Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL'JÉTE?tr ^{4 • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Áru: 1,550 forint 1088. MÁJUS 3., KEDD Ünnepélyes zászlólevonás Hétfőn a gellérthegyi Felsza­badulási emlékműnél ünnepé­lyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászla­ját, amelyet a nemzetközi mun­kásmozgalom ünnepének tisz­teletére vontak fel. Ugyancsak ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisztel­géssel vonták le az állami zászlót a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Hunniahibrid-tanácskozást tartottak Mégis lehet kiutat találni Hazánkban két évtizedes múltra tekint vissza a broilercsirke termelése, amelynek egyik legkiterjedtebb rendszere immár öt éve a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet gesztorsá- gával működő Hunniahibrid Broilcrtermelési Rendszer. A több mint 300 taggazda­ságot tömörítő Hunniahibrid partnergazdaságai tegnap, a Szövetkezetek Házában vitat­ták meg elmúlt évi eredmé­nyeiket és idei feladataikat. A tanácskozáson, amelyen ott volt Szabó István, az MSZMP AZ EGÉSZSÉG ÁRA A z egyik legpénzigénye- sebb beruházás az egészségügyi. S itt elsősor­ban ne az építőipar áraira gondoljunk) bár lassan azok is csillagászatiak. Ha­nem árrá, hányféle, követel­ménynek kell megfelelnie annak az épületnek, amely egészségügyi célokra készül. S ez rendkívül megdrágít­ja az építkezést, de hát ezekből, érthetően, nem szabad engedni. S ez még csak az egyik fele, mert a berendezés, a felszerelés, a műszerek tovább növelik a tervezett beruházás költsé­geit. Annál nagyobb mér­tékben, minél magasabb szintű szolgáltatást hiva­tott ellátni, kiszolgálni a létesítmény. Érden például, khrÁ a múlt őszön fogtak bele nagy nehezen a szak­orvosi rendelőintézet 17 munkahelyes bővítéséhez — csak a bővítéséhez! — 70-80 millió forint a szá­mított költség. De mire el­készül úgy, hogy már gyó­gyíthatnak is benne? És pkkor még nem szóltunk a szakemberekről: orvosok­ról, asszisztensekről, ápo­lónőkről meg a takarítók­ról, röviden, a személyi fel­tételekről. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között a taná­csok — amikor ráadásul a bevételeik, pontosabban a fejlesztésre fordítható anyagi eszközeik erőteljesen megcsappantak — mind nehezebben szánják rá magukat az ilyen fejlesz- ' tésekre. Éppen a minap, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizott­sága előtt vallotta be Bu­daörs tanácselnöke; szeren­cséjükre nem vágtak bele saját szakorvosi rendelő építésébe. Pedig azt bizo­nyára kevesen tudják, a budaörsiek Pilisvörösvár- ra járnak szakorvoshoz. A fiatal város vezetőinek mértéktartó, józan gondol­kodására va.ll, hogy nem vállalták egy esetleg félbe­maradó beruházás kocká­zatát. Mert lehet, valami­kor úgy volt, napjainkban azonban nincs igaza annak a tanácselnöknek, aki egy tervezett építkezés kapcsán, a miből kérdésre cinkos kacsintással azt válaszolta: egy beruházásba csak bele kell kezdeni... Ez bizony hazardírozás, ha mégoly szükséges léte­sítményről lett légyen is szó. Mert az sem vitatható, hogy például Szigethalmon, a már lehetetlen körülmé­nyek között működő kör­zeti orvosi rendelőket cél­szerű volt egy olyan új, korszerű fedél alá tenni, amely évtizedek múltán is megfelel a követelmények­nek. De beleöltek — kis község, ne felejtsük el: — 30 milliót, s most küszköd­het a tanács, hogy a meg­kezdett általános iskola építését folytathassa. Arra is nagy szükség van, már évekkel .ezelőtt minden lé­tezhető helyiségben és há­rom műszakban tanítottak. A kényszerűség ráviheti a tanácsokat, hogy belevág­janak egy beruházásba. Csak aztán miből fejezik be? Az illetékes tárcának, meg a megyének sincs pénze, hogy támogatást ad­jon. Részben, mert ott is beszűkültek a lehetőségek, s a maguk kötelezettségei, kiadásai éppúgy megnőttek, mint bárhol másutt a ház­tartásokban. Másrészt szét­osztották már a különböző célú állami támogatásokat. Magyarán, nincs pénz. Meg kell tanulnu.ií evvel a gondolattal együtt élni, és józan fejjel rangso-olni. Netán a meglévőkkel úgy gazdálkodni, azokat bővít­ve, kiegészítve lépésről lé­pésre magasabb szintre emeljék. Ahogy azt a bu­daörsiek teszik, karöltve távoli szakorvosi rendelő­jük irányítóival, meg a vonzáskörzet tanácsaival. S ha már a szigetbe!! példát említettük fentebb, maradjunk annál. Vajon miért nem lehet ott is ha­sonló együttműködést ki­alakítani? Szigetszentmik- lós belefullad a HÉV- megállóval szemközti köz­ponti szakrendelő fenntar­tásába, s nincs 3 és fél milliója, hogy a beázó, málladozó födémet és egyebeket felújítsa. Az út­test túloldalán kezdődő Szigethalmon ugyanakkor tízmilliókat költöttek el egészségházra. A HÉV-vo­nal végén, a várossá válás­ra készülő Ráckevén szin­tén komplex szakorvosi rendelő létesítését tervez­getik egy ideje. Fontolgat­ják, hogyan lehetne a leg- költségkímélőbben meg­valósítani, de a legszeré­nyebb kivitelezés is súlyos tízmilliókba kerülne, s nem is jelentene végleges meg­oldást. M 'nden elismerésünk azoknak a kezdemé­nyezéseknek. erőfeszíté­seknek, amelyekkel a ta­nácsok. a lakosság, a gaz­dálkodó szervek az adott település — a mi házunk a mi várunk! — felvirágoz­tatására törekednek. Szép számmal vannak, néme­lyikre mégis azt kell mon­danunk — sajnos. Mert manapság nem biztos, hogy az anyagi eszközök szétfor- gácsolása a praktikus, a célravezető. Ellenkezőleg! Ilyenkor rendszerint elhú­zódik a beruházás, és en­nek, a Icgtiszteletreméltóbb szándék ellenére éppen az a közösség látja kárát, amelynek érdekében törté­nik minden. Kádár Edit . Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, a Hunniahibrid Broilertermelési Rendszer leg­jelentősebb taggazdaságának, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek, vala­mint a Baromfitenyésztők Egyesülésének elnöke és dr. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese is, Fo­dor István rendszerigazgató tájékoztatta a jelenlevőket. Az elhangzottak alapján joggal állíthatjuk, a tanácsko­zás középpontjában — mint mostanában oly sok fórumon — a pénz, az előrelépés lehe­tőségei és akadályai szerepel­tek. Az ok: pár évvel ezelőtt, amikor még keresleti piaccal számolhattak a broilerterme- lők, a világpiacon 1500 dollárt is fizettek a vásárlók egy-egy tonna csirkéért. Ma ennek alig felét hajlandóak megadni, egyre növekvő minőségi köve­telmények mellett. A „túlter­melés” eredményeként a part­nergazdaságok kénytelenek szembenézni a ténnyel, mely szerint vagy jelentős mérték­ben csökkentik a termelési költségeket, s íj*y vonzó árral tudják kínálni árujukat, vagy a minőséget kell javítaniuk a versenyképesség megőrzése érdekében. Pillanatnyilag azonban mindkét út nehezen járható, hiszen az állami támogatások csökkenése, a hitelek nagyobb kamatterhe, illetve visszafogá­sa nem ösztönzi a gazdaságo­kat fejlesztésre. Pedig akár a minőség javításához, akár a termelési költségek csökkenté­séhez pénzre, új gépek, beren­dezések vásárlására, a barom­fitartó telepek rekonstrukció­jára, újak építésére lenne szükség. És még valamire: megfelelő minőségű takar­mányra, s jól felkészült szak­embergárdára. i Ez utóbbiakról azonban, amint azt a rendszerigazgató beszámolóját alátámasztó hoz­zászólások is igazolták, a part­nergazdaságok kénytelenek egyelőre lemondani. Az im­portlehetőségek csökkenése ugyanis oda vezetett, hogy a bröilertermelők nem jutnak kellő mennyiségű takarmány- fehérjéhez, a hazai tápok bel- tartalmi értéke pedig messze elmarad a kívánatostól. Ami pedig a munkaerőt illeti, er­ről úgy vélekednek, ha lenne is pénz a képzett, jó szakem­berek foglalkoztatására, ak­kor sem tudnánk könnyen megnyerni őket a nem túlsá­gosan vonzó munkának. Dehát pénzük sincsen ... Mondhatnánk, a kör bezá­rult, válságba jutott a broiler­termelési rendszer, amely rá­adásul a jövőben anyagi lehe­tőségeinek korlátái miatt te­vékenységét is jelentős mér­tékben csökkenteni kénytelen. Ám a szakemberek nem eny- nyire borúlátóak. Válságról nem, csak súlyos gondokról beszélnek. Legalábbis egyelő­re. Bíznak abban, hogy a fej­lesztéshez szükséges pénz előbb-utóbb rendelkezésükre áll majd, s a korszerűbb tech­nika és technológia révén nagy mértékben javíthatják az önköltségi mútatókat és a hús minőségét. Reményeikhez jó alapot ad, ha a kormány v.igz- sza is vonta a broilertermelés támogatására tett ígéretét,' a jövőben mód lesz világbanki hitelből megvalósítani a nél­külözhetetlen fejlesztéseket. (A Hunniahibrid igazgatójá­val készített interjú a 3. olda­lon.) Veszélyben „Ahhoz, hogy fei­, , m r merjük, ez a lépés CféZ OSZOtíl BSeTUnW05 milyen elfogadha­tatlan, ésszerűtlen lenne, különösen nagy képzelőerő, de még csak sok ész sem kell. Bőrünkön érezzük, hogy az elhúzódó döntések idővel mennyi konfliktust okoz­hatnak . .(3. OLDAL) MíntStin i/Pi/n »— Az Égszöv terveiről ér- mmceen vevő deklődve a vezető elmondta, egyforma hogy a szabályozók változása miatt a múlt évvel azonos gazdálkodási körülmények között is csak 80 milliós nyereségre számíthatnak 1988- ban. Az eredmény csökkenése a bruttósítás költségei és a befizetési kötelezettségek növekedése mellett persze az anyagárak emelkedésére is visszavezethető.” (5. OLDAL) A menedzser „Hiába utazott viszont az oszt- . • f ' • rák fővárosba dr. Vágfalvy e/SSSSHaga Béla, a Pest megyei futóklub elnöke. A Ganz-MÁVAG gyár üzemo'rvosa korábban már kétszer is lefutotta ott a távot, most viszont dol- gavégezetlenül volt kénytelen megfordulni.” (7. OLDAL) FolvfafádlSe „Gyanú merült, fel, hogy a szö- * , vetkezet jogelődjének ‘ 1986. évi a nyomozás mérlegét fiktív részjegybefizetés beállításával meghamisította és azzal sajátjaként /ren­delkezett. A vizsgálat jelenlegi állása szerint1 a gyanú­sítottak által okozott kár több millió forintot tesz ki.” (8. OLDAL) Megyei ünnepség Törökmezen Békehónapi rendezvények Május hagyományosan a béke hónapja. Tegnap Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban Fodor István, az Országos Béketanács titkára ennek jegyében nyitotta meg azt a kiállítást, amellyel a helybéli művészek tettek ta­núságot a béke ügye mellett. Ez a tárlat egyben kezdete annak ' a rendezvénysorozat­nak, amellyel megyénk lakos­sága kifejezi óhaját a pusz­títás-, az erőszakmentes világ megteremtésére. E békedemonstrációnak esz­tendők óta a leglátványosabb megnyilvánulása a törökmezői békenap, ahol ezúttal is poli­tikai, kulturális és sportren­dezvények váltják egymást, május 8-án, vasárnap; A kör­zetközpontokban és szinte va­lamennyi településen is meg­emlékeznek a győzelem nap­járól, összekapcsolva a múlt eseményeit napjaink fénniva- lóival. Így például május 9-én a százhalombattai Barátság Mű­velődési Központban Gyerme­kek a békéről címmel rendez­nek szavalóversenyt, egy nap­pal később Vácott, a Hámán Kató Általános Iskolában a magyar—vietnami kapcsolatok ápolásának jegyében csendül fel a dal. Érden május 14-én Mozgássérültek a békéért elnevezéssel egész napos kul­turális és sportprogramnak ad helyet a művelődési központ. Gödöllőn május 20-án Fiata­lok a békéért jelszóval talál­koznak a GATE és az ELTE diákjai. A békehónap kereté­ben Érden és Dunakeszin — mint a megye több más tele­pülésén is — változatos kultu­rális és sportprpgramok vár­ják a különböző korosztályok képviselőit. Az idei b^kehónap tartal­mát belpolitikai eseményeink is meghatározzák. Mint isme­retes, május 20-ra hívták ösz- sze az MSZMP országos párt- értékezletét, amely egyaránt szolgálja belső céljáink meg­valósítását és népünk békevá­gyának kinyilvánítását. Hetedik alkalommal kiválóak Nagy az építési kölcsön aránya Megalakulásuk 30. évfordulóját csak a Jövő esztendőben ünnepük, ám az alig három évtized alatt már hetedik nlkalommal érdemelték ki a Kiváló Takarékszövetkezet címet. Ezek az adatok az Alsónémedl és Vidéke Takarékszövetkezet munkáját Jellemzik, amelynek Jutalmát tegnap vehette át a kollektíva. Az ünnepélyes összejövete­len jelen volt többek között dr. Villányi Miklós pénzügy- miniszter, dr. Balogh Pál, a Magyar Szocialista Munkás­párt Pest Megyei Bizottságá­nak titkára, dr. Kovács Sán­dor, a Szövetkezetek Országos Szövetségének főtitkárhelyet­tese, Beke András, a Fogyasz­tási Szövetkezetek Pest Me­gyei Szövetségének elnöke, va­lamint Viola Károly, a válasz­Nyolcat egy szabásra Eddig egyszerre csupán egyrétegnyi bőröndanyagot tudtak ki­szabni egyszerre a Pevdl pilisszentivánl gyárában. A közel­múltban korszerűbb berendezést állítottak munkába, amely egyszerre hat-nyolc rétegnyi anyagot is képes szabni. (Erdősi Ágnes felvétele) tókerülete országgyűlési képvi­selője, üzemmérnök is. Kiss Menyhértné ügyvezető igazgató az elmúlt évi munka rövid értékeléséből kiemelte, hogy amíg a pénzintézetek be­tétállománya országosan csök­kenő tendenciát mutat, addig ők a tagok bizalmára építve betét- és részjegy állományu­kat 462 millió forintra növel­ték, s ez az előző évi összeg­nél mintegy 10 százalékkal több. A 193 milliós hitelállo­mány nagy része alacsony ka­matokkal járó építési kölcsön, amelyen kívül a legjelentő­sebb hányadot a háztáji gaz­daságok segítésére kiadott me­zőgazdasági hitelek képezik. Az említett pénzügyi fel­adatokon kívül szólni kell a takarékszövetkezet kiegészítő tevékenységéről is. amelyek ugyancsak hozzájárultak a szövetkezeti Kiváló cím oda­ítéléséhez. Az ünnepségen felszólalt dr. Villányi Miklós, aki hangsú­lyozta, hogy 260 takarékszö­vetkezet közül az alsónéme- diek ismét bekerültek a leg­jobb kilenc közé, s lelkiisme­retes munkájuk révén a la­kosság körében általánossá vált pénzügyi bizonytalansá­gon is úrrá tudtak lenni. A miniszter a pénzügyi kormány­zat feladatairól szólva elmond­ta, hogy szükség van új betét­formák megalkotására, vala­mint a pénzintézetek verse­nyének igazságosabbá téte­léért ‘a takarékszövetkezetek megfelelő összefogására is. B. Gy. Hazaszeretetre, felelősségre nevel A mozgalom szerves része Az egyházak békemunkájá­val foglalkozott hétfői ülésén az Országos Béketanács El­nöksége. Á testület a magyar békemozgalom szerves részé­nek minősítette a hazai egy­házak békeszolgálatát. Megál­lapította, hogy tradíciót kö­vetve a katolikus papi, illet­ve az egyházközi békebizott­ság számos közös akciót kez­deményezett, amelyek közül az ökumenikus ifjúsági kon­ferenciák a hazaszeretetre, társadalmi felelősségre és bé­keszolgálatra nevelésben, az ökumenikus békeimák pedig — mint például a Hirosima­akció — az egyházak együt­tes fellépésében töltenek be j üentős szerepet. Az egyház­közi békebizottság támogatást nyújt a Romániából hazánk­ba érkező, áttelepülő hívők­nek is. Az egyházi békemun­ka sokrétű nemzetközi kap­csolatrendszerben is testet ölt, mivel bizalomépítő szere­pet játszik. Az elnökség megítélése sze­rint a békemozgalomban és az egyházak körében tapasz­talható megújulásnak át kell hatnia az egyházi békeszol­gálatot is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom