vényeivel ékeseket. Eleink sok ezer esztendeje ráéreztek már a szépség különleges kábulat­tal járó látványának a fontos­ságára. Az ún. kapáskultúrák idején már fel-felbukkannak a termőföldek végén, szélén a csupán díszként szolgáló bok­rok, virágok, s például a pá­puák gyümölcsöseikben nagy leleménnyel helyezték el a mi haszna, semmi haszna virág­ágyásokat, amiken jólesően megpihent a szem munka köz­ben és után. Előőrsök ezek a néhány tő- nyi szépségbirodalmak a ker­ti ész csodás alkotásainak ki­bontakozásához. A valaha volt mexikói hatalmasok tavi úszó­szigeteinek pompázatos nö­vényvilága, Semiramis király­nő legendává lett függőkertjei­nek szemkápráztató szépsége nem pusztán csúcsa a kertkul­túrának, hanem egyben jelzője is azoknak a széles alapoknak, amelyekre ez a kultúra fel­épülhetett. Ami az alapok szé­lességét illeti, kápráztató té­nyekben nem szűkölködünk ma sem. A megyében negyed­millió körül jár a/kerteknek a száma, amibe természetesen beletartozik Vác rátát híres-ne­vezetes botanikus kertje épp­úgy, mint a családi házakat körülölelő földdarab, s persze, kertnek kell tartanunk azokat a nyalcvan-kilencvan négyzet- méternyi területeket is, ame­lyek a törökbálinti lőtér kör­nyékén lelhetők fel. Ez utób­biak annak szemléletes igazo- lói, milyen könnyen zátony­ra futhat a legszebb szándék is. ha nincsen mögötte éssze­rűség és ahhoz illő tehetősség. Divat a kert, de nem divat a hozzá szükséges szakérte­lem, mondják a szakem­berek, keserves vagy éppen mosolyogtató tapasztalatok alapján. Némely majd én megmutatom kertésznek vas­tag a pénztárcája, ám a hoz­záértés nélkül vásárolt dísz­növényekből csupán vásári rendetlenséget csinálnak kert helyett, amint létezik ennek a fordítottja is, a néhány négyzetméternyi helyen meg­teremtett természeti csoda. A kertbarátok egyesületei — kö­zöttük is a legnevesebb, á du- nakeszieké — évről évre meg­rendezik a maguk kedvére és mások gyönyörködtetésére ki­állításaikat, s ezeken meg­szemlélhető, mi minden rejte­zik vagy éppen hivalkodik a megye kertjeiben. A négybe­tűs szócska ugyanis sok min­dent elfed, az öt hektáros al- másk'ertet (magántulajdonban) éppúgy, mint azt a leányfalui villát, amelynek foglalatára, a különleges növényzetre több mint egymilliót (forintot) köl­tött a tulajdonos. Kezdettől fogva felesel egy­mással a hasznos és a haszon nélkül való, azaz a díszkert (a haszontalan) gyakran kapja meg a feddést, semmi másra, csupán gyönyörködésre jó. Csupán?! Mire „használható” egy festmény, egy zenedarab, egy szobor? A kert sem akkor érték csupán, ha haszna pénz­ben'mérhető, hanem akkor is, ha örömöt ad a munka ben­ne, s ha jólesően megpihen a növények tarka rendjén a te­kintet. A valaha élt acsai bir­tokos, az akadémiai tag, poli­tikus, tudós, báró Prónay Gá­bor írta le — a Pesti Napló 1862. évi 47—48. számában, a magyar kertészetről megjelent kétrészes cikkében — a lí- raian szép szavaikat, hogy „a kertészet a mezei gazdaság költészete.” Kívánkozik-e bár­mi is toldásként hozzá?! Mészáros Ottó Kaszálják a lucernát Letkésnél Folyamatosan kaszálják a lucernát Letkés határában, majd rendsodró géppel forgatják meg a szénát. Az Ipoly völgye Tsz ÍZ hektáros tábláján Kiss László ül az erőgép fülkéjében (Vimola Károly felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom